Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-05 / 207. szám
IfJ nevezik a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala Tsz- beu koncz Miklóst, Széles Bélát és Kocsis Sándort az öntö- w> brigád tagjait. Munkájuknak különösen az aszályos időben vaa nagy értéke. Bizony serénykedniük kell az 51 szóróiéi állandó mozgatásán, a csövek összeszerelésével. A Üolt-Szamosból nyert vízzel többek között 10 hold takar* ■gányrépát, 70 hold cukorrépát, 100 hold lucernát és 25 beid*« zöldségkertészetüket is öntözik. Hammel József felvétele. „Számíthatnak — mondja a 78 éves Pete Balázs Tiszavas váriban — Nagyon elférne egy kút valahol itt a közelben — mondogatták még nem is olyan régen Tiszavasváriban az Aradi utcai emberek. Az érvelés helyes volt, egyeseknek félórákat kellett gyalogolni, amíg vízhez jutottak. A panasz a községi tanács elé került, ahol jogosnak találták. Együtt volt a pénz, az anyag, csak a munkáskéz hiányzott. Ez azonban már igazán nem jelentett problémát. Egymás után jelentkeztek az utca lakói, hogy társadalmi munkában segítsenek. Az a fontos, hogy minél előbb elkészüljön a kút. Az első reggelen egy 78 éves ember kopogtatott be a községi tanácshoz. Görbebotjára , támaszkodott, hogy könnyebb legyen a járás. A tanácselnök régi ismerősként üdvözölte. — Mi szél hozta felénk, Balázs bácsi? — kérdezte. — Dolgozni akarok a kút- építésnél. Társadalmi munkában. .. Az emberek egymásra néztek. Dolgozni? 78 éves fejjel, betegesen? — Vannak itt fiatalabbak is, Balázs bácsi •—. próbálták lebeszélni. — Szívesen dolgoznak ők, elegen vagyunk. De Pete Balázs bácsi hajthatatlan maradt. — Két éve nem dolgozom már a Béke Tsz-ben. Nyugdíjas vagyok. Nem tudok én tétlenül ülni otthon, amikor látom, hogy a többiek dolgoznak. Én is iszom még annak a kútnak a vízéből. Ne akadékoskodjanak már velem... Engedték, hadd segítsen. Amit éppen tud. És Balázs bácsi azonnal munkába állt. Segített az alapozási munkálatoknál, festette a, csöveket. Olyan serényen dolgozott, mint a fiatalok. Aihikor elkészült a kút, a tanácstitkár meleg szavakkal köszönte meg Balázs bácsinak. hogy segített, hogy reggelenként elsőnek jelent meg a helyszínen. — Csak a kötelességemet teljesítettem — hárította el a köszönetét Balázs bácsi. — Ha erőm és tehetségem engedi, máskor is eljövök szívesen. Számíthatnák rám a kul- túrház építésénél is. Feltétlen ottlesaek... (bogár) Bargoiraternesztési verseny, áruértékesítés, takarmánybizio* sílás, lövő évi tervek Tímáron A szovjet „íírikrekís magyar bélyegen Az első szovjet csoportos űrutazás emlékére a posta 1 és 2 forintos értékből álló“ bé^- lyegsorozatot hozott forgalomba. Az 1 forintos bélyegen a Föld távlati képe, valamint a Vas ztok 3. és a .Vasztok 4. űrrakéta látható. A 2 forintos bélyeg Andrijan Nyikolájev- nek és Pavel Pppoviosnak, az „űrikreknek” az arcképét ábrázolja. Az új bélyegek 1963. június 30-ig használhatók , fel postai küldemények bérmentesítésére. Meddig vajúdik 9 nyíregyházi Ifjúsági Ház ügye és mi lehet a megoldás? piyasmiről írni, ami nines. S, ha szóba kerül, hogy Nyíregyháza fiatalságának hol ég miiyen lehetősége adódik a szórakozásra, vajmi kevés a mondanivaló. Márpedig egyre gyakrabban szóba kerül... és usy látszik, hogy a közeljövő sem hots változást — Egy olyan épületre volna «au tőségünk, ahol állandó tfluto-éleíet tudnánk biztosítani a öp* *k*k számára. A különböző kultúrátthonokbi. n össze- öarrtr jönnék a fiatalok, de legtöbbször csak táncolni, kártyám*. Ez pedig kevés! Nem elérti ki a fiatalok szórakozási irányéit. Nagyon sok elképzelésünk van, amivel tartalmút sokoldalú szórakozást nyújtanánk számokra. Rendszerese«, nemcsak aikalomsze- rűe% mint eddig és jelenleg is. De helyiség hiányában semmit sem tehetünk. Sok- snoc kaptunk már ígéretet. Legutóbb azt, hogy a volt Tiszti Klubot az Úttörő Ház helyett rendelkezésünkre bocsátják. De ez is csak ígéret maradt. Az épület még ma is ák.„ lestél többet Murvai elv- társ a városi KISZ-bizottság titkára sem tudott mondani. Az Mjúsági Ház tervéinek megvalósítása megoldaná ezt az évek óta húzódó' problémát. De ehhez segítségre volna szükség. A városi tanács végrehajtó bizottsága évek óta, rendszeresen foglalkozik az ifjúság problémáival. Az elnökhelyettes. Prékopa elvtárs is úgy látja, hogy ideje lenne végérvényesen rendezni a fiatalság szórakozási ügyét. , — Szeretnénk és pknrunk js, segíteni. De 3 kezdep- nyezőnek a városi KISZ-bi- zottságnak kell lennie. Az ifjúsági klub létesítése jó gondolat. A volt Tiszti Klub meg is felelne erre a célra. De végleges megállapodás még nem született, hogy mi lesz az épület sorsa. Van rá példa, hogy társadalmi összefogással sok minden megoldható. Ebben az ügyben is hasonló úton kellene elindulni. Mert építeni is lehetne egy ifjúsági házat. Komoly feladat lenne — elsősorban a városi KlSZ-bizott- ság számára — de azt az épületet igazán magáénak érez- né a város fiatalsága. Ök építenék. Merész javaslat? Prékopa elvtárs szerint van rá. lehetőség, hagy a községfej leszté- si alapból a városi tanács is anyagi támogatást adjon hozzá. Minden bizonnyal segítenék az építést az üzerpek, a vállalatok is, munkáskézben aligha lenne hiány. Ez sem menne egyik napról a másikra. De ha a volt Tiszti Klubot most nem adják át az ifjúsági szerveze- ! teknek, akkor nemigen mutatkozik jobb megoldás. K. E. VÍÍ51I íolya inok a TIT-foen A TIT nyelvi szakosztálya megfelelő számú jelentkező esetén a következő idegen nyelvű tanfolyamokat indítja meg: orosz kezdő, orosz haladó, német kezdő, német haladó és angol kezdő. A tanfolyamok heti kétórás foglalkozással nyolc hónapig tartanait. Jelentkezni szeptember húszadikáig délelőtt kilenc órától délután öt óráig lehet a TIT Zrínyi Ilona utca 13. szám alatti helyiségében. Részletes felvilágosítást ugyanitt kapnak a jelentkezők. A tímárt Béke Tsz. burgonyája is ott szerepel az idei mezőgazdasági kiállításon a tavalyi termelési eredmények alapján. A tímáriak kezdeményezték a száz mázsás burgo- nyatermesztósd versenyt a megyében. A híres burgonyatermesztő specialisták az idén részben küzdöttek le az időjárás mos- tohasáSát. Ugyanis a tizenkét kilométer hosszúra nyúló határukon különféle hatása volt, az jdőjárásnak, a csapadék- megoszlásnak. Noha teljesen azonos termelési technikát alkalmaztak, a tiszántúli hetven holdas burgonyájuk több száz mázsát ígér, ugyanakkor az aszálysúlytotta területen alatta marad a termés a tervezett átlagnak. A tímáriak a nagy termés érdekében 300 kilogramm vegyes műtrágyát, a gyengébb területeken még ezenfelül 160 mázsa istállótrágyát adtak holdanként. A 25—30 centis tó- és 50-es sortávolsággal 34—38 000 bokrot ültettek egy hold földbe. Bár a terület összességét tekintve kiesésük van, de mégis bebizonyították: el lehet érni, és túl is szárnyalni gül- baba burgonyából a száz mázsás termést. A kiesések pótlására idejében gondoltak a tímári termelőszövetkezet vezetői, hogy biztosíthassák a tervezett 32 forintot munkaegységenként. Sertésből és hízó marhából már teljesítették tervüket, s a még eladásra szánt sertéssel 130, hízó marhával 170 százalékra teljesítik /az idei tervet. Tej értékesítői tervüknek is eleget tettek. Itt is nagy jelentőségű volt a dolgozók anyagi érdekeltségének az érvényre juttatása. amely szerint a tehenészek 600—700 forint; prémiumban részesültek havonként. Egy háztáji jószágnak tíz mázsa széna A szövetkezeti tagoknak jelentős lesz az úgynevezett terven felijli bevételük is, amelyet a rétek kaszálásával szereztek, és a kukoricaszárral biztosítangk. A községben mintegy kilenc- száz szarvasmarhát tartanak nyilván, s ebből 650 van a háztáji gazdaságokban. A vezetőség a réti széna első kaszálásából a termés felét — hétezer mázsát — biztosította a háztáji állomány részére. A sarjúszéna nem számottevő az időjárási viszonyok miatt, s a terület túlnyomó többségén is legeltetést végeznek. A közösben hagyott széna- mennyiség bőségeden elegendő az állatállomány részére, s egy-egy háztáji szarvasmarhának is legalább tíz mázsa szénát biztosítottak. Egyéb, lédús takarmány a közös jó- szágpgk a siló, amelyből 150— 160 mázsát várnak holdanként. A háztáji jószág átteleltetésé- nek p zavartalansága érdekében a tagok kapják meg még a kukoricaszár nyolc van százalékát is. Ilyen takarmányalappal minid a közösben, mind a háztáji gazdaságban lehetővé teszik a zavartalan tejtermelést. Öntözés hatszáz holdon Nyilvánvalóvá vált, hogy az időjárási viszontagságok kiküszöbölését a mind nagyobb területen végzett öntözéssel valósíthatják meg. Jelentős mér- tpklpen erre épül jövő évi gazdálkodási tervük. A Tisza két oldalán két kilométeres sávban és a holtágak Vizéből 600 —700 holdon valósíthatják meg jövőre az esőzfető öntözést, és ezekre a területekre lucerna, kukorica, burgonya és zöldségfélék termesztését tervezik. s. a. Móricz emlékünoepség a színházban Szobraitok felavatása után hétfő» este ismét nagy írónkra, Móricz Zsigmondra emlékestünk, halálának 20. évfordulóján a róla elnevezett nyíregyházi színházban. Aß emlékünnepségen Porzsolt Istvánnak, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgató- helyettesének meleghangú megnyitó szavai után Margóé»» József, az új Pedagógiai Főiskola tanszékvezető docense tartóit előadást. Tudományos alapossággal összeállított beszédében nem ragaszkodott a szokásos meg- emlétoeaési stílushoz. Részi e- tese« szóit munkásságának kezdetéről, a megyei vonatkozásokra!, majd a személye 4» műm körül kialakult vi] tárói emlékezett meg. Hosz- szasan elemezte két régi jel- I zőjét: „naturalista és paraszti’’. Számokkal és adatokkal bizonyította, hogy különösen az utóbbi tíz évben milyen rohamosan növekszik népszerűsége, műveinek olvasottsága. Az ünnepség második részében a Debreceni Csokonai Színház művészei adtak műsort az író műveiből. Kézy György Ady Levélféle Móricz Zsigmondhoz című versét mondta el, Szabó Ildikó a Pilla ngó-ból olvasott fel egy részletet, Bángyörgyi Károly a Tragédiát adta elő, Tóth Judit a Hét krajcárt olvasta fel és végül Cs. Németh La- jós zárta be a műsort A debreceni csordás-saL A napokban Ti&zacsécsén jártam. A Móricz évfordulóra való tekintettel fényképet szereptünk volna vinni az író szülőházáról. Hogy ne legyen csak egy magános ház-kép, két fiatalasz- szonyt kértünk, jöjjenek el a házhoz, $ ott lefényképezzük őket. Szabódtak. Az egyikük szép barna asszony volt, móriczi vonásokkal. Mintha csak az író unokája lett volna. Meg is mondtam neki, hogy éppen ilyen arcra lenne szükség: Nevetett: — Éppen igen, hiszen rokona vagyok. Lánykori nevem Nyilas Magdolna. • S azzal boncolgatni kezdte a rokonság távoli szálait. — Aztán ismeri a könyveit? — érdeklődtem. — Persze. Móricz Virág is lejár hozzánk, tartja m rokonságot. — Maradt-e valami szóbeli emlék? Tárgyi emlék? — Nem. Semmi. Volt egy fényképünk Móricz Zsig- mondról, de már régen elkérték azt is. A kép elkészült, rajta a két barátnő, Csősz Sándorrá (Nyilas Magdolna) és ifj. Szabó Gusztáváé. A ház meg az, amit sokáig Móricz szülőházának tartottak. (Sok vita volt erről.) Idős Szabó Gusztáv, — a szőke asszony apósa — így vélekedik erről: — Ki gondolta volna, hogy Zsigmond nem itt született? Nem emlékezett már senki. De nekem rémlik, hogy egyszer, úgy 1930 táján (pontosan 1929 nyarán volt ez), nagy ünnepséget tartott abban a házban, ahol született. De az nem ez a ház volt. Móricz Zsigmondi szülőföldíjén Akkoriban én még lovaslegény voltam az ünnepségen. — Tudták már akkor is, hogy nagy író volt? Idős Szabó Gusztáv megrázza a fejét. — Dehogy tudtuk, kérem. — Hát mit gondoltak? — Arra már nem emlékszem. — Mikor tudták meg róla, hogy író? — Mikor? — gondolkodik. — Csak a háború után. Akkor kezdtük olvasni • könyveit. Hogy valami nagy uraság lett? — Azt se gondoltuk. Nem volt ő uraság sose, egyszerű, nagyon is egyszerű ember volt. Beszélgettünk is. — Mirőt? — Mit például? — Hát A hét krajcárt. — Tetszett? — Az igen — mosolyog óvatosan. — De az is tetszene, ha már egyszer a téeszt is filmre vennék! Mindig esak más vidékeken filmeznek, pedig itt is volna mit! A két fiatalasszony is erősködik, hogy fényképezzünk a termelőszövetkezetben. Ki is megyünk, kocsival, a válóban képre kívánkozó határba. Egy helyütt gyönyörű virágoskert fogad. Szálmavi- rágból eg jó futásnyi terület, de olyan szépséges, hogy elakad a lélegzet. Fehér, sárga, piros, bíbor színű virágok, sűrű rendben. — Ezzel is kereskedünk — mutatja büszkén ifjabb Szabó Gusztávné. Eszembe jutnak Móricz sorai, a kolduló faluról. És nézem a gyönyörű képet, a virággá nemesült földet. Benne a két fiatalasszony, egyik szőke, másik barna. Körülbelül annyi idősek, mint azok a sorok, amiket Móricz Zsigmond falujáról írt „Ének a falunkból” címmel. Ezt írta: „A falu kenyérkeresői elmentek koldulni. ..” Három évtized telt el. Idős Szabó Gusztáv még lovaslegény volt akkoriban. Ma pedig képet sürget a termelőszövetkezetről, és Móricz Zsigmond könyveit olvassa. Nem tudom, mi a szebb, mi a felségesebb, ez vagy az a gyönyörű virágos tábla, ott, a termelőszövetkezet földjén. Sipkay Barna Fotoi Hammel József 1962. szeptember 5. a
