Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-10 / 186. szám
„ÜGY TESSÉK MEGVIZSGÁLNI, mint egy pénzes örros“ Beteg az orvosról — orvos o betegről — Az SZTK rendelők túlterheltsége — Alaposabbak a vizsgálatok, több a várakozás Milyen javulás várható? — Rettenetes ménnyit kél! várni! — Elmúlt három óra, és ai Orvos sehol! Zúgolódnak a betegek az SZTK-ban. Órákat, olykor égész napokat kénytelenek ácsorogni. Különösen a bel-, a nőgyógyászaton, a fogászaton és a laboratóriumban van teltház. Türelmetlen kísérők A laboratóriumban naponta több száz általános vizsgálat zajlik le. Tenczler Istvánná vezető nővér egy-égy forgalmas napon kétszázszar vesz vért A laborban készül a betegség tükre, minden osztály ide dolgozik. — Nem is mindig a beteg a türelmetlen — mondja Tenczlemé. — Aki beteg, az gyógyulni akar. De a kísérők sokszor okvetetlenked- nek. Akad ittas ember is. Némely embert goromba- éágra ingerel a saját baja: — Tegnap történt — folytatja a vezető nővér. — A tűket már betettük mosáshoz, mikor beállított egy megkésett beteg. Itt maradok, megcsinálom, de várjon tíz percet, míg elkészülök, —mondtam. A fiatalember — csúnyám rámförmedt, hogy még 6 várjon, és káromkodva elment... Bizalmatlan betegek A szomszédban, a belgyógyászaton egy tűt nem lehet élejteni. Főleg idős tsz-tagok lesik az ajtót. Egyikük: M. Dicső Bertalan Újkenézről Utazott be, rokkantsági vizsgálatra, még tegnap este. Az állomáson töltötte az éjszakát. Nem biztos, hogy ma haza tud menni. Dr. Csathó Endre belgyógyász főorvos és dr. Oláh Vilmos baleseti sebész általában elégedett a betegekkel. Megjegyzik azonban, még sok a bizalmatlanság. „Ügy tessék; megvizsgálni, mint egy pénzes orvos” — kérik őket. — Egyesek elfelejtik, hogy a pénzes orvosnál is kellett várni, sőt néha többet kellett mint most az S2TK-ban. Arra sem gondolnak: az SZTK-ban magasabb fokúkivizsgálásban, gyógykezelésben részesülnek, egy-egy orvos a szakterületén sp>ecialista — fejti kd véleménvét Csathó Endre főorvos. Oláh doktor hozzáteszi: — És a kivizsgálások alaposak, sokoldalúak. Igaz, ez azzal jár, hogy több osztályra kell menni, több időbe télik. de mindez a betegek érdekében történik. — Bizony előfordul, hogy 36—40 óra múlva dérül ki a báj, például egy belső daganat. A betegek, érthetően, igénylik a magasfokú orvosi kezelést, de nem egy esetben türelmetlenek, felesleges küldözgetésnek vélik a különböző vizsgálatokat — fejezi be a gondoláiét Csathó Endre főorvos. — Az utóbbi években, — a falu átszervezésével —, háromszorosára nőtt a megyében az SZTK biztosítottak, ezzel együtt a betegek száma. — összegezi tapasztalatait dr. Mihalik Jolán, az SZTK megyei rendelőintézet igazgató főorvosa. — Az SZTK orvosi létszáma lényegesen nem változott. Az orvosok egyrésze „beugró”, a kórházból jár át. Ha ott beteget lát el, műtétet végez, nem hagyhatja félbe. Ezért vannak eltérések a rendelési időnél. Háiómszörps beteglétszám azonos egészségügyi létszám. EZ az oka a betegek-orvosok konfliktusának. Javulás persze várható: ősztől eggyel bővül a bel-, eggyel az ideggyógyászok száma. A városi szak- rendelés is jelentősen fejlődik; amikor megépül az új SZTK palota a Széchenyi utcán, a Vöröshadsereg úti „kis OTI” épületében bonyolítják majd le a városi dolgozók szakrendelését. Bővülni fog mintegy három helyiséggel a megyei intézet is, amint a gyógyszertár felszabadul. Tehermentesíteni