Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-22 / 17. szám
Megmenthető százmilliók A fala új szakmunkásai — „Bevetés előtt4* bevált növényvédőszerek — Felszámolják a fertőzés gócait A sóstófürdőd szállóban negyvenkét ember figyelemmel hallgatja az előadásokat. A Kállósemjéni Növényvédő Állomás szakembered a legújabb és a gyakorlatban már jól bevált növényvédelmi eljárásokra tanítják meg a termelőszövetkezetekből összese- regiett agronómusokat, brigád- és munkacsapatvezetőket. A háromhetes tanfolyam elvégzése után oklevéllel kezükben a növényvédelem specialistáiként térnek majd haza, e tanfolyam hallgatói. — Van tanulni való — mondja Szabó Zoltán tanfolyamve- aető. — A jelenlévők megismerkednek a növénykóntan- nal, a mezőgazdasági rovar- tannal, a különböző növényvédőszerekkel és a növényvédelmi gépekkel. A THIOVIT előnyei Földes Béla agromómus a legújabb növényvédőszerről, a THIOVIT előnyeiről beszél: — A THIOVIT kéntartalmú permetezőszer. Az elmúlt év kísérleti alkalmaztatása során kitűnően bevált. Egyesíti magában az eddig ismert és a brr harmat ellen alkalmazott védőszerek előnyös tulajdom- aágait, ugyanakkor jóval olcsóbb, mint azok. Nem kell főzni, — ez meglehetősen költséges és körülményes volt —, csupán vízben feloldani a használati utasítás előírásai s.érint Hasonlóképpen az O iTHOCID általános alkal- n .zására is az idén kerül sor, amely a gyümölcs varasodása eilen nyújt hatékony védelmet. A növényvédelmi szakmun- k .tanfolyam tananyagában s éves tapasztalatok ered- n ínyei sűrűsödnek. Például a hallgatók megismerik és megtanulják a WOFATOX nagyüzemi alkalmazását. Ez a pajzstetű elleni védőszer, ha éves felhasználása során sok hasznos tapasztalatot ho- ssolt. Míg az előzőleg használt n.kotinos permetlé 24 órás védelmet nyújtott, addig a WOFATOX négy-hét napig hatásosan öli a pajzstetűk ISO új permetezőgép Évről évre nagyobb szerephez jutnak a növényvédő gépek is. Hat-hét évvel ezelőtt többségben háti gépekkel és kis' teljesítményű, lóvontatású permetezőkkel dolgoztak — ezzel szemben csak a tavalyi esztendőben százötven RAPIDTOX nevű nagy teljesítményű gépet kaptak megyénk közös gazdaságai. Említésre méltó, hogy az idén elérkezik a leszámolás ideje a fertőzés gócaira, a kerti gyümölcsösöket az fmsz által szervezendő háti permetezőbrigádok fogják védelmezni a különböző kártevők ellen. A gyümölcsösökhöz hasonlóan a szántóföldi növények védelme is lényegesen előbbre jut ebben az évben. Így a lucerna és a vöröshere mag- termelő területeken kétszer kell elvégezni a permetezést. S ezenkívül az aranka irtását is hatásosabban kell végrehajtani, amelyhez már rendelkezésre áll az „ARRERIT” elnevezésű külföldi vegyszer. A lucerna és a vöröshere mag- termelése területén nagy feladataink vannak, mert a már meglévő exportkötelezet.tse- geink mellett — mint ismeretes — a magyar mezőgazdaságnak kell ellátnia elegendő vetőmaggal a KGST országait is. Az elmúlt évek tapasztalatai beszédesen igazolják a növényvédelem hasznosságát. Megyénkben közel százezer hold burgonya, kétszeri permetezésével, mintegy 25 százalékos kárt előztünk meg az elmúlt esztendőben. Ez forintban (szolidan számolva), mintegy százmilliót jelent, míg a védelmi költségek legfeljebb tízmillió forintba kerültek. Hasonlóan gyümölcsösöknél a pajzstetű rendszeres irtásával százhúszmillió fo-; rintra becsülhető az az ősz- szeg, amit közös gazdaságaink a megtakarítás rovatába írhatnak. Előtérbe kerül a dohány is Az elkövetkezendő években a dohánytermő terület tovább növekszik megyénkben. Ezzel együtt a peronoszpóra elleni védekezés még nagyobb körültekintést követel. A mind korszerűbb agrotechnika egyik fontos területe a növényvédelem, s egyre inkább igényli a képzett szakembert' et. S a növényvédő, felelősök hálózatának kiépítése — amely évek óta a megye legfőbb teendői közö I szerepel — végre konkrét formában, a szakmunkások képzésével megkezdődött. V. Gy. OLvaSjóttk IffCL: Zárszámadás Gáván Megtartottuk zárszámadó tés hizlalását tette lehetővé, közgyűlésünket a gávai Dózsa A takarmány felhasználásánál Termelőszövetkezetben. Az pedig 20 ezer forint értékű 1200 katasztrális holdon 180 megtakarítást ért el. Mikulik taggal gazdálkodó tsz-ünk Károly példás munkájáért 4 37,70 forintot osztott egy mun- ezer forint prémiumot kapott, kaegységrie. összesen 2 millió Termelőszövetkezetünk a zár- 126 ezer forintot osztottunk számadásig minden kötelezett- szét munkaegység-részesedés é3 ségének elegét tett. Áruérté- prémiium címén, s ezenfelül késítési tervünket 111 s zúzalék - 50 ezer forint föld járadékot na teljesítettük, fizettünk ki. Hasznos esztendő volt szöBevételeink között jelentős vetkezetünk életében 1962. A helyen áll a sertéstizlalásból fel nem osztható szövetkezeti nyert jövedelmünk: 997 ezer alapunkat 769 ezer forinttal forint. S- ebben a tetemes jö- gyarapítottuk és teljesítve tar- vedelemben elsődleges szerepe talékolási kötelezettségünket van Mikulik Károly sertés- biztosítottuk az 1963-as év ter- gondozónak, mert két hónap- mélését pal megrövidítette a hizlalást Iván Mihály időt, és ezzel még ötven ser- tsz-elnök BARÁTH LAJOS Hl HÁRMÁN — Holnap eljön a asszony, Jónásaiéval kitakarítanak. Hogy tudsz ilyen koszban meglenni? — csodálkozott Horák. Szteranko nem válaszolt, nagyokat böffentett, láthatóan jót tett a savanyú uborka. — Van egy piktor ismerősöm — ajánlkozott Béres. — Egy éjszaka lefestené a szobát meg a konyhát is maszek alapon. Mégis csak más lenne. Szóljak neki? Ráérsz 15-én kifizetni. — Van nekem pénzem. Akár előre is fizethetem. — Három nap szabadságot írattam neked. Ma éjszaka még nem kell bejönni. Jó ha idehaza vagy, segítsz a festőnek. Szteranko bólintott, nem szeretett hálálkodni, pedig látni lehetett rajta, hogy hálás Héráknak és Béresnek. — öcsi megismerkedet egy lánnyal. Komoly. Szólt nékem, hogy a lakás ügyében járjak el. Nehéz. Nem megy most. Talán jövő tavasszal Addig nézünk egy tisztességes albérleti szobát. Talán itt a kolónián találni. Szteranko sértődötten nézett a kis Baloghra. 1963. január 22. v — Miért nem szóltál nekem? Ellaikhattok itt is, én behúzódok a kis szobába. Esetleg kimosna a feleséged egy-egy inget rám. Már gondoltam is erre. A múltkor említettem is... Ha megnősülnél, eljöhetnétek hozzám. Kiterveztem, ha gyereketek lesz, rászoktatom, hogy a nagyapjának nézzen. De nem mertem szólni, féltem, kinevettek. Talán önzőnek tartottatok volnai — Még nem tudom — mosolygott a kis Balogh —. Én olyan komolytalannak érzem magam. De ha szó lenne erről szívesein eljövünk. Előre is köszönöm. Odahaza úgysem férünk. — Tulajdonképpen nem ezért jöttünk. Csereivel beszélgettünk. .. — Gondolom kiről. Rólam. Javasolta, hogy zárjatok ki a csapatból. Te pedig, a brigád vezetője, egyetértettéi vele. — Igen, rólad beszélgettünk. De nem a kizárásodról. Cserei intézte el azt, hogy szabadságot írjanak arra a pár napra amíg lumpoltál. Szteranko egy fűszálra görcsöket kötött, csendesein beszélt. — Amikor eljöttünk Csereitől, elkeseredtem. Tudom, hibás voltam. De nem mindenben. Sokat gondolkoztam a vállalásunkon. Nehéz, nagyon nehéz teljesíteni. — Sóhajtott egy mélyeit — Mert az ember tulajdonsága nem egy szennyes ing, hogy levetem és tisztát, újat veszek helyette fel. — Aztán arra is gondoltam tegnap este igen el voltam keseredve, hogy ti, akik többet tanultatok, többet forogtok a mai életben, hiszen fiatalok vagytok, ti sem segítettek nekem. Ti is tudjátok, ha valaki a bányába jön dolgozni előbb bányajárásra viszik. Mi történne, ha csak úgy elengednék egyedül? A szállító vágaton indulna el, lehet, egy csille megugrik.. elütötte és — vége. Dolgozni akart, de még le sem ért a bányába, még lapátot se vett a kezébe. Meg kell fogni a kezét és vezetni kelL A föld alatt repüli az idő. Különösein ha jó munkahelyen, olyan emberekkel kell dolgozni, mint Szteranko és a kis Balogh. Ezernyi zaj ölel körül bennünket itt lent, száztíz méterre a föld alatt. Néha roppanak az ácsolatok, pattan a száraz szén, az ereszkék sötétjében csillék motoznak. A közeledő üresek hasából visz- szakong a kerekek víg kattogása. A távolodók barátkoznak a csendességgel: csak néha szólnak a kerekek, talán terhükkel dicsekednek. A ventillátor zúgása elnyeli a stre- kák, elhagyott vágatok pos- hadt vízében úszkáló patkányok locsogását, csak a mórVITA AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉGRŐL Két termelőszövetkezeti elnök véleménye Szombaton jelent meg lapunkban Javaslat a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének további fokozására című írás. A megye szövetkezeteiben megkezdődött ennek megvitatása. Megkérdeztünk több tsz-vezetőt, mi a véleménye a javaslatról. Lukács Imre, a nagyhalászi Aranykalász Tsz elnökhelyettese így mondja el véleményét: — A tervezett javaslattal általában egyetértünk. A javaslat alkalmazása nagy ösztönzést ad a tagoknak. Ezt igazolták a tavalyi példák is. A szálas takarmányok betakarításánál alkalmazott 30 százalékos premizálás igen célszerű. A mi szövetkezetünk tapasztalatai azt mutatják, hogy jól jár a közös és az egyén is. — A tejtermelésnél javasolt 0—10 százalékos premizálást magasnak, tartjuk. Mi 5 százalékos premizálást tartanánk célszerűnek. Véleményem szerint a közösnek is és a tagnak is megfelelne, csökkenne az önköltség. Sajnos nem megoldott szövetkezetünkben a borsmentater- mesztés premizálása. Erre a felsőbb szervek nem tettek javaslatot. Mi helyesnek tartanánk erre is megállapítani. Igaz, már magunktól próbáltunk megoldást találni — százalékosan is, munkaegységenként is — de nem a legjobb eredménnyel. Mivel községünkben ez hagyományos termelési ág, erre való javaslattétel nagyon megkönnyítené munkánkat. Nagyidai Mihály, az i lírányi Dózsa Tsz elnökhelyettese: , — A tagok anyagi érdekeltsége szükséges a terméshozamok növelése érdekében. Nálunk az elmúlt év eredményei is ezt igazolják. Az újságban közzétett javaslat véleményem szerint kisebb módosítással elfogadható. Ml célszerűnek tartjuk a növénytermesztésben a 10 százalékos premizálást. Azonban a terűét ezer a mezőgazdasági A megyében — a korábbi évekhez viszonyítva — nagyarányú az érdeklődé® a mezőgazdasági és ismeretterjesztő tanfolyamok iránt. A községiekben az ifjú-' és felnőtt szakmunkásképző, az alapfokú üzemi traktorosképző, egyéb tsz-tamfolyamokon, tsz- akadémiákon tanulnak a dolgozó parasztok. Ezeknek a megkezdődött oktatási formáknak több mint hétezer hallgatója van. Jelentős a fejlődés az ifjú szakmunkásképzésben, ahol hét fő szakmában 925 tanuló végzi az I—III. évfolyamot. A fiatalok körében a gyümölcstermesztés iránt legnagyobb az érdeklődés, utána a zöldségtermesztés következik. A felnőtt szakmunkásképzésnek 3300 hallgatója van. Eddig még nem tapasztalt méretekben kezdődött meg 16 gépállomáson és 6 állami gazdaságban az alapfokú üzemi traktorosképzés: a tervezett 1200-zal szemben 1320 tsz-tag és más mezőgazdaságii dolgozó sajátítja el a traktoros- szakmát. Á termelőszövetikehallgató tanfolyamokon zeti brigádvezetők tanfolyamain közel másfél ezren tanulnak. Megyénkben 24 tsz- akadémia működik. Sorra kerülnek még a tsz-elnökök, könyvelők, a baromfi Tenyésztők, a juhászok és halászok tanfolyamai is. ven felüli 20—50 százalékot soknak tartjuk. Mi 20—25 százalékot javasolnánk. Ezt azzal indokolom, hogy a földterületek minősége nem egyforma. Ha az egyik tagnak a földterülete jobb minőségű, mint a másiknak, nyilván való hogy eltérés mutatkozik a jövedelemben, holott -a munkaráfordítás ugyanannyi. A 20—25 százalékos premizálás a munkaegység értékét kiegyenlítené. így nem volnának viták arról, hogy ugyanannyi munkaráfordítással az egvik többet, a másik kevesebbet kapjon. A takarmányrépa termesztésnél azt javasolnám, nogy 50 százaikban adnánk ki a termést. Ez ösztönzőbbé tenné a takarmányrépa termelését. A juhtenyésztésnél én átlagosan 20 százalék premizálást tartanék célszerűnek. Ez megoldaná azt a feszültséget, ami a tagok keresete és a juhászok jövedelme között fennáll. Ugyancsak javasolnám, hogy szüntessük meg a juhászok háztáji juhtenyészetet is. A mi példánkból kiindulva azt látjuk, hogy a háztáji juh adja a legtöbb tejet, a gyapjút és a szaporulatot. Elhullás ott soha sincs. Ugyanezzel a joggal például a sertéstenyésztő is jogosan követelheti a közössel együtt a háztáji sertés tartását. Véleményem szerint a foga- tosok és traktorosok premizálását világosabban kellenne rögzíteni. B. L. Rendelet a termelőszövetkezetek építőipari tevékenységéről Az évente növekvő beruházások kivitelezésében mind nagyobb részt vállalnak a termelőszövetkezetek házi építőbrigádjai. E brigádok mintegy 15 000 tagja 1959-betn 400—500 millió, tavaly pedig már csaknem egymilliárd forint értékű munkát végzett. Az idei esztendőre a termelőszövetkezetek mindössze 650 mil'ió forint értékű házi építkezést terveztek. A csökkenés oka, hogy a közös gazdaságokban most már sokkal kevesebb egyszerű épület készül, a nagyüzemi méretű és jellegű, műszakilag igényesebb épületek kivitelezésére pedig az eddigi motákéhoz hasonló sírásuk töri át az egyhangú szél zúgást Mindez megszokott, a bánya hétköznapi szavához tartozó. A csendtől egyedül a sötétség nagyobb idelent Mintha fekete posztóval kárpitozták volna ki a vágatokat, s e tapétákat rubintok és száz csillogó ékszer díszíti. A fehéren sorakozó ácsolatok néma menetelése belevész a távolba. De a gerendákon élő gombák, lilás és foszfor színű testükkel pompáznak, a rothadó faháncsokon és pókhálókon meggyűlt vízcseppek pirosán, kéken és aranysárgán gyöngyöznek. Az ereszke éltátja a száját — fényt lehel a végtelen feketeség. Valaki felfelé jön a vágaton, s már hallani is a léptek cuppanását Cserei párttitkár jön. — Jó szerencsét Jó étvágyat. — Szerencsét. Köszönjük. Letelepszik mellénk a szerszámos ládára. — Hagytak szenet Németék? Szén kellene sok! — öt csillével, megy egy földet. — Ácsoltatok? i — Már kettőt betettünk. Ha lesz elég üres, még egyszer belövünk. — Vagánykodik a kis Balogh. Megkínáljuk Csereit egy falattal, ez nálunk szokás. — Beszéltem a telepes! iskola igazgatójával, megvannak a régi irataid. Vigyél be hozzá egy 10 forintos okmány- bélyeget. Szteranko bólint, köszönésfélét dörmög. — Ne haragudjatok rám a múltkoriért... Valamiről megfeledkeztem. Amikor elkövette Karcsi a hibát — mert hibáztál, ismerd el —, a régi ember volt. Amikor pedig én felelősségre vontalak akkor az új. Az utóbbi megsértődött, mert makacs vagy. És újra a régi lettél, aki ivott és verekedett. Mert bennük van még a régi is, de már az új is. Egyszerre mind a kettő. Érted, cimbora?! A párttitkár homlokán ráncbaszaladtak a gondok. — Valahogy így. Szóval hibás voltam, beismerem, nem úgy beszéltem, mint kellett volna. De láthatjátok ti is, olyan bonyolult ez, hogy két ügyvéd belezavarodna. Nekünk pedig el kell igazodni benne.;. Tegnap este a klubban beszéltünk meg találkozót. Már csak egyedül Szteranko hiányzott. Amióta rendbehozták az asszonyok a lakását, odahaza rendezkedik. A kis Balogh azt állítja hogy az új szobabútort napjában átrendezi. Egyre titokzatosabb ez a lakásügy. Egy. hete már, hogy be sem tehetjük a lábunkat a szobájába. Valamit titkoL Öcsit pedig sürgeti. Bányásznapra eljegyzést akar. A költségeket magára vállalta. A kis Balogh még húzódozik. De határozott nemet sem mondott. Bejött Szteranko, egyenesen a söntéshez állt. Bort kért és alaposan körülnézett, amikor ivott. A felét ihatta meg a 3 deci bornak észrevett bennünket. Letette a poharát és bejött hozzánk. Horák kiment és behozta a bort. — Ha már kifizetted, idd is meg! A kis Balogh nevetett, mint mindig. (Folytatjuk.) házi építőbrigádok már nem alkalmasak. A mezőgazdasági építkezések új feladatait, valamint a „próbavállalkozások” kedvező tapasztalatait figyelembevéve az építésügyi és a földművelésügyi miniszter most együttes rendeletben szabályozta a termelőszövetkezetek építőipari tevékenységét. A rendelet sok lehetőséget nyújt a termelőszövetkezeteknek megfelelő építkezési szervezetük kialakítására és annak tevékenységére. A szövetkezeteknek a rendelet szerint működő brigádjai felépíthetik a szövetkezet termelési épületeit, ezenkívül építőipari munkát végezhetnek a szövetkezet tagjai, valamint más szövetkezetek: továbbá a földművesszövetke- zeti szervek s a községfejlesztés keretén belül a község részére is. Az elvégezhető munkák jellegét a brigád vezetőjének szakmai képzettsége határozza meg. Ennek alsó határa a kőművesmesteri oklevél. Ha a brigád vezetője építészmérnök vagy építőmester, akkor a brigád bármilyen építőipari feladat ellátására jogosult A közös brigádok élén a részvevő termelőszövetkezetek által választott igazgatói tanács álL A jövedelem zömét a rendelet szerint a közös vállalkozás technikai felszerelésére, a szükséges eszközök, kisebb gépek beszerzésére fordítják. Az új rendelet megvalósítása igen sok előnyt biztosít az építkező termelőszövetkezetek részére. Először is: saját brigádjaik mintegy 20 százalékkal olcsóbban tudják a termelési jellegű épületeket felépíteni, mint a külső építőipari vállalatok mert a házi építkezések után nem kell adót fizetni s kisebb a rezsi- költség is. További előny, hogy a nem megfelelő munka esetén a termelőszövetkezet közvetlenül felelősségre vonhatja saját vállalatát, s ez minden bizonnyal az építkezések minőségének javulását eredményezi majd. Végül: a több szövetkezetben és községben különböző jellegű épületeken dolgozó brigádok folyamatosan szalagszereién s az egész év folyamán egyenletesen szervezhetik meg munkájukut. 2