Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-16 / 217. szám
lem szűnnek a Kuba elleni provokációk Vjabb vélemények a TASZSZ nyilatkozatáról Havanna, (MTI): A kubai forradalmi fegyve- r erők minisztériuma kö- z, . , hogy egy amerikai ka- t ... repülőgép szeptember 1 én Oriente-tartomány kör- 7 - .ében kubai felségvizek fö- 1 . kis magasságban átrepült kubai kereskedelmi hajó fCiött. A kubai nép érdeklődésének V ippontjában továbbra is a . \SZSZ álfal közölt szovjet k -mánynyilai kozat áll. Or- s gszerte gyűléseket rendez- í ?. amelyeken a kubai dol- g íók hálájukat fejezik ki a 5 avjetuniónak önzetlen, test- \ ári segítségéért. Különböző t rradalmi szervek a havannai s; ovjet nagykövetséghez és H uscsovhoz intézett távirata kban mondanak köszönetét a Szovjetuniónak. Prága: Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára "'■nro Penahpz, a Kubai akásszövetség főtitkárához ■zet táviratában a Szak- zervezeti Világszövetség •‘yüttérzéséröl és támogatásáról biztosítja a kubai munkásosztályt és felhívja az egész világ dolgozóit, egyesítsék erőiket a Kuba elleni provokációk abbahagyásának kikényszerítése céljából. Berlin: Pénteken az NDK fővárosában tömeggyűlést tartottak az amerikai imperializmus által fenyegetett kubai nép iránti együttérzés kinyilvánítása céljából. Gyűléseket tartottak az NDK több más városában is, így Lipcsében, Gorában és Drezdában. Több gyűlésen részt vettek a demokratikus Németországban tanuló és dolgozó kubaiak is, akik a német hallgatósággal együtt követelték: „Ed a kezekkel Kubától!’’ Washington: A Reuter washingtoni jelentése szerint Galileo Solis . panamai külügyminiszter a Rusk amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően kijelentette, szeretné, ha a nyugati félteke országainak külügyminiszterei megtárgyalnák a kubai kérdést A szovjet hajók nem változtatnak irányt Bakajer miniszter nyilatkozata az amerikaiak provokációjáról n 3z Egyesült Alantok fokozni akarta a HflfO atomkapacitásái* — írják a nyugatnémet lapok az amerikai hadügyminiszter-helyettes bonni látogatásáról Moszkva, (MTI): Viktor Bakajev, a Szovjetunió tengeri-fi ottaügjd minisztere a Szovjetszkaja Rosz- szija tudósítójának adott nyilatkozatában hangoztatta: a Kubába tartó szovjet kereskedelmi hajókat semmiféle amerikai fenyegetés vagy provokáció nem késztetheti arra, hogy letérjenek útjukról. A miniszter utalt rá, hogy igen intenzív kereskedelmi forgalom bonyolódik le Kuba és a Szovjetunió között, mindkét irányban sok millió tonna áru van útban. Kubába olajat, mezőgazdasági gépeket, a legkülönbözőbb ipart berendezéséket, onnan a Szovjetunióba pedig cukrot, szeszt, dohányt stb. szállítanak a szovjet kereskedelmi flotta hajói. Mindennap több tucat kereskedelmi- és utasszállító hajó indul útnak a szigetország és a Szovjetunió között. A két ország közötti áruforgalom egy része bérbevett külföldi hajókon bonyolódik le — folytatódik a miniszter nyilatkozata. Sok ország ha- jótulajdonosai kötnek ilyen bérszerződést, mivel ez anyagilag rendkívül előnyös. Az utóbbi időben az amerikai kormány a NATO felihasznáI lásával durva nyomást gya- I kőről Angliára, Norvégiára I Franciaországra, Olaszország- i ra, Görögországra és másokra, hogy lemondjanak az áru I szállításokról. Washingtonnak j azonban nem sikerült rákényszeríteni akaratát a szövetségesekre. Ez egyébként elég ésszerűtlen politika, hiszen a pentagon! stratégák tudhatnák, hogy az utóbbi időben rendkívüli mértékben megerősödött, gyorsjáratú, nagy vízkiszorítású hajókkal gyarapodott szovjet kereskedelmi flotta szükség esetén egymaga is elláthatná a szocialista országok és Kuba közötti forgalmat, ez esetben a bérfuvarról lemondó országok járnának rosszul, hiszen soksok hajójuk válna „munka- nélkülivé’*. Viktor Bakajev befejezésül elmondotta, hogy az utóbbi időben az amerikai légiflotta és haditengerészet repülőgépei egyre gyakrabban zaklatják a békésein hajózó szovjet kereskedelmi flottaegységeket. De semmilyen provokáció nem késztetheti a Kubát segítő szovjet kereskedelmi hajókat arra, hogy letérjenek útjukról. Tengerészeink tudják: hatalmas erő áll mögöttük, olyan erő, amely bárkit kijózaníthat. Bonn, (MTI): Strauss hadügyminiszter pénteken Gilpat- ric amerikai hadügyminiszterhelyettessel tárgyalt. A tár- gj alásról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „meg kell javítani a NATO védelmi potenciálját” továbbá, hogy „szükség van jelentékeny és jól védelmezett atomhaderők jelenlétére Európában”. Gil- patric közölte továbbá Strauss-szal, hogy az amerikai kormány hajlandó további atomerőmeghajtású ten- geValattjárókat a NATO rendelkezésére bocsátani. A szombati nyugatnémet sajtókommentárok lelkendezve üdvözlök ezt a közleményt és általában azt hangoztatják, hogy az Egyesült Államok fokozni akarja a NATO atomkapacitását. A Die Welt szerint az amerikaiak elsősorban azt ígérik, hogy növelni fogják az Európában állomásozó amerikai csapatok atomrakétáinak számát, különösen az első vonalbeli bevetésre szánt Davy Crocket típusú rakétákat. Strauss és Gilpatric megbeszélésén fontos szerepet játszott a bonni kormány amerikai fegyvervásárlásának kérdése is. Lapértesülések szerint az amerikai hadügy miniszter-helye tites hangsúlyozta: az Egyesült Államok szeretné, ha Bonn a jövő évben is nagyobb számú fegyvert vásárolna az Egyesült Államoktól és ezzel járulna hozzá az amerikai fizetési mérleg deficitjének eltüntetéséhez^ A Westdeutsche Allgemeine Zeitung szerint Gilpatric főleg hagyományos fegyverek vásárlására sürgette Straus«1, a bonni hadügyminiszter Viszont azt hangoztatta, hogy a i rendelkezésre álló kőlteég o. | tési keretből elsősorban ra- kétafegyverekei akar beszerezni. J Idege siílapító — Etáivá* előtt lőjjenek fel ebből kettőt, akkor jól fog aludni... ’’ l (Szegő Gizi rajza.) ( \ Külpolitikai széljegyzet: MARIA GOMEZ NEVE Lisszabon utcáin ezekben a napokban megint rohamrendőrök cirkálnak és riadókészültségbe helyezték a titkosrendőrséget. Különösen az egyetemek körül erős az őrség: a kormány attól fél, hogy röviddel a tanítás megkezdése után egyetemi sztrájkok és tüntetések robbannak majd ki, A lisszaboni egyetem egyik műhelyében a rendőrök már lefoglaltak egy félig- kész transzparenst is, amelyre hatalmas betűkkel ez a név volt írva: „Maria Gomez”. Ez a név ma a Salazar rezsim elleni küzdelem zászlaja Portugáliában. Maria Gomez férje, Gomez kapitány volt az a katonatiszt, aki januárban a híres bejai felkelést vezette: az első fegyveres forradalmi akicót, amely megmutatta, hogy portugál fasiszta hadseregen belül is lábra kapott az ellenállás szelleme. Maga Gomez megsebesül a kísérletben, — olyan súlyosan, hogy ma is a katonai börtön kórházában fekszik. Salazar személyes parancsára V____________ hónapokkal ezelőtt letartóztatták Gomez kapitány feleségét, Maria Gomezt Is, s immár több mint fél esztendeje tartják rabságban Lisszabon mellett a Caias börtönben. Senki sem tudja, miért tartják a rácsok mögött, — csak azt tudatta a külvilággal a rabok ezer veszély között kijuttatott üzenete, hogy Maria Gomezt egy hónapja minden éjszaka megkínozzák és augusztus utolsó hetében egy hétig ébren tartották a portugál titkosrendőrség pribékjei. Ekkor írták fel a lisszaboni egyetem diákjai a transzparensre Maria Gomez nevét. És ma már egész Portugália tudja, hogy ez a név a bejad sor- tüzek emlékét, a korhadó Salazar-rezsim elleni első fegyveres felkelés szellemét idézi. Salazar is tudja —, ezért indította csatába a géppisztoly os rendőrök egész légióját egy rácsok mögött fekvő sebesült kapitány és egy megkínzott, magányos asszony ellen... ___________J napom magyar (íisszitiens a De Gaulle elleni merénylők között Párizs, (MTI): Párizsban bejelentették, hogy letartóztatták a múlt hónapi De Gaulle-ellenes merénylet vezetőjét A rendőrség Niauxot egy párizsi börtönbe szállította, ahol felakasztotta magát A francia rendőrség őrizetbe vette a merénylők három újabb tagját akik magyar származásúak. A húsz éves Varga Lászlót, a 31 éves Sári Gyulát és az ugyancsak 31 éves Marton Lajost, a francia idegenlégió volt tagjait Jegyzckváltás a Szovjetunió és Irán között Moszkva, (TASZSZ): A szovjet külügyminisztérium bejelentette, hogy szombaton Teheránban jegyzékváltás történt Nyikolaj Pegov szovjet nagykövet és Abbasz Aram iráni külügyminiszter között. Az iráni jegyzék Ígéretet tesz arra, hogy az „iráni kormány nem ad jogot egyetlen külföldi államnak sem ahhoz, hogy különböző raikétatámaszpontokkal rendelkezzék Irán területéin”. A Szovjetunió válaszjegyzéke megelégedéssel fogadja ezt a nyilatkozatot. A jegyzékváltás alkalmából Abbasz Aram iráni külügyminiszter kormánya nevébe® ezeket mondta: „Hivatalosan kijelentem, hogy mint a sah őfelsége több ízben hangsúlyozta, az iráni kormány sohasem engedi meg, hogy Irán a Szovjetunió területe ellen irányuló agresszió eszközévé váljék”. A szovjet nagykövet válaszában hangoztatta, hogy az iráni kormány ígérete, valamint az említett jegyzékváltás „a Szovjetunió és Irén közötti jószomszédi kapcsolatok alapjainak megerősítésére szolgál és megfelel a Közel és Közép-Kelet békéje és biztonsága érdekeinek”. AZ ALIANZA EGY ÉVE A Kcn nedy-í erv kudarca Latin-Amerikában Ezekben a napokban van egy esztendeje annak, hogy a latin-amerikai országok értekezletén, Punta del Este Uruguay-i városban az amerikai delegáció tömjénfüst és zajos csínadratta közepette beterjesztette az úgynevezett Szövetség a Haladásért programot. Latin-Amerika legelterjedtebb nyelvén, spanyolul ez a név így hangzik: Alianza par\f el Progreso. A tfováb- biakjTpn tehát röviden Alian- zéról beszélünk. Miért indította el a Ken- nedy-kormány ezt a programot? Ehhez először is emlékeznünk kell a következő alapvető tényekre: a Rio Grande folyótól délre, az úgynevezett zöld kontinensen, tehát Latin-Amerikában mintegy 200 millió ember él. Aki azt állítja, hogy ezek egyti- zede tele gyomorral fekszik Ifá az is túloz — írja égy őszinte pillanatában a Time című amerikai magazin. A fővárosok üzleti negyedeiben ég felé meredő felhőkarcolók sem elég magasak ahhoz; hogy eltakarják ennek a hatalmas térségnek a nyomorát. szellemi sötétségét Változnak az idők. Washingtonnak mind nehezebb a szabad világ szépségeiről szónokolnia, amikor tőszomszédságában ilyen állapotok uralkodnak. Latin-Amerika tehát korunk nagy politikai küzdelmében nyomasztó erkölcsi teher az Egyesült Államok számára. Mi az Alianza nem is leplezett célja? Aligha véletlen, hogy egy évvel ezelőtt Punta dei Esteben akkor terjesztették elő azt a programot az amerikaiak, amikor fokozták a fiatal Kubai Köztársaság elleni nyomást. A kubai példa megérttette Washingtonnal, hogy a zöld kontinens többi oiszágában is bekövetkezhet hasonló forradalmi robbanás. Az USA az elmúlt évtizedek során hozzászokott ahhoz, hogy egykedvűen szemlélje a latin-amerikai kormányváltozásokat. Hiszen szinte kizárólag személyek és csoportok hatalmi villongásairól veit szó, amely nem változtatott a lényegen: az elmaradottságon és az Egyesült Államoknak való gazdasági-politikai kiszolgáltatottságon. Kubában azonban a legutóbbi diktátorral, Batistával együtt a Sierra Maestrából lezúdult nép a washingtoni függőség bilincseit is egyszer és mindenkorra szétzúzta. Ezt akarja az amerikai kormány elkerülni — még bizonyos anyagi áldozat árán is. Mi gyakorlatilag az Alianza? Segélyek és hitelek szövevénye „Latin-Amerika gazdasági talpraállítására”. Az erre fordított összeg azonban töredéke annak. aput az Egyesült Államok keresett és keres Latin-Amerikán. A jenki-szomszéd ugyanis minden erejével hozzájárult ahhoz, hogy ezeknek az országoknak a struktúrája nyersanyagtermelő legyen és így az Olcsón megvett nyersanyagért cserében nagyon is jó áron iparcikkeket adjon el. Hogy mit jelent Amerikának a „zöld kontinens”, arra jellemző a2 United Fruit nevű óriás-monopólium, amelynek a Rio Grandetól délre szinte minden országban végeláthatatlan ültetvényei vannak és amely nem is olyan régen Washington által támogatott „magánhadseregével” verte le a gua- temalai forradalmat Az Alianza méretei. Ha minden tökéletesen úgy menne, ahogy Kennedy szeretné, az Alianza akkor is a legjobb esetben tüneti kezelést nyújthatna a nagybeteg La- tin-Amefikának. Egy példa a se* közül: az Alianza az egész hatalmas térségben 168 ezer lakás építésére ad segélyt és hitelt. Egyedül Brazília lakásszükséglete nyolcmillió. Azt mondottuk. ha az Alianza a terv szerint megvalósulna. De nem valósul meg. Mi hátráltatja? 1. A szó- banforgó országok arisztokráciája. Az a íöldesúri-nagy- burzsoá réteg, amelyre Washington ezekben az országokban támaszkodott. Kennedy — á forradalmi robbanás megakadályozására — mérsékelt és kézben tartott reformokat akar és erre az Alianzával akarja kényszeríteni az általa eddig támogatott latinamerikai vezető réteget. De Haiti diktátorának, Duválier- nek, a nicaraguai Somozának, a Paraguay-i Strossnemek, a guatemalai Ydigoras Fuentesnek a Frindizit elűzött argentin tábornoki karnak, a Goulart elnök reformterveivel szembeszegülő brazil kongresszusi jobboldalnak esze ágában sincs komolyan venni Washingtonnak az Alianzával rájuk gyakorolt nyomását. Ez a réteg a zsarolásra zsarolással válaszol és tudja1, hogy Amerikának bele kell bonyolódnia a maga által teremtett ördögi körbe: akkor is kénytelen őket támogatni, ha nem engedelmeskednek Kennedy reform-kívánságainak. mert ők azt mondják: válasszatok, vagy mi, vagy a kubai stílusú forradalom. Ezért nincs és nem is lesz egyelőre Paraguayan semmiféle jövedelmi adó, ezért mondta szemérmetlenül egy salvadori hivatalnok, amikor az amerikai követ terveket kért tőle. mire óhajtják költeni az Alianza keretében kapott nyolcvanmilliót: „Terveket nem tudunk készíteni. De nyugodjék meg követ ár, van helye a pénznek". S hogy a latin-amerikai arisztokrácia vis2ontzsarolása eredményes, arra jellemző a pertui eset. Peruban a „polgári” kormányt katonai junta váltotta fel. Washington erre — az Alianza szellemében — megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. De működésbe léptek a „vagy mi, vagy a forradalom”-gépe- zet kerekei és Washnigton elismerte Ricardo Perez Codey tábornok klikkjeit. 2. Ehhez alaposan hozzájárult az Alianzát hátráltató második számú erő: az amerikai szélsőjobboldal, a teljes mozdulatlanság híveinek tábora. Elsősorban azoknak a monopóliumoknak a képviselőiről van szó. akik egy-egy országból közvetlen mammut- hasznot húznak. Az ilyen érdekcsoportokat az amerikai szleng lobbyknak nevezi. Go- doy tábornokot például elsősorban a kongresszus „perui lobby”-jának erőfeszítései nyomán ismerték el. S hogy milyen veszteséget okoznak az érdekelt országoknak ezek a monopóliumok, arra jellemzőek Jorge Meyla Palacio columbiai pénzügyminiszter szavai: „Mivel a Wall streeten letörték a columbiai kávé árát, ez nekünk csak ebben az évben háromszor annyiba kerül, mint amennyit m Alianzától kapunk 3. A harmadik hátráltató erő a bürokrácia és a hozzá nem értés. Egy-egy példa mindkettőre: Guetemala égetően sürgős ötmillió dollárod lakásépítési kölcsönét csaknem egy éve nem kapja meg, mert az Inter-Amerikai Fejlesztési Bank és a washingtoni külügyminisztérium technikai részletkérdéseken vitatkoznak, Richard Goodwynt, a latin-amerikai ügyekkel foglalkozó államtitkárt a minap leváltották. „Semmit nem tudott Latin-Amerikáról” — így búcsúztatta el a Newsweek. A mérleg. Az Alianza megvalósulása esetén is csak szépségtapasz lenne Latin- Amerika elkínzott testén, de minden jel arra vall, hogy — az említett ördögi kör miatt — még erre a szépségtapaszra sem lehet számítani. Washington kénytelen támogatni a forradalomtól való félelmében a reformokra sem kapható latin-amerikai arisztokráciát — ez viszont tovább fokozza az elégedetlenséget és közelebb hozza a forradalmi robbanást, amitől az amerikai kormány retteg. Retteg, mert a történelem kerekét lassítani lehet, de megállítani nem, az halad könyörtele- nű(l » maga útján. Harmat Endre