fogják a megyei intézetet a folyamatosan létesülő járási rendelőinté- ze+ek is Néhány hónapon belül is enyhül a túlterhelés, de a közeli évek lényeges javulást hoznak. Addig pedig a türelem és a megértés segíthet orvosok és betegek részéről egyaránt. Páll Géza • • Ötezer új előfizető Két hónapja, hogy a megyei pártbizottság széles körű szervező-felvilágosító munkához kezdett a, helyi lap előfizetői számának növelésére. Két hónap nem nagy idő. Tizenhét éve fáradoztak hivatásos lapszervezők, többször rendeztek társadalmi szervezést a párt- és tömegszervezetek segítségévéi, váltakozó eredményekkel. Most azonban minden eddigi szervezési eredményt túlszárnyalva megszületett a régen várt siker: 5691 új előfizetővel növekedett két hónap alatt a „ K elet-M a gyarorszá g” olvasótábora Társadalmi összefogással született ez az eredmény. Dicséretet érdemelnek a járási pártbizottságok, a községi pártszervezetek, akik a sokrétű munka mellett jelentőségének megfélelően irányították a szervezést. A kongresszus tiszteletére indult sáj tószervezési versenyben eddig a következő sorrend alakult ki: 1. Baktalórántháza, 2. Mátészalka, 3. Nagy- kálló, 4. Nyírbátor, 5. Fehér- gyarmat, 6. Nyíregyháza (járás), 7. Kisvárda, 8. Nyíregyháza (város), 9. Csenger, 10. Tiszalök, 11. Vásárosnamény. Kiemelkedő eredményeket értek el Belkány, Tiszadob, Nyírbátor, Üjfehértó, Mátészalka, Nagyecsed, Nyírcsa- holy, Fehérgyarmat, Jánk- majtis, Porcsalma, Baktalórántháza, Levelek, Magy, Ra- mocsaháza, Székely, Dombrád, Kisvárda, Pátroha, Barabás, Gergelyiugornya, Jánd és még néhány községben, ahol a megadott irányszámokat jelentősen, egyes helyeken kétszeresen teljesítették. Az eredmények azt igazolják, hogy ahol megfelelően foglalkoztak a 6ajtószervezós- sel, minden községben jelentősen növekedett az újságolvasók száma. Ennek ellenére vannak községek, ahol csak 1—2 új előfizetővel gyarapodott a helyi lap olvasóinak száma, mint Encsencs, Gáva, Ibrány, Nagycserkesz, Nyírbogdány, Sényő, Rápolt, Garbolc, Nagygéc, Gégény, Jéke, Lónya és még néhány községben. Záhonyban, megyénk legnagyobb vasúti csomópontján, ahol eddig is igen kevesell olvasták a helyi lapot, a kéthónapos szervezési időszakban is csak 13 előfizetőhöz került el a párt lapja. Felmerül a kérdés: a megadott irányszámokat szépen teljesítették, szükséges-e tovább új előfizetőket szervezni? Igen, szükséges, mert megyénk lakosságának még mindig csak 2,9 százaléka olvassa a helyi lapot. Eízel nem lehetünk megelégedve. A sajtószervezési kongresz- szusi verseny tovább folyik, s az csak az év végén, illetve a következő év elején kerül értékelésre. Mólóban a seiejtveszély! (?) A pártkongresszus tiszteletére — 16 várományos Egy százalék = 700000 forint — A kisvárdai kohászok félévi mérlege ÉV elején azt ígérték a Fémszerelvénygyár kisvárdai egységének dolgozói: a tervhez képest 1 millió 787 ezer forinttal javítják gazdasági eredményükét 1962-ben. Külön vállalást tettek a pártkongresszus tiszteletére. Miután a radiátorgyártás a fő feladatuk, elhatározták a selejt további csökkentését. Erre a vállalásra irányult a legnagyobb figyelem, hiszen 1 százalékos selejtcsök- kentés 700 ezer forint hasznot jelent a gyár életében. A „szürke“ győzelme Merre billen a félévi mérleg serpenyője? A válasz kedvező: az év első hat hónapjában 1 millió hatezer forintot takarítottak meg a kisvárdai