Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

Az OAS eg)' csoportját letartóztatták Franciaországban Párizs, (TASZSZ): A francia rendőrség letar­tóztatta az OAS fasiszta szer­vezet 11 tagját. A letartózta­tottak beismerték, hogy tagjai egy terrorista bandának, amelynek az volt a feladata, hogy eltegye láb alól az Unió az Üj KÖTi ársaeágért (UNH) nevű degaulleista párt egyik képviselőjét. Sanguinettit. Be­valló ták azt is, hogy tavaly Spanyolországban találkoztak az OAS több vezetőiével, köz­tük Gftrdy volt tábornokkal. Tőlük kaptak megbízást San- guinetti meggyilkolására. V/ssórsm*"* népszavazás Brazíliában Rio de Janeiro Mint a TASZSZ tudósítója Jelenti, január 6-én népsza­vazást tartanak Brazíliában. A több mint 18 millió választó- polgár foglal állást az 1961. szeptemberi súlyos politikai Válság idején eszközölt alkot­mánymódosításról, amelynek •lapján 1961-ben az elnöki rendszer helyébe bevezették a parlamenti rendszert. A parlamenti rendszer a Jelenlegi formájában nem vált be. A kongresszus reakciós körei bojkottálták a kormányt és az országban rendkívül népszerű és befolyásos Gou- lart köztársasági elnök fontos Javaslatát. Az államférfiak és a politi­kusok többsége, a társadalom széles rétegei követelik az el­nöki rendszer visszaállítását. A módosítás hatálytalanítását követelik a szakszervezetek és a kommunis a párt is. Feltételezik, hogy a nép az alkotmánymódosítás hatály­talanítására adja le szavaza­tát. Párizs, (TASZSZ): A francia nemzetgyűl január 5-ére virradó éjjel jó­váhagyta azt a kormány ál­tal előterjesztett törvényter­vezetet, amely szerint külön­leges, úgynevezet állambiz- tonsági bíróságot keli felállí­tani. Küszöbön a kubai megegyezés — Ä koste ói nép tragédiája — „Kennedy-veszedelem" Tiefcreieit a világ icgbizarraSil színiláza Becsukta kapuit a párizsi Grand Guignol — A kéjgyilkosság, pornográfia már nem vonzott elég közönséget London, (TASZSZ): Az atom fegyverkezés euró pai ellenzőinek szövetség« rendezésében pénteken Ox fordban megkezdte munkája a nukleáris leszerelés hívéinél nemzetközi értekezlete. Az értekezlet munkájába! különböző pacifista és béke­harcos szervezetek képviselő vesznek fészt 17 országból köztük Ahgliából, az Egyesül Államokból, Franciaországból Nyugac-Németerstegbó1. Olasz­országból, Jugoszláviából, In­diából és Ghánából. Dr. Homer A. Jack az ész­szerű nukleáris politikáét' Washington uralkodni akar a nyugati nagyhatalmakon „Remélem, hogy 1963 az emberiség békés fejlődésének, a megérett nemzetközi prob­lémák rendezéséhez való kö­zeledésnek és a nemzetközi feszültség csökkenésének éve lesz” — mondotta Hruscsov elvfcárs a londoni Daily Ex- pressnek adott újévi nyilat­kozatéban. A nyilatkozat nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. Különösen nagy fi­gyelmet szentel a világsajtó a nyilatkozat azon megállapítá­sának, hogy „meg kell tenni az utolsó erőfeszítéseket, a né­met kérdés békés rendezésé­hez.” Hruscsov elvtárs annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy „a karibi vál­ság igen mély nyomot hagy a nemzetközi kapcsolatokban”. Ezekben a napokban ünne­pelte Kuba a forradalom győzelmének 4. évfordulói t. Ebből az alkalomból Fidel Castro beszédet mondott hang­súlyozva, hogy Kuba erős, mo­dem fegyveres erővel rendel­kezik, készen arra, hogy meg­védje függef1enséBét minden­fajta olyan invázióval szem­ben, amilyen 1901. áprilisában történt. Kubának — mondot­ta Castro — elég oka van arra, hogy ne higyjem az im­perialisták szavának. Az or­szág csak saját elszántságá­ban bízhat, amellyel minden támadásnak ellenáll. Az im­perializmus elleni legjobb fegyver — mutatott rá Castro — a szocialista tábor szolida­ritása. Ennek a szolidaritás­nak köszönhető, hogy a távo­li k'S szigetország, amelyet a tavaly Októberi napokban egy most elhangzott hivatalos amerikai beismerés szerint is íélszázezer amerikai tengerész gyalogos inváziója fenyegetett, folytathatja új társadalmat ép:‘Ő munkáját. Ennek a szó'idaritásnak kö­szönhető. hogy a most folyó szovjet— amerikai tárgyalások a Kuba körül támasztott válság megoldásáról közel vannak a megegyezés lét­rejöttéhez. A fekete kontinensen ezen a héten további fejleménye­ket jegyzett fel a krónika, a kolonializmus teremtette kon­gói csatatéren. Az ENSZ-csa- patok kiszorították Csombét loefnnVwcabb hadállásából Ja- dotvilleből. Jadotville elfog­lalása után az ENSZ kongó: parancsnokságának szóvivője kijelentette, hogy Csőmbe nem tárgyalóképes fél többé. Az óév utolsó napjaiban tett angol erőfeszítések Csőmbe pozíciójának megmentésére, nem jártak sikerrel. Csőmbe csendőrsége visszavonulóbal! vandál pusztításokat visz vég­be a katansai üzemekben és közművekben. Az ENSZ-szel bújócskát játszó Csőmbe, akit külföldi lapfudósítók felkutat­tak Kolweziben, még Jadot­ville elfoglalása előtt nagy­hangú nyilatkozatot tett köz­zé. Hangoztatta, hogy ha az ENSZ-osapatok nem szüntetik be előnyomulásukat, teljesen elpusztítja Katsngát. U Thant ENSZ főtitkár elutasította Csőmbe új tárgyalásokra irá­nyuló követeléseit. — Csőmbe a rejtekhelyét felfedező új­ságírók előtt kifakadt az ENSZ ellen, árulóknak nevezte a belga Union Miniere alkalma­zottéit, mert azok már Adou- lával, a kongói központi kor­mány miniszterelnökével tár­gyalnék az eddig Csombének fizetett adó beszolgáltatásáról. Csőmbe azzal vádolta az ame­rikaiakat, hogy a belgák he­lyére törnek. Nem érdektelen, hogy U Thant határozott válasza Csőmbe tárgyalási ajánlatára angol kormánykörökben is in­gerült visszhangot váltott. A kongói példán világosan lát­hatjuk, milyen következetesen és szinte kendőzetlen erőszakosság­gal tör az amerikai Im­perializmus a csődöt mon­dott európai gyarmatosí­tó hatalmak örökségének birtokba vételére. Nem fogj» tehát kellemes«) érinteni Londont, az a hír sem, hogy az Egyedül* Álla­mok azonnal megkezdi pán­célos Csapatszállító kocsik és más hftdlfelszfcreiéoek c*áiif»a- sát a kongói ENSZ haderők ’•észére. A kongói nép tragé­diája az, hogv Washington éppolyan kevéssé Viseli a lel­kén a kongói állam egységét és népének szabadságát, mint London, v=gy Brüsszel. A ka- tangai urán fogyasztója Wa­shington. a saját pecsenyéjét sü*t a kongói tűzön. Továbbra is hullámokat ver v óáv v4t>*n ' a tie-’-retkösd politika vizeire dobott polaris rakéta iá. Ezt az amerikai wo- nopóüvmú rakétát Kennedy felajánló*tn Angliának, a* an­golokat, mélven sértő módon. károó*'á*ol az eevedü1 Annua számára tervezett, de kútba ese't skybeit rakéta helyett. De Kennedy egyben felaján­lotta ugyanezt a rakétát Franciaországnak is és ezzel világossá vált, hogy Amerika a sajat kezében akarja tartani továbbra is a NATO atomi elszerelé­sét. Az önálló francia atomfegy­verhez és ráké ához mániáku­san ragaszkodó De Gaulle francia elnök az ajánlatra som igennel, sam nemmel nem válaszolt. Bonn viszont megorrolt, mert Adsóauerék a NATO rakéta-ütőere jót úgy képzelték és képzelik, hogy a Bundeswehr kapja meg Euró­pában elsőnek a Poláris vrgy bármilyen más típusú raké­tát. A nyugatnémet solditcs- ka egyre sürgetőbben köve­teli magának az atomfegv- vert. Sticker, a NATO főtit­kára Bonnba utazott, hogy tárgyaljon a Pőlaris megálla­podás megtorpedózására ké­szülő nyugatnémet militáns- tékkal. Így lett a Polaris rakétából Eris almája, heves viszályok oka az egységét oly nagy d-új­ra verő nyugati imperialista táborban Az angol közvélemény va­lamennyi politikai irányzata teljes összhangban harsogja a vészkiáltást a „Kennedv-ve- szedelemről”. Midizel Foot baloldali munkáspárti képvi­selő ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket írja a Daily Hé­ráidban: Kennedy úgy vél?, kezé­ben tartja a legtöbb ütő­kártyát és bombát. Elha­tározta, how ezentúl m»g céltudatosabban él hatal­mával, akár te*szik bará­tainak és ellenségeinek, akár nem. Most nem vitatkozunk arról, hegy talán ebben az egyeEen válságban indokolni lehetet a h-’a'zm ilven arcátlan meg­ragadását egyetlen ember ál­tal. Mivel azonban most arra oktatnak ki bennünket, hogy ez a viselkedés lesz a jövő­ben az ügyek veze’ésérck is­kolapéldája, Itt. az ideje hogy tegyünk valamit. Vajon em­berek vagyunk-e vagy ege­rek? A való tény az. hogy a jelen pillanatban sorsunk fö­lött a Fehér Ház gvavorolja a hatalmat. Vissza kell sze­reznünk elvesztett d mn Osman­s’is jogainkat. Elsősorban olyan angol kormányra van szükségünk, amely nem hajlandó jóváhagyni az* a po­litikát, amelyről nem tanács­koztak vele, olyan kormány­ra. amely hajlandó terjeszteni saját elgondolásait a világ- problémák békés rendezésé“ől és amely megőrzi független­ségét és méltóftását Ha nem akarjuk, hov somunkat Pdm Beach-heo döntsék el, csele­kednünk kell”. Az erősen jobboldali Drily Express tudományom és vé­delmi szakértője ezeket írja: „A nassauí egyezmény in­kább hasonlít hódító ál­tal kierőszakolt feltételek összességére, mint bará­tok közötti alkura. Az Mesztő egyenleg szerint az összes nyereséget Amerika vágta zsebre, az össze* veszteséget Anglia szen­vedi«”. Pz a Viszály felettébb fel­emelő látvány. Az Egyesült Államok lóvá tette Anal'át az­zal. hoev nem »zál'ftntts az !gért rakétát; ezáltal Anglia megszűnt önálló atomnagyha- * álom lenni. Azután Amerika és Anglia megállapodtak ab- v>*n. bogy lóvá teszik a har­madikat. Franciaországot, amely temérdek pénz-el ée fáradsággal már kiizzadt ma­gának egy akármily"n, de mégis francia rakétát. Es nv»g 6 nincs Is neve*ő negye­dik. Bonn ugyanis dúl-fúl dü­hében. mert még nem kapta meg a rakétát Jack, a hasfelmetsző. El Destripado, a spanyol kéjgyil- kos történetét stb. A Montmartre-on lévő kis színház terme — 216 ülő­hely volt benne — fél évszá­zadon át minden este zsúfo­lásig telve volt Minden este, fél órával az előadás előtt a technikusok kevérgetni kezdték azt a sötétvörös sű­rű, ragadós folyadékot (re­ceptjét féltve őrizték!, amely a színpadon az igazi ember­vért helyettesítette. Ördögi ügyességgel állították össze ezt a folyadékot: a nézők sze- melátára megalvadt, mint az igazi vér, amikor ömleni kezdett a színésznő összeka­szabolt hattyún vakából. Valóban, a Grand Guignol a borzalom színháza volt. A Shakespeare színművekben le­játszódó gyilkosságok, mészár­lások semmik azokhoz a sza­dista orgiákhoz, amelyeket ezen a színpadon bemutattak. A borzalom színházának fénykorában a párizsi lapok szinte külön közlönyöket je­lentettek meg arról, hány né­ző ájult el valamelyik ször­nyű darab láttán. Nem cso­da hát, hogv a Grand Gui.g- nol a náci megszállás idején virágz.ott a legjobban: nézői majdnem kivétel nélkül né­met tisztek, főleg SS tisztek és k?*or.ák voltak. A Grand Guignol mű­sora rendszerint négy külön-* bűző jelenetből állt. ezek kö­zül ket*ő szadista pont köss ág­ról szólt, a másik kettő pedig töhhé-ka’'árV'é humorosán tá­lalt, átlátszó pornográfia vote. Alábbi ízelítőül röviden is­mertetjük a színház két ti­pikus darabját, amelyek kö­zül az első az úgynevezett borzalmas, a másik pedig az erotikus darabokhoz tar­tozik. A borzalmas darab címe: „Bűntény a bolondokházá­ban”. A történet a század ele­jén zajlik le, főszereplője egy ártatlan fiatal lány, akii; gonosz gyámja a bolondok­házába csukatott. A lány ké­ri hogy engedjék ki, mert normális. Könyörgésére vé­gül aZ orvosok megvizsgál­ják, és megállapították, hogy valóban nem bolond. Ezért két, valóban bolond nő irigy­kedni kezd rá. A lány meg­tudja, hogy a két bolond nő meg akarja ölni és az orvo­sokhoz fordul segítségért. Az orvosok ebből arra következ­tetnek. hogy mégis csak bo­lond, és benntartják. Egy éj­jel a két hibbant nő rátör szobájában és vadállati mó­don meggyilkolja. (A gyilko­lás: jelenet természetesen teljes húsz percen ét tart.) Az erótikus mese hangza­tos címe: A szenátor. Amikor a függöny felemelkedik, egy nő (a szenátor felesége) a törvényesen megengedett mi­nimális hálóruhában orvos- szeretőjével együtt fekszik az ágybán. Annak a megértésé, amit a közönség élőtt csinál­nak, nem igényel különösebb szellemi erőfeszítést. Egyszer­re ajtócsapódás hallatszik és beront a szenátor, szeretőjé­vel együtt. Kéri az orvost, hogy adja át neki lakását egy röpke pásztorórára. A helyzet komikum törvényeinek meg­felelően általános zűrzavar keletkezik. Végül a szenátor és felesége, egymásról nerr tudva, a félhomályban égj ágyban fekszenek. Es most, nemrégiben meg­tartották az utolsó előadást a Grand Guignolban. Néhány napra rá egy árverésen el­adták a furcsa színház ku­lisszáit és kellékeit. Mi történt? Győzött a normális ízlés. Párizsban sem kell a közön­ségnek a szenny, amit évti­zedekig elfogadtatott a kapi­talista propaganda. A Színhá­zat — közönség híján csukták be. 'vx*ordbíin me«nyílt a nuU’e^ri,« leszerelés h veinek nemzetközi értekezlete küzdő amerikai mozgalom oi- szágoe bizottságának ügyveze­tő igazatója, az amerikai kü.- döttség veze'.ője a péntek: ülé­sen kijelentette, hogy az ame­rikaiaknak meg kell tanul­niuk a kommunistákkal egv világban élni. Az amerikai bé­keharcos szervezetek — mon­dotta — kapcsolatot akarnak létesí eni a szovjet bekehur- cosokkal. Bejelentette, hogy 1963-ban kölcsönösen meglá­togatják egymást az amerikai és a szovjet békeharcos szef- Véze*ek vezetői. Az értekezlet január 7-én fejezi be munkáját. 5 Hz EHSZ-csapatok megálltak Jadotville-nél Angol—belga nyomás az ENSZ-re New York, (MT): Az angol és belga ellenlé­pések hatására lelassult az ENSZ katangai akciója. A világszervezet központjában U Thant főtitkár szóvivője kö­zölte, hogy az ENSZ csapatok nem nyomulnak tovább a nyu- gat-katangai Kolwezi, Csőmbe utolsó bástyája felé hanem JadotviJie-hen építik ki állásaikat. Mint ismeretes, a legutóbbi hírek szerint az ENSZ-csapa- tok még Jadotville-be is állí­tólag U Thant utasítása elle­nére vonultak he. aki ígéretet telt angol és belga képviselők­nek, hogy a világszervezet egysége: nem foglalják el az Union Miniere bányavállalat „birodalmát”. Ezekkel a hírekkel hozzák összefüggésbe Bunche ENSZ­főtitkér-helyettes hirtelen kongói látogatását. Bunche pénteken este repülőgépen Leopoldville-bé érkezett, ahol közölte az újságírókkal, hogy tanulmányozni fogja a leg­utóbb kialakult politikai és katonai helyzetet. Leopoldville-ben pénteken este Adoula kongói miniszter- elnök fogadta az Union Mi­niere társaság vezetőit A bányavállalat New York­ban közleményt hozott nyil­vánosságra. Ebben közli, hogy az ENSZ-csanatok és a ka­tangai csendőrök között lezajlott harcok, illetve az okozott anyagú károk következtében egész Ka- tangában szünetel a vál­lalat munkája. Ebből a közleményből tűnik ki, hogv Jadotville közelében a visszavonuló katangai csa­patok két hidat robbantottak. Aw, nmei*!kai I*el- biztonság* és a rádió New York, (TASZSZ): Az amerikai szenátus belbiz­tonsági albizottsága, amelyet a fajüldöző James Eastlmd vezet, ezúttal a rádiót sze­melte ki nyomozása tárgyául. Az áldozat a Pacifica Foun­dation társaság, s a hozzá tartózó San-Francisco-i, Lös- Angeles-i és New York-i ál­lomások. Az albizottság elé­gedetlen azzal, hogy ezek a rádióállomások olykor lehető­vé teszik haladó személyisé­gek, sőt kommunisták számá­ra is, hogy elmondják véle­ményüket Eastland szenátort kétség­telenül az is nyugalanítja, hogy a Pacifica Foundation a közelmúltban közölte a Ten­nessee államban lévő „sza­bad falvak” lakóinak nyilat­kozatait. Ezek néger farme­rek, akiket azért üldözték fel korábbi otthonukból, mert harcoltak a választójogért. Nos, olyan hétpróbás fejü’űözc szemében, mirt Eastland, ez már kimeríti a „felforgató te­vékenység” fogalmát Franciaországban állambiztonsági bfróság Párizs egyik legnépsze­rűbb színháza, amely vi­lágszerte híres volt iszonyt- keltó darabjairól, a Grand Guignol függönye már nem gördül fel töb­be. Borzongató kulisszáit, jelmezeit, kellékeit a na­pokban adták el egy ár­veresen. Az a rengeteg turista, aki Jövőre ellátogat a „világ fő* városába”, nem élvezhet: többé ennek a színháznak az előadásait. Nem leshetik bör- zongva. hogyan nyomja a mániákus gyilkos a gyönyö­rű nőt egy kénsavval telt kádba, vagy hogyan tépi izzó harapófogóval szép áldozatá­nak a húsát, stb. A turista nem láthatja töhbé, hogyan égetnek el szép fiatal lányo­kat máglyán. vagy hogyan : fojtogatják őket a szexuális ■ bűnözők. A Grand Guignol­ban többé nem gördül fel a 1 függöny. 1 Fél évszázaddal ezelőtt ala­pította meg a világ e leg- H bizarrabb színházát Mete- • nier, a párizsi rendőrség egv volt titkára. Ennek az élénk képzeletű embernek az a ra- gvogó ötlete támadt, hogy a francia rendőrség irattárában található legborzalmasabb go* noSztetteket bemutatja szín­padon, a nézők szenzáció-éh­ségét kihasználva szén jöve­delemre tesz szert. Később, amikor ezek a megtörtént ese­tek már varázsukat vesz­tették. Metofer színháza, a Grand Guignol olyan dara­bokat tűzött műsorára, ame­lyeknek semmi közük sem volt a valósághoz. Műsorába iktatta például a tud&fegsa- 4ásos dr. Jekyll és Mr. Hyde,

Next

/
Thumbnails
Contents