Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei csoportja, hosszú éveken át teljesen la­za szervezeti formában kevés aktív taggal fejtett ki némi tevékenységet. Hivatását: a mezőgazdasági szakemberek összefogását, tudományos fej­lődésük lehetőségének megte­remtését és az agrártudomá­nyok eredményeinek a gya­korlatban való elterjesztését ■*- nem tudta betölteni. Mint Molnár János, az egye­sület megyei elnöke tájékoz­tatójában elmondta, a kibontakozás az elmúlt év második felében kö­vetkezett be közel száz aktív szakember, tanácsi szervek, állami gazdaságok és intézmények részvéte- ' lével. Noha a nagyüzemi gazdálko­dás egyes ágainak kialakításá­ban, az alapvető szakmai kérdésekben való egységesebb állásfoglalásban, az egyesület igen hasznos tevékenységet képes kifejteni, mégis az Iránta való éideklődés job­bára a tudományos intézetek, felsőbb tanácsi szervek me­zőgazdasági szakembereire korlátozódik. Kevés még az érdeklődés a termelőszövetkezetek és gépállomások agrárértelmi­ségi dolgozói körében. S ez annál inkább sajnálatos, ipert az egyesület probléma­köre túlnyomó többségében a termelőszövetkezeti gazdál­kodást van hivatva előbbre vinni. — Az egyesület, a múlt évi tevékenysége után, kidolgozta az 1963. évi tematikáját — mondotta Molnár János. — Ilyenek: a nagyüzemi gyü­mölcstelepítés; az édescsillag- fürt hasznosítása; a kemizá- lás a mezőgazdasági termelés egyes ágaiban; a vetőbur- gonva-termelést elősegítő tech­nológia kidolgozása és a sza­kosítás lehetőségei a megye termelőszövetkezeteiben. E témákon belül, és ez,eken túlmenően előadásokat, vitákat rendezünk fontos kérdésekről mint a tuber­kulózis-mentesség. a med­dőség elleni küzdelem stb., hogy csak az állat­tenyésztésből említsek pél­dákat. A témák közül a kertészeti Szakosztály a gyümölcsösök telepítésénél az alany-, a faj­takérdés és az üzemszervezés terén tevénykedík, hogy a helyi viszonyoknak megfele­lően alakítsa ki az egysége­sebb irányvonalat az ötéves terv és a távlati tervnek meg­felelően. Az édescsillagfürt problematikájánál a fehérje- dus takarmány bázis bővítésé­re törekednek. A kemizálásnál a gabona­félék és a kukorica, majd a, burgonya vegyszeres gyomirtásának állami gaz­dasági tapasztalatait dol­gozzák feL. A kísérleti intézet már javas­latot tett vetőourgonya-ter- mesztésének területére, s most feladat a vetésforgó, az egész termesztés-technika kidolgo­zása. Az állami gazdaságok már sotk — jó és rossz — tapasztalatot szereztek a nagyüzemi termelés szakosí­tásával. E tapasztalatok alapján dolgoznak ki javaslatokat a különböző adottságokkal rendelkező kis és nagy szövetkezetek szakosításá­ra. Az egyesület a megvitatott, kidolgozott javaslatokat érte­kezleteken, üzemi bemutató­kon és Írásos formában juttat­ja el a legjobban érdekelt gazdaságok, termelöszc vetke­zetek szakemberei számára. A mai tartalomból: A vásárló maga mér-i ameszet — RejtóHyes mozibérlet — Mi lesz a nyírteleki lámpák sorsa? Levont családi üótlék — Megszűnt a mirelit - cukrászda Kültelki lámpák nyugdíjazása 65-ig Á vizsgálat téves volt Már az 1952-es évben villa­mosították Nyírtelket. A Rá­kóczi utcának kétharmadába beszerelték a villanyt, de to­vább nem vezették, és már 10 éve várjuk a villanyt, de sajnos eddig hiába ötszáz méterre kellene tovább vinni a hálózatot. A legtöbb lakás­ba be is van szerelve, csak az utcai hálózat hiányzik. Ezen Suttogó vezetékes rádió Érthetetlen, a Nyirjes-tanyai dolgozók előtt, miért suttog a vezetékes rádió. Miért nem gondoskodnak az illetékesek arról, hogy a tanyai dolgozók meg is értsék a vezetékes rá­dió műsorát és élvezhessék a különböző adásokat. AB. ig. tanár. Vas Béla és Vas Ferenc családi pótlék ügyét a gépállomások igazgatósága megvizsgálta: Az 1962. évi júliusi családi pótléket az SZTK azért vonta meg, mert a gépállomáson megtartott üze­mi vizsgálat során olyan megálla­pításra jutott, hogy a két dolgo­zó a gépállomáson a munkát ténylegesen csak I960, március 30-án kezdte meg, eltérően a gép­állomás bejelentésétől. Ugyanis a gépállomás mindkettőjük munka- viszonyát l&oO. március második napjával jelentette be, amikor át­helyezés folytán a két dolgozót állományba* vette. Az SZTK üzemellenőrá vizsgá­lata. a gépállomások igazgatósága szerint téves volt és alaptalanul vonta meg Vas Béla és Vas Fe­renc családi pótlékát 196?. júli- sában. Mindkét dolgozó érdefcébeij megkerestük az SZTK Alközppqt- ját. ahol ígéretet kaptunk arra, hogy a megvont családi pótlékot kiutalják. Áldott István igazgató Megszűnt a mirelit-cukrászda A fórum rovatban korábban megírtuk, hogy fűtetlen a Toldi utcai új cukrászda. A vendéglátóipari vállalat veze­tői rövid időn belül intézked­tek, közel 10 ezer forintos költ­séggel két nagy teljesítményű fűtőtestet helyeztek el a cuk­rászdában, s már szilveszter­kor kellemes meleg fogadta a vendégeket. A vállalat terv- és beruházási előadója közölte, hogy magnetofont» rádiót is kap az új cukrászda. GERENCSÉR MIKLÓS: (l)a dgxi öt kiló meszet és felvitte a mérleghez. A mész 7 kiló lett. S mivel a vásárlónak csak öt kilóra volt szüksége, kérte, hogy ennyit mérjenek le. A kiadó azonban azt válaszolta; „Tessék visszavinni és annyit szedni, hogy pont ót kilo­gramm legyen. Ha pedig nem megy, fizesse ki a két kiló meszet is”. A vásárló' — érthetően —< nem volt hajlandó 200 métert újra megtenni a raktárig. A kiadó- namősíthetoden maga­tartását még azzal tetézte, hogy megjegyezte: „nem va­gyunk kötelesek kis tételben meszet kiadni, csak szívesség­ből tesszük”. ★ A Nyíregyházi Tüzelőszer és Épitőanyagértékesitő Vál­lalat vezetői a panaszban foglaltakkal egyetértenek, és intézkedtek tizedesmérleg beállításáról, hogy megköny- nyítsék a kisebb tételű mész kiszolgálását. Miért nincs, ha van..? Év elején az iskolában árul­tak ifjúsági mozibérletet, mely­ből én is és a húgom is vettünk egyet-egyet. Január 3-án meg szerettük volna néz­ni a nyíregyházi Béke mozi­ban fél öttől az Esős vasárnap című magyar filmet. „Csak” négyszer mentünk oda a pénz­tárhoz jegyet váltani, de a pénztárosnö különböző kifogá­sokat, találva, egyszer sem volt hajlandó bérletre jegyet adni. Negyedikén ismét próbálkoz­tunk, újra sikertelenül. Meg­jegyzem, próbálkozásunk min­den alkalmával volt jegy a pénztárban a fel ötös előadás­ra. Szeretnénk tudni, hogy miért nem adnak jegyet bér­letre, ha van, hiszen a bér­letet most is árulják, meivef igazol a pénztár mellett függő tábla is: „Ifjúsági mozibérlet kapható”. Ralcgli Terézia és Balogh Katalin. Közelebb a termeléshez Az Agrár tudományi Egyesület tervei A szó elrepulL. Marton Árpád mátészalkai lakos panasszal fordult a szerkesztőséghez, hogy a Me­gyei Termelőszövetkezeti Ta­nács az írásban benyújtott pa­naszára öt hónapig nem vála­szolt. Szabó János megyei megbízott válasza: „A panaszossal egyetértünk, mert írásbeli választ nem ka­pott, ennek ellenére május­ban hozzánk benyújtott pa­naszával kapcsolatosan június hónapban intézkedtünk, a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályán keresztül. A tsz ta­nács megyei irodája ezt kö­vetően is kimzsgálta az ügyet, hogy a háztáji földdel kapcsolatos döntést a közgyű­lés hozta-e, vagy csak a ve­zetőség határozott áz ügyben. A kivizsgálás során kiderült: a közgyűlés úgy döntött, mi­vel a kimutatott háztájit nem fogadta el, más háztáji földet nem biztosítanak részére. Er­ről Márton Árpádot, a tsz tanács megyei irodájának jogügyi előadója szóban tájé­koztatta, s arról is, hogy a zárszámadási közgyűlésen a háztáji terület után járó ter­mészetbeni járadékot a zár- számadási közgyűlésen meg fogja kapni.” i területen negyven gyerek ti, sokan járnak általános és íözépiskoláha, és még most s lámpánál tanulnak. Fizetjük a 160 forint köz­ségfejlesztést, de nem sok lasznát látjuk. A várakozó Rákóczi utca lakói nevében Vaskó István Nyírtelek, Rákóczi u. 62. sz. ★ A, községi tanács tájékoz­tatása szerint a tanács veze­tői már több ízben foglal­koztak és még 1961-ben be­tervezték ennek a község­résznek a villamosítását. Sajnos, azonban a TITASZ nem vállalja a villany be­kapcsolását a jelenlegi háló­zati viszonyok mellett, ugyanis a magasfeszültség erősebb hálózatot kíván. Kö­vetkezésképp át kellene köt­ni az egész hálózatot, amely a községnek csaknem egy­millió forintjába kerülne. Községfejlesztésből éppen ezért nem tudják megoldani a Rákóczi utca és más külső területi részek villamosítá­sát, azonban a TITÁSZ Ígé­rete szerint 1965-re a község összes perem utcáit bekap­csolják a villamoshálózatba. Tizedes mérleg a bosszúság ellen Nagy Vilma nagy dobosi la­kos kifogásolta a mész kiszol­gálását a mátészalkai TÜZEP- telepen: öt kilogramm mészre volt szüksége, melyet a szám­lázó le is számlázott, s amikor érdeklődött, hol található a mészraktár, senki sem igazí­totta útba, majd megtudta, hogy a sínek melleit van az új raktár. Szemre felszedett A jég megtört, kivívta a jo­got, hogy szüleit visszavigye a hazai hajlékba. Két nappal később — szombaton reggel akart értük utazni. Hónapo­kon át sietni akart - az öre­gek szabadságával, alig tudta fékezni a türelmetlenségét, de arra még sem gondolt, hogy végül ennyire sürgős lesz... Apja hú maradt önmagához, nem fogadta el a békülést, bizonyára úgy halt meg, hogy g fogait szorosan összezárta. Dani soha nem feledte, hogy a harag valamennyiük közül anyjának ártott a leg­többet. Tehetetlenül nézte az idős asszony néma jajongását, s várta a napot, amikor meg­érkezik végre a vigasztalás. Hiába várta. A fiú megértette, hogy teljes vigaszt már nem vihet. A hosszú viaskodáshan úgv rendeződtek el a dolgok, hogy az anyja már esak a fele életével örülhetett neki. meg az unokának; élete másik fe­lét. a tűrés és a robot hosz- szú évtizedeinek emlékét ma­gának követelte az idős Kus- tán Dániel, hogy az idegen földben mégse maradjon egé­szen egyedül. A vonat sisteregve robogott a határtalan messzeségeken át. Álmosan terpeszkedett a puszta köré az örökkévalóság közönye. Dani most eszmélt rá, hogy tele van a szíve szomo­rúsággal. Hiába rendezgette helyre az eszével a gondokat, újra és újra összegabalyodott benne minden. Gyengéd ag­godalma, amellyel váltig any­jára gondolt apját is befo­gadta. Immár nem tudta, nem is akarta különválasztani őket. Egyformán szerette, egvformán gyászolta mindket­tőjüket. 39. A csendes tavaszi esték ro­konai az ünnepnek. Alig Pi- heg az élet, mégis minél hal­kabb, annál teljesebb. Az ember nem versenyez az idővel, örül, ha elnyújtózhat gondtala­nul, erőt gyűjteni a következő napra, amely máris számlál- gatja parancsait a soha nem látott messzeségben, a közel­gő éjszaka nyomában. Az idő maga a pontosság, nem siet, nem késik, ember dolga, hogy lénést tartson vele. Van még egy félóra. Lejár, menni kell. A család kint- sze'lőzködött a tornácon. Két fiatal barack­fa lengén tárta szét virágos karjait és hattyúpihéket hul­latott az udvar agyagiára. A szomszéd kéményét kócos fé­szek koronázta, közepében összebújva aludt a gólvapár. Kincses József félig telt kor­pás zsákon üldögélt. Szótla­nul cigarettázott Ernyedt szemhéja alól* Klárit és Da­nit méregette, akik suttogva tanakodtak a konyhaablak párkányán könyökölve. Az öregasszony pöttömnyi alakja észrevétlenül húzódott meg az ajtó szögletében. Fé­lig a konyhában ült, esak a lábát rakta a verandára és madárcsontú kezével lehelet- finoman ringatta a babako­csit. Olyan gyengéd ritmus­ban, mintha félénk szívének dobbanásai mozdították volna a kezek. Pirkadattól napszáll­táig a saját házában időzött, de nyugovóra mindig Kincse­sékhez tért. Dani a gyerekkocsihoz lé­pett, leemelte sátoráról a füg­gönydarabkát. s komoly fi­gyelemmel, előrebillent fejjel pézte kislányát. A négyhóna­pos csecsemő puha homályában szendergett arcocskáját kövér­re hizlalták az álom édes em­lői. Daniban reszketett a só­várgás, hogy kimarkolja a gyereket a kocsiból, de csak a mutatóujját érintette hozzá a valószínűtlenül parányi, föl­tartott öklöcskéhez. Aztán só­hajtva fordult Klárihoz: — Indulok... öt napig volt itthon: szom­battól szerdáig. Szabadságot kért, hogy végre hosszabb ideig anyja mellett marad­hasson, mert nagyon nyugta­lan volt miatta az özvegységre jutott asszony. Á szomorúság ellenére is szép volt ez az öt nap, de most kegyetlenül megbosszulta magát. Engedte, mert kívánta, hogy minden porcikájához hozzáipelegedjen az otthon, most pedig egyet­len perc alatt, zokszó nélkül kellett fölszaggatnia a meg­eredt gyökereket. , Klári bizonytalanul gombol- gatta be férje ingét. — Elkísérlek... — Hogy egyedül jöjj vjsg- sza nyolc kilométert? Nem. — Ugyan. Biztos lesz vala­ki ismerős visszafelé. — Akkor se. Úgy rosszabb... — Legalább a falu végéig— Azt nem bánom. Suttogva beszéltek, hangjuk alig horzsolta az esti félho­mályt, Kincses József mégis értette minden szavukat. Tér­dére könyökölt, úgy nézte gondbamélyedve a sötéten át­ütő virágzó barackfákat. Ak­kora szigorúság terítette rá a szárnyát, hogy fázástól resz- ketett a bőp$, mintha hideg hajnalon harmatos bokorban kuporgott volna. Nyomorult - óra volt ez-, mindig nekibúsulva készülőd­tek rá, s most különösen. A sajnálattól nem mert ránézni se a fiatalokra, se az öreg­asszonyra. Kínlódva tudta csak tűrni az anya jelenlétét, aki áttetszővé váltan osont körü­lötte, hősies némasággal visel­te bánatát. Törékeny szemér­mességgel, riadozó rajongással dédelgette unokáját az asz- szony, reggel magával lopta a kihalt házba, Klárinak utá­na kellett menni szoptatni. Az Öreg Kustánról soha nem beszélt. Dani távolléte miatt se nagyon panaszkodott, de Kincsest kegyetlenül gyötörte az emberség, tudta, hogy elég­tétellel tartoznak, legalább annyival, hogy az asszony visszakapja, mindennap lássa a fiát. Kláriék bementek a házba, lámpát gyújtottak, csomago­láshoz kezdtek a földsúlyú csendben. Kincses József még mindig az üdén világító barackfa- lányljákat nézte. Haragos érzések feketítették el a kedvét. Edzett türelme cserbenhagyta, nyugtalansága zúgolódássá zordult. Hitét, erejét pazar jószívűséggel osz­totta szét az emberek között, s viszonzásul mindeddig any- nyit kapott, hogy örülhetett a mások örömének. örült is, olyannyira, hogy ezzel gyó­gyította a saját sebeit, amig tudta. De a ború már nem tá­gított a sarkából. Éppen ezek­ben a napokban eszmélt rá elhülve. hogy a lánya feje fölött is szalad az ifjúság, hiába fiatal még. rászakadtak az élet gyorsan öregítő gond­jai. A várakozások hosszú meddősége után csak pillana­tokig pihenhet meg, holott ezek a legszebb esztendők még akkor is kurták, ha sza­kadatlan boldogságban telnek. Lányáéit kétszeresen szenve­dett, hiszen ez volt az az idő, amelyre harminc esztendeig várt. s mégis még mindig vár­nia kellett, pedig már az ígé­ret földjén érezhette masát. Lázas kétségbeeséssel értette meg, hogy ezek a napok visz- szahozhatatlanok, nem akarta tovább tűrni a tehetetlenség kárhozatát. (Folytatjuk) A baktalórántházi járás népi ellenőrzési bizottsága hat termelőszövetkezetben ártott vizsgálatot annak megállapítására, hogy a tsz-ék miként teljesítik gyümölcsös telepítési tervüket, ' s milyen í már meglévő telepitmények kezelése. A vizsgálat megállapította, rogy a szövetkezesek komoly erőfeszítéseket tesznek a terv negvalósitása érdekében. Mind­emellett igen sok hiányosság s tapasztalható. Hiányoznak olyan fontos személyi és anyagi feltételek mint a szakember-ellátott sag, olt- ványellátas, megfelelő erő- és munkagépek. A talajerő-utánpótlását a •zövetkezetek nem bizto- iitották megfelelően. A vizs­gált tsz-ek közül egyedül a rohodi Űj Élet használt zöld­es istállótrágyát. Több szö­vetkezetben rozsot, sőt kuko­ricát is termeltek köztesként a fiatal gyümölcsös területén. Ennek következtében a tele­pi tvémy fejlődése gyenge, s így néhány gyümölcsös termő­re fordulása 10—12 éves kor­tan fog bekövetkezni. El van hanyagolva a nö­vényvédelem, Egyik tsz sem permetezett háromnál több­ször, s azok sem voltak szak­szerűek. A leveleki Dózsa Tsz-nél a fák többsége erős pajzs- és levéltetű fertőzést kapott; A telepítésnél bekövetke­zett szakszerűtlenség, a talaj­erő-utánpótlás és a megfelelő kezelés hiánya miatt nagy­arányú a fák kipusztulása. A kipusztulás mértéke Magyon eléri az 50, Apagyon a 35, Ra- moesaházán a 25, Leveleken a 20 százalékot. Súlyos veszte­ség ez a tsz-eknek, a népgaz­daságnak egyaránt. A téli vadvédelmi munká­kat elvégezték a szövetkeze­tek, azonban itt is a szaksze­rűség hiánya tapasztalható. Leveleken sással, Apagyon íukoricaszárral kötözték be a Fákat, s ezek az apró kárte­vők fészkeivé válnak. Az 1P62. - évi telepítések — rielyesen — a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmai dombos, homokos területen történtek. Azonban a terve­sett 780 hold gyümölcs- és szőlőtelepítést tervvel szent­sen csupán 230 holdon léte­sült telepítvény. Ennek okai: íz oltványokat későn és csak neszben kapták meg a tsz-ek, s a talajforgatás sem lett el­végezve. Kricsfalussy Béla tudósító Bosszul kezelt gyümölcsösök A SIE3 vizsgálata a baklalórántliási járásban 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents