Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-06 / 4. szám
Petőfi emlékest Moszkvában A moszkvai Barátság Házának hangversenytermét zsúfolásig megtöltötte a Petőfi Sándor születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett est közönsége. A nagy magyar költő munkásságát Alekszandr Gersko- vics irodalomtudós méltatta és hangsúlyozta Petőfi lángoló haza fiságát és internacionalizmusát. Petőfi Sándor verseiből Nyikolaj Csukovszkij és Vilhelm Léváik műfordítók adtak elő. A költő művei a Szovjetunóban 14 nyelven 35-ször jelentek meg összesen hétszázezer példányban. Számos szovjet zeneszerző írt verseire románcot. Gyermekjáték a mázeuntáan Mintegy kilencven darab régi falusi gyermekjátékot gyűjtött Össze és adott át a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak Bodnár Bálint, a kisvárdai járási tanács idős dolgozója. A játékok legfőbb jellegzetessége, hogy „házilag készítették, rendszerint maguk a gyerekek. Alapanyaga fa, amit gyakran kiegészített még a kukoricaszár, napra- forgókóró és annak bele, ritkábban fémhulladék vagy dió. A gyűjtemény érdekesebb darabjai: lózabola, fakorcsolya, szőrlabda, faló, parittya, nyíl, betűnyomda, vízi- és bodzafa puska, buzogány, karikásosiíor, tojássütő varázsbot, s a primitív hangszerek egész sora a csutka muzsikától a fafurulyáig. Kislaboratórium a szemléltetőtárban A falusa ismeretterjesztés és mezőgazdasági szakmunkásképzés érdekében továbbfejlesztik a szemléltetőeszközök tárát SzaboiLcs-Szat- márban. Január másodikén érkezett meg — tavalyi vásárlásból — 10 növényélettani, nyolc mikroteehnikai és nyolc általános kémiai kislaboratórium, valamint egy állattenyésztési, egy növénytermelési és két gyümölcstermelési szemléltető szekrény. Az egyenként 18 ezer forint értékű tárgyat tartalmazó szekrényekben a mikroszkóptól kezdve, a vetítőgépig és maggyűjteményig minden megtalálható, ami a korszerű ismeretes e-sajátítását elősegíti. Ezeket a tárgyakat a szemléltetőeszközök tára kölcsönzi azokra a helyekre, ahol mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam, előadássorozat, akadémia, vagy szakkör működik. Jevgenyij Jevtuunkő: Az idegen egyre rejtelmesebbnek tűnt Rostás szemében. Már nem is találta any- nyirá ellenszenvesnek, mint az érkezésekor. Arcán keserűséget vélt felfedezni, és valami nagy bánatot. — Aztán... mi bánata volt a kutyának? — Meghalt a tízéves fiam... Bundás nagyon szerette. Amikor eltemettük a gyereket, nem is jött vissza. Ott ült a sírnál napokon keresztül. Ha enni vittünk neki, nem fogadta el. Lefogyott szegény bánatában. Az ötödik nap nem találtam a sírnál. Elment világgá, vagy nem talált haza, nem tudom. Nemrégen hallottam, hogy itt van. Haza akartam vinni, legalább ez vígasztalt volna. A fiám is nagyon szerelte... Kömnj'es lett az arca, de nem törölte le. Elfordult, és hallgatott A kezével legyintett: — Maradjon itt, látom, magának is kedves. — Az. De azért odaadom... Vigye él a házát is. — Rostásnak összeszorult a szive, de már kimondta a döntő szót — Komolyan visszaadja? — kérdezte az idegen. — Komolyan, de vigye máris, vigye rögtön, ne is lássam. Érti? Ez a kutya engem any- nyi mindenre emlékeztet, vigye, mert... Az idegen elkapla a kutya nyakát, köszönt, és majdnem szaladva menekült a tanyából. Tisza nyüszített, egyre kegyetlenebből vonított. Rostásnak be kellett fognia a fülét Csak állt a szénakazal mellett, és eszébe jutott a keresztelés a fél liter :soltvadkerti melleit. A szeme elhomályosodott, és a nagydarab ember egyszerre csak elkezdett hangosan zokogni. Távolban ugattak a szomszédkutyák, Tisza néha vakikantott még ..egyet, de aztán az idegen eltűnt a láthatáron. Lassan beesteledett, a tiszta levegő továbbította a kutyazenét. Rostás még mindig ott állt a kazlaknál, aztán bement a házba, kihozta a Tisza vacsoráját, és nehézkes mozdulattal odarakta a megárvult kutyaház elé. Mészáros Ferenc cáz átytp Divatos volt az ágy a maga korába s nehézkes formáit mindenki csodálta — mintha égy ó-kori, nagy kapu lett volna sok fémje, rézgömbje, rugalmas rugója.^. Esküvőre vették még valaha régen s nem olcsón, bizonnyal szép nagy summa pénzen. Gazdája az évek során megszerette, tsoldog órákat élt s gyereket szült benne. Am felnőtt a lánya, került asszony-sorba s a családi ágyat egyre ócsárolta. Ugyanúgy a férje, mert a fiatalság új holmiban leli a maga divatját — és a lengyel lapból kivágott kép mellett az öreg ágy, persze, igen ócskán festett. Hányszor elvette a fiatalok kedvét! Az ágy négy sarkán, a súlyos réz-fejecskék a jelenkor könnyű tárgyai közt némák s mégis látók voltak, mint titkos planéták... O, tömör rézgömbök, gonoszak, kevélyek; A két fiatal hát gondolt egy merészet. Egyszer a vénasszonyt küldték as utcára, Szétszedték az ágyat és dobták lomtárba. Megjött a vénasszony, szatyrát leejtette. Döbbent két szeméből könnycsepp nem hüllt egy te, csupán a fájdalom ütött benne tanyát, valami végtelen, szófián szomorúság. Kegyetlen ifjúság, lám, sose sajnálod mai divatért a régvolt ifjúságot. Holott meglehet, hogy ami most új holmi, az utókor azt is ki fogja gúnyolni. Meséltek, hogy éjjel, nyugtalan járkálva, mrraszt a vénasszony a modern szobába, rézgömbjét elrejti s előveszi újból — az egyetlent — ami megmaradt a múltból. KIÍR KSZTRKJTVÉNY 1 F V 4 7 8 9 10 11 r Y B i! 0 K T A 1 r m 13 m 14 '6 1 ■ lpt fi rt m 18 % 2( % U E 1 0 m 22 £19 23 24 L '25 m 2*r 2L !— 1- □ í t s 34 29 30 «nm 3. Síi B t 6 m H 35 36 □ 37 V3 Pb 38/> m ft € fr T 41 z y fi 0 z\ A m V £ í\ 44 45 m L a> i t\ m v/ A . * is n Kd V L-0 & 50 & B % 52 5ö « 5Vfí! ) 0 SJ 5 m 7H t T 59 ' B 6<£-^ k8 sy 0 ü 68 62 63 B 6^ L fb 65 5 1 ■ A T A". 6L Í T L a71 L G é Z I 72 h 73 B fi ( 51^ f /-h fit A Tisza gazdát cserél Rostás Péter csontot ad a kutyának. A kutya nyüszít, mert a gazda incselkedik vele: sokáig forgatja a csontot a levegőben. Aztán két lábra ágaskodik, s végre szájába kaphatja a friss disznócsontot. Mintha köszönné, méghajtja a fejét, s bemegy a házába, a barnára festett kutyaólba, aminek bolthajtásos a bejárata. Affölött a felírás: „Harap-lak”. Tiszának ez kijár, tartja a gazda, mert a Tisza kutya párját ritkítja az egész határban, annyira szereti a gazdáját. Ennek a barátságnak története van. Rostás az útfélen akadt erre a kedves állatra. Éppen kukoricát fuvarozott a városba még egyéni gazda korában, s azon gondolkodott nagy egyedüllétében, hogy bé- lépjtn-e az Aranykalászba? A,:ghogy átmentek a lovak a íahíden, odaugro.t a kocsi elé egy kutya. Szomorú volt, leégett a füle, és alázatosan pillantott a kocsin ülő emberre. Elzavarták onhonról, gondola RoS'** vagy ki tudja, miért vált hajléktalanná? Lélekben másodpercek alatt egymásra találtak, és Rostás a legközelebbi csárdában egy fél liter soltvadkerti mellett el is keresztelte Tiszának. A kutya a keresztelésnek csak akkor örült meg igazán, amikor megkapta a vendéglős néhány száraz pogácsáját. A hűség alapja tehát a pogácsa volt. S úgy látszik, nagyon ízletes pogácsája lehetett a vendéglősnek, mert a Tisza annyira megszerette új gazdáját, hogy mindig ott ugrált körülötte. Azóta igen jól megvannak egymással. A Tisza kiérdemelte a házat, és eltűnt hajdani szomorúsága. Rostás időközben belépett az Aranykalászba, aho1 elfelejtette a sok kínos éjszakát, az álmatlan gyötrődést. Még a fuvarozásról is leszokott, ami pedig nem egykönnyen ment. Amikor az Aranykalász átalakult magasabb típusú szövetkezetté, Rostást növénytermesztési brigádvezetőnek választotta meg a tagság. Ez volt az öröme, de bánata is. A közös istállóba bevitték a lovakat, teheneket, és Rostásnak még az sem adatott meg, hogy iegalább az állattenyésztésben dolgozzon. Az elnök türelmesen elmagyarázta neki, hogy egyelőre nagyobb szükség van a hozzáértésére a növénytermesztésben. Rostás néhányszor még előhozakodott kérésével, de azután már maga is szégyellte az állatokhoz fűződő bensőséges viszonyát, és beletörődött, hogy kelkáposztával, meg szentesi paprikával kell foglalkoznia. A Tisza nótolni Hielte az állatokat, és Rostás hamarosan megnyugodott: a kutyának megadott minden jót, ápolta, gondozta, még a széltől is óvta. Ez a szelíd jószág lett a legkedvesebb barátja, még beszélt is neki, s mindenről kikérte hűséges követője véleményét Rostás éppen a répahordásról elmélkedett Tiszával, amikor a tanya végénél megjelent egy ember. Mérgesnek látszott, roggyant léptekkel baktatott előre, s mogorván köszönt. A beszédet azzal kezdte, hogy szemére húzta a kalapját, szétvetette a lábát és megnézte a kutyát — Szép ez az állat — mondta. — Szép — felelte Rostás. — Elviszem magammal — jelentette ki az ismeretlen, ás közelebb lépett a kutyához. Rostás hirtelen szóhoz sem tudott jutni. Csak állt megkövültén, s csak sokára kérdezte meg: — Aztán miért vinné él? — Mert az enyém volt. A gazda elvörösödött. — Lehet, hogy a kutya a magáé volt... Én azonban a maga helyében elsüllyednék a föld alá Ilyen kutyát elkergetni! Tudja, milyen állat ez? Nem is állat, okosabb némely embernél is. A kutyát én találtam, azóta gondját viselem, és nem adom oda semmiért. A mogorva idegennem Válaszolt a kiabálásra, Hol a gazdára, hol meg Tiszára pis- lantott, és szinte védekezésül, összébb húzta magát A szigorú vád ellen sem tiltakozóit. Amikor Rostás elhallgatott, hosszú csend következett. Az idegen végre annyit mondott: — Maga nagyon szereti ezt a kutyát. Nem viszem el. A hangja megtört, majdnem fájdalmas volt. Lehajolt Tiszához, megsimogatta, aztán megpöccintette a kalapját: — Vigyázzon rá. Isten áldja meg érte! — Nem akarja elvinni? — kérdezte Rostás csendesen. — Látom, hogy már ide ragaszkodik — válaszolt az idegen szomorkásán. — Nagy bánata volt úgyis, örülök, hogy jól van. Az absztrakt zseni. 1823 január 1-én született Kis- kőrösön Petőfi Sándor. Születésének évfordulója alkalmából egyik verséből idézünk mai fejtvényünk vizsz. 1. és függ. 30. sz. soraiban. Megfejtésként ez a két sor, valamint a vízsz. 46. 64. és a függ. 23. sorok is beküldendők. Vízszintes: 1. Az idézet első sora. 15. Tanít, 13. Egy szovjetunioßeTT" városból való, 14. Megfenyít. 16? Táj, Délnyugat-Spanyólországban, 18. Növény, Jß—Hant, 21. Mássalhangzó nélküli falui "^57 Európai ország, 23. Kegyes, jámbor egyik ragozott alakja latinul, 24. Ma már sok játék ezzel működik, £6. Zenthe Ferenc,közép-európai Kupa 29. Szabolcs-Szatmár megyei község betűi keverve. 31. Vízimadár,^ 32. L-betüvél borospincében fia Sznál ják, 34. Hélyha- tározó, 35. Kikötőváros az azonos nevű öbölben, Afrikában, 37. Ebé,_^2£U-—Mezőgazdasági munkát végez, 41. Hónap rövidítése ^42. A postás teszi a levéllel, la^-ído^ mérő, fölös ékezettel, 4Í Fővárosunk névének egyik fele for- ditvá, 46. A költő feleségének keresztneve,^47^AZ őszi erdő szőnyege. 4íT Fordított érőd! ^49. ...szó, 5frr*H=reánynév, 52. Textilipari termék, ,^54^-AO. 55. Régi római pénz, 57. Bogánb&fezerű gyomnövény, 59. Ali betűi keverve, 6(L Sah hangzó nélkül, 62. Felkiáltás, betűi keverve, 65. Húsf:^fiangzó nélkül, 66. A költő egyik elbeszélő költeménye, névelővel, 70^*Tóth László, Jl^Bű- völi, 72/r’A lappok háziállata + u. Függőleges: 1. Az elektromos távíró feltalálója. 2. Menni, angolul, ^---Folyó a Szovjetunióban, 4. Vissza- köszénfajta egyik fele, 5. Lichtenstein fővárosa, J5—Majdnem Kata, 7. Utó, keverve, 8. Észlelik. 9. Lemásol, 10. Planéta egyik fele, H. Igen, franciául fonatiku- san, 15^ Angol olaj, 17. Paripa, 18. Frísi, angolul fonatikuSan, 20. Felfrissít, megújít közismert idegen szóval, 23. A költő apjának vezetékneve, 25. Ilyen telep is van, 27. Fogászati eszköz 28. Sziget Földközi-tengerben, 29. Női név. 30. Az idézet második sora, 33. Sao... 36. Sűrű, 37. Női ruhácfarab. _ 38._ Két névelő, 40. Menyasszony, 45. Férfinév, Török méltóság, Jl^-Némely államban a bírák hivatalos öltönye névelővel, 53. Francia fasiszta szervezet rövidítése, _ 54, A hon, 56. Ilyen fa is van! Ekéiét fölösleg), Képzőművészeti alkotás, • 6Q»^TetBzetős_ 61. Kettőzve sportfogadás, 63. KStfSrT^haj, 66. Öreg, 67. Rajta kapott hazugság, áruló jele, 68. Hangszer, 69. LM A, . TL^Filó magánhangzói! 73. Nem régi. A megfejtéseket legkésőbb Január 14-ig kell beküldeni. A borítékra kérjük ráírni: keresztrejtvény. A helyes megfejtők között 10 db egyenként 50 Ft értékű könyvet sorsolunk ki. 1962. december 24-i rejtvénypá- lyázatunk nyertesei: Megfejtés: Kellemes pihenést és szórakozást kívánva köszönti kedves olvasóit! Nyertesek: Dallos Irén, Mágyall Béláné, Pazonyi László, Székely Elemérné nyíregyházi, Rausch János kemecsei, ifj. szabó József mátészalkai, Makai Sándor nagy* kállói, Katona Magdolna és Vasvári Sándorné nyírbátöri és Pó- csik Ferenc záhonyi kedves rejtvényfej tőink. A könyveket a nyerteseknek postán küldjük el.
