Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
„Elég volt, hét év háború“ Fokozódik az algériai nép tüntetése a fenyegető testvérháború ellen Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus * Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Ho Si Mink elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága elnökének, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének. Pham Van Dong elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének HANOI Kedves Elvtársak! A Vietnami Demgkratkus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából az egész magyar nép és a magunk nevében forró üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri vietnami népnek, őszinte örömmel töltenek el bennünket azok a nagyszerű eredmények, amelyeket hős népük pártja és kormánya vezetésével, hazája szocialista építésében elért. Sikereikkel méltóképpen járulnak hozzá a szocialista népek nagy családja erejének és egységének fokozásához. Együtt vagyunk önökkel hazájuk egyesítéséért vívott igazságos harcukban a biztos győzelem rendíthetetlen tudatában. Nemzeti ünnepük alkalmából szívből kívánunk további nagy sikereket a vietnami dolgozóknak a szocialista építés minden területén, s abban az állhatatos harcban, amelyet a vietnami nép a világbéke megóvásáért és megszilárdításáért folytat Dobi István, Kádár János, a Magyar Népköztársaság ttz MSZMP KB első titkárt», Elnöki Tanácsának elnöke a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. ★ Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából Vng Van Khiem külügyminiszternek küldött üdvözlőtáviratot. i Algír. (ADN, AFP, Reuter): Az algériai népnek a fenyegető testvérháború ellen szervezett nagyszabású tüntetései egyre nagyobb méreteket öltenek. Máj- újra felhangzott a jelszó, amely a tömegek harci kiáltásává vált: „Elég volt. hét év háború!” Az Algír körül fekvő falvakból hosszú teherautóoszlopokban több ezer algériai paraszt érkezett a fővárosba, hogy részt vegyen a tüntetéseken. Feliratokat vittek magukkal, amelyeken a következő szöveg volt olvasható: „Akadályozzátok meg a testvérháborút! A parasztok földet akarnak, nem ágyúkat!” Majd nagygyűlés kezdődött Algírban, amelyet az algériai szakszervezetek hívtak össze. A nagygyűlés közel 30 ezer részvevője határozatot fogadott el, amely felszólítja az ország vezetőit, állítsák helyre az egységet és vessék alá magukat az ország érdekeinek. A határozat követeli, hogy rendezzék meg mielőbb a választásokat, a választások előkészületeiben vegyen részt a munkásság is, az algériai forradalom valamennyi vezetője találkozzék tanácskozások céljából Algírban és mielőbb alakítsák meg a kormányt. A nagygyűlés részvevői határozatukban hangsúlyozzák, hogy készek egy újabb általános sztrájkra abban az esetben, ha összecsapásokra ke- rü'ne sor a Nemzeti Felszabadító Hadsereg egységei között. Az FLN Politikai Bizottsága közleményben hangsúlyozta, kötelessége, hogy megvédje a központi hatalmat, amelyben a nemzet egysege és a nép »zuverénitása testesül meg. „A Politikai Bizottság csoport, amely egy egészet alkot, s nem egyik vagy másik vezető eszköze. A Politikai Bizottság nem szándékszik lemondani fenyegetések vagy zsarolás nyomására. Lemondása azt jelentené, hogy Algériában semmiféle központi hatalom sem tud kialakulni, az algériai állam illúzióvá válnék, s mi elárulnánk mártírjainkat, akik életüket áldozták azért, hogy legyen algériai állam. Tisztek egy maréknyi csoportja a hatalom megka- parintásának őrült vágyától hajtva az országot polgárháborúba akarja sodorni, s úgy beszélnek körzetük területéről, mintha az nem lenne az ország területének részé. A népnek elege van diktatúrájukból és túlkapásaikból, elege van a zűrzavarból és az anarchiából” — hangzik a Politikai Bizottság közleménye. Algírban este az utcák üresek és elhagyottak voltak, miután a 4-es számú vilaja felszólította a lakosságot, hogy zárkózzék be a lakásokba és üzletekbe. Szombaton korán reggel a vilaja főhadiszállásának egy tisztje hozzáintézett kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Bumedáen ezredes csapatai, amelyek a 4-es számú vilaja körzetének határán sorakoztok fel, még nem indultak meg Algír felé. A 4-es számú vilaja parancsnoksága bejelentette, hogy Szaut El arab ezredes, a kettes számú kelet- algériai vilaja vezetője csatlakozott hozzájuk. Az AP magyarázata szerint a 2-es számú vilaja tízezer főnyi katonasága két részre szakadt, fele Szaut El arab parancsnoksága alatt van, a többi Szá Larbi ezredes mellett áll, aki Ben Bellát támogatja. Miközben az arab lakosság békét követelő tüntetéseket tartott Algírban, — jelenti az AP — francia tankok vonultok be a városba. A francia kormány az algériai helyzettel kapcsolatban titkos utasításokat adott az algériai francia haderők főparancsnokának. Az utasítások indokolása: az európai lakosság biztonságának védelme. Algériában jelenleg mintegy háromszázezer főnyi francia haderő tartózkodik. A még Algériában maradt európaiak száma körülbelül ugyanennyi. Amint az Aurore tudósítója jelenti, a francia haderő pénteken jelentős csapatmozdula- tokat hajtott végre Algír körül, mintegy hatvan kilométeres körzetben. Az OAS egykori fellegvárában, Algír Bab- E1 Oued nevű városrészében, amelynek európai lakossága a négyötöd részben elköltözött, francia harckocsik állomásoznak. A Paris-Presse szerint a helyzet „kongolizációja” esetén, amennyiben az európai lakosság elleni tüntetésekre kerülne sor, a francia katonai erők a kapott parancs értelmében .minden rendelkezésre álló eszközzel beavatkoznak, hogy helyreállítsák a rendet”. Berlin, (ADN): A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bíróságán a nyugati szervezeteknek dolgozó terroristák perében ismertették a szakértői jelentéseket. A szakértők rámutattak, a per során nyilvánvalóvá vált, hogy politikai, személyi, szervezeti és pénzbeli összefüggés van az NDK államhatárai ellen elkövetett támadások és a nyugatnémet kormány, valamint a nyugat-berlini szenátus politikája között. A szakértői jelentések ismertetése után Josef Streit, az NDK főállaimügyésze szólalt fel. Kérte, hogy a bíróság kém- és terrorcselekméFidel Castro rádióbeszéde Visszautasította az amerikai vádaskodást I Key Kést, (MTI): Fidel Castro kubai miniszterelnök a havannai rádióban mondott beszédében visz- Gzautasította az Egyesült Államok azon vádját, hogy ; kubai hajók tüzeltek nemzetközi vizeken az amerikai na- I di tengerészet egyik repülőgépére. A kubai miniszterelnök I megállapította, hogy az Egyesült Államok vádaskodása csupán a Kuba ellen folyamatosan elkövetett amerikai agresszió leleplezésére szolgál. „A kubai kormány nem ijed meg az Egyesült Államoktól. A kubai nép az ellene elkövetett bármilyen agresszióra olyan választ adna, amely igen sokba kerülne az Egyesült Államoknak” — állapítja meg rádióbeszédében Fidel Castro. A kubai miniszterelnök ré- dióbeszé/le válasz anra az éleshangú jegyzékre, amelyet az Egyesült Államok kormánya a havannai svájci nagy- követségen keresztül juttatott el a kubai kormányhoz az állítólagos incidens ügyében. nyék elkövetése miatt élet- fogytiglanig tartó börtönbüntetéssel sújtsa Heinz Fink és Horst Sterzik vádlottakat. Ezenkívül kérte, hogy terror- cselekmények és emberkereskedelem elkövetéséért Dieter Gengelbachot 12 évi, Wolf- dieter Sternheimet 8 évi és Hartmut Stachowitzot 6 évi börtönbüntetéssel sújtsák. A védelem képviselői kérték a bíróságot, a büntetés kiszabásánál azt is vegye tekintetbe, hogy a vádlottakat nyugat-berlini megbízóik lelkids- meretlenül V'használták. A bírósrg előreláthatóan szeptember 3-án hoz ítéletet a perben. Holnap tárható az ítélet a terroristák perében Az NDK főállamügyésze szigorú büntetést kért Calais közelében, még a második világháborúból származó romok közül két ember bújt elő: egy férfi és egy nő. Ruházatuk rongyos, fakó és piszkos volt, hajuk hátukat verdeste, a férfinek a szakálla pedig majdnem derékig ért. Arcuk a fájdalomtól eltorzult és a borús nap ellenére is csak hunyorgattak. A környéken lakó emberek felfigyeltek rájuk és jelentették az illetékes hatóságoknak. Kis idő múlva mind a két embert kórházba szállították. Fizikailag mind a ketten teljesen kimerültek Voltok. A rendőrség av' kórházban kihallgatta őket. A férfit Claude Brackennak hívták, az angol légihaderőnek volt a pilótája, a nő Zena Lucsen- ko orosz hadifogoly volt. Az esemény 1948. április ♦-én játszódott le. Azóta már több mint tizennégy év telt el és Claude Bracke híres ember lett. Könyvben dolgozta fel élményeit, hogyan volt négy éven át eltemetve a föld alatt és milyen kínokat és megpróbáltatásokat állt ki, míg sikerült kiásnia magát. A mennydörgés Az esemény láncolata 1943. október 13-án kezdődött. Ekkor lőtték le Bracken repülőgépét Hollandia felett. Csak néhány nap múlva fogták el a németek, amikor át akarta lépni a belga—francia határt. Mimoyacguesbe, Calais közelébe vitték, hogy dolgozzon a németek egy kísérleti telepén, ahol a tudósok százai a v—3-al, a németek legutolsó gyilkos fegyverével kísérleteztek. A telep föld alatti volt. A föld mélyébe folyosókat kellett építeni és csarnokokat vájni. Bracken még sok társával együtt itt dolgozott, ásták az újabb alagutokait és hordták a földet. Az angol lé- gihaőerő gyakran bombázta a Négy évig betemetve... Könyv a második világháború egy megrázó tragédiá|áról kísérleti telepet és ilyenkor a munkálatok szüneteltek. Az angolok ugyanis azt hitték, hog}! itt állásokat készítenek a V—1 és V—2-es lövedékek kilövésére. A tragédia 1944. július 5-én kezdődött. Brackent a föld alatti élelmiszerraktárba rendelték a 150 méter mélységben húzódó főfolyosó végébe. A hadifoglyok élelmiszeradagját kellett átvennie. Abban az időben hatan voltok ott rajta kívül: Wolters szakaszvezető, Thiel káplár és négy orosz munkásnő. Megrakták kocsiját, de amikor vissza akart térni, megremegett velük a föld. Az angolok megkezdték a kísérleti telep szőnyegbombázását. Brackennak olyan érzése volt, mintha a föld remegése közben az ég is zengett volna. A következő pillanatban pedig elkezdett minden omladozni. Bracken körül újból megr -megett minden és valami ütés folytán a földre esett. Annikor magához tért, hiába nyitotta ki szemét, sötétség fogadta. Olyan volt, mintha megvakult volna, ismerte a folyosót, hiszen ő is az építők között volt és sikerült is kitapogatnia a biztonsági dobozt és onnan meggyújtott egy gyertyát. Nem messze tóle az egyik lány holttestét pillantotta meg, a másik hárem pedig egymáshoz szőrű iva ült és megrettenve pislogott a félhomályba. Wolters szakaszvezető is a földön feküdt, egy nagy gerenda zuhant a lábára. Thiel káplárral együttesen megszabadították a másik német katonát. Az első biztonsági intézkedések után terepszemlét tartottak. A folyosó bejárata is beszakadt és rádöbbentek * szörnyű valóságra, — élve el vannak temetve a föld felszíne alatt 150 méter mélységben. Zena Lucsenko, aa egyik orosz lány azelőtt ápolónő volt. A kis kézipatikának majdnem egész tartalmát felhasználta, hogy helyreigazítsa Wolters törött lábát. Bracken miután eltemette a negyedik orosz lányt, Ludmillával és Olgával nekilátott az élelmiszerraktár tartalmának megvizsgálásához. Volt minden — húskonzervek, szárított hal, gyógyszer, még para- fiart is találtok, úgyhogy a világítás kérdését is úgy ahogy, megoldották. Az egyik orosz lány talált még egy láda villanylámpát is elegendő elemmel és kis égőkkel™ Tíz körömmel Az első megrázkódtatás után néhány nap telt ed, míg a kedélyek lecsillapodtak. Időközben teljesen átkutatták a folyosót és a raktárt, a folyosó mennyezetén találtak egy 15 centiméteres átmérőjű csövet, amelyen keresztül villanydrótokat vezettek a föld mélyébe a németek. Gyufával megállapították, hogy a cső nem sérült meg, mert rajta keresztül kaptak levegőt. A folyosó falán talajvíz is csöpögött, úgyhogy a legszükségesebb életfeltételek megvoltak. Elhatározták. hogy megkísérlik magukat kiásni. Az ásás igen lassan ment, mert a talaj elég kemény volt. Felváltva dolgozott a két férfi és a három nő, mégis naponta alig tudtak egy Köbméternél több földet kikaparni. Ásónak tíz ujjúkat és ieonzervidobo«fedeleket használtak. Néhány nap után Thiel megunta az ásást és javasolta, lakjanak jól, dorbé- zodjanak egyet és utána legyen mindegyikünk öngyilkos. Thiel javaslatát Wolters is támogatta, mert lábcsontja nemigen akart összeforrni és állandó fájdalmai voltak. Gyilkosság Bracken nagyon aggódott, mert a két német kedvvesztése rájuk is átragadhatott volna. Egy napon meg is történt a tragédia. Woltensnak a szokásosnál is nagyobb fájdalmai voltak és Olgát, az egyik orosz lányt mellé rendelték, hogy vigyázzon rá és szolgálja ki. Bracken, Thiel, Zena és Ludmilla a tárnát vájták. Egyszerre a raktárból Wolters kacaja hallatszott ki. Zena Olgát hívta, de a lány hangja nem hallatszott. A raktárban borzalmas látvány tárult eléjük. Wolters mellett Olga élettelen teste feküdt, Wolters pedig még mindig nyakát szorongatta és őrülten hahót ázott. Beleőrült fájdalmába. A következő pillanatban pedig újabb tragédia játszódott le. Bracken, Zena gyűlölettől eltorzult arcát pillantotta meg maga mellett, kezében Thiel pisztolyát tartotta és egy dörrenés kioltotta az ői-ült Wolters életét is. Most már csak négyen maradtak. Dolgoztak, ettek és aludtak. így ment az napról napra, fejük felett a tárna pedig nap nap után magasabb lett. Egy napon azonban meg kellett állni. A további fúrást egy sziklaréteg megakadályozta. Thiel javaslatára, diA „Szövetség a haladásért“ hátterében A Brazil Kommunista Párt nyilatkozata Rio de Janeiro, (TASZSZ): A Brazil Kommunista Pártnak az ország helyzetével foglalkozó nyilatkozata rámutat, hogy Brazíliában az utóbbi hetekben kiéleződött a politikai helyzet. A külföldi imperialistákkal kapcsolatban álló reakciós körök erőfeszítéseket tesznek, hogy namittal el is távolították az útjukba eső sziklát. A tárna ekkor már majdnem száz méter magas volt. Mind a négyen olyan soványak voltak már, mint négy csontváz, csak szédelegtek. A fizikai kimerültség okozta Thdel vesztét. Egy napon vá- jás közben leszédült és lezuhant a mélységbe. A három embert uralmába kerítette a letargia. Kilátástalannak találták a továbbá küzdelmet. Elemeik is elfogytak, a páráimból is kevés maradt és mindhárman tudták, hogy a teljes sötétségben el vannak veszve. Az újabb tragédia nem is váratott magára sokáig. Egy napon hiába ébresztgették Ludmillát, teste meleg volt még, de élettelen. Egv kon- zervfedéllel felvágta ereit és elvérzett. Utolsó erővel Ez a tragédia mintha új erőt adott volna Brackennak. Emberfeletti erővel vájt tovább. A rézsútosan emelkedő tárnában egy üreget vájtak, felhozták a raktárból a szükségles élelmet, úgyhogy nem is jártak már többet le az alsó raktárba. Egy napon elérkeztek az anyagrétegig, majd néhány nap múlva szárazabb földrétegre bukkantak, amely mind jobban és jobbaín omladozott. Néha-néha kavicsokra is akadtak. Egy napon örömteli kiáltás tört ki Zena torkából, a föld között gyökereket találtok. Tudták, hogy ez már a kínlódásuk végét jelenti. Ahol gyökér van, ott vannak a fák is és ott a föld felszíne nincs már messze. Végre ez a nap is elérkezett. Négy év után újból világoson voltak. Először fájdalmas volt ez az érzés, de gyorsan megszokták. Miután 1948. augusztusában kikerültek a kórházból, Claude Bracken és Zena Lucsenko összeházasodtak. feltartóztassák az országban a demokratizálási folyamatot. Másrészt fokozódik a haladásért és az ország felszabadításáért küzdő erők harca, növekszik & dolgozók és a néptömegek politikai öntudata, erősödik az imperializmus és a latifundiumok ellen vívott harc, megszilárdul a munkásosztály egysége, amely mind nagyobb befolyást gyakorol Brazília politikai életére és az egységes nemzeti demokratikus front megteremtésére. Ugyanakkor minden téren fokozódik az ellenség tevékenysége. Az Egyesült Államok nagykövetsége olyan központtá változott, ahonnan a reakció rendelkezésére bocsátják a szükséges anyagi eszközöket. A „Szövetség a haladásért” program, az Amerikai Fejlesztési Bank és más amerikai intézmények, valamint reakciós szervezetek eszközeit arra fordítják, hogy erősítsék az antikommu- nista kampányt, megosszák a munkásmozgalmat, a diák- szervezeteket és az imperializmus, valamint a latifundiumok ellen küzdő erők egységét. A kormányra nyomást gyakorolnak, hogy változtassa meg külpolitikáját. Minden eszközt igénybe vesznek annak elérésére, hogy Brazília szakítsa meg kapcsolatait Kubával és mindenekelőtt a Szovjetunióval. A nemzeti kongresszusban túlsúlyban lévő reakciós erők igyekeznek megakadályozni minden hatásos intézkedés életbeléptetését, amely a nemzeti érdekek védelmét szolgálná. A Brazil Kommunista Párt felszólítja az ország kommunistáit és az egész népet, harcoljon a nemzetközi valutaalap, a „Szövetség a haladásért” program tervei ellen, akadályozza' meg, hogy az idegen monopóliumok külföldre viSyék profitjaikat; küzdjön az állami olajmono- pólium hatáskörének kiszélesítéséért, a külföldi vállalatok államosításáért, a független külpolitikáért. 1962. szeptember 2. s
