Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-05 / 207. szám
Egy tsz szociális bizottságának naplójából lói tölti be feladatát a tiszadobi TArcs.cs Tsz szociális bizottsága Tiszadobon Szabó Bálint Imre nevű gyermeke augusztus 10-én meghalt. A gyermek születése óta betegeskedett, majdnem mindig kórházban volt, de nem lehetett az életnek megmenteni. Hosszas gyógykezeltetés és a : temetés súlyos anyagi gondokat okozott a szülőknek. Az apa temetési segélyt kért szövetkezetétől. A Táncsics Tsz szociális bizottsága megvizsgálta a kérelmet és 300 forint kifizetését javasolta, amelyet Szabó Bálint meg is kapott. Egy dossziéban vannak összegyűjtve a szövetkezet szociális bizottságának 1961—62. évi iratai. Tekintélyes köteg már és meglepően változatos ügyek intézéséről tanúskodik. A tavalyi esztendő bevételednek a szociális alapra hagyható összegéből, februárban 140 munkaképtelen tagnak és öregségi járadékosnak* . 54 J00 forintot osztottak ki a szociális bizottság javaslatára. Legtöbben 3—400 forintot kaptak. Február óta pedig 13 ezer forint került kifizetésre. Ebből 6400 forint házassági ajándék. A többit születés, betegség, halálozás segélyezésére adták. I házassági ajándékozás 1000 forinttól 3000 forintig terjed. A szociális bizottság figyelembe veszi, hogy a házasuló fiatal megállja-e helyét a közösben és milyen munkát végez. Vagy: tagja-e a szövetkezetnek. Id. Novák Sándor, a bízottá ság elnöke gyakran érdeklődik a könyvelésnél a szociális alapról, várható alakulásáról. Tanácsot kér a gazdasági vezetőktől, hogyan használhatják fel leghelyesebben az alapot. Az idén mintegy 180 ezer forintot képvisel a szociális alap. Gondja van arra, hogy az idős és beteg tagok háztáji földjeinek szántása, bevetése, s a termés hazaszállítása megtörténjen. Megművelés dolgában beszélnek a bizottság tagjai a hozzátartozókkal. Szorgalmazza az arra utaltak szalma és tüzelő juttatását. összeírta azoknak az öreg és beteg tagoknak névsorát, akik részére két mázsa ke- nyémekvaló megvásárlását biztosította a nagy család. "Az öttagból álló bizottság eleven munkát végez: legtöbbször a beérkezeti kérelmek intézésére alkalmanként, de havonta egyszer megtairtja ülését A tagság és vezetőség elismeri, becsüli munkáját. A. B. Szeptember 30~ra befejezik az őszi kalászos vetését 300 holdról 700-ra növelik áss Intenzív búza vetésterületét Vencsellőn A vencsellői Szabadság Termelőszövetkezet az idén — a kedvezőtlen időjárás ellenére — olyan gabonaterméssel dicsekedhet, amilyenre még nem volt példa a községben. A Bánkúti búzájuk 12 mázsát termett holdanként, a Kincsesbánya — Urán Csengertől jó három kilométerre, az urai úton találtunk rá a kincsesbányára: a Csengéid Állami Gazdaság állat- tenyésztő telepére. — Kincsesbánya is ez — mutat az istállók felé a piros- barna brigádvezető, az állatok szakértője, Czibere Sándor, aki huszonkilenc éve dolgozik ugyanezen a helyen. — Pedig jó húsz esztendeje mondta Tisza Pista, a földesúr, hogy bárkinek odaadná ezt az ötezer holdas birtokot egy jó ebédért. Igaz, annyi volt a földje a „geszti bolond— Kincsesbánya ez! — mondja Czibere Sándor. nák’’, hogy nem tartotta érdemesnek ide is eljönni. Csak évente egyszer. Akkor megkereste a főintézőt, bezsebelte a jövedelmet és már indult is Bécsbe — elkölteni. Sándor bácsi a felszabadulásikor még fiatalember volt, de látta a változás értékét. Apja, nagyapja is Tisza Istvánnál dolgoztak a Bihar megyei Geszten — ketten együtt összesen egy évszázadot. Aztán itt kapott kenyeret a család Szatmárban, itt is maradtak. így lett 1949-ben, az állami gazdaság megalakulásakor növénytermesztési brigádvezető az egykori cselédember, Czibere Sándor. — Csak két éve — amikor a gazdaságunk állattenyésztésire tért át — szóltak, hogy vállaljam el itt az irányítást. Miért ne, gondoltam, értek én ehhez a szakmához is, azóta csinálom. Méghozzá jól. Ezt mondják róla a felettesei, akik kitüntetésre is felterjesztették. Az istállókban ugyanis csak exportra menő bikákat hizlalnak, nyugatnémet és olasz megrendelésre. Ebben az évben eddig kétszázat adtak át egyenként öt és félmázsa súlyon felül. És újabb 219 indul 1962. szeptember 5. e napokban Hamburg felé. Félezer lesz, mire végére érünk az évnek az innen kikerült hízó marha száma. És ez másfél millió forintos nyereséget jelent a gazdaságnak, így lett a gazdaság a legjobb önköltségú és hozamú a hizlalásban. Czibere elvtárs legutóbb kapott dicséretet a minisztériumtól. Ám az is szép elismerés, hogy 1600 forintos fizetése mellé summás jutalom Í6 kerül a borítékba. — Még több is lehetne, ha többet hizlalhatnánk — említi — csakhogy takarmány, meg alapanyag gondjaink vannak — más megyéből kell hozni a hízónak valót és a hizlalót. Azon igyekszünk, hogy minél többet temeljünk magunk is, ne legyen fennakadás. Mert nagyon sok a kérés: adjunk több hízó marhát, kacsát, pecsenyebárányt. Csak győzzük teljesíteni. A tervben van, hogy jövőre mar igazi nagyüzemmel megy itt is minden... Négyezer mázsa hízó marha, háromezer pecsenyebárány, hatszáz mázsa hízott kacsa megy a nyugati piacokra, innen. az urai határból 1963-ban. Felesleges mondani, nem kis része van ebben Tisza Pista egykori cselédjének, aki már tudja, mit is lehet kezdeni ezzel a birtokkal, hogy többet érjen, mint egy ebéd... Kopka János eorgos kezű lányok válogatják a leheletkönnyű cigarettának valót. Hammel J. felv. szovjet Bezosztája pedig 16 mázsa 10 kilót. Háromszáz holdon volt intenzív búza, erről a területről 1200 mázsa terméssel többet vettek le, mint a különben igen jó termést adó hasonló területegy- ségú Bánkúidról. A fajta és a helyes agrotechnika eredményeként jeleskedhetnek ilyen szép hozamokkal. Döntő a korai vetés Kevés szövetkezet dicsekedhet azzal, hogy már 320 hold őszi vetése van. Szeptember elsejére 180 hold őszi árpát és 140 hold rozsot vetettek el Vencsellőn. Azt vallják, akár milyen szárazság van is a korai vetés a biztonságos. A múlt évben is hasonló időjárás volt az őszi vetésre. Az augusztusban elvetett őszi árpájuk 13—14 mázsát termett holdanként, míg a szeptember második felében — hasonló agrotecnikai eljárással — vetett már csak 8 mázsájával fizetett. A termelőszövetkezetben már 750 hold őszi vetés alá készítették elő a talajt. A jövő héten megkezdik az intenzív búza vetését is. A szövetkezetnek 5 darab RS—09-es traktora csak a vetést végzi a következő hetekben. Terveik szerint szeptember 30-ig valamennyi őszi kalászosukat a földbe teszik. A műtrágyát, vetőmagot nem szabad‘sajnálni! A múlt évi vetésnél már az intenzív búzát 140 kilogramm vetőmaggal vetették holdanként, vegyes műtrágyát pedig 320 kilogrammot szórVédekezsünk a bagoly pille hernyói ellen A Földművelésügyi Minisztérium felhívása Az év tavaszán1 nagyarányú vetési bagolypille (mocskospajor) fertőzés alakult ki és megállapítható, hogy ez a fertőzés e kártevőfaj túlnépesedésének, úgynevezett gra- dációjának kezdetét jelenti. Ezért az elkövetkező időben igen erős fertőzéssel kell számolni. A Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata nyomatékosan felhívja a termelők, illetve gazdaságok figyelmét, hogy a bagoly- pillék nyári iepkerajzása megkezdődött, sőt a gamma bagolypillék második nemzedé- kú kis hernyói már megjelentek. Különös gondossággal figyeljük elsősorban a vetési bagolypille hernyóinak megjelenését. A bagolypillék toA kazal körül félkaréjban álltak az emberek. Idős Be- recz János középütt konokul szorította a szalma kötelét Mély barázdát vágott kezén, de nem érezte a maró, perzselő fájást Vádló szemek meredtek rá. Egy hált szalma... Rajtakapták. — Nem szégyellj magát! — mordult rá a szeplős raktáros. — Lop a közösből! Némán állt az öreg. Fakó arcán nyoma sem látszott felindulásnak. Hajlott hátát kissé felegyenesítette, baljával olyan mozdulatot tett, mintha meg akarná fenyegetni a raktárost, ám a keze nem engedelmeskedett. Ajka mozdult csak szaggatottan. Elgyengült, izmaiból kiköltözött az erő. Úgy neki estek itt ezek. És a disznóképű raktáros viszi a szót, akár egy ítélőbíró. ö, aki mindig csal a mérlegen, úgy lopja a közös gabonát, mintha ezért premizálnák. Dehát most vágja a szemébe? _ Tolvaj! Tolvaj — kiabált felé egy suhanc és kihívóan farkasszemet nézett vele. Néhányan rákiabáltak: — Menj innen, te kölyök! A csődület újabb arcokat vonzott a kazal köré Az idős ember nem nézett senkire, nem keresett védőt. A TOLVAJ nem akart szánakozókait - Lekuporodott a hát szalmára, melynek kiálló szállai beleszúrtak testébe. Várt, tompán és hidegen. Középkorú férfi ért a szérűre, a brigádvezető. Először nem tudta mire vélni a csoportosulást. — A szalma... — újságolta a felvégesi fogatos, egy kicsit örülve is, hogy ő avatja be á brigádvezetőt. — Ejnye, ejnye, Jancsi bácsi! — nézett az öregre a brigadéros. Szavaiba inkább sajnálkozás vegyült. Berécz János bácsi úgy ugrott fel a szalmacsomóról, hogy a körülállók meghátráltak. Fejébe tódult a vér. A suhanc csipkelődése nem hozta lázba ennyire. —Te, mered... ezt... monda... ni! Erős ráncigálással oldotta: ki a kötél csomóját és szétszórta a friss szalmát. Tépte, taposta a sárga búzaszálakat, a kalászban maradt szemeket. — Nesze, ne... ha ennyit nem érdemiek a 12 holdam után, ne! Megrökönyödve húzódtak félre az ácsorgók, ök nem tudták, hányszor kereste Jani bácsi a brigádvezetőt, hányszor rimánkodott, küldessen már egy szekéralj szalmát, sárba fekszik a disznó, az asszony se tud befűteni a kemencébe. Végig fúj a szél az udvaron. „Majd küldünk, legyen nyugodt” — nyugtatta a brigádvezető. Aztán reggelente kikanyarodtak a szekerek a közös földre. Soha nem vett el senkijéből egy szalmaszálat sem. Még az egyéni, csipjed-mar- jad világba se. Most úgy érezte, jussa van egy derékalj szalmára. Tiaenkét hold fekete földet adott a közösbe, tsz-tag ő ha járadékos is. s nem bír lendíteni már. A zizegő szalma sírása, a bakkancs alatt, olykor elnyelte az öreg recsegő hangját. j — Itt a jussom! A brigádvezető megrökönyödve bámulta, valami be- lenyilalt a mellébe, hosszan és erősen. Fátyolos hangon szólalt meg: — Na emberek, munkára! János bácsinak pedig én engedtem meg, hogy rakodjon... Az öreg már nem hallotta, szapora léptekkel sietett a szérűből kiágazó dülőúton hazafelé. A brigádvezető alig tudta utolérni. Páll Géza jósaikat főleg a gyomos földekre, gazos tarlókra, növényekre, s a talajra rakják, elszórva. A tojásokból 1—2 hét múlva kelnek ki a második nemzedékű hernyók. Az eredményes védekezés feltétele elsősorban a nagy területekre kiterjedő gyomirtás, s a tarlók minél előbbi alászántása, kiváltképpen ott, ahová őszi gabona kerül. Ezzel csökkentjük a tojások lerakására alkalmas helyeket. Álland/óan figyelemmel kell kísérni az őszi gabonákat, az őszi keverékeket, s a kis hernyók megjelenésekor azonnal kezdjük meg a vegyszeres védekezést. A fiatal hernyók először a gyomnövények levélfonákját hámozgatják, majd tömegesen a különféle őszi vetésekbe vándorolnak és ott károsítanak. A legjobb hatással a fiatal — 1,5 cm-nél nem nagyobb — hernyók ellen lehet védekezni holdanként! 15— 20 kg DDT- vagy HCH tartalmú porzószer kiszórásával A növényállomány fejlettségétől függően holdanként 4 kg Hungária L2 permetező- szer, vagy holdankénti 2 kg Hungária DL 40 permetezőszer 400 liter vízben való kipermetezése hatásos. Idősebb hernyók ellen egy holdra Hungária DL, vagy Nikéről D 10 porozóból 2 kg, Hungária DL 40-ből, vagy Hungária Matador 50 százalékos permetezőszerből 0,5 kg szükséges. Az utóbbi két vegyszerből, továbbá 20 kg korpából. szárított répaszeletből szecskából, vagy ezek keverékéből és 10 kg melaszból kevés vízzel morzsalékosra kevert csalétket lehet készíteni, amit a vonuló hernyók útjába húzott forgóárokba szórjuk ki. Ebből holdanként 30— 40 kg-ot használjunk fel. A védekezést az esti órákban hajtsuk végre, mivel a hernyók éjjel károsítanak. tak ki minden holdra. Az idei termésüket jórészt ennek kő-, szönhetik. A szövetkezet vezetői, ahol csak eladó műtrágyát találnak azokat a helyeket felkeresik. Az idén a járási keretből kapott mennyiségen felül 1500 mázsa pétisót vásároltak össze. A múlt hétvégéig 500 hold vetőszántást részesítettek alapműtrágyázásban. A talaj állapotától függően 100—150 kiló vegyes műtrágyát szórtak ki holdanként. A vetést az idén is a külföldi fajtákból 140 kilójával végzik, a hazai búzából is 100 kilón felül vetnek holdanként, annak ellenére, hogy szeptemberben befejezik a kalászosok vetését. A búza is meghálálja a mélyszántást A kisparaszti gazdaságokban a vetőszántás mélysége 18—20 centiméter volt. Igaz tehén, vagy lófogattal ennél sokkal mélyebbre nem is igen lehetett az ekét engedni. Ezt a mélységet azonban megfelelőnek is tartották, sőt a szakemberek egy része is ezt a mélységet javasolta a gabona alá való szántásnál. A vencsellői határban 30 centiméternél sekélyebb szántásba kalászos vetőmag az idén már nem kerül. Tavaly is a vetésük nagy részét mélyszántásba vetették. Mélyszántás és henger: így a szárazsággal is megbirkózik a búza. Az idei esépiési eredmények arra ösztönözték a termelő- szövetkezet vezetőd, hogy növeljék az intenzív búza vetés- területét. Tavaly 300 hold volt a külföldi búza, az idén 700 holdon vetnek és csak ÍÓ0 hold lesz a Bánkúti. Ha á négymázsás terméstöbbletet tartja a Bezosztája, akkor jövőre 2800 mázsa búzával csépelnek többet, mintha magyar fajtát vetnének. Cs.B. Csávázzák az isii gabonaveiőmagot Az őszi gabonafélék vetési idejének közeledtével a növényvédő állomások ország, szerte megkezdték az élőké, szüleieket a vetőmag csává- zására. Sőt több vidéken teljes kapacitással dolgoznak már a 10—20 százaléknyi termés- kiesést okozó üszögfertőzésék megelőzésén. A Földművelés- ügyi Minisztérium Országos Növényvédelmi Szolgálatának szakemberei tájékoztatásul elmondották: az idén megvan minden lehetőség arra, hogy csávázatlan vetőmag sehol ne kerüljön földbe. A búza legveszedelmesebb gombabetegsége, a kőüszög (büdös üszög) ellen leghatásosabban a .higanytartalmú vegyszerek — Germdsan, Ceresam, Radosan — alkalmazásával védekezhetnek az üzemek. Ugyanezek alkalmazása kívánatos az árpa fedett üszögje ellen is. A védelmet adó vegyszert sok helyütt még a Linhart-féle kosaras (fürdetési) módszerrel viszik a vetőmag felületére. Az idén azonban a növényvédő állomások már mindenütt rendelkeznek nagy teljesítményű, motoros csávázógépekkel is, amelyek egyesítik a nedves és a porcsávázás előnyeit: • a nedvesítéssel a magra vitt vegyszer a mag felületén meg* tapadt üszögspórákat pusztítja el, a poralakú bevonat pedif a talaj fertőzések ellen véd. 2