kohászok a jobb anyag- gazdálkodással, újítással, az önköltség és a selejt csökkentésével. Tehát az éves vállalás felénél 112 ezer forinttal többet teljesítettek. Bár gyári átlagban jő képet mutat a selejt csökkentése, a kongresszusi verseny e részében csak félsikert értek el: a temperöntöde nem állta a szavát, sőt, a korábbi évhez képest növekedett a selejtes gyártmányok száma. Félévi győztes a szürkeöntöde lett, 450 ezer forint értékű selejtcsökkentésből adódó többletnyereségével. Tolattyúház, vízvezeték Annak ellenére, hogy Vigyázhattak volna jobban is a. temperöntöde dolgozói a gyártmányokra, erejüket felülmúlta a féléves feladat: nagyobb igény érkezett a selejt- veszélyes termékek iránt. így volt ez a tolattyúház és a vízvezeték tartozékai esetében. Négyszer változtatták, javították a technológiát, mégsem sikerült apasztani a selejtet. Az év második felében már könnyebb lesz a dolguk, talán sikerül pótolni a mostani adósságot. Versennyel, műszaki fejlesztéssel A jelek azt mutatják, a kongresszusi verseny értékelésekor nem kell majd szégyenkezniük a kisvárdaiaknalt Jelenleg 16 brigád szeretné elnyerni a szocialista címét, úgy hírlik, a jövő hét végén már nemcsak a Jakus-brigád privilégiuma lesz a legjobbaknak kijáró elnevezés. Az emberek növekvő szorgalmán kívül a műszaki fejlesztésbe is alapozzák a gyár dolgozói a vágyukat: még jobban döl- gozni a második „félidőben”. Szállítószalagot kap a radiátorszerelő, mégszüntetik a kézi formázást, új típusú, kisebb súlyú és hosszabb élettartamú formaszekrényékkél látják el az üzemet: ezek néni' csak könnyítik a dől gőzök munkáját, gyorsítják a terme, lést is. (a. S.) Tizenhat csenged lány és a 650000 forint Kényszerstrandolás és vita 100 munkaegységről •— Az ígéret „szép szó“, de... — Több törődést érdemelnek a berekaljai fiatalok a vezetőktől A Szamos partján húzódó berekaljai kert almásai, bokrai olyanok, mint a kíváncsiskodó legények. Délidőben mindennap meglesik, amint a lenge szoknyák és blúzok alól kivillannak a barna, formás alakok. Ilyenkor készülnek fürdeni a lányok. Szőkék és barnák. Búzakék szeműek és bogárfeketék. A húst nyújtó fák és bokroik is megcsodálják kecsességüket. a színes, divatos fürdőruhákat. Nem hagyjuk mi magunkat — Mindennap fürdünk — mondja a pihenőt tartó lánycsapat lenszőke hajú vezetője, Szmutka. Kati, akit úgy körülzsongnak társai, mint királynőjüket a méhecskék. Kényszer szünet van. Délután négy óra lehet. Asszonyok húsölnek a fák árnyékában. Beszélgetnek, vitatkoznak. Egymással, de főleg Simon Péterrel, a csengeri Lenin Tsz elnökével. Valami nem lehet rendjén, azt kifogásölj ák. Itt van Szabó JóKRÓNIKA Cseppben a tenger A Nap olyan volt, mint a részeg fűtő. Mint, akit megdorgáltak lustaságáért és most mámorától hajtva szét akarná robbantani a kezére bízott kazánt. Nemcsak perzselt, hanem hódított is és olvadás pontig hevítette a járdák aszfaltjait. A csillogó üvegű autókon kívül alig volt forgalom az utcán. Az üzletek napvédői lehúzva, s ha valaki befordult ajtójukon, nem igyekezett kifelé. Ugyan úgy a fagylaltosoktól, ahol egy-kettőre elérték a csúcsforgalmat. Fülledt és bódult volt minden, akár a szikkasztó kemencében. Egy pillanatra mégis megtorpannak az emberek. Az utcát patazaj, kerékropogás veri fel, melyet csak fokoz a szárnyaló ének. — Kik ezek? — Kik lehetnek? — dugják össze kérdően a fejüket a