Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

Több, mint hétmillió forint termelés Négyszázezer forint túlteljesítés exportban A Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet félévi mérlege A Szabol cs-Szatmár megyei Háziipari és Népi Iparművé­szeti Termelőszövetkezet 1962. év első fél évének küldött­gyűlését Sóstón tartotta a 6zálló nagytermében. A szö­vetkezet több, mint 800 tag­jának képviseletében megje­lent 180 küldött jelenlétében Nagy Sándorné, a szövetke­zet elnöke számolt be az el­ső fél év sikeres munkájáról. Nagy elvtársnő a bevezető­ben megállapította, hogy a szövetkezet az előre megha­tározott terv szerint végezte munkáját. Emlékeztetett az ez év januári küldöttgyűlésre, melyen egyhangúlag úgy döntött: nagyobb gondot szükséges fordítani az idén az export tervek teljesítésére. Örömmel jelentette, hogy en­nek a követelménynek eleget tettek. A népművészeti rész­legek termelése 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1961 ha­sonló időszakában. Ez azt je­lenti, hogy ez év első felé­ben 410 000 forinttal teljesí­tették túl a megadott tervet. Ez 44 százalékos túlteljesítést eredményezett. 1962. első fél esztendejében összesen 7 mil­lió 292 000 forint értékű árut termeltek. Különösen szép eredményeket értek el a be­A nagykálloi Zöld Mező Termelőszövetkezet vezetősége és pántszervezete a közelmúlt­ban felmérte a szövetkezet munkáját S e vizsgálat során megál­lapítottuk, hogy a férfiak mellett egyre nagyobb szerep­hez jutnak a nők. Azt is mondhatjuk, hogy nők nélkül el sem lehetne képzelni a szövetkezetét. Pl. Andrajko- vlcs Ferenc munkacsapat­vezető, amikor munkacsapa­tában kevés volt a nő, úgy érezte, hogy nem tudnak megbirkózni a feladatokkal. Ebben a gazdasági évben az asszonyok és a lányok — le­het mondani — szorgalma­sabban is dolgoztak, mint a férfiak. Az aratógépek után az I. sz. brigád nőd tagjai a ke­resztrakás 90 százalékát vé­gezték el, és ugyanígy a má­sik két brigádban is nagy­szerűen helytálltak a nők. A növényápolási munkában a lányok és asszonyok szinte regi, paszabi, cigándi népmű­vészeti részlegek, a perzsa és a torontáli szőnyegszövők, akik több millió forint érté­kű szőnyegekkel, párnákkal, térítőkkel gazdagították az eredményt. Tovább növekedett a szö­vetkezet hírneve külföldön is. Jelenleg 15 államnak szállíta­nak. közöttük az Amerikai Egyesült Államoknak, az NSZK-nak, Szovjetuniónak, Franciaországnak, Norvégiá­nak. Dániának, s legújabban az osztrákok is szívesen vá­Nagy a sürgés forgás az őri Petőfi Tsz-bem. Valameny- nyi tag még a késő esti órák­ban is munkát talál. A mun­kából hazatérők be-betémeka tsz. portájára érdeklődve, nines-e valami sürgős munka. Majd megbeszélik a másnapi teendőket. A tsz. elnökét is alig lehet megtalálni. Minden­kor ott van, ahol a szükség nem is vállaltak 8 kataszteri holdon alul, de van olyan nő tag, aki 11 hold földet kapád. És nem akárhogyan, hanem betartva a mezőgazdasági munkák mindem követelmé­nyét. Elvégezték már a gazo­ló kapálást is és vállalták, hogy a hideg beállta előtt az összes dohányt betakarítják. Az ' aljdohányt már mind egy szálig letörték. S a soros munkáik mellett. segítséget nyújtanak az öregeknek Is. Az I. számú brigád har­cot indított a Szocialista brigád cím elnyeréséért, és ebben az évben egyenként 300 munkaegységet teljesíte­nek. A nagykállói Zöld Mező Tsz-ben elismerik a nők szor­galmát és ennek arányában meg is becsülik őket. Vágó Sándor ■ tsz-élnök Mogyorósi János párttitkár sáfolják a szabolcsi, szatmá­ri népművészet remekeit. Az első fél évben a tervezett jö­vedelem 357 000 forint volt, s ezzel szemben 438 000 forintot értek el. A beszámoló továbbá ele­mezte a tennivalókat és meg­állapította: ha a szorgalom­ban és a tenniakarásban nem lesz törés, úgy az éves tervet nemcsak teljesítik, de túl is szárnyalhatják, s ez évben még tovább gyarapodhat a szövetkezet közös vagyona és a tagok jövedelme. megkívánja. Kell is ez a nagy szorgalom. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében egyes ágazatban terméskiesés keletkezett. A tez-tagság erre tervtúlteijesí- téssel válaszolt, ötezer csir­ke felnevelése volt a tervbe. Ezzel szemben tízezer kerül majd átadásra. A megnöveke­dett baromfiállomány egy csibenevelő építését is szük­ségessé tette. Jó termést ígér a burgonya is. A szakszerű talajelőkészítés, de nem utol­sósorban a rendben és időben végzett többszöri kapálás azt eredményezte, hogy a beter­vezett 45 mázsa helvett hol­danként 70 mázsa burgonya lesz. Az elmúlt évben 36 mázsa átlagtermés volt. Helyes irányú a tsz. törek­vése a hízó marira és sertés­leadásban is. Már az első fél évben túlteljesítették az éves előirányzatot A tervtúlteljesí- tést az év végéig csak növe­kedni fog. Sokat ígérő a dohánytermés is. Több, mint félmillió fo­rint bevételre számítanak. Mintaszerű munkát végez­tek a gyümölcsösben. 1400 má­zsa a tervezett termés, ezzel szemben 1800 mázsára szá­mítanak. Mindezek alapján számítá­saik nagyon kecsegtetőek. 16,05 forint a megtervezett munkaegység értéke. Az ed­digi számítások ama mutat­nak, hogy a prémiummal együtt a 30 forintot is meg­haladja az egy munkaegység értéke az év végiéne. (nemes) Harminc forint lesz a munHaegnég értéke az őri Petőfi Tsz-ben? Asszonyok és lányok dicsérete xux. A zongorista ujjai végigfu­tottak a billentyűkön. A feke­tére * lakkozott hangszerből elővarázsolt dallamok körbe- számyalták a bárhelyiséget. Végigszaladtak a falak men­tén, belecsendültek az üveg- pohárba, visszaverődtek a mennyedről. Felsírt a régi nóta: „Hol van az a nyár?” Fehérkabátos pincérek su­hantak nesztelenül az aszta­lok között. A párolgó-gőzölgő1 feketekávé illata ünnepi han­gulatot árasztott. Lám, egy­szerű, szimpla hétköznap és mégis milyen ünnepi! Horváth doktor körbehord- ta tekintetét a vendégseregen. Ma is jobbára a szálló lakói töltötték meg a füstfoltos bár­helyiséget. akiket már a hali­ból és a folyosókról ismert. Persze, nem mindegyiket. 1862. augusztus 28. Egyik-másik arc új volt szá­mára, csak most tűnt fél. A Bükk-hotelben gyakran cseré­lődtek a vendégek, ő már las­sacskán törzslakónak számí­tott. Figyelte az embereket és halkan dúdolta a dallamot. — Hol van az a nyár!... Mikor énekelte utoljára? Tizenöt éve is van talán. Egy házi mulatságon. A barátja zongorázott. S ő... halálosan szerelmes volt a háziasszony­ba egy falusi körjegyző fele­ségébe. Klára szép, barna asz- szony volt. Azóta már bizo­nyára ráncos az arca, festi a haját, hogy eltüntethesse az ősz szálakat és gyerekeket szült. Azóta talán már meg sem ismerné. Elza jutott eszébe. Micsoda ellentét! Klára barna volt, Elza szőke... Hát ilyen az élet! Egyik végletből a má­sikba. A Klárának ígért sze­relmet Elza kapja meg. .. A másik... valóban kaland volt... Két hétig tartó futó kaland ifjonti szerelmes fel- lobbanás. Eliza a felesége : lesz!... | Délelőtt cigarettázva, ing­ujjra vetkőzve állt az ablak­nál. A szállóval szemközti te­ret nézte, gyönyörködött a vi- rágbaborult japán cseresznye- fákban, amikor megszólalt szobájában a telefon. Rose volt a vonal másik végén. — Hogy kerülsz ide! — kér­dezte tőle, amikor lefutott hozzá a hallba. Rose megütközött. — Nem hívtál? — De. .. igen, igen! A táv­irat. .. igazad van. Emlék­szem. — Nohát, furcsa kérdéseid vannak! Mi újság? Mire van szükséged? — Átmenetileg semmire. Azóta megoldódott a problé­ma. Sőt: nemsokára megnyí­lik a kiállítás... — Örülök. Már azt hittem, lustálkodással töltőd napjai­dat. — S te? Mit csinálsz? — Mit gondolsz? Én sem korzózom! Ott is lesz egy ki­állítás. .. Suttogva beszéltek, bár a portáson kívül senki sem tar­tózkodott a hallban, az is a rádiót hallgatta. cAz erfurti mj.o mában Kevesebb, de jobb minőségű lesz a géberjéni alma cadik permetezés — mondja a brigádvezető. — Éven át napra készen műveljük a gyümölcsöst. Most nézgálic és Wofatox vegyesoldattal per­metezünk. Nálunk nincs „permetezési norma”. Annyi­szor végezzük, amennyiszer az időjárás megköveteli. A szakszerűen kézéit gyü­mölcsös megjutalmazza gon­dozóit. Rozgonyi elvtá-rs könyvtá­rának nagy része szakiroda­lomból áll. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi szakköny­veket is szorgalmasan forgat­ja. A szebb és a jobb minő­ségű alma előállítása: — ez életének lényege, legfőbb ér­telme. Mosolyognak az almák* amint fürdőznek a perme élé­ben. Király EUiz és Antal Ma­rika keveri ezt a „fürdővi- ziet” a gyümölcsfáik számá­ra. S aztán ha beérik az egész évi gondos munka ered­Antal Mari és az almák mölcskertészet brigádvezetője sz aranypanment mutatja. — Harmincadikén felküld- jük az Országos Mezőgazda­sági Kiállításra. A többi faj­tát majd később, mert azok­nak még jócskán émiök kell A géberjéni Győzelem Ter­melőszövetkezet fő terménye az alma. Noha, ezer hold összterületéből csak 30 ka­taszteri a termőgyümölcsös, mégis ez adja jövedelmének nagy részét S ha termőre fordul a harminchold fiatal telepítés is, akkor a jelenlegi bevétel megduplázódik. Tavaly négy és félezer má­zsa almájuk termett. — Az idén kevesebb lesz. Kétezer mázsára számítunk — mondja a brigádvezető. S nyomban hozzáteszi: — azon­ban a minőség sokkal jobb lesz, mint a tavalyi. Termé­sünk 95 százaléka exportké­pes. így látták nemrég a MÉK szakemberei Is. 1961-ban két aranyérmet ho­zott Erfurtból a nemzetközi gyümölcskiállításról a géber­jéni Győzelem Tsz. almája. — Mi a titka a jó minősé­gű atmatermeiésnek? — kér­dezem Rozgonyi Györgytől. — Titka? — és mosolyog. — Nincs annak titka — mondja határozottan. — Gon­dozni kell lelkiismeretesen, szakszerűen és akkor hálás a Zizeg az egészséget hozó permet!é. (Foto: Hammel József) — Itt maradhatnál estére... — Nem lehet. Feltűnhet. A következő vonattal visszame­gyek. Most pedig sétáljunk ki valamerre és mond él mindent. Tudsz valami jó he­lyet? — Kimehetünk ide, a szálló előtti parkba. — Nagyon otthonosan moz­gok — Miért ne! A kutya sem törődik velem... Rose elégedett volt. Hor­váth tartott tőle, hogy kifo­gást talál, de ehelyett dicsé­retet kapott. — Amint végrehajtottad az akciót, nyomban utazz fel Pestre. Két-három nappal előbb jelentkezz ki a szállo­dából. elég meleg az idő, töltsd az éjszakát a szabad­ban, vagy ahol tudod. .. Elza felől nem kérdezett. Rose maga hozta elő: — Sejtem, hogy Bécsben van. A rádióból hallottam, hogy nemzetközi konferen­ciát tart a Vöröskereszt: a magyar kérdést dolgozzák ki az ENSZ ötösbizottsága elé. Ha visszamegyek, találkozom vele... Rose az órájára nézett. — Mennem kell. Félóra múlva indul a vonatom. A SZER részére kevés anyagot adtál, de ez is több a sem­minél Most pedig tőlem kapsz valamit. Retiküljébe nyúlt, s gyufa­szál vastagságú, másfél centi­méter hosszú üvegfiolát adott át Horváthnak. — Üjabban kimegy divat­ból, de nem árt, ha van ná­lad. A rendeltetését ismered... — Persze — mondta az or­vos és szivarzsebébe rejtette az erős mérget. — Elvégre... szabad óráid­ban vegyészkedel — lódította Rose és cinkosan felnevetett — Már egy cseppje halálos... Horváthnak magának is ez volt a terve. Biztonságos hely. re, ahol senki nem találja meg befalaztatja a fiúval a pokolgépet, amelyet előzőleg pontosan beidőzített. Utána borozni hívja, és itatja mind­addig, amíg István el nem ázik. Éjfél felé hazakíséri. A múltkor megfigyelte, hogy olyankor már néptelen Istvá­nok külvárosi házának kor­nyéke. .. Valahol, a liget kö­zepén, elhagyatott helyen, bú­csúzóul még megkínálja abból az üvegből, amelyben benne lesz a fiola tartalma... Mire a rendőrség és az orvosok rá­jönnek, hogy mi okozta a ré­szeg fiú halálát, akkorra ő már árkon-bokron túl lesz, miközben a kohóba beépített pokolgép órája nesztelenül ke­tyeg. .. Senki nem tudja meg, senki nem veszi észre, hiszen aki odatette — halott, aki pedig még tud róla, az ország másik végében áztatja a lábát és hallgatja a rádiót, amikor bemondja majd, hogy felrob­bant az erdőslaki nagykohó!... (Folytatjuk.) ménve, ők is ott lesznek majd a szünetelők között, A géberjéni gyümölcsös szélében ládahegyek állnak két-három emelet magasan felrakva. Várják a termést* hogy majd telerakva őket be­barangolják. az országot, vilá­got, hogy ismét messzire vi­gyék hírét a géberjéni almá­nak, a géberjéni emberek te­hetségének, szorgalmának. Vincze György Törzsgárda-jelvény az állami gazdaságokban A megye állami gazdaