Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-22 / 17. szám

Megmenthető százmilliók A fala új szakmunkásai — „Bevetés előtt4* bevált növényvédőszerek — Felszámolják a fertőzés gócait A sóstófürdőd szállóban negyvenkét ember figyelem­mel hallgatja az előadásokat. A Kállósemjéni Növényvédő Állomás szakembered a leg­újabb és a gyakorlatban már jól bevált növényvédelmi el­járásokra tanítják meg a ter­melőszövetkezetekből összese- regiett agronómusokat, bri­gád- és munkacsapatvezető­ket. A háromhetes tanfolyam elvégzése után oklevéllel ke­zükben a növényvédelem spe­cialistáiként térnek majd ha­za, e tanfolyam hallgatói. — Van tanulni való — mond­ja Szabó Zoltán tanfolyamve- aető. — A jelenlévők megis­merkednek a növénykóntan- nal, a mezőgazdasági rovar- tannal, a különböző növény­védőszerekkel és a növényvé­delmi gépekkel. A THIOVIT előnyei Földes Béla agromómus a legújabb növényvédőszerről, a THIOVIT előnyeiről beszél: — A THIOVIT kéntartalmú permetezőszer. Az elmúlt év kísérleti alkalmaztatása során kitűnően bevált. Egyesíti ma­gában az eddig ismert és a brr harmat ellen alkalmazott védőszerek előnyös tulajdom- aágait, ugyanakkor jóval ol­csóbb, mint azok. Nem kell főzni, — ez meglehetősen költ­séges és körülményes volt —, csupán vízben feloldani a használati utasítás előírásai s.érint Hasonlóképpen az O iTHOCID általános alkal- n .zására is az idén kerül sor, amely a gyümölcs varasodása eilen nyújt hatékony védel­met. A növényvédelmi szakmun- k .tanfolyam tananyagában s éves tapasztalatok ered- n ínyei sűrűsödnek. Például a hallgatók megismerik és megtanulják a WOFATOX nagyüzemi alkalmazását. Ez a pajzstetű elleni védőszer, ha éves felhasználása során sok hasznos tapasztalatot ho- ssolt. Míg az előzőleg használt n.kotinos permetlé 24 órás védelmet nyújtott, addig a WOFATOX négy-hét napig hatásosan öli a pajzstetűk ISO új permetezőgép Évről évre nagyobb szerep­hez jutnak a növényvédő gé­pek is. Hat-hét évvel ezelőtt többségben háti gépekkel és kis' teljesítményű, lóvontatású permetezőkkel dolgoztak — ezzel szemben csak a tava­lyi esztendőben százötven RAPIDTOX nevű nagy teljesít­ményű gépet kaptak megyénk közös gazdaságai. Említésre méltó, hogy az idén elérkezik a leszámolás ideje a fertőzés gócaira, a kerti gyümölcsösöket az fmsz által szervezendő háti perme­tezőbrigádok fogják védelmez­ni a különböző kártevők el­len. A gyümölcsösökhöz hason­lóan a szántóföldi növények védelme is lényegesen előbbre jut ebben az évben. Így a lucerna és a vöröshere mag- termelő területeken kétszer kell elvégezni a permetezést. S ezenkívül az aranka irtását is hatásosabban kell végrehaj­tani, amelyhez már rendelke­zésre áll az „ARRERIT” el­nevezésű külföldi vegyszer. A lucerna és a vöröshere mag- termelése területén nagy fel­adataink vannak, mert a már meglévő exportkötelezet.tse- geink mellett — mint isme­retes — a magyar mezőgazda­ságnak kell ellátnia elegendő vetőmaggal a KGST országait is. Az elmúlt évek tapasztala­tai beszédesen igazolják a nö­vényvédelem hasznosságát. Megyénkben közel százezer hold burgonya, kétszeri per­metezésével, mintegy 25 szá­zalékos kárt előztünk meg az elmúlt esztendőben. Ez fo­rintban (szolidan számolva), mintegy százmilliót jelent, míg a védelmi költségek leg­feljebb tízmillió forintba ke­rültek. Hasonlóan gyümölcsö­söknél a pajzstetű rendszeres irtásával százhúszmillió fo-; rintra becsülhető az az ősz- szeg, amit közös gazdaságaink a megtakarítás rovatába ír­hatnak. Előtérbe kerül a dohány is Az elkövetkezendő években a dohánytermő terület tovább növekszik megyénkben. Ezzel együtt a peronoszpóra elleni védekezés még nagyobb kö­rültekintést követel. A mind korszerűbb agro­technika egyik fontos terüle­te a növényvédelem, s egyre inkább igényli a képzett szak­embert' et. S a növényvédő, felelősök hálózatának kiépíté­se — amely évek óta a me­gye legfőbb teendői közö I szerepel — végre konkrét for­mában, a szakmunkások kép­zésével megkezdődött. V. Gy. OLvaSjóttk IffCL: Zárszámadás Gáván Megtartottuk zárszámadó tés hizlalását tette lehetővé, közgyűlésünket a gávai Dózsa A takarmány felhasználásánál Termelőszövetkezetben. Az pedig 20 ezer forint értékű 1200 katasztrális holdon 180 megtakarítást ért el. Mikulik taggal gazdálkodó tsz-ünk Károly példás munkájáért 4 37,70 forintot osztott egy mun- ezer forint prémiumot kapott, kaegységrie. összesen 2 millió Termelőszövetkezetünk a zár- 126 ezer forintot osztottunk számadásig minden kötelezett- szét munkaegység-részesedés é3 ségének elegét tett. Áruérté- prémiium címén, s ezenfelül késítési tervünket 111 s zúzalék - 50 ezer forint föld járadékot na teljesítettük, fizettünk ki. Hasznos esztendő volt szö­Bevételeink között jelentős vetkezetünk életében 1962. A helyen áll a sertéstizlalásból fel nem osztható szövetkezeti nyert jövedelmünk: 997 ezer alapunkat 769 ezer forinttal forint. S- ebben a tetemes jö- gyarapítottuk és teljesítve tar- vedelemben elsődleges szerepe talékolási kötelezettségünket van Mikulik Károly sertés- biztosítottuk az 1963-as év ter- gondozónak, mert két hónap- mélését pal megrövidítette a hizlalást Iván Mihály időt, és ezzel még ötven ser- tsz-elnök BARÁTH LAJOS Hl HÁRMÁN — Holnap eljön a asszony, Jónásaiéval kitakarítanak. Hogy tudsz ilyen koszban meglenni? — csodálkozott Horák. Szteranko nem válaszolt, nagyokat böffentett, láthatóan jót tett a savanyú uborka. — Van egy piktor isme­rősöm — ajánlkozott Béres. — Egy éjszaka lefestené a szo­bát meg a konyhát is ma­szek alapon. Mégis csak más lenne. Szóljak neki? Ráérsz 15-én kifizetni. — Van nekem pénzem. Akár előre is fizethetem. — Három nap szabadságot írattam neked. Ma éjszaka még nem kell bejönni. Jó ha idehaza vagy, segítsz a festő­nek. Szteranko bólintott, nem szeretett hálálkodni, pedig lát­ni lehetett rajta, hogy hálás Héráknak és Béresnek. — öcsi megismerkedet egy lánnyal. Komoly. Szólt nékem, hogy a lakás ügyében járjak el. Nehéz. Nem megy most. Talán jövő tavasszal Addig nézünk egy tisztességes al­bérleti szobát. Talán itt a kolónián találni. Szteranko sértődötten né­zett a kis Baloghra. 1963. január 22. v — Miért nem szóltál ne­kem? Ellaikhattok itt is, én behúzódok a kis szobába. Esetleg kimosna a feleséged egy-egy inget rám. Már gon­doltam is erre. A múltkor említettem is... Ha megnősül­nél, eljöhetnétek hozzám. Ki­terveztem, ha gyereketek lesz, rászoktatom, hogy a nagyap­jának nézzen. De nem mer­tem szólni, féltem, kinevettek. Talán önzőnek tartottatok volnai — Még nem tudom — mo­solygott a kis Balogh —. Én olyan komolytalannak érzem magam. De ha szó lenne er­ről szívesein eljövünk. Előre is köszönöm. Odahaza úgysem férünk. — Tulajdonképpen nem ezért jöttünk. Csereivel be­szélgettünk. .. — Gondolom kiről. Rólam. Javasolta, hogy zárjatok ki a csapatból. Te pedig, a brigád vezetője, egyetértettéi vele. — Igen, rólad beszélgettünk. De nem a kizárásodról. Cse­rei intézte el azt, hogy sza­badságot írjanak arra a pár napra amíg lumpoltál. Szteranko egy fűszálra gör­csöket kötött, csendesein be­szélt. — Amikor eljöttünk Cse­reitől, elkeseredtem. Tudom, hibás voltam. De nem min­denben. Sokat gondolkoztam a vállalásunkon. Nehéz, na­gyon nehéz teljesíteni. — Só­hajtott egy mélyeit — Mert az ember tulajdonsága nem egy szennyes ing, hogy leve­tem és tisztát, újat veszek helyette fel. — Aztán arra is gondoltam tegnap este igen el voltam ke­seredve, hogy ti, akik többet tanultatok, többet forogtok a mai életben, hiszen fiatalok vagytok, ti sem segítettek ne­kem. Ti is tudjátok, ha vala­ki a bányába jön dolgozni előbb bányajárásra viszik. Mi történne, ha csak úgy elen­gednék egyedül? A szállító vágaton indulna el, lehet, egy csille megugrik.. elütötte és — vége. Dolgozni akart, de még le sem ért a bányába, még lapátot se vett a kezébe. Meg kell fogni a kezét és ve­zetni kelL A föld alatt repüli az idő. Különösein ha jó munkahe­lyen, olyan emberekkel kell dolgozni, mint Szteranko és a kis Balogh. Ezernyi zaj ölel körül bennünket itt lent, száz­tíz méterre a föld alatt. Néha roppanak az ácsolatok, pattan a száraz szén, az ereszkék sö­tétjében csillék motoznak. A közeledő üresek hasából visz- szakong a kerekek víg katto­gása. A távolodók barátkoz­nak a csendességgel: csak né­ha szólnak a kerekek, talán terhükkel dicsekednek. A ven­tillátor zúgása elnyeli a stre- kák, elhagyott vágatok pos- hadt vízében úszkáló patká­nyok locsogását, csak a mór­VITA AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉGRŐL Két termelőszövetkezeti elnök véleménye Szombaton jelent meg la­punkban Javaslat a termelő­szövetkezeti tagok anyagi ér­dekeltségének további fokozá­sára című írás. A megye szö­vetkezeteiben megkezdődött ennek megvitatása. Megkér­deztünk több tsz-vezetőt, mi a véleménye a javaslatról. Lukács Imre, a nagyhalá­szi Aranykalász Tsz el­nökhelyettese így mond­ja el véleményét: — A tervezett javaslattal általában egyetértünk. A ja­vaslat alkalmazása nagy ösz­tönzést ad a tagoknak. Ezt igazolták a tavalyi példák is. A szálas takarmányok betaka­rításánál alkalmazott 30 szá­zalékos premizálás igen cél­szerű. A mi szövetkezetünk tapasztalatai azt mutatják, hogy jól jár a közös és az egyén is. — A tejtermelésnél java­solt 0—10 százalékos premizá­lást magasnak, tartjuk. Mi 5 százalékos premizálást tarta­nánk célszerűnek. Vélemé­nyem szerint a közösnek is és a tagnak is megfelelne, csökkenne az önköltség. Saj­nos nem megoldott szövetke­zetünkben a borsmentater- mesztés premizálása. Erre a felsőbb szervek nem tettek ja­vaslatot. Mi helyesnek tar­tanánk erre is megállapítani. Igaz, már magunktól próbál­tunk megoldást találni — százalékosan is, munkaegy­ségenként is — de nem a leg­jobb eredménnyel. Mivel köz­ségünkben ez hagyományos termelési ág, erre való javas­lattétel nagyon megkönnyíte­né munkánkat. Nagyidai Mihály, az i lí­rányi Dózsa Tsz elnökhe­lyettese: , — A tagok anyagi érdekelt­sége szükséges a terméshoza­mok növelése érdekében. Ná­lunk az elmúlt év eredmé­nyei is ezt igazolják. Az új­ságban közzétett javaslat vé­leményem szerint kisebb mó­dosítással elfogadható. Ml cél­szerűnek tartjuk a növényter­mesztésben a 10 százalékos premizálást. Azonban a ter­űét ezer a mezőgazdasági A megyében — a korábbi évekhez viszonyítva — nagy­arányú az érdeklődé® a me­zőgazdasági és ismeretterjesz­tő tanfolyamok iránt. A köz­ségiekben az ifjú-' és felnőtt szakmunkásképző, az alapfo­kú üzemi traktorosképző, egyéb tsz-tamfolyamokon, tsz- akadémiákon tanulnak a dol­gozó parasztok. Ezeknek a megkezdődött oktatási formák­nak több mint hétezer hall­gatója van. Jelentős a fejlődés az ifjú szakmunkásképzésben, ahol hét fő szakmában 925 tanuló végzi az I—III. évfolyamot. A fiatalok körében a gyü­mölcstermesztés iránt legna­gyobb az érdeklődés, utána a zöldségtermesztés következik. A felnőtt szakmunkásképzés­nek 3300 hallgatója van. Eddig még nem tapasztalt méretekben kezdődött meg 16 gépállomáson és 6 állami gaz­daságban az alapfokú üzemi traktorosképzés: a tervezett 1200-zal szemben 1320 tsz-tag és más mezőgazdaságii dol­gozó sajátítja el a traktoros- szakmát. Á termelőszövetike­hallgató tanfolyamokon zeti brigádvezetők tanfolya­main közel másfél ezren ta­nulnak. Megyénkben 24 tsz- akadémia működik. Sorra ke­rülnek még a tsz-elnökök, könyvelők, a baromfi Tenyész­tők, a juhászok és halászok tanfolyamai is. ven felüli 20—50 százalékot soknak tartjuk. Mi 20—25 szá­zalékot javasolnánk. Ezt azzal indokolom, hogy a földterüle­tek minősége nem egyforma. Ha az egyik tagnak a földte­rülete jobb minőségű, mint a másiknak, nyilván való hogy eltérés mutatkozik a jövede­lemben, holott -a munkaráfor­dítás ugyanannyi. A 20—25 százalékos premizálás a mun­kaegység értékét kiegyenlíte­né. így nem volnának viták arról, hogy ugyanannyi mun­karáfordítással az egvik töb­bet, a másik kevesebbet kap­jon. A takarmányrépa termesz­tésnél azt javasolnám, nogy 50 százaikban adnánk ki a termést. Ez ösztönzőbbé tenné a takarmányrépa termelését. A juhtenyésztésnél én átla­gosan 20 százalék premizá­lást tartanék célszerűnek. Ez megoldaná azt a feszültséget, ami a tagok keresete és a ju­hászok jövedelme között fenn­áll. Ugyancsak javasolnám, hogy szüntessük meg a juhá­szok háztáji juhtenyészetet is. A mi példánkból kiindulva azt látjuk, hogy a háztáji juh adja a legtöbb tejet, a gyap­jút és a szaporulatot. Elhullás ott soha sincs. Ugyanezzel a joggal például a sertéstenyész­tő is jogosan követelheti a kö­zössel együtt a háztáji sertés tartását. Véleményem szerint a foga- tosok és traktorosok premizá­lását világosabban kellenne rögzíteni. B. L. Rendelet a termelőszövetkezetek építőipari tevékenységéről Az évente növekvő beruhá­zások kivitelezésében mind nagyobb részt vállalnak a ter­melőszövetkezetek házi építő­brigádjai. E brigádok mintegy 15 000 tagja 1959-betn 400—500 millió, tavaly pedig már csak­nem egymilliárd forint értékű munkát végzett. Az idei esz­tendőre a termelőszövetkeze­tek mindössze 650 mil'ió fo­rint értékű házi építkezést terveztek. A csökkenés oka, hogy a közös gazdaságokban most már sokkal kevesebb egyszerű épület készül, a nagyüzemi méretű és jellegű, műszakilag igé­nyesebb épületek kivitele­zésére pedig az eddigi motákéhoz hasonló sírásuk tö­ri át az egyhangú szél zúgást Mindez megszokott, a bánya hétköznapi szavához tartozó. A csendtől egyedül a sötétség nagyobb idelent Mintha feke­te posztóval kárpitozták vol­na ki a vágatokat, s e tapé­tákat rubintok és száz csillo­gó ékszer díszíti. A fehéren sorakozó ácsolatok néma me­netelése belevész a távolba. De a gerendákon élő gom­bák, lilás és foszfor színű tes­tükkel pompáznak, a rothadó faháncsokon és pókhálókon meggyűlt vízcseppek pirosán, kéken és aranysárgán gyön­gyöznek. Az ereszke éltátja a száját — fényt lehel a végtelen fe­keteség. Valaki felfelé jön a vágaton, s már hallani is a léptek cuppanását Cserei párttitkár jön. — Jó szerencsét Jó étvá­gyat. — Szerencsét. Köszönjük. Letelepszik mellénk a szer­számos ládára. — Hagytak szenet Néme­ték? Szén kellene sok! — öt csillével, megy egy földet. — Ácsoltatok? i — Már kettőt betettünk. Ha lesz elég üres, még egyszer belövünk. — Vagánykodik a kis Balogh. Megkínáljuk Csereit egy falattal, ez nálunk szokás. — Beszéltem a telepes! is­kola igazgatójával, megvan­nak a régi irataid. Vigyél be hozzá egy 10 forintos okmány- bélyeget. Szteranko bólint, köszönés­félét dörmög. — Ne haragudjatok rám a múltkoriért... Valamiről meg­feledkeztem. Amikor elkövet­te Karcsi a hibát — mert hi­báztál, ismerd el —, a régi ember volt. Amikor pedig én felelősségre vontalak akkor az új. Az utóbbi megsértődött, mert makacs vagy. És újra a régi lettél, aki ivott és vere­kedett. Mert bennük van még a régi is, de már az új is. Egyszerre mind a kettő. Ér­ted, cimbora?! A párttitkár homlokán ráncbaszaladtak a gondok. — Valahogy így. Szó­val hibás voltam, beismerem, nem úgy beszéltem, mint kellett volna. De láthatjátok ti is, olyan bonyolult ez, hogy két ügyvéd belezavarodna. Nekünk pedig el kell igazod­ni benne.;. Tegnap este a klubban be­széltünk meg találkozót. Már csak egyedül Szteranko hiány­zott. Amióta rendbehozták az asszonyok a lakását, odahaza rendezkedik. A kis Balogh azt állítja hogy az új szobabú­tort napjában átrendezi. Egy­re titokzatosabb ez a lakás­ügy. Egy. hete már, hogy be sem tehetjük a lábunkat a szobájába. Valamit titkoL Öcsit pedig sürgeti. Bányásznapra eljegyzést akar. A költségeket magára vállalta. A kis Balogh még húzódozik. De határozott ne­met sem mondott. Bejött Szteranko, egyene­sen a söntéshez állt. Bort kért és alaposan körülnézett, ami­kor ivott. A felét ihatta meg a 3 deci bornak észrevett bennünket. Letette a poharát és bejött hozzánk. Horák ki­ment és behozta a bort. — Ha már kifizetted, idd is meg! A kis Balogh nevetett, mint mindig. (Folytatjuk.) házi építőbrigádok már nem alkalmasak. A mezőgazdasági építkezé­sek új feladatait, valamint a „próbavállalkozások” kedvező tapasztalatait figyelembevéve az építésügyi és a földműve­lésügyi miniszter most együt­tes rendeletben szabályozta a termelőszövetkezetek építő­ipari tevékenységét. A rendelet sok lehetősé­get nyújt a termelőszövet­kezeteknek megfelelő épít­kezési szervezetük kiala­kítására és annak tevé­kenységére. A szövetkezeteknek a rende­let szerint működő brigádjai felépíthetik a szövetkezet ter­melési épületeit, ezenkívül építőipari munkát végezhet­nek a szövetkezet tagjai, va­lamint más szövetkezetek: to­vábbá a földművesszövetke- zeti szervek s a községfejlesz­tés keretén belül a község részére is. Az elvégezhető munkák jel­legét a brigád vezetőjének szakmai képzettsége határozza meg. Ennek alsó határa a kőművesmesteri oklevél. Ha a brigád vezetője építészmér­nök vagy építőmester, akkor a brigád bármilyen építő­ipari feladat ellátására jogo­sult A közös brigádok élén a részvevő termelőszövetkezetek által választott igazgatói ta­nács álL A jövedelem zömét a rendelet szerint a közös vállalkozás technikai fel­szerelésére, a szükséges eszközök, kisebb gépek beszerzésére fordítják. Az új rendelet megvalósí­tása igen sok előnyt biztosít az építkező termelőszövetke­zetek részére. Először is: saját brigádjaik mintegy 20 szá­zalékkal olcsóbban tudják a termelési jellegű épületeket felépíteni, mint a külső építő­ipari vállalatok mert a házi építkezések után nem kell adót fizetni s kisebb a rezsi- költség is. További előny, hogy a nem megfelelő munka esetén a termelőszövetkezet közvetlenül felelősségre von­hatja saját vállalatát, s ez minden bizonnyal az építkezések minőségé­nek javulását eredménye­zi majd. Végül: a több szövetkezetben és községben különböző jelle­gű épületeken dolgozó brigá­dok folyamatosan szalagsze­reién s az egész év folyamán egyenletesen szervezhetik meg munkájukut. 2

Next

/
Thumbnails
Contents