Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-10 / 186. szám

Tettekkel válaszoltak a bírálatra a munkaverseny úttörői Záhonyban főjavításánál még Cegléden Hej tervezők. tervezők»* Az ígéret csibéi Mátészalkán Mint az fmsz rozsályi ba­romfi- és tojásfelvásárlója, községünk dolgozói részére még június 25-én megren­deltem a Mátészalkai Barom­fikeltető Állomástól ötszáz darab naposcsibét. A meg­rendelés alkalmával azt az ígéretet kaptam, hogy még azon a héten megkapom a csibéket, de ez csak ígéret maradt. A következő szállítmányt a hétfői túra napra sürgettem. Ismét biztattak, majd az Űj Élet Termelőszövetkezet elnö­kével üzentek, hogy ötszáz csirkéért nem érdemes egy tehergépkocsit kiküldeni. (Ez népgazdasági szempontból nézve érthető is.) így azt az ígéretet kaptam, hogy a kö­vetkező héten hozzáteszik az egész erdőháti szállítmány­hoz és azzal együtt hozzák. Ez is ígéret maradt. ígéretekből azóta sem fogytak ki, annak ellenére, hogy az fmsz-iroda telefonon is sürgette. Az asszonyok pedig visszamondták a meg­rendelést és sokan azt mond­ják, hogy talán meg sem ren­deltem. .. Az lenne a kérésem, hogy máskor ne tegyenek felelőt­len ígéreteket a keltető ál­lomás dolgozói, mert ezzel csak ártanak mindannyiunk­nak. Az ígéret ne csak ígé­ret maradjon. Pár hónappal ezelőtt a Kelet-Magyarország bírálta a záhonyi szakszervezeti bi­zottságot, hogy nem segíti eléggé a karbantartó műhely­ben kibontakozó versenymoz­galmat. A cikk megjelenése nagy hatást váltott ki a mű­szaki részlegnél és lendületet adott a szocialista munkaver­senynek. Több brigád is be­nevezett a szocialista brigád címért folyó versenybe és konkrét célkitűzéseket vállal­tak úgy kollektíván, mint egyénileg; a műszaki részleg mind a kilenc brigádja tett felajánlást. Vannak azonban olyan bri­gádok is, amelyek a vasutas­napra és Alkotmányunk ün­nepének tiszteletére külön vállalást is tettek. Ilyen vál­lalást tett a KC—1-es kotró­gép személyzete is, akik V. Tóth Sándor kotrómester és Molnár Pál művezető kezde­ményezésére a motorszerelők­kel, lakatosokkal és eszter- gálvosoVkal karöltve vállalták a gép főjavítását. A vállalást augusztus 20-a tiszteletére tet­ték és 772 munkaóra meg­takarítására tettek ígéretet. Ez pénzben 15 ezer forint költségcsökkentést jelent. A brigád a felajánlást tel­jesítette. sőt két nappal előbb befejezték a munkát. Ilyen teljesítményt a kotrógépek sem érték el, ahol már régen végeznek ilyen munkát. A munkát az igazgatóság mű­szaki ellenőrei minőségi ki? fogás nélkül vették át. Ez is bizonyítja azt, hogy jó mun­kaszervezéssel, a munkaidő jó kihasználásával az eddig lehetetlennek látszó feladatot is meg lehet oldani és egy gép a tervezett határidő előtt hat héttel már részt vehet a termelő munkában. Tekintettel arra, hogy a záhonyi karbantartó műhely­Nem mindennapos vendége­ket fogadtak nemrégiben a petneházi Üj Barázda Terme­lőszövetkezetben. A baktaló- rántházi Úttörő Termelőszövet­kezet gazdasági udvaráról ki­gördülő szekerén és taligán ugyanis nemcsak a szövetke­zet vezetősége, hanem a köz­ségi vezetők is helyet foglal­tak... Még április tizedikén tör­tént, hogy a Baktalórántházi Mezőgazdasági Állandó Bizott­ság versenyre hívta a járás valamennyi termelőszövetkeze­tét. A verseny a párt VIII. kongresszusa tiszteletére indult és a baktai Úttörő a petnehá­zi Űj Barázdát választotta „ellenfélnek”. A verseny állását ellenőrző bizottságot Petneházán a szö­vetkezet és a község vezetői örömmel fogadták. Rövid meg­beszélés után útnak indult a versenybizottság és a határt járva meggyőződhettek arról, hogy a petneháziak a verseny­ben a kotrógépek javítása még csak kezdetleges stá­diumban van és a brigád mégis ilyen szép teljesítményt ért el, az ott dolgozók előtt példaképként áll ez a munka. S a példa ragadós. Már van­nak olyan kotrómesterek, akik felajánlották, hogy ők is befejezik ilyen szűk határ­időn belül a főjavítást és minőségileg is kifogástalan munkát végeznek. Varga István SZ. B. termelési felelős eleget tettek. Jól kezelt, holdanként fél mázsa pétisóvai műtrágyázott legelő, gyommentes kapások, hibrid kukoricavetések és min­denütt szépen megművelt te­rület fogadta a bizottságot. Már régen megkezdték a szer­vestrágyázást is. Meggyőződ- he+tek arról is, hogy ebben a szövetkezetben nem feledkez­tek meg arról, hoffv versenyez­nek; a versenytáblán mindig friss eredmények hirdetik a brigádok eredményeit. Vé'Tül is a bizottság megál­lapodott abban, hogy augusz­tus közepéig a petneháziak lá­togatják meg a baktaiakat. hogy személyesen gvőződjenek meg a vállalt kötelezettségek teljesítéséről. Kricsfalussy Béla Záhonyban, a Gagarin ut­cában két évvel ezelőtt két darab kétemeletes, összesen 36 lakásos új lakóépületet ad­tak át a vasutas családok­nak. Sajnos, a tervező olyan „körültekintő” volt, hogy sze­méttárolót nem tervezett és ezek után természetesen nem is építettek. A lakók panaszkodnak, hogy nem tudják hova vinni a szemetet. Leöntik egy hely­re, ahol különböző állatok szétturkálják, arról nem is beszélve, hogy a nyári hóna­pokban még bűzt is terjeszt. Sajnos, sok esetben még a gyermekek is oda mennek játszani. Rontja ez az épülő Záhony szépségét is. A lakók már többször for­dultak a MÁV illetékes osz­tályához panasszal, de mindig az a válasz, hogy nincs rá keret, nincs betervezve, tehát nem tudják megépíteni a szeméttárolót. Űjabban a la^ kök kérték, hogy használt anyagot biztosítsanak és kö­zös erővel megépítik ők. Bízunk benne, hogy így ta­lán helyrehozhatjuk a ki~w- ző tévedését, de nem ok ar­ra, hogy a következő épüle­tekhez se tervezzenek sze­méttárolót Gál Gyula Záhony. Válasz az ófebértói mozilátogatóknak Panaszos levelet továbbítod tunk a Moziüzemi Vállalat címére, amelyben az ófehér- tói mozüűtogatók kifogásol­ták, hogy a község filmszín­házában kifogásolható a hang minősége. A panaszt a válla­lat megvizsgálta és arról a következőkben tájékoztatta a szerkesztőséget: „».megállapítottuk, hogy a panasztevőknek lényegében iga­zuk van, mert a levélben emlí­tett film állapota a hang minő­ségét illetően, valóban gyenge volt. Hozzájárult ehhez azonban az is, hogy rossz a terem akusz­tikája. Ennek megjavításáért már tárgyaltunk a községi ta­náccsal, hogy közös erővel szün­tessük meg ezt a hibát.” KECSKOVSZKI JÓZSEF igazgató. Bertalan felvásárló Javaslat Oktassák a közlekedési szabályokat is! Patronálás Látogatás as „ellenfélnél66.., vállalás minden feltételének Az országos és helyi sajtó­ban igen gyakran jelennek meg szomorú hírek és közle­mények, hogy itt és itt, ezt és ezt a gyermeket a gép­kocsi, vontató, vagy egyéb jármű elütötte, súlyosan meg­sérült, vagy kórházba szállí­tás közben meghalt. Leg­utóbb is Nyírcsaholyban Gar­da Imre négyéves kislánya lett halálos gázolás áldozata. Azonban nemcsak az óvodá­sok köréből, hanem az alsó és felső tagozatú általános is­kolások közül is áokan esnek közlekedési balesetek áldoza­tául. Én igen helyesnek tartam iskoláinkban a politechnikai oktatás bevezetését, amellyel a munka szeretőiére nevel­jük az ifjúságot. Nem tarta­nám azonban felesleges idő­töltésnek, ha az általános is­kolákban külön órákat szán­nának a közlekedési rendsza­bályok elméleti és gyakorla­ti oktatására is. Heti egy órás ilyen természetű oktatás ele­gendő lenne ahhoz, hogy a gyermek agyába beidegződne, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni az utcán, ennek felnőtt korban is hasz­nát venné. Varga Ferenc Nyíregyháza. MEGÍRTUK A x MÁ V Debreceni Igazgatósága válaszolt „Sok gazda között elvész a rakterűiét” címmel kifogá­soltuk, hogy a közös rakterű­iét miatt nincs kellően bizto­sítva az anyagok nyilvántar­tása, nem egy esetben illeték­telenek is hozzányúlhatnak az ott tárolt építkezési kellékek­hez. A cikkre a MÁV Debre­ceni Igazgatósága válaszolt: „...értesítem a szerkesztő­séget, hogy a rakterűiét szol­gálati helyenkénti szétosztá­sára és megjelölésére a pá­lyafenntartási főnökséget uta­sítottam. Ugyanakkor rendel­keztem, hogy a kisebb terje­delmű. könnyen mozgatható tárgyakat a szertár zárt te­rületén helyezzék el....” A „Kényelmességből majd­nem a halálba utazott” című cikkre pedig a következő vá­laszt kaptuk: a szabályos munkavég­zésekre, az óvó rendszabályok és a figyelmeztető táblák utasításainak betartásaira és dolgozóinkat a fűtőház rend­szeres oktatásokon figyelmez­teti. Sajnos, mégis akadnak olyanok, akik ezt nem tart­ják be és a legtöbb esetben ezért történnek súlyos bale­setek is. Jelen esetben sze­rencséje volt a szabálytala­nul felszálló vasutasnak. Az ijedség és a figyelmeztető pénzbüntetés minden bizony­nyal tanulságul szolgált.” Mohácsi Gyula osztályvezető 12000 hízott sertés A Mátészalkai Állami Gaz­daságban megkezdték egy nagy kapacitású hízlalótelep építését. A telep 1964—65-ben évente 12 000 darab hízott sertést fog adni a népgazda­ságnak. Még ebben az évben 5,5 millió forintot fognak be­építeni. Készül a takarmány­keverő üzem is, melynek évi kapacitása 800 vagon takar­mány lesz. Az első ütemben egy 560 férőhelyes kocafiaztatót ké­szítenek el. Szántó Géza — Az elnök elvtársat félig k ölesön adtuk egy gyenge <«■> ne k. Pusztai Pál rajz» Zug fuvarosok sugügyletei Nyíregyházán még igen so­kan foglalkoznak hivatássze­rű fuvarozással. Számuk megközelíti a háromszázat is, de ennek csak kis hányada fizet adót, a többi — úgyne­vezett — zugfuvaros. Mivel az ellenőrzés laza, így zavar­talanul folytathatják üzletei­ket. Működési területük a TÜZÉP-telepek környéke, ahol napról napra csoporto­Kötelező lett az alkoholelvonó kúra •— Nem tudom, honnan vesz ik, hogy sokat iszom. Fülöp György rajza ZSÄKGOM Izzad a tenye­re. Ideges. Mit lehet itt tenni? Hallgat. Figyel. Kaponcsák áll fel, megköszörü­li a torkát, s mire a hallgató­ság nekikészü­lődne a hozzá­szólás meghall­gatásának, le is ül. Villámként cikázik át Zsar­gon agyán a Nagy Gondolat: megvan! Mar nyújtja is a ke­zét, feszül az izom a karján. — Elvtársak! Csak röviden. Nem vitás, a kérdés előttünk áll, amint a be­számoló is em­lítette, nekünk konkrétan meg kel1 szabnunk a hozzáállásunkat Nagyon csodál­kozom azon hogy egyes elv tár'ak félvá.tról kezelik a kér­dést, elnéznek felette, felülete­sen várnak alkalmi fuvarok* ra. Az iparral rendelkezők évi kétezer forint körüli összeget fizetnek adó címén, míg a zugfuvarosok semmit. Ha vé­letlenül igazoltatásra kerül a sor, hát legfeljebb kifizetik a száz forint bírságot, mert az mégis csak kevesebb, mint az adó. A tapasztalat azonban az, hogy csak igen ritka esetben történik ellenőrzés és így a zugfuvarosok jelentős ille­téktelen jövedelemre tesznek szert Ezzel megkárosítják a népgazdaságot, a becsületes adófizető kisiparosokat és nem egyszer azokat az embereket akiknek dupla fuvardíjat szá­molnak fel. A rendszeres ellenőrzéssel mindezt meg lehetne akadá­lyozni. Juhász Imre Nyíregyháza. Vajon meddig ? Az újonnan épült kocsonü önkiszolgáló bolt raktári be­járatánál a szemöldökrész még a tavasz folyamán meg­lazult. Annyira, hogy az oda beépített téglák életveszély­nek teszik ki a dolgozókat. Tekintettel arra, hogy a bol­tot a Kisvárdai KTSz építet­te, még idejekorán értesítet­tük őket és kértük, hogy ja­vítsák meg. Ki is jöttek, meg­nézték és megígérték, hogy egy, két héten belül megja­vítják. Ennek már három hó­napja s az ígéret csak ígéret maradt. Vajon meddig tart még az ígéret és ki lesz a felelős, ha a labilisán álló téglák balesetet okoznak? Kovács Feren« ig. elnök Zsargon kar- társ, aki utá­nozhatatlan pá­tosszal tud szól­ni az önköltség csökkentéséről, a termelékeny­ség növeléséről, most nyugtala­nul feszeng a székén. Váratla­nul jött ez a termelési érte­kezlet, elkerülte a figyelmét, mert három napja OMB-elő- leg ügyben járt, kelt, (holnap in­dul Boglárra nyaralni). Még­ha egy-két jel­lemző mutatót kicsikart volna a statisztikusból, amit aztán elvi alapon boncol­gathatna, — de így. Késve jött meg ide is, a hozzászólás kez­detére. Nem! Lehetetlen, hogy így hagyja itt az üzemet két hét­re. Mindenkép­pen hozzá kell szólnia, hiszen itt vannak a tröszttől is... nyegéhez, mert csak így sora­kozhatunk fel a békéért küzdő népek mellé a háborús gyújto- gatókkal szem­ben. Mert a je­lenlegi nemzet­közi helyzetben, amikor arról van szó, hogy... Es Zsargon kartárs elmond­ja, miről is van szó. Közben a jegyzőkönyv- vezető bámul ki az ablakon, gon­dolatban a strandon jár. A Zsargon név mellé már úgy­is jó előre be­írta: „Lemásol­ni a két hét előttit”, a Ka­poncsákét vi­szont szó sze­rint lejegyezte: „Holnaptól az általunk szer­kesztett emelő­vel duplájára emeljük a ter­melést. Szívesen átadjuk minden­kinek a mód­szerünket”. Angyal Sándor. gazdasági szem­lélettel. Felme­rül a kérdés: meddig lehet ez így? Mert nem­csak Kaponcsák az egyetlen. Ál­talános betegség nálunk a rossz szemlélet. Ha a dolog elvi olda­lát nézzük, rá­döbbenünk ur­na, hogy egyes elvtársaknak, fossz a viszo­nyuk a döntő kérdésekhez. Pedig enélkül nem mehetünk az ötről a hat­ra. Látnunk kell, a szocializ­mus felépítését nem lehet csak óhajtani, min­dent el kell kö­vetnünk a pár­tunk által kitű­zött célok eléré­séért. Nem ülhe­tünk ölhetett kézzel, sürgősen meg kell változ­tatnunk ferde hozzáállásun­kat a dolgok lé­sek, nem látják a tények elvi mélységét. Sza­bad legyen kap­csolódnom mindjárt Kapon­csák elvtárs fel­szólalásához. Elvtársak, ez az, amit meg kell szüntetnünk Mi érződött a Kaponcsák sza­vaiból? Én nem szeretem kerül­getni a kását, megmondom: a lelkesedés az ügyért. Mi több: a felelősségér­zet. De joggal nevezhetjük op­portunizmusnak is. Kaponcsák szól sem szólt a termelékeny-* ség emeléséről, mint központi kérdésünkről, elhallgatta véle­ményét a mun- kaversennyeá kapcsolatban is. Mit bizonyít ez? Azt, hogy Ka­poncsák elvtárs­nál baj van a

Next

/
Thumbnails
Contents