Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

Hz 1962. évi népgazdaságfejlesztési terv teljesítése (Folytatás az 1. oldalról.) 103,3 százalék, Csúcseszterga 2835 db 105,6 százalék, Maró­gép 1215 db. 117,2 százalék, Autóbusz 2348 db. 120,1 szá­zalék, Televíziós vevőkészü­lék 210 ezer darab 118 szá­zalék, Hűtőszekrény 17 ezer darab 141,5 százalék, Nitro­génműtrágya 353 ezer tonna 107, százalék, Szuperfoszfát 424 ezer tonna 129,5 százalék. Cement 1,7 millió tonna 108,2 százalék, Pamutszövet 272.5 millió négyzetméter 106,4 szá­zalék, Gyapjúszövet 33,9 mil­lió négyzetméter 100,7 száza­lék, Cipő 22,8 millió pár 98,5 százalék, Hús 222 ezer tonna 113,1 százalék, Vaj 14,6 ezer tonna 94,3 százalék, Sör 3,8 millió hl. 101,2 százalék. *Az 1962. év végén és 1963. elején fokozódó szén- . felhasználással a szénter­melés és a szénbehozata) nem tartott lépést, ezért ez év elején a szénkész­letek csökkentek és he­lyenként időleges szénellá- tasi nehézségek léptek fel. 1962-ben — a tervnek meg­felelően — 5,7 százalékkal nőtt az állami iparban az egy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés. A munkások és alkalmazot­tak száma az állami iparban egy év alatt 3,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán a termelés növekedésének 63 százaléka adódott a termelé­kenység növekedéséből. 1962-ben csökkent a ter­melési költségek szintje is, a csökkenés mértéke azonban — az előzetes számítások szerint — ki­sebb volt a tervezettnél. 1962-ben az ipari anyag- és termékkészletek tovább növe­kedtek, a növekedés mértéke azonban kisebb volt, mint 1961-ben. Az iparvállalatok egy része az elmúlt évben sem fordított kellő gorraot gyártmányainak korszerűsíté­sére, nem kellőképpen bizto­sította a bel- és a külföldi keresletnek megfelelő minő­séget és választékot. Mezőgazdaság — felvásárlás Emelkedett a gépesítés, az öntözés, csökkent a tehénállomány A mezőgazdaság 1962. évi eredményéit a késői ki'ava- 6Ziodás, a májusi fagy, a nyá­ri aszály és az 1961. évi gén gyenge takarmány termés ked­vezőtlenül befolyásolta. A mezőgazdaság 1962. évi bruttó termelése ezért nem érte el a tervezett szin­tet, de nemileg meghalad­ta az 1961. évit. A mezőgazdaság bruttó ter­melésén belül 1961-hez képest a növénytermelés eredményei viszonylag kedvezőbben ala­kultak, mint az állattenyész­tésé. A növénytermelésen belül őszi búzából a termésátlag egy kát. holdra számítva 10,3 q (egy hektárra számítva 17,9 q) volt, alacsonyabb, mint a kimagasló 1961. évi, de maga­sabb, mint az azt fnegelőzo évek bármelyikében. Az ál­lami gazdaságok termésátlaga őszi búzából egy kát. holdra számítva 13,7 q (egy hektárra számítva 23,9 q) volt.. Az or­szág őszi búza vetésterületé­nek 43 százalékán nagy hoza­mú búzafajtákat termeltek. A kukorica, burgonya, cukorré­pa terméshozama 19ö?.-ben magasabb volt, mint a kedve­zőtlen termésű 1961-ben. — Zöldségfélékből is több ter­mett, mint 1961-ben. — A szőlő- és gyümölcstermés — a fagykárok folytán — lénye­gesen kedvezőtlenebb volt, mint 1961-ben. 1962- ben egy kát hold szán­tóterületre 127 kg (egy hek­tárra számítva 221 kg) mű­trágya jutott 23 százalékkal több, mint 1961-ben. 1962-ben több mint 380 000 kát. holdat (220 000 hektárt), 65 százalékkal nagyobb terü­letet öntöztek, mint 1961-ben. Az év folyamán 7700 trak­tort, 5100 traktorekét 1100 arató-cséplő gépet és több más munkagépet kapott a mezőgazdaság. Az év vé­gén a mezőgazdaságban mintegy 50 000 traktor volt. A fontosabb munkák gépe­sítési színvonala tovább emel­kedett: az állami gazdaságok­ban a gabonaaratást teljes egészében, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben több mint háromnegyed részben géppel végezték. Fokozódott a kapálás és kaszálás gépesíté­se is. Az-év folyamán mintegy kétszer akkora területen telepítettek sző­lőt és gyümölcsöst, mint 1961-ben. Az 1962. októberi állat- számlálás adataj szerint a ser­tések száma 7,8 millió volt. A szarvasmarha-állomány ugyanezen időpontban meg­haladta a 2 milliót és lénye­gében ugyanannyi volt, mint 1961. azonos időpontjában, a tehénállomány ezen időszak­ban 5,6 százalékkal csökkent. 1962-ben az összes felvásár­lás — a tervben előirányzott 10 százalékkal szemben — 5 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet. Az összes felvásárláson be­lül a vágómarha-felvásárlás 7 százalékkal, a vágósertés­felvásárlás 22 százalékkal, a baromfifelvásárlás 25 százalékkal, a zöldségfel­vásárlás 24 százalékkal volt több, mint 1961-ben. 1962. évben gyümölcsből 33 százalékkal, borból 11 száza­lékkal volt kevesebb a felvá­sárlás, mint egy évvel ko­rábban. 1962. évben a tejfelvásár­lás ugyanannyi, a Vo!ásfel­vé sáriás 10 százalékkal kevesebb volt, mint 1961. évben. Közlekedés Több utas, villamosvasút A közlekedési vállalatok 1962-ben kb 215 millió tonna árút szállítottak és 18 milli­árd árutonna-kilométert telje­sítettek, ami valamivel keve­sebb, mint amennyit a terv előirányzott. A teherszállítás teljesít­ménye 6 százalékkal, a távolsági utasforgalom 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben. 1962-ben a vasúti árú- és személyszállítás az előző évekhez hasonlóan az átla­gosnál kisebb mértékben (3 százalék illetve 7 százalékkal) haladta meg az előző évit. Ugyanakkor a tehergépko­csin szállított áruk mennyisé­ge csaknem 11 százalékkal, a távolsági autóbúszok utasszá­ma 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A városi közlekedési vál­lalatok 1962-ben. 1,5 mil­liárd utast szállítottak, 2 százalékkal többet, mint 1961-ben. Az év folyamán a járműál­lomány növekedése mellett a közlekedés fejlesztését szol­gálta többek között a Hatvan — miskolci vasútvonal villa­mosításának befejezése. Elké­szült a Ferenc Távbeszélő Központ és több ezer állo­mással bővítették a győri, a miskolci és a szegedi telefon­hálózatot. Megkezdte működé­sét a kabhegvi televíziós köz­vetítő állomás. Külkereskedelem Jobbak a kapcsolataink sok orszá 1962-ben a külkereskedelmi forgalom 10 százalékkal meg­haladta az előző évit. A be­hozatal és a kivitel egyenlege kedvezőbben alakult, mint amivel a terv számolt: a ter­vezettnél valamivel kisebb be­hozatal mellett, a kivitel 2,3 százalékkal több volt mint a tervezett. A szocialista országokkal az elmúlt évben 10 százalékkal, a gazdasági fejlődés útjára nemrég lépett (ázsiai, afrikai, közép- és dél-amerikai) or­szágokkal 21 százalékkal, a fejlett tőkés országokkal 4 százalékkal növeltük a kül­kereskedelmi forgalmat a megelőző évhez képest. Beruházások — építkezések 48 milliárd forint értékű beruházás, felújítás volt BARÁTH LAJOS Hl HARHAM . Még a kis Balogh arca is komor volt. — De az istenit! Hallgass meg bennünket is — károm­kodott Szteranko. — Annak a rohadt ellení'orradalmámak hisztek. Ügy gondolod, minden igaz, amit a fejünkre olvastál most? — Ellenforradalmán? Hagy­juk az ötvenhatot. Három ta­nút is vitt magával. S tudod milyen tanúkat? Az egyik a trösztnél dolgozik, mérnök. Együtt mentek be a pártbi­zottságra'. — Még ha mérnök, ha trösztón dolgozik is, meg ha maga az úristen is, hazudott! — Láttalak én is tegnap este. Moziban voltunk a fele­ségemmel. Meg se ismertél. A köszönésem se fogadtad. Dőlt belőled a pálinkaszag. Szólni sem volt kedvünk. SzteTanko konokul összeszorí- totta száj aszóiét és felállt. ... Az úton Szterankónak szavát se lehetett venni. A klub előtt elköszöntünk, nem volt kedvünk bemenni a szo­kásos korsó sörre Hétfőn éjszakás hetet kezd­tünk. Ahogy mi hívjuk, a „bagoly” műszakot A gyár már elfújta a fél tízet, a telep csendesen meghúzódott a Bükk sötétjében. A kis Ba­logh előrement lőszert véte­lezni. Szteranko még- sehol. Az aknász a frontosok nevét olvasta Szorongva figyeltem az ajtót — Nem láttad Szterankót? — kérdeztem egy alsótelepe- sitőL — Délután a kocsmában láttam, részegen. Még sírt is, hogy ő milyen szerencsétlen, mert hogy őt senki se érti meg. — Jó vicc — szólt közbe a cimborája. — Minek iszik annyit? Mintha pofonvágtak volna e hírrel. Még csak ez hiány­zott Lefutok a telep sarkára, az aknához vezető úthoz. Ijesztő ürességben himbálódzik a vil­lanyok sárga fénye. Az úton senki. Aztán rohanás vissza, mert'a frontosok és a fejté­sen dolgozók után mi követ­kezünk, elővájásiak. — Balogh, Juhász, Szte­ranko! — Szteranko még nem jött Az aknász tovább lapoz Nézem az órám: amíg a belső és külső szállítókat beosztja, 5 perc telik el. * ... Az út üres idegesítő a szél játéka a villannyal. A város és telep fénye elnyeli a reményemet. Talán szabadsá­got íratott? Nem. Akkor nem olvas a volna az aknász a nevét. — Szteranko? — Nem jött. Nem tudom, mi történt... Aaknász bólintott, mélyen a füzet felé hajlik, vajon mi­re gondolhat? Bizonyára hal­lotta már, hogy Szteranko és Jenice... Talán már azt is, hogy délután berúgott. Bizo­nyos, a rossz hír gyorsan terjed. Éjfélig reménykedtünk a kis Baloghgal, hátha lefeküdt és elaludt. Ha kialudta ma­gát és felébred, bejön, ha fél műszakra is. Szteranko hiányzik! Igazolatlanul! Nagyokat harapott a lapát az ólmos színű köddel párolgó szénből, mégsem haladtunk a munkával előre. A villany­fúró ^minduntalan belefulladt a falba... Meddő helyett kőbe futottunk. A kis Balogh háta vérzett talán a főte hasította fel De miért hallgat? Idege­sítő a csend. Rá kellene ordí­tani, hogy szóljon valamit. Két óra elmúlt. Egyszerre sóhajtottunk. Egy leesett csille mellett álltunk és öcsi, talán éleiében először: elkáromaod- ta magát. Puha porcíű borítja az ud­vart, egy gesztenyefa árnyé­kában aludt a ki3 Balogh, bent a szobában Szteranko nyögdécselt Alig bírtuk fel- j kelteni őket. Szteranko a! gyomrára panaszkodott, és' örült a befőttnek, amit Horák ! hozott: a felesége küldte. I — Ez jót tesz, meglátod. Elnyújtóztunk a gesztenyefa alatt. Horák sört hozatott Bé­ressel. Szteranko rá se bírt nézni az italra. Savanyított j uborkáért küldött egy gyere- J két és jóízűen ropogtatta. ' 1962-ben beruházásokra és felújításokra együttesen — előzetes adatok szerint — ke­reken 48 milliárd forintot használtak fel, körülbelül 8 százalékkal többet, mint 1961- ben. A beruházások összege az év folyamán valamivel kisebb volt, mint amennyit az 1962. évi népgazdasági terv elő­irányzott, de az 1961. és 1962. évi beruházások együttesen meghaladták a második öt­éves terv első két évi elő­irányzatát Az év folyamán a beru­házások továbbra is első­sorban az ipari termelés bővítését szolgálták: 1962- ben az ipari beruházások összege mintegy 16 milli­ard forint volt, az ösz- szes beruházások 44 szá­zaléka. A mezőgazdaság fejlesztésé­re az év folyamán kb 6 mil­liárd forintot fordítottak, ami az összes beruházások körül­belül 17 százaléka volt. 1962-ben a népgazdaság ál- lóalapjainak. bővítésére szá­mos új beruházást helyeztek üzembe. Bővült az egészségügyi és a kulturális hálózat is. Üj tbc gondozé;rltézet énült Bu­dapesten, új raidelőin'ézet Edelényen. Számos új bölcsö­dé, óvoda és napközi otthon épült Általános iskola épült Budapest több kerületében, Miskolcon, Gvörött, Szombat­helyen, Cegléden, Kistere- nyén stb. Középiskola épült Nyír­egyházán, Ajkán, Zala- szentgróton stb. Élelmiszeripari tanulóotthon épült Budapesten a XIV. ke­rületben, szlovák diákotthon Békéscsabán. Kollégiumot építettek Debrecenben az egyetemi hallgatók, Eszter­gomban a szénbányászati technikum tanulói számára. 1962-ben az állami építő­ipari termelés körülbelül 11 százalékkal emelkedett 1961- hez képest. Az év folyamán az állami építőiparban dolgo­zók száma körülbelül 3 száza­lékkal haladta meg az 1961. évi szintet; a termelés növe­kedésének túlnyomó része «. termelékenység növekedéséből adódott. Az év folyamán az állam) építőipar fulteljesiiette 1982. évi lakásépítési ter­vét és 5 százalékkal tößb lakást épített, mint Idői­ben. A beruházások műszaki, gazdasági előkészítése, a ter­vező intézetek munkájának tervszerűsége 1932-ben 6em volt kielégítő. A beruházások, építkezések megvalósítási ideje valamivel csökkeni ugyan de még mindig jóvai hosszabb a műszakilag indo­koltnál. Több esetben hátrál­tatta a beruházások üzembe helyezését a gépi és techno­lógiai berendezések szállítá­sának elmaradása. A lakosság jövedelmei és vásárlásai Kétszázalékos reálbér növekedés 1982-ben a lakosság pénzbe­vétele (a munkabérek, a pénz­ben kifizetett munkaegység- részesedés, a nyugdíj, a táp­pénz, a családi pótlék, a nye­reségrészesedés, az államköl­csön visszafizetés és vala­mennyi egyéb pénzbevétel) 4,2 százalékkal haladta meg az 1961-évit A pénzbevételek növeke­désében szerepet játszott a munkabérből élők szá­mának' növekedése, továb­bá az is, hogy a paraszt­ság jövedelmeinek na­gyobb része volt pénzbe­li jövedelem, a természet­beni jövedelmei csökken­tek. A pénzjövedelmek növeke­dése mellett — a kedvezőtlen mezőgazdasági termeléssel és az idény eltolódásával össze­függésben a zöldség- és gyü­mölcsárak mind az üzletek­ben, mind a piacokon az év nagy részében magasabbak voltak, mint 1961-ben. Ez az áremelkedés 1962-ben az ösz- szes élelmiszerek árszínvona­lát mintegy 2 százalékkal meg­növelte. A déli gyümölcsök, a kávé és a csokoládé árának 1961 december 10-én elren­delt csökkentése, valamint a sör és a £rán-Or növelése, 1962-ben összességé­ben kiegyenlítette egymást. Előzetes számítások szerint a munkás és alkalmazott keresők reálbére 1962-bcn átlagosan 1 százalékkal, az egy főre jutó reáljövede­lem 2 százalékkal halad­ta meg az 1961. évi szin­tet, ami valamivel keve­sebb, mint amennyivel a terv számolt. A paraszt­ság fogyasztásának reálér­téke — előzetes számítá­sok szerint — az előző évi szinten maradt. A kiskereskedelmi forgalom 1962-ben — folyóárakon szá­nni va — 4,8 százalékkal volt nagyobb az 1961. évinél. A forgalom növekedése egészé­ben véve megfelelt a terv­ben előirányzottnak: a tervezettnél nagyobb volt az élelmiszerforgalom és kisebb a ruházati for­galom. Az élelmiszerforgalom — összehasonlítható árakon szá­mítva — kb 4. százalékkal ha­ladta meg az 1961. évit. 1962- ben pl. húsból kb. 8 száza­lékkal, baromfiból több mint 30 százalékkal, tejből 7 szá­zalékkal többet adott el a kereskedelem, mint 1961-ben. 1962-ben a kávé és a déli gyú­rná1 esők forgalma rr''5'fé''sze­rese, a csokoládéforgalom több mint háromszorosa volt az 1961. évinek. A kiskereskedelem 1962-ben mintegy 15 százalékkal több tar­tós fogyasztási cikket (bú­tort, járművet, háztartási gépeit, televíziót stbj adott el, mint 1961-ben. Ruházati cikkekből ugyan­akkor a lakosság vásár­lása nem érte el az 1961 évit. Az év folyamán a lakosság takarékbetét-állománya kb. 2.1 milliárd forinttal növekedett és 1962. végén elérte a 8,8 milliárdot. Egészségügy, kultúra A társadalombiztosítás és az egészségügyi hálózat 1962- ben tovább bővült. Az év folyamán a tár­sadalombiztosításba bevon­tak száma 200 000-rel emelkedett és ennek nyo­mán a társadalombiztosí­tás a lakosság több mint 95 százalékára terjedt ki. A nyugdíjasok és járadéko­sok száma egy év alatt 100 ezerrel emelkedett: az év vé­gén több, mint 950 000-en ré­szesültek nyugdíjban, illetve járadékban. A kórházi ágyak száma 1500-zal, az orvosok száma több mint 600-zal nőtt. A csecsemők és gyermekek szakorvosi ellátása érdekében folytatódott a gyermekorvosi körzetek kialakítása: számuk az év folyamán 125-tel (40 százalékkal) nőtt. Az egészségügyi helyzetet kedvezőtlenül befolyásol­ta az év eleji influenzajár­vány, melynek során a la­kosságnak kb. egynegye­de megbetegedett. A bejelentett szövődményes influenza megbetegedések szá­ma 1962, évben az 1961. évi­nek több, mint ötszöröse volt. A járványnak hálása volt a hiányzásokra és halandóságra is. 1962-ben tovább fejlődött az oktatás és a lakosság kultu­rális ellátottsága is. Az 1961— 62- es tanévben az általános iskola 8. osztályát több. mint 140 000-en végezték el, a kö­zépiskolákban közel 47 000-en teltek érettségi vizsgát. Az 1962—63-as tanévben az ország lakosságának egyötöde, mintegy 2 mil­lió fő részesül rendsze­res oktatásban. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatain tanu­lók száma az idei tanévben meghaladja a 330 000-et, csak­nem egyötödével magasabb, mint az előző tanévben volt. Számos új típusú — az 1902— 63- as tanévben induló — fel­sőoktatási intézménnyel (főis­kolával) bővült az oktatási há­lózat. A felsőoktatási intéz- ménvek hallgatóinak száma 67 300 fő, 14 000-rel, 26 száza­lékkal több, mint az elmúlt tanévben volt, ezenbelül a nappali tagozatokra 5700-zai többen járnak. Szakmunkás tanulóképzósljpn 1962—63-ban 144 000-en vesznek részt. ‘1962-ben a kiadott művek száma megahaladta a 22 üOO-f-t példányszámúk a 63 millió . Az év folyamán 3500 új könyv jelent meg. A televízióelőfize­tők száma az elmúlt évben 118 000-rel (58 százalékkal) emelkedett és _ elérte a 324 ez­ret. Emellett növekedett a rá­dióé lőí izelo k száma is. 1962-ben 467 000 külföldi ér­kezett hazánkba, 39 százalék­kal több, mint az előző év­ben. Külföldrfe 455 000 magyar állampolgár utazott, 22 száza­lékkal több. mint 1961-ben. A szakszervezeti üdültetés­ben részt vevők száma (185 ezer felnőtt és 37 ezer gyer­mek) az előző évhez képest 12 százalékkal nőtt. Budapest, 1963. január 20. KÖZPONTI STATISZTIKA HIVATAL 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents