Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-08 / 5. szám
Kárba vesző százmilliók 50 mázsa mikroszervezet egy hold földben — A homokjavítás titka A növényi tápanyagok mennyisége nagy szerepei játszik a termelésben. Hazai talajaink — a humuszban szegény homoktalajokat kivéve — a három legfontosabb növényi tápanyagban (nitrogénben, foszfátban, káliumban) meglehetősen gazdagok. Az említett tápanyagok mennyisége talajaink többségében több mint 0,1 százalék, ami azt jelenti, hogy a növények gyökerei által átszőtt, mintegy másfél méteres talajrétegben a nitrogén, a foszfátok és a kálium mennyisége egyénként és katasztrális holdanként mintegy 15 000 kilogrammra tehető. A talajban tehát komoly tápanyagtőke található, az évi termeléssel ennek a mennyiségnek csupán két-három ezrelékét vesz- szük ki. A növényi tápanyagok viszonylag nagy mennyiségének csak egy egészen kis része található a növények számára közvetlenül felvehető alakban. A tápanyagok átalakítását, illetve felvehetőségét a talaj apró élőlényei végzik. A talajban elképzelhetetlenül sok mikröszervezet él, számukat nemigen lehetne megállapítani. A mikroszervezetek száma egy gramm talajban is több millió. Egy hold jó talajban 40"—50 mázsa mikroszervezet él. Mennyiségükre a szerves tápanyagok vannak döntő befolyással, de a talajban uralkodó fizikaj és kémiai tényezők (levegő, víz, hőmérséklet, kémhatás stb.) is befolyást gyakorolnak. Az elmondottakból következik, hcgv valamely talajban minél több a mikroórganizmusok száma, az annál tevékenyebb, annál több tápanyag feltárása lehetséges és annál nagyobb termés várható. A szerves anyagok talaiba juttatásával á mikroszerVezéteket tápláljuk. Ha a szerves anyagok mennyiségé csökken a talajban. akkor csökken a mikrobiológiai tevékenység is, hiszen megcsappan a hasznos aprószervezetek száma. Gyakori az az eset is, amikor nem megfelelő szerves anvag (kukoricaszár, nyers szalma, éretlen friss trágva stb.) kerül a talajba, ilyenkor az úgynevezett. ..káros penfozánha- tás-’ következik be, azaz a nem megfelelő szerves anyag feltárásához a mikroorganizmusok elvonják a talaj nitrogénjét és a növényeknek hern marad elégendő tápanyag. Az elmondottakkal kapcsolatban két fontos megállapítást tehetünk, ezáltal a termés mennyiségét is kétféle módon növelhetjük: egyrészt szerves trágyákat juttatunk a talajba, amellyel a talajbaktériumok életműködését növelhetjük, másrészt a növények által közvetlenül felvehető tápanyagokat, műtrágyákat adagolunk. A szerves trágyázás legelterjedtebb módja, amikor jóminőségű érett istállótrágyát szántunk a talajba. A friss istállótrágyát érlelni kell. Az istállótrágya értéke a helyes Kézeléstől függ. A helyes kezelés legfontosabb alaptörvényei: minél kisebb területen, minél több trágyát halmozzunk fel, ezenkívül az istállótrágyát tartsuk tömötten és nyirkosán. A trágyakezelés térén igen sok hiba fordul elő megyénk szocialista üzemeiben és a háztájiban is. A helytelén trágyakezelés miatt — ha csak a nitrogén veszteséget tekintjük — évente mintegy 50 millió forint károsodás éri mégyéhk mező- gazdaságát. A valóságos kár azonban, ha a terméskiesést számoljuk, évente több százmillió forintra tehető. Jelen körülmények között 20 mázsa istállőtrágya jut évenként egy-egy katasztrális hold területre. Ez négyévenként is csupán 80 mázsás trágyázást tesz lehetővé, ami nagyon kevés. Ez az adat arra int bennünket, hogy az istállótrágyát a leggondosabban kezeljük, a léghiégfélélőbb időben és növények álá adjuk, másrészt fel kell tárnunk rejtett tartalékainkat. Minden szerves anyagot: trágyaíélét,* szalma-, aíómanyagokat, hulladékot. falevelet, kompőszttrá- gyát, fekáliát, tőzeget ,stb. össze kell / gvűjteriünk megyénk területén is és megfelelő érlelés után visszaadni a tálájnak. Megvénk falusi HT^Z-szer- vezetei, a falusi ifjúsági termelőszövetkezetek kezdeményezői lehetnének .a srervestrágya-anyagOk helyes kezelésének és f elhasználásának. ” Szinte minden beruházás nélkül. szakmai szeretetből és a jobb megélhetés érdekében komoly eredményt érhetnek el ezen a téren is. Mivél a Nyírség nagyrésze homoktalaj, így a Szerves anyag visszapótlásában a zöldtrágyázásnak itt fokozottabb szerep jut. Wéstsik Vilmos Kpssuth-díjas akadémikus bizonyította be, hogy a laza homok akkor ad kielégítő termést, ha a zöldtrágyának szánt növény alászántásá- val egyidejűleg teljes hatású műtrágyázást alkalmazunk. A műtrágyák hatása általában á szerves anyag jelenlétében érvényesül a legjobban homokon is. Az alászántótt zöidtrágyanövény nemezszerű- en elosztó tömege egységesebb víz- és tápanyaggazdálkodást alakít ki a barázdafenék környékén. A homokjavítás kérdése elsősorban vízgazdálkodási, másodsorban pedig tápanyaggazdálkodási probléma. A két kérdést egymástól elválasztani azonban mégsem lehet. Sok évtizedes tapasztalatok azt igazolják, hogy hazai viszonyaink között á nyár végi és az ősz eleji szerves trágyázás hatása a legjobb, mert lényegesen felülmúlja a más időszakokban végzett trágyázás hatásfokát. Ebben az időben még igen élénk a talajélet, s így a trágya' anyagainak kedvező átalakulása még időben megtörténhet. A trágya kihordása, elteregetése és alászántása három feladat, mégis a munkát úgy kell megszervezni, hogy a ' három feladat egyidőben történjék és fennakadás nélkül a leggyorsabban befejeződjék. Ha a' trágya a szétteregetés után csak néhány óráig a talaj felszínén marad, mert az alá- szántás késik, nitrogéntartalmának már egyhatodát elveszíti. Ez a veszteség néhány ruip alatt az eredeti nitrogén- tartalomnak a felét is kiteheti. Hányszor láttunk ősszél vagy télen kihordott, eltérege- tett és tavasszal alászántott — valamikor trágyának nevé- aett — anyagot! A szerves trágyázás melled, rendkívül fontos a műtrágyázás is. Hideg tavasz után nagy jelentőségű a gabonafélék féjtrágyázása. A műtrágyák a Szerves trágyák kiegészítői. A műtrágyákkal a növények számára azonnal hasznosítható tananyagokat juttatunk a tatójba. A műtrágyázás közvetve, a talaj szerves anya goinak a növeléséhez is hozzájárni, m°rt hatására erőteljesebbén fonódik n növényzet, íny több tártő- és gyökér- maradványt hagy vissza a talajba Megyénkben, mivel talajaink jórészt homoktalajok. f<rv a nitrogén, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákra egv- aránt szükség van. A műtrágyák sikeres alkalmazásánál legjobb, ha a helyi tapasztalatokra tudunk támaszkodni. A termelőszövetkezetek állítsanak Be különböző növényekkel trágyájáéi kísérleteket, amelyek komoly segítséget adhatnak a tápanyaggazdílko- dás tudományos kialakításához. Lengyel Adám főiskolai tanár. „A szívem majd kiugrott...“ Oklevéllel a pult mögött — Nagyon nehéz a családtól Felnőttek az iskolában A tanár dolgozatokat javít magyarból. A pénzügyi technikum esti tagozatának tanulói írták ezeket. A nevelő a piros tintába mártja tollát, — érdeklődéssel olvassa a felnőtt „diákok” dolgozatait. „Miért szeretek tanulni?” E cím sok mindent takar. Idősebb tanítványaink elkeseredve emlékeznek vissza a múltra, mely néni tette lehetővé számukra a tanulást. „A felszabadulás előtt fejeztem be polgári tanulmányaimat — írja Rajz János. — Akkor az volt a tervem, hogy továbbtanulok. Erre nem volt lehetőség, mert a továbbtanuláshoz nem az iskolai bizonyítvány volt szükséges, hanem a vagyoni helyzet.” ..A múlt rendszerben — írja Bihari István — az volt a lényeges az uralkodó osztálynak, hegy minél butábbak legyenek a dolgozók”. „Édesapám szegény földnélküli parasztember volt — emlékszik vissza Vékony Sándor húsipari szakmunkás. — Hetén voltunk testvérek. így nem állt módjában, hogy középiskolába járasson.” A TUDÁSOM MÁR NEM ELÉG Hosszú évek telték él munkával, gonddal, s bizony, időközben el is szoktak az iskolától. Mi volt mégis, ami most arra késztette őkét., hogy ismét a padokba üljenek? „Tanulásra, művelődésre manapság mindenkinek szüksége van’.’ — az ilyenfajta megállapítások majdnem minden dolgozatban megismétlődnek. „A munkám során éreztem, hogy az á tudás, amivel feridélkézem, nem élég — állapítja meg Sebők András, aki vezető beosztásban dolgozik. „Társaságban a tanultabb barátaim által felhozott. témákhoz ritkán vagy egyáltalán nem tudok hozzászólni — írja Czirják László. — E hiányosságaimat igyekszem pótolni.” „Ma már a fejlődés és a technika megköveteli, hogy mindenki lépést tartson vele” — jegyzi meg Szoboszlai János. MOST MÁR HALADOK Felnőtt tanítványaink az első hetek után már megszokták &z iskola légkörét. „Mondhatom, nemcsak fárasztó a napi munka után iskolába járrii. egyben felüdülés is” — írja Mlinárcsik Mihálvné. — Az ember egv pár órára újra fiatalnak érzi magát az iskola padjaiban.” „Az első hetekben néhéz volt megszokni, hnev úiból diák lettem, de most már haladok...” — vallja be Katona Ilona. Igaz, az iskolába járás nehézségei időnként felvetik egyéseknél a problémát: nem kellené-é kimaradni, és inkább jövőre újból elkezdeni? „Még most is őrlődöm magamban folytassam-e a tanulást vagy sem, hiszen nagyon nehéz család mellett tanulni — írja Papp Gáborné. De mindig a tanulás iránti vágyam győz.” „Nagyon nehéz volt az első feleleten átesni — vallja be Papp Menyhértná. — Néha a szívem majdnem kiugrott a helyéről. Eljött a várva várt pillanat. Fizikából feleltem ötösre. Olyan boldog voltam, mintha egy ötösöm lett volna a lottón.” Persze vannak, akik a tízből szeretnének valami hivatalba átkerülni. „Könnyebb egy meleg iroda székében ülni, mint a hideg szabadban)?) lenni.” Az ilyen beállítottsággal áll szemben Megvesi Mária: „Meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy diplomával a zsebünkben odaáll- junk egy üzleti pult mögé, vagy akár fizikai munkát is végezhessünk.” Tudják, hová visz a jövő útja... Merényi László Nehéz feladat vért Ööé* Miklós volt községi tanácstitkárra, aki a múlt év október 6-án vétte ót az elnöki tééii- dőket ä tef melőszövetkejét- ben. Az általa bevezetett rendszeres brigádeligazítás, éjjeli ellenőrzések jelentős eredményt hóztak a közös Vagyon védelmében. A Does Miklóst megválasztó közgyűlés határozatot hozott, mely szerint á közös vagyon megcsohkitöival, herdálóival, a munkafegyelem-sértőkkel szemben fegyelmi eljárást indítanak. Ezek után is akadtak magukról megfeledkező tagok —•, ákik 15—2Ó kilogramm kukoricát vittek eí a közösből. A határozat alapján ezek ellen fegvelmi eljárást indították. Vannak természetesen, akiknek nem tetszik, hogy a ve- zétőség őrködik a közös tulajdon felett és megbünteti a magukról megfeledkezett tagokat. Nehéz feladattá vállalkozott a tsz-vezetősége, de ezt kívánja a tagság, a közös érdeke. Kricsfalnssy Béla GERENCSÉR MIKLÓS: Wa dqjaLamk&k Ezúttal nem viszolygott nekivágni a ködös messzeség felé tartó folyosónak. Egyelőre még mellétté lépkedett áz utolsó bányász a kas utasaiból. Alacsony, horpadt arcú ember volt, szemegödrén és pofacsomtjai alatt ugyanolyan titokzatos árnyék hallgatott, mint az elhagyott fnéllékvága- tok bejáratán. Dani megkérte, hadd tarthassa lámpáját a másik karbidlámpájához. — Hány gyereke van? — kérdezte jószándékúan, míg sercegve lobbant lámpáján a fémes fény. Az idősebb furcsáivá nézte végig, hogy miért éppen erre kíváncsi, dé azért megmondta: — Hat Dani halkan füttyentést az elragadtatástól. — Hát magának? — érdeklődött bizalmasabban a bányász. — Most született az első..: — Lány? ... — Az. — Mindjárt gondoltam. A legtöbb bányász elsőre mindig lánygyereket csinál. Nékem is csak á harmadik lett fiú. De attól kezdve csak fiú született egyfolytában. Nevettek, az egymáshoz tartozók meghittségével. Búcsúzóul bíztatóan biccentett a hatgyermekes; — Aztán iparkodjon, hógy utolérjen. Jószerencsét!... Dani hálásan viszonozta: — Jószerencsét!... Most egyszer sem gondolt arra, hogy milyen fárasztó végigbaktatni az ürés fővágaton. Legényes léptekkel sietett, kívánta a munkát, hogy csapongó jókedvében munkával, mozgással csillapítsa erejének éhét. Nem idegeskedett, hogy meddig kell ittmaradriiá, még attól sem csappant még a kedve, hogy tizedik hónapja él- szakadtán kénytelen élni a családtól. Apa lett. görcsösen síró emberke rángott a markában, befalta a dacos öklöcs- kéket, megértette, hogy nincs az a zord élet, amit ne lenne érdemes elviselni ezért az örömért, amely gyönyörűbb a szerelemnél is. \ Apósát ugyancsak boldognak látta, akinek pedig any- nyi bajt, akasztottak a nyakába mostanában. Az öreg Kin- j esést végül mégis csak leváltották, a saját beleegyezésével, a szövetkezet tudta nélkül. Amikór pénzért mentek a bankba. Szekeres kívánságára Anti írta alá a nyugtát, éttől kezdve minden papíron az ő névé szerepéit, de otthon az öiég szavára mozdult a munka, mintha semmi sem történt volna. Vagyis más volt az elnök otthon, és megint más a felsőbb szervék felé. Szekeres vállalta a felelősséget a nyaktörő játékért, mivel belátta, hogy kár volt vesszőfuttatásra ítélni a fiatalokat. Kockára tette a karrierjét, de inkább tartotta becsületesnek ezt a megoldást* mint hogy teljesen lehetetlenné tegye az öreget. Csuka Péterré más falvakat bízott, ide meg új instruktort küldött. Remélte, hogv a kuszaságot rövid időn bélül kiigazítha+já, Daninak minderről fogalma sem volt Csupán annvit állapított meg, hogy az öreg vigaszra lelt unokájában és boldogabb, mint valaha. Miközben talpfáról talpfára lépett, szülei ötlöttak eszébe. Anyja iránt áhitatos gyengédséget érzett, de apjára sértődötten, megüllepedett haraggal gondolt. A télen nyomukra bukkant, fölkereste őket, a távoli Hortobágyon. Anyjá váltig sírdogált, őrege pedig faképnél hagyta, ánélkül, hogy fogadta volna a köszöntését. Egyetlen szót sem váltott Vele, elkóborolt a tanyából, hogy ne is lássa. Mondogatták az idegenék: mindenkihez ilyen, a végét járja, nincs már egészen az eszénél. Az ifjú apa most megbékélt az öreg Kustárinal, többé nem volt miért haragudni rá. Mindenképpen kötelességének tartotta, hogy gondjaiba fogadja. Elhatározta, a legközelebbi szabad szombatón elmegy a szüleiért, hiszen a törvény szerint megváltotta őket. Legyénék otthon, mire kitavaszodik. 38. Mint fellég alatt az árnyék, úgy szokott a halál nyomában járni a szomorúság. Danit mégis elkerülte á megrendítő bánat., amikor kézhez- kaptá a táviratot apja halálhírével. Csak egyetlen pillanatra hatolt érzései legmélyére a döbbenet, de azt is inkább a hír váratlansága okozta. Szégyellte, hogy nincs benne egyéb á kötelező sajnálatnál, megijesztette az a furcsa, kissé tétova közöny, amely érthetetlen módon hatalmába kerítette. Anv.ia iránt viszonyt gyötrő aggodalom ébredt benne, mintha idős Kustán Dániel helyett az öregasszonyt orozta völná él a végzet. Mihelyt átadták neki Klári táviratát, nyomban vonatra ült, hogy anyjáért utazzon, hazavigye, s végérvényesen a családjában tartsa. Idegen tájakon utazott keresztül. Most látta másodszor a nagy síkságot, a tanyákkal telehintett, számára otthontalanul nyitott Alföldét. Tava- szodott, füstfátyolban rejtőzködő traktorok cammogtak á fekete földeken, néhol trágyakupacok sorakoztak tákaros rendben, szakasztott úgy, ahogy válaha apja ködmönéin á gombok. Tudta, apját már holtán sérti láthatja viszont,. Eltemették valahol á nóták éml'égetté Hortobágyon, ott. ahol több napi járóföldre se látni dómbot, ahol nincs se erdő, sé szőlő, se terméskőből boltozott boros pince, amelyeket pedig idős Kustán Dániel any- nyira szeretett. S amelyeket rosszul, nagyon rosszul szeretett. Minden vagyonát — házát, mezejét, jószágát — úgy tekintette, mintha egyenesen neki teremtette volna az Isten. Csak azt szerette, amit birtokolhatott, s nyomban védtelennek érezte magát mihelyt változott a szél Iránya. Dani nem helyeselte, hogy öregét kiforgatták a birtokából, szekérre, majd vonatra rakták és a Horto- bágyig meg sem álltak vele, de azt sem helyeselte, hogy az öreg számára ez a világvégét jelentette-; Idős Kustán Dániel mértéktelen volt a kapzsiságban, a makacs hatalmas- kodásban, — mértéktelenné vált a' kétségbeesésben Is, sorsa romlása láttán. A fiú tudta róla, hogy öngyilkos létt. Nem kötéllel, nem méreggel. Megölte saját gyűlölete. Sokasodó dühét, haragját nem használhatta fel mások büntetésére, így maga- magára rontott a bosszú, szétrongálta, megszakította azt a zord szívét. Most, hogy elcsendesült a hatvannégy éves öreg, valami szokatlan, kissé borús béke szállt a fiúra is, akit annyi belső háborúba kergetett az élmúlt két és fél esztendő. Sok-sok keserűséget nyelt a hatalom bizalmatlansága miatt, számtalanszór gyűlt benne lázongás, amiért gáncsokat vétettek jószándékú céljai elé, de legtöbbét mégis apja' haragtartása miatt kínlódott. A számkivetettség, amely a hivatal felől érte, napról-napra enyészett, mostanra már csak annyi hátrányát érezte, hogy a családtój távol kéllett élnie. Igaz, éz a hátrány vélt a legsúlyosabb, dé egyébként senki más emberfiánál nem vallhatta magát kéVeéebbnek. A bányában, ahol ném a cifra szóbeszéd virágzik dicsőséget, ahol az emberségről csak kemény munkával lehet és kell hitet vallani, szinte cinkosságig együtt érezték vele társai, azok a törzsökös bányászók, akiket fnagá a párt nevezett a hatalom gazdáinak. S mert képes volt barátokat szerezni odalent a fekete folyosókban. egyre bizonyosabban tudta, hogy a hivatal sem tarthatja sokáig megbocsáthatat- láhnak az eredeti bűnt (Éólyt&ljüK) Tudósítónk írja: \ közösség: érdekéken Sok baj volt a közös vagyon megbecsülésével, védelmével a nyírtéti Rákóczi Termelőszövetkezetben. Voltak, akik megfeledkezve magukról, szekérszámra is vették a közös termelvényeket piaci eladásra. Hiányzott a felelősségre vonás. így nem csoda, ha nem sikerült elérni a tervezett gazdásági eredményeket. — Jenő! Végié teljesülhet a vágyad, most már minden reggel az ágyhoz hozzák a reggelit... 2
