Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

Újabb autóbusz A KPM Autóközlekedési Vezérigazga'óság közölte, hogy a 3865/617 és 614. számú já­ratokon a múlt év december 29-es óta kis férőhelyes gép­kocsi helyett nagy befogadó- képességű autóbuszt állította« forgalomba. Ez az intézkedés a Fehérgyarmatra járó diákok és más utazók körülipényeit javítja. December 29-étől Kis­hódos községből kiindulva, Tisztaberek, Rozsál.v, Gacsály, Csengersima, és Komlódtótía- lu érintésével Csengerbe — a járási székhelyre — majd Má­tészalkára és vissza új autó­busz járatpárt közlekedtet­nek. x A közúti közlekedésre váró feladatok megahaladják a ren­delkezésükre álló autóbusz­állományt, ezért az igénye­ket csak fokozatosan az au­tógyár gépkocsi szállításától függően csak fokozatosan az autógyár gépkocsi szállításá­éi függően tudják kielégíteni. A második ötéves terv során (ez évben is) újabb autóbuszt állítanak forgalomba a fehér- gyarmati járás útjain, ezen­kívül néhány kis férőhelye? gépkocsit, nagy befogadóké­pességű autóbuszra cserélnek. rulókat tartanak régi laká­sukban. Tudjuk, ezek lelep­lezése sem oldaná meg a legsürgősebb problémát sem, de néhány lakást fel lehet­ne így deríteni a városban és segíteni lehetne az olya­nokon, akik romos, bontás­ra váró lakásokban élnek. Tipikus mérgezője a la­káskérdésnek a vargabetű* cserék hosszú sora is. Ép­pen ideje volt, hogy az erre illetékesek meggátolják a mértéktelen — és elvtelen — lakásjáiszásokat. Legutóbíb' például az egvik Széchenyi úti állami lakás idős bér­lője — .betegségére” hivat­kozva — cserélni akart ro­konával, aki a külvárosi Hi­mes ben él, magánlakásban. Kiderült: az idős asszony más városban élő fiához szándék­szik költözni. Átlátszó volt a csel, a csere után pénzzé akarták tenni a Himesben lévő lakást, s így a „bol­ton” mindketten nyertek volna. Csak a város veszí­tett volna egy lakást. Sajátos n'iiregyházi prob­léma a lakásalap romosoddá útján történő apadása. Váro­sunkban nagy számban ta­lálhatók olyan vályogból énített házak, amelyek ma­gántulajdont képeznek, » bérlők lakják. A lakó a tu­lajdonostól várja a ház meg­mentését, a tulajdonos pe­dig — az alacsony lakbérre hivatkozva — hagvja romo- sodni azt. Kimutatták: éven­te közel 100 ilyen lakásból érkezik be kérelem a tanács­hoz új lakás iránt. Van lehe­tőség e lakások megóvására. Az ingatlankezelő vállalat hitelkerete lehetőséget nyújt arra, hogy az ilyen lakásokat 10—15 ezer forintos költség­gel megjavítsák s öt-tíz év­re lakhatóvá tegyék úgy, hoey a költséget közadóként hajtsák be a tulajdonosból, vagy a bérlő — ha ő vállal­ja a javítást — lelakja azt Nem volna haszontalan ki­terjeszteni ezt a módszert, nagyobb lehetőséget adni erre az ingatlankezelő vál­lalatnak. Köztudomású, hogv már az idén — és a jövőben méginkább — a szövetkezeti és az OTP lakások épülnek nagyobb számban. Ez újból arra int: minden körülmé­nyek között meg kell tartani a sürgősségi sorrendet az ál­lami lakások szétosztásánál. Városunk súlyos lakáshely­zete indokolja azt is, hogy — más településekhez hason­lóan — fokozottabban ve­gyék figyelembe a családok jövedelmét és szabják meg azt a kereseti plafont, amely fölött indokola’lanná