bámulok és a meleg okozta bódultság mindenkit elhagy egy pillanatra. Azok pedig robognak tovább. Elől égy lóhátas fiú megy. Kalapja szemére vágva, hófehér inge felgyűrve, akit még ugyan olyan öltözetben négyen követnék. Ezek után egy fellobogózott hintó gördül. És ezt a hintót akarja felnyársalni rúdjával a menetét bezáró stráfkocsá. Rúdja mellett csak úgy ágaskodik a két sötét pejkanca. A könnyű stráfkocsl lányokkal van tele. Színes ruhájú, fiatal lányokkal, akik székeken ülnek és hatalmas búzakoszorút tartanak maguk előtt. Nem is előttük, hanem a fejük felett, hogy pántlikáját lobogtathassa a szél. Mindenki utánuk néz. Kíváncsian, mosolyogva, vagy parányi irigységgel a szemük sarkában. A KlSZ-bizottkág virággal megrakott udvarára fordulnak be. A lovak megtorpannak, s egymást segítve szállanák le a kocsikról. Kipirultak, zavarba vannak, mivel legtöbbjük még nem járt ilyen helyen. Bár a lányok öltözete ellentmond járatlanságuknak. Ruháink a legújabb nyári divatból való. Karton, nylon meg az ég tudná a fajtájukat. Csak a fiúk vannak hagyományos viseletben, csizmában és „priecses” nadrágban. Mosolyogva biztatják esvmást a sorbaállásnál. Egy kicsit tülekednek, mivel mindnyájan látni akarják, hogyan adják át a koszorút a vezetőségnek. Azok hárman várják őket a lépcső aljában. Amikor megállnak, egy magas homlok ú. simára fésült hajú kislány kilép a sorból Papírlapot vesz elő és diplomatákat meghazudtoló komolysággal olvasni, kezdi a szöveget. El sem akad, el sem mosolyodik. A keresetlen, őszinte válasz után és a szíves meghívásra á helyiségekbe kettesével, hármasával mennek, és megnéznek mindent. De amikor feloldódik szorongásuk, otthonosak lesznek. Kérés nélkül lehuppannak a kényelmes karosszékekré, mintha csak mondanák mozdulatukkal, „na most már ehhez is van közünk”. Kint elcsitul a zaj. A lovak ropogtatni kezdik a takarmányt és a bá- mulók legtöbbje megy a dolgára. Pár lépés után bizonyára napirendre térnek az esemény felett. Ha nem ismerném ezeket a fiatalokat, én sem csodálkoznék semmin, legfeljebb szépségük, vidámságuk nyűgözne le. felidézve elröppent sajátom hasonló mozzanatait. De az arcuk és az arcok mögé rejtett jellemek Ismerősök. Az apákon és a nagyapákon keresztül, akikkel együtt éltem évtizedeken át. Mert itt van a büszike gazdafiú utódja. A magas, alig pelyhedző álló gyerek, aki a kapuban virtusságból állítofia két lábra a lovát. Mintha még most is ez volna a legnagyobb tett. Az átadásnál azonban a volt harmadosok unokái mellé sodródott. Titokban meglökték egymást és úgy elmosolyodtak, mintha mindig ennyi ellentét lett volna közöttük. És a többiek. Akiket már nem tudna rangsorolni áz ismeretlen. Sem vagyon, sem származás szerint. Igaz. hogy időben késett már ez a koszorú, de mint esemény, nem. Mert a közös munka örömét keresni soha nem késő. Még akkor sem, ha az csak annyi mint egy csepp. Már régen tartják, hogy a cseppben is ott van a tenger. Ott tükröződik minden szépsége, minden veszedelme. Itt a tengerben van egy csepp. Egy csepp az új világ szikrájából, ami mellett nem szabad elmenni behunyt szélűméi. Szállási László zsef párttitkár is. Szmutka András, a világéletében kertészkedő brigádvezető csitít- gatjá népét. — Nem hagyjuk mi magunkat — mondja a lánycsapat vezetője. — Ezért állunk most is. Száz munkaegységet vontak le a brigádtól jogtalanul. Nekünk a vezetőség azt ígérte — magyarázza, — hogy 150 öl uborka kapálása után adnak 1 munkaegységet. Gál elvtárs mégis 275 öl után számolt — érvel. — Tévedett Valószínű megfeledkezett arról, hogy a vezetőség miben állapodott meg — védi a párttitkár. —■ De most már rendben lesz a dolog — nyugtatja a lányokat. Azok bizalmatlankodnak. — Csak úgy ne járjunk, mint a sóstói kirándulással.' Azt is ígérték, mégsem lett belőle semmi — szól közbe Gál Rozi. — Pedig a járási táncversenyen is elsők lettünk — teszi hozzá. — Határidőt nem mondtunk — így Szabó, a párttitkár. A lányok kissé ingerültek. — Kétszáz forintot megérünk talán a szövetkezetnek. Vagy nem?! — felel meg közülük Váci Kati. Csak eny- nyibe kerülne a személyszállítási engedély. Erre nehéz válaszolni. A lányoknak bizony igazuk van. Keveset törődnek a fiatalokkal a vezetők. ígérgetnek. Még csak olyan épületről sem gondoskodtak részükre, hogy eső, vihar esetén fedél alá kerülhessenek a határba. Pedig megérdemelnék. Lakatosné véleménye — Aki ebbe a brigádba kerül, az helytáll — vélekedik a lányokról Lakatos Gyu- láné, aki ide jött a beszélgetést hallgatni, — Itt van a kis Bélteki Kati. Még csak most került ki az iskolából, de nem menne el innen semennyi pénzért — magyarázza. — Elismerjük mi is a lánybrigádot — dicséri őket szemükbe. — ök korábban jönnek dolgozni, mint mi, asz- szonyok. Nekünk a gyerekeket is el kell látnunk otthon. Nekik meg semmi gondjuk. így aztán későbbre is maradnak a munkában. Több a munkaegységük. — Most Gyarmati Margit vezet — szól közbe valamelyik. Ö azonban aratott is. Júliusban 36 munkaegységet teljesített. — Kell a staférungra — iiondja nevetve Margit. — Több mint 1ÓÓÓ0 forintót költöttem rá eddig. De készül a többié is — árulkodik. Mosolyognak. Olyanok, mirit a kicsattanó rózsabimbók. Falusi lányok. Ügy öltözködnek, mint a városiak. Ismerik a legmodernebb táncokat De ha kell, megfogják a munka végét is. — Három éve alakult a brigád — magyarázza vezetőjük. — A KISZ-ben javasolták. Beszéltem a lányokkal, s ők örömmel jöttek. Most 16-an vagyunk. Két fiatalasszony is van közöttünk. A vezetőség azt mondta, szükségünk van garde mamákra. így aztán’ velünk dolgozik Mihók Gá- bomé és Márián Sándomé. Tizenhat virágcsokor és étkészlet Annának összetartanak, szeretik egymást. Egy jellemző példa. Mihókné, az egyik mama egy hónapig beteg volt. A lányók elhatározták, hogy meglátogatják. Anna estéjén, neve- napján keresték fel. Szépen felöltöztek, s együtt állítottak be. Mindegyik kezében egy-egy csokor virággal. Pénzt adtak össze, s ajándékba egy étkészlettel lepték meg. A 92 holdas kertészet fele az ő birodalmuk. Itt töltik együtt idejük nagy részét. Ez évben 650 000 forint értékű zöldségfélét kell termelni ök. Ennyi a terv. — Meg is lesz — vélekednek többen. A példaképekj A párttitkár mosolyog. Okos, ügyes lányok. Aranyat ér a kezük. S nem vágyódnak el innen. Megtalálják számításukat. Szabad idejükben szórakoznak, táncolnák és tanulnak. Váci Kati és a két Szmutka testvér gimnáziumba járnak Szálkára. Alig akad egy-kéttő. aki ne végezte volna el a nyolc általánost. De ők sem akarnak elmaradni. S folyna még a beszélgetés tovább, ha Szmutka András nem szólna,. — Készüljetek lányok — fordul feléjük. — Még szedni kell estig vagy 400 láda paradicsomot, paprikát, uborkát, káposztát. Es a lánybrigád tagjai elindulnak. Jókedv és Vidámság jár nyomukban. Farkas Kálmán 3