Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
REGGELI VIHAR 400 mázsa silókukorica holdanként Zöldellő legelő a tikkasztó aszályban — Az öntözés tapasztalatai Szamossályiban /7^ élelőtt kilenc óra. A * // napfény már rég fel- szippantotta a sovány- Jut harmatot. A lovak a jászol előtt állnak, hátukra dobott szerszámmal, a kocsisok <tz istálló piacán hangoskodnak. A szekerek, vc idégoldal- lal felszerelve, az udvaron sorakoznak. Ilyen is ritkán fordult elő a Béke Tsz-ben, különösen meg gabonahordás idején. Ekkorra már két fordulót is megtehettek volna. Kovács Jóska viszi a szót. ■— Emberek! Nem ettünk bürköt, hogy hagyjuk magunkat az orrunknál fogva húz- gálni. Látják! Irigylik a foga- tosoktól azt a koszos munkaegységet. Hogy az isten verné meg... Pedig megdolgozunk mi azért. — De meg ám! — tódítot- ta a gyorsan lobbanó természetű Varga Jani. — A jószág is kidöglik... — Mert polond módjára hajszolod őket — vágott felé a szóval az egyik fogatos, akt még maga sem tudta, hova is álljon ebben a vitában. — Nem az a fontos itt, te mélák — paprikázódott neki Varga —, hanem az. hogy meg akarnak rövidíteni bennünket. Mondják meg! Igazságos ez? Nyolcvan kereszt egy-huszonötért? — Ne itt pézsmitálj, hanem tegyél róla — így az előbbi fogatos. — Teszek is, a betyár... Gyere, Jóska — szólt Kovácsnak. — Gyerünk az irodába! Imre Lajoshoz, az elnökhöz szinte berobbantak. Hajtotta őket a túlfűtött indulat. Egymás szavába vágva sorolták elégedetlenségük okát. Az elnök várt. amíg kifáradtak az első szózáporban, majd megszólalt. — Nyugodtan, emberek. Nem értek így meg semmit. — Nem? Akkor menjen ki a tanyára. Nézze meg, hogy a fogatnsok nem akarnak dolgozni. Ha nekünk nem hisz, kérdezze meg őket. Azoknak a nevében jöttünk... — válaszolta Kovács. — Annyi egységért nem hordunk. — tóditott Varga. — A süldőlányok többet keresnek r kapálással. Akkor, talán jobb lenne ugye, ha ti is elmennétek kapálni — mondta kimért megfontoltsággal az elnök, s amikor látta meghökkenésüket, így folytatta: — Biztosak vagytok abban, hogy kevesebbet kerestek? Én nem hiszem. Mert nézzétek. Nem a központba hordjuk a gabonát, mint tavaly. hanem az egyes táblák szélére. Így a lovakat sem strapáljuk le annyira, gyorsabban halad a munka, mint amikor kilométerekre kell fuvarozni. Tavaly, a nagyobb távolságról is behoztátok a nyolcvan keresztet, mondjuk két munkaegységért. Most játszva bejöhet szekerenként a százhúsz—száznegyven kereszt. Na, számoljatok. Ugye- ugye? Másfélszer, majdnem kétszer lehet venni az egy egész és huszonötöt. Kovács és Varga kezdték magukat kényelmetlenül érezni. Igaz, ami igaz. És ez az. Az elnök sarokba szorította őket. De akkor most hogy álljanak a többiek elé? Hiszen ők voltak, akik felhergelték az embereket. — Látjátok, mindig csináltok valami bajt — folytatta az elnök, amikor emezek nem szóltak semmit. — Még ha most meg is lennétek rövidítve valamivel, ami, most mondtam, nem is áll fenn, akkor is figyelembe vehetnétek, hogy nektek egész évben van munkátok. A növényápolók jó, ha elérik zárszámadásig a háromszáz munkaegységet. Ti meg. .. Neked menynyi van eddig, Jóska? — Négy száztíz. — És neked. János? — Háromkilencvenöt... _ Jó. jó, elnök elvtárs. Megértjük. Igaz. amit mond. De mi nem magunkért, hanem az emberek, a fogatosok miatt jöttünk..., és most ki fogja megmondani nekik, hogy... Beszéljen velük az elnök elvtárs. — Tudjátok mit? — szólt az elnök percnyi gondolkodás után. — Ti a fogatosok érdekében fárasztottátok magatokat. Az a véleményetek, hogy egyetértünk a dologban. Menjünk együtt az emberekhez, és te, Jóska, megmagimrázod nekik, te hogy látod az egészet. ' 7/ ’’ács Jóska alatt ezek. re a szavakra megreccsent a szék. — Márhogv én? — kérdezte meglevődve, s szemével Varga tekintetét kereste. — Nem tudok én úgy beszélni, hogy megmagyarázzam nekik. — Ti voltatok a küldöttség. Elintéztétek a dolgot. Tudassátok az emberekkel — emelte fel hangját szigorúbban az elnök. Mía ez a benti csatározás tartott, a fogatosok a tanyában, a hangadók távollétében megcsendesedtek, s ahogy telt az idő — egy óra, másfél óra, és Kovácsék még mindig nem jöttek —, afféle magábafor- duló csendesség vett erőt az embereken. Már bánták a hebehurgiraságukat. s apránként szedelözködni kezdtek. Előkerültek a rudalókötelek, kévehányó villák. Nem sok idő telt bele, már Kovács és Varga lovait is befogták. Ha érkeznek, indulhassanak. Elfoglaltság közben észre sem vették a három ember érkezését. Azok megálltak az istálló előtt. A fogatosok kóréjük gyűltek. — Emberek, szóval..hát— — kereste nehezen a szavakat Kovács Jóska. — Szóval, emberek, nem volt szép az, amit csináltunk. Amit én, meg Varga Jani kezdtünk ezzel a... — Igenis, belátom, hogy a mohóságunk, a mohóságom..., na..., nem becsületes dolog, és engedelmet kérek, emberek, hogy én piszkáltam a tüzet... /y/agyat sóhajtott, ami\ J ( kor mondókájábán eddig ért. Az elnök azonban nem hagyta. — Kovács elvtárs, ebből még nem lehet sokat érteni. Magyarázd el csak szép sorjába. Kovács Jóska sejtette, hogy az elnök nem hagyja ennyiben a dolgot. Most mégis dacosan felvetette a fejét. „Lepocskondiáztam magam az emberek előtt, már látom, kacagnak rajtam. S most folytassam?’’ Hirtelen kiugrott az emberek gyűrűjéből, s fel a szekérre. Onnan kiabált vissza: — Gyerünk, emberek! Mit tátják a szájukat ilyen dologidőben?! Majd a határban megmagyarázom! — s a többiek hangos nevetése közben a lovak közé suhintott és kiviharzott a tanyából. Mire a többi kocsis felszedelfíz- ködött, már csak a felszálló por mutatta merre jár. Samu András a tiszta haszon egyetlen öntözésnél 16 ezer forint. A legelőt is megcsodálták a látogatóban ott járt szövetkezeti vezetők, de még inkább az öntözött silókukoricát. A 250—300 centimeter magas kukorica-dzsungel, mint egy zöld fal olyan látványt mutat. A kukorica közé befurakodó látogatók 2—3 méterről már nem látták egymást. A szokásos 35—40 ezer tő helyett 50—52 ezer van A Szamos vizével valójában csodát csináltak Szamossályiban, két-háromszoros értéket termeltek egy-egy hold földön. Az öntözőberendezésnek legalább egyharmad résznyi árát, de lehet, hogy felét is már az első esztendőben kitermelték. Jövőre pedig megduplázzák az öntözött területet és nem harminc, hanem 2—3 év alatt kitermelik a berendezés árát. Csikós Bal ás Sokat beszélnek mostanában a csengeti járásban a szamossályi „csodáról”. Különösen azóta, hogy a járás valamennyi termelőszövetkezetének vezetői látogatást tettek a sályi termelőszövetkezetben. Nem égi jel csalogatta oda a látogatóikat. Emberek csináltak itt csodát, 100 hold- nyi területen legyőzték az aszályt. Az elmúlt télen sok bírálatot kaptak a szamossályi vezetők a járástól. Náluk volt a leggyengébb a takarmányellátás. A tehenek májusban csontobőrként kerültek a legelőre. Áprilisban a fejős tehenek 4—4,5 liter tejed adtak darabonként. A község viszonylag sűrűn lakott, jelentős az állattenyésztés is, szükség van tehát minden talpalatnyi földre. Nagyon meg kell gondolái, hogy miből vegyenek el a takarmánytermelés gyarapítására. A szövetkezet vezetői az egy holdra eső hozamok növelése mellett döntöttek. Ezt pedig legkönnyebben, mivel vízzel bőven rendelkeznek öntözéssel látták elérhetőnek. Cf'fla, de hasznos A tagság körében nem nagy helyeslésre talált, amikor megtudták, hogy az öntöző- berendezés 270 ezer forintba kerül. Többen azt mondták: inkább osztanák azt ki előlegként. Igaz, sokan nem tudták, hogy 30 éves hosszúlejáratú hitelre kapta a szövetkezet a berendezést, de még inkább nem tudták, illetve nem ismerték a hasznát. Az öntözést a gvengefűvű 72 holdas legelőn kezdték meg. Mivel későn érkezett az öntöző felszerelés egy öntözés elmaradt. így csak június elején kezdhettek munkához és július eleje lett, mire újra legeltetni tudtak a szakaszokra osztott legelőn. A májusi természetes legelőn 7,7 liter tejet adtak átlagban a tehenek. A júniusi aszály idejére visszaesett a fejési átlag 5.4 literre, majd júliusban, amikor már az öntözéstől újra sarjadt a gyep 7,6 literre emelkedett vissza a hozam. Az öntözésnek tehát tehenenként napi két liter tej haszna volt. A többlet tej értéke és a növendékek súlygyarapodása egyszeri öntözés hatására 31000 forint többlet bevételt jelentett. Ebből az öntözőberendezés elhasználódása, kamat, kiszórt műtrágya és a ráfordított élő munka értéke 15 ezer forint körül van, tehát holdanként. Egy cső minden száron van, de sok helyen látni kettőt is. A betakarítás a jövő héten kezdődik, pontos adatok még nincsenek, de 400—450 mázsára számítanak holdanként. Az öntözés nélküli silók hasonló talajon 130—150 mázsát teremnek az idén. A hozam tehát megháromszorozódott az öntözés hatására. Természetesen jó talajon — Szamos árterületén — és holdanként 120 kilogramm pétisóval termelik sályi ban a silókukoricát. Megtérül a berendezés Öntözték még egy hét és félholdas árpára felülvetett tarló lucernát is, amiről a múlt héten -takarítottak be egy jó közepesnek mondható termést, 45 mázsa kiváló minőségű lucemaszénát. Az egyéb tarló lucernák olyanok a környéken, hogy még legeltetni sem lehet. — Ilyen a kukoricánk. .2 (Hammel J. feivctclcEJ Élő, eret! mén rés Kongresszusi rersenuoüszahOró- di BÉite Tsz-ben A tiszakóródi Béke Tsz. Sts ílsők között csatlakozott a nálotaiak által kezdeményéért kongresszusi versenyhez.. V két község párosversenyben s van egymással. A tiszakó- ■ódí szövetkezet vezetői nagy oörültekintéssel szervezték neg a versenyt, céljutalmak- cal érdekelté téve a tagokat t gazdálkodási eredmények növelésében. Az öntözéses gazdálkodás bővítése mellett nagy jelenőséget tulajdonítottak a tö- számnövelésnek a kukorica és nurgonya termesztésével, Mindkét esetben 21 000 nővény van holdanként Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy például burgonyából a tervezett 50 mázsa helyett böbb mint száz mázsát várnak holdanként. Kétszázhúsz hold rizsük átlagban 25 mázsa termést ígér. A versenyző brigádok munkája eredményeként burgonyából 20, almából 2, rizsből 5, kukoricából 2 vagonnal várnak többet mint a tervezett volt. Búzából 1500 mázsa volt a többtermésük. Silót 2000 köbmétert terveztek, már 3000 van és elérik az 5000 köbmétert. Sertés és hízó marha tervüket szeptember közepére már teljesíteni tudják. Máté Ferenc elnök és Vámosi Bálint párttdtkár-ag- ronómus véleménye szerint a többtermés eredményeként a holdanként! 3000 forintos árutervüket 20—25 százalékkal sikerül túltefljesíteniök. A verseny eredményességét segítő céljutalmak egy részét már a tagok meg is kapták. A nők a silókukoricában végzett jó munkájuk jutalmaként két mosógépet kaptak. Az ifjúsági brigádnak a gyümölcs- és zöldségtermesztésben elért eredményeit rádióval, lemezjátszóval, táncruhával és kirándulásokkal jutalmazták. A tagoknak a munkában, a versenyben tanúsított igye* kezete a jövedelemben iá meglátszik. A tervezett 31 forint munkaegységenkénti részesedést túlteljesítik, és prémiumként egy-egy tagnaü 3—4000 forintja lesz. közömbösen elmenni mellette, nem tudná megállni, hogy zokogva rá ne boruljon! Otthon nem tudná elfelejteni Jánost, minden újabb nappal tovább kínoznak, amíg idegeit teljesen fel nem őrölnék a fájó, gyötrő érzések. S János? A tárgyalás során egyszer véletlenül találkozott a tekintetük. Komoran, felhős arccal nézte. Mintha azt mondta volna: „Hát ezért rezzentél annyiszor össze! Sajnállak... felejts el Simon Zsuzsa. Vége.. .* Vége? Sírt, arcán végigfolytak; könnyei. Hát így elmúlhat a szerelem? Már nem voltak gondolatai. A reménytelenség nagy fekete madárként lebegett felette, mint a kőszáli sas a tátongó szakadék fölött. Nézte a vizet, amelyben... olyan jó lenne észrevétlenül elmerülni és megszűnni, eltűnni az emberek elöl, örökre. János ugyan sajnálná-e? Ejtene-e egy könnyet utána?... Hiszen miért is szeretné... Becsapta!... Talál más lányt, tisztát, feddhetetlen múltút. Ha szeretné, utána jött vol- . na!... i Nézte a vizet, örvénylettek ; benne a gondolatok. ; (Folytatjuk.) Nem mert hátra tekinteni, Kerékgyártó hadnagy és Üveges őrnagy ült a terem végében... Lassan, tagolva beszélt, elmondott mindent, ahogy érezte és ahogy történt. Milyen jó lett volna, ha most János egy bíztató pillantást küld feléje, ha most megfogja és megsimogatja kezét... Izzadva, szakadozva rakta le nehéz terhét. Amikor elbocsátották, azt sem tudta, hogyan rohanjon ki az épületből. Már az utcán járt, végigsétált az árnyas fasor alatt és egyszerre... ott volt a Duna-parton, a budai oldalon. Leült egy kőre és nézte a vizet. Homloka még mindig forró volt, feje zúgott, agyában vitustáncot jártak a gondolatok. Elnehezedett a melle, a szívében tompa fájdalmat érzett, mintha prés nyomná egyenletesen össze. Magánosnak, számkivetettnek, nagyon-nagyon elhagyatottnak érezte magát. Sírva tűnődött el életén. Most mitévő legyen? Hová menjen? Senki sincs mellette, aki tanácsot adna! Menjen vissza Erdőslakra, fájdalmas szerelme színhelyére' Nem! Nem mehet többé visz- sza! Otthon ráérni ékeztettk minden: minden fa, minder bokor, az utak, a házak és a ligeti pad is Jánosra emlé keztetné... Nem tudna töbtx temette és keservesen felzokogott. Zsuzsa elhagyta a tárgyaló- termet. Kisodródott az utcára és indult céltalanul, maga sem tudta, merre. A többnapos tárgyalás teljesen fél-' dúlta amúgy is felzaklatott idegeit. Egész testét megbénító zsibbadással töltötte él mindaz, ami a kihallgatások és a szembesítések során kibontakozott. Megborzongott. Ismét magán érezte az orvos csodálkozó tekintetét. Rettenetes volt ez a találkozás! Hangtalanul mozgott a szája, csak a fejével intett igent a bíró kérdésére: — Megoperálta önt? — Igen. .. megoperált. Osoda, hogy el nem szédült, hogy egyáltalán beszélni tudott! Ott állt megmentője előtt, a szíve tele volt érzésekkel. A hála, a gyűlölet és a félelem érzéseivel. Nézte a megtört embert, borzon gva állta a kémnő gyűlöletes, vad pillantását, és beszélt, beszélt. lítette Elza Geissler nevét Ki volt az a lány és milyen viszony fűzte hozzá? Az orvos felkapta a fejét, Rosera nézett. Az arcán kíváncsiság és rémület ült. Tekintete riadtan csapongott Rose is elkomorodott, arca kipirult, határozott választ adott a bíró kérdésére. — A legjobb barátnőm volt! — S mivel foglalkozott? — Hírszerző volt... A szemüveges férfi elsá- padt. A lányhoz fordult s nem türtőztetve magát oda kiáltotta: — Te ezt nekem nem mondtad!... — Figyelmeztetem a vádlottat! — szólt rá erélyesen a bíró, majd ismét Koséhoz fordult: — Volt?,.. — Igen — felelte lihegve Rose —, csak volt.. — Mi történt vele? — Megölték! Horváth megtántorodott viázsányi súllyal hullottak rá szavak, bénítóan szögezték a földhöz. Arcát a tenyerébe Lili. Elza tragédiája állandóan ott lebegett előtte. S ha lebukik?. .. Gondolt erre is. Valahogyan megérezte. Mit tegyen hát? Megadással tűrte sorsát és elhatározta, hogy harcol foggal, körömmel. .. asszcmyi fifikával, amíg lehet. Eszes lesz, nem úgy, mint ! Elza. Inkább tíz férfivel legyen kapcsolata, mint egybe halálosan beleszeressen. .Hiszen a szerelem nem tart örökké és a kiábrándulás fájdalmas. A per harmadik vádlottjának ügyét már az első napon elkülönítették a tárgyalástól. I - *■ A bíró fellapozta a hatalmas iratcsomót. Valamit feljegyzett és ismét a lányhoz intézte a következő kérdést. — ön a rendőrségi kihallgatás során többször is emÓnodvári Miklós Ms SÄKGÄ dosszié •iiuiMiiiiiiiiiniiiiiiiimiiiiiiimmiiiiiiiiiimiiiiiiiiimimiimiiimiiiiiiiiimiimiiimmiimmii iiiiim 2