válik a főbérlői jog kérése. Átfo­góbb, teljesebb ellenőrzés szükséges ahhoz is, hogy az> évi új lakásalap szétnar- cellázásalcor ne a „betáblá­zott” vállalat, intézmény mondja ki az utolsó szót, kié lesz a lekás. A vállalati privilégium több esetben tárt kapu a vidék­ről jövök előtt. Csak hasz­nára válna az ügynek ha ezek szemelőtt tartásával kö­rültekintőbben őrködnénk a felett, hogy mindenkor a valóban rászorulók jussa­nak új lakáshoz. Világszerte az egyik legna­gyobb mindennapi gondot je­lenti a lakás. Mindenekelőtl azért, mert az igényekhe: képest kevés van be’öle, í a népesség szaporodásává nincs arányban az új csalá­di otthonok építése. Mi a helyzet Nyíregyhá­zán? Jelenleg közel kétezei jogos kérelem van a város; tanácsnál, melynek jelentői százaléka vagy évek óta vái kielégítésre, vagy tarthatat­lan lakásviszonyokról vall Anyagi lehetőségeink vége­sek. Így érthe'ö, hogv a ké relmek teljes kielégítése nerr történhet máról holnapra még csak a közeli évekber sem. Távlati tervünk szén a 15 éves lakásfejlesztés so­rán áHamft erőből 8 ezer. ma­gánerőből ped‘g 900 lakást építenek Nyíregyházán. Azok viszont, akik az al­bérlet ezernyi kellemetlen­ségét élik át, vagv kényszer- helyzetben a legelemibb fel­Nyíregyházán 1961 január elsején kezdte meg működé­sét a Városi Közös Egyeztető Bizottság. A bizottság, a közalkalma­zottak, az orvos egészségügyi, a pedagógus szakszervezetek és olyan vállalatok panaszai­nak intézésével foglalkozik, ahol nem működik egyeztető bizottság. Az elhamarkodott döntés A bizottság az emúlt év­ben ötvenhét munkaügyi pa­nasszal foglalkozott, s azok mindegyikében érdemi dön­tést hozott. Példaként az aláb­bi eseteiket emlitjük meg: Tomku György, a mentőál­lomás gépkocsivezetője felleb­bezéssel fordult a bizottság­hoz, mert elbocsátották mun­kahelyéről. A gépkocsivezető az elmúlt év február 23-án, a mentőállomás kocsijával ka­rambolozott. Ezután a közle­kedésrendészeti hatóság jogo­sítványát bevonta, s mint jo­gosítvány nélküli gépkocsive­zetőt bocsátották el munka­helyéről. Tomku György a bírósági tárgyalás folyamán hat hó­napi felfüggesztett börtönbün­tetést kapott, s tekintettel ar­ra, hogy a karambol nem volt súlyos jellegű, gépkocsiveze­tői jogosítványát is visszakap­ta. A bizottság az ügy megtár­gyalása után a gépkocsiveze­tőt visszahelyezte korábbi munkakörébe, azzal az indok­lással, hogy a munkáltató el­hamarkodottan döntött az ügy­bon, nem várta meg a bíró­sági tárgyalás fcimene.elét. S az elbocsátás alkalmával for­mai hibát is vétett, Tomku György a mentőállomás szak­szervezeténél vezetőségi tag­ként működött, s az elbocsá­tás előtt nem kérték ki a szakszervezet véleményét Ki volt hibás? Az üveg és porcelán érté­kesítő vállalat ötven forint kártérítésre kötelezte Farkas Tibomé számlázót, olyan in­doklással, hogy elmulasztott adminisztrálni egy göngyöleg- visszaigazolási jegyzéket Az ügy tárgyalásánál kide­rült: a vállalat nem tudta igazolni, hogy a kérdéses jegy­zéket Farkas Ti bőmének el­intézés végett átádta. Ezen­kívül Farkas Tiborné íróaszta­lának fiókja állandóan nyit­va van, mert távollétében is kivesznek, illetve keresnek az ott lévő számlák és iratok kö­zött Mivel a vállalati munka ezt megkívánja, a dolgozót így nem terhelheti felelősség. A bizottság ezért érvénytele­nítette a kártérítést. Megoldják a cigánykérdést a tiszalöki járásban A cigánygyerekek beiskolá­zásában megyei viszonylatban is szép sikereket értek el a tiszalöki járásban. Kétszáz­hetven tankö.eles jár rend.se­resen az általános iskolákba. A felnőttek közzül is sokan vesznek részt az alapismereti tanfolyamokon. Tavaly meg­alakították a járás székhelyén a cigányegyüttest, amely már a szomszédos községekben is bemutatta műsorát. Eseten­ként ismere.terjesztő előadást tartanak részükre, hetenként megtekintik a járási művelő­dési házban a tv. műsorát. A felnő tek munkába állí fásában is előbbre jutottak. Kettőszáz- öivennégy család közül a múlt év végén kb. ke iószáz- ban volt ren dszeres kereső. Ezek a termelőszövetkezetek­ben, akarni gazdaságokban és a iparban dolgoznak. Előre­láthatólag 1965 végéig min­denki részére találnak meg­felelő munkalehetőséget. M.g- kezdiék a járásban a cigány­telepek felszámolását, már öl­vén családnak van házhelye negyvenkilencnek lakása a község belterületén. A taná' csők messzemenően támogat­ják az építkezni szándékozó­kat. TÉLI ÉPÍTKEZÉS tételeket is nélkülözik, la­kást szeretnének, minél ha­marább. Van-e mód arra, hogy a jelenlegi anyagi for­rások mellett gyorsabban jussanak lakáshoz? A kér­dés megválaszolásához tudni keH: a közel kétezer lakás­kérelemnek a negyed része egészen újkeletű, a vidékről „beszivárgottak” juttatták el a tanácshoz. Jórészt olya­nok, akiknek a családjuk vi­déken van, s a családfenn­tartó munkahelye Nyíregy­házán van. A' beszivárgás fokozottabb ellenőrzése — s indokolt ese'bcn megakadályozása — jelentősen apaszthatná a gonaokat. A fővároshoz ha­sonlóan Nyíregyházán sem ártana alaposabban utána nézni: csak a termelés érde­kében nélkülözhetetlen sze­mélyek kapjanak jogot lete­lepedésre, lakásígénvlésre. Különösen fontos ez most, a lendületes iparfejlesz’és köz­ben, amikor számítanunk kell jónéhány új „honfogla­lóra”, a gyárak és üzemek létfontosságú műszaki dolgo­zóira. Meggondolandó vi­szont, hogy a már meglévő, vagy a jövőben épülő üze­mek a várostól 10—15 kilo­méterre lakó alkalmazottai is élhessenek a lakásteérési joggal. Egyre javul a vonat- és au*óbu’r'közlekedás, he­lyénvaló vol-a, ha mielőbb megjelölnék azt a távolsági határt, amelyen belül az ilyen Nyíregyházi-közeli „vi­dékiek” nem hivatkozhatná­nak az utazásra városa la­káskérés közben. Nem egy pé’da igazo’ja, hogv az ilye­nek a vidéken eladott lakás­ból luxuscikkeket vásárol­nak. Fz azonban csak az egyik enyhítő megoldás lehetne. Több erőt kellene összponto­sítani — a tanácstagok, a házfelügyelők ép a lakosok társadalmi összefogásával — a burkolt lakásátjátszások meggátolására is. Mert ritka az olvan Nyíregyházán, mi­kor. ha valaki távozik a vá­rosból, lakása kulcsát önként visszaadja oda, ahonnan kapta. Az a legáltalánosabb jtakt’ka”, hogv elköltözéskor „családtagnak” előléptetett egyént vesz fel a távozó fő­bér'ő albérlőként — nem k°ll bizonygatni, hogy jó pénzért — annak reményé­ben, hogy hat hónap után a lakás automatikusan az al­bérlőé marad. Ilyen „család­tagot” körözhettek ki nem­rég az Árpád utca 40. szám alól. Látszó’ag népszerűtlen tettnek tűnik ez. hiszen az albéilő is lakásgonddal küzd. Viszont, ha arra a több száz lakásnélkü'ire gondolunk, aki rossz an vagi körülményei miat+ már évek óta várja az ál'am segítségét, helye­selnünk kell az ilver Iónéit, 'de tar*o-ik hogy nem al­kalmaznak kellő éréiyt azok ellen, akik már hosszabb idő óta. más városban élnek, o't 'akást kao'ak, vagv vásárol­tak. <! néhány h"to-d'r"bbal tartiák fenn a főbér’ői jovot az egykori nyíregyházi lako­sukon. Jó néhány a'béHőt szfno’yoznak ki az ilyenek, v"gv rokoni, boró H ka^-so- lahik révén kevé'bá rA*”o­Protekció Ki ne ismerné azt az em­bertípust, amellyel sajnos szinte naponta találkozha­tunk — a szájhőst. Ennek a típusnak is van egy igen né­pesszámú alcsoportja. Ide tartoznak a mindenkit isme­rő, mindenkivel jó barátság­ban és természetesen pertu­ban levő emberek.-Ilyen em­ber az, aki -ek — állítólag — még az igazgatója is csak Feri, természetesen a leg­jobb cimborája a tanácstit­kár, de mindig fel tud so­rolni néhány orvos, — rend­őr —, tanácsi előadó testi­lelki jóbarátját. Nos, ilyen volt az én em­berem is, akivel nemrégen összehozott a sors. — Szervusz barátom, üd­vözöllek — nyújtja a kezét a régen látott ismerősöm. Beszédbe elegyedünk, szó szót követ, s megtudom, ha protekcióra van szükségem, csak neki kell szólnom. — Szerezz nekem egy déli fekvésű lakást! — kértem. — Meglesz! Haverom a lakásügyi előadó. KIK la­kást, vagy szövetkezetit? — Mindegy, — válaszol­tam, — csak minél előnyö­sebb feltételekkel — s máris kezemben érzem a rég áhí­tott lakás kulcsát. Aztán teltek a napok, múltak a hetek, prctektorom nem jelentkezett. Egy hónap múltán véletlenül találko­zunk újra, a Hirdetőben. Amikor belépek az irodáim. épp egy hirdetést diktál: „Aktaiktatásban, pecsételés­ben és papírvonalazárban jártas szakember bármilyen munkakörben elhelyezked­ne.” — Föl a fejjel pajtás, — találta fel magát — ha si­kerül elhelyezkednem, szer­zek neked is lakást! Hisz tudod, barátom a lakásügyi előadó! — így ö, s máris tá­vozik. Azért én addig is feladok egy apróhirdetést: albérleti szobát keresek. Hisz lehet, hogy protektorom csak Pes­ten kap állást és nem fog találkozni egyhamar a lakás­ügyi előadóval. (Sz. Ss.) I«s iaatl&r «« tek. Elértük, hogy almaterme- léűink 70 százaléka exportké­pes. Sok javaslata, elgondolása van, amit nemcsak a tsz-ben, de járási szinten is figyelem­be lehet venni: a fiatalokkal való foglalkozásról, munka- szervezéséről és a gyümölcsö­sök szakszerű ápolásáról. Tu­dását igyekszik tovább adm. Munkája, gondja — az elő­legezett bizalom alapján — csak növekedni fog. Egy falu gondját képviseli majd a já­rási tanácson. B. 1, csak meghallgatta, de annak megoldásáért nem sokat fá­radozott. Választói az utóobi időben már meg sem keres­ték. A bizalom és a kapcsolat megszakadt közöttük. De ki lenne a legalkalma­sabb. Rövid tanácskozás után egy magas, barna férfi csen­det kér. A terem egyszeriben elhalkul. — Én Szender Györgyöt, a tsz gyümölcstermelési brigád- vezetőjét javaslom járási ta­nácstagnak „ Az emberek egymásra néz­ve, helyeslőén bólintanak. „Ö lesz a legalkalmasabb” mondják kórusban, s jelölésé; egyhangúlag elfogadják. Vajon miért őrá esett a vá­lasztás? A faluban jól ismerik, be­csületes, szorgalmas, jó képes­ségű embernek tartják. Mini a tsz • gyümölcstermelési bri­gádvezetője, nagy szakérte­lemmel végzi munkáját. Mintegy ö.vénén dolgoznak a brigádjában, akiket tanít, ne­vel. Ö maga is tanul. Most végzi a mezőgazdasági tech­nikum második osztályát, le­velezői úton. Munkájának eredményét az is bizonyítja, hogy a múlt évben brigádja közel 300 ezer forinttal telje­sítette túl termelési tervét. Barna András, a tsz párt- szervezetének titkára így vé­lekedik: — Nagyon hozzáértően vég­zi a munkáját. Neki köszön­hető, hogy az elhanyagolt gyü­mölcsfák az elmúlt évben már ■magas te-T,iőkóty''*éeöetr ler­A nagydobosi iskolában las­san gyülekeznek az emberek. A jelenlévők csoportokba ve­rődve beszélgetnek. Az egyiK kör közepén idősebb férfi a nagy hidegre panaszkodik, fél­ti a jószágokat. A másik cso­portban a tsz várható zár­számadását latolgatják. Már vagy negyvenen lehetnek a teremben, amikor a Hazai.as Népfront elnöke csendre inti a jelenlévőket. Az elnökség elfoglalja helyét, majd Tóth Béláné a Hazafias Népfront nevében rövid beszámolót tart, aztán javaslatot tesz a járá­si tanácstag jelölésére... A teremben pillanatnyi csend. Mindenki az elnöknél ügyeli. — Az a javaslatunk, bog* eddigi járási tanácstagunkat, Szabó Árpádot jelöljük új- oól.s Az emberek között morajlás fut végig. Egymásra tekinte­nek. Aztán kisebb várakozás után magasba lendülnek a ke­zek... Az egyik középkorú fér­fi feláll, s már mondja is: — Hogyan is kezdjem... Hát Szabó barátunk, mint ember becsületesDe az eddigi mun­kája nem teszi őt erre érde­mesnek. Nem sokat tett a fa­lu érdekében... Az a jav;«la­tom, hogy más valakit jelöl­jünk helyébe... Aztán többen is felállnak és a felszólalók sorban megindo­kolják elutasító véleményü­ket. Szabó Árpád, amióta járási tanácstag, a társadalmi és a közösségi munkából alig vette ki a részét A felmerült panaszok»* é* yavaslatOKar Kelten a vélemények pergőtüzében Megkopott a bizalom — A tanácstag éljen együtt választóival >A levelek! Dózsa Termelőszövetkezetben tizennyolc darab új szerfás dohánypajtát építenek. Az anyag előkészítése, összeállítása a téli időben is folyik. (Hammel József felvétele.) a Közelebb a megoldáshoz Lakáshelyzet Nyíregyházán — Vidékiek Lakásátjátszás — Kétezer kérelem Lehetne sorolni a tárgyalt és eyntézett fellebbezéseket. A bizottsági tagok — akik nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek — az elmúlt év­ben az 57 műnk* ügyi panasz közűi 23 esetben a dolgozó ja­vára hoztak döntést, huszon­három esetben pedig jóvá­hagyták a vállalat eredeti ha­tározatát. 7 alkalommal a pa­naszos visszavonta beadvá­nyát, s 4 panaszt illetékes­ségből más fórumokhoz utal­tak. A Városi Közös Egyeztető Bizottság, mint másodfokú fe­gyelmi hatóság végérvényesen dönt a fellebbezések ügyében, kivéve a munkaviszony meg­szüntetési és alacsonyabb mun­kakörbe helyezési ügyeket, ugyanis ilyen esetekben a bi­zottság döntése után kereset nyújtható be más fórumnál is. (bézi) 23 IGEN, 23 NEM Emberek, ügyek a Városi Közös Egyeztető Bizottság előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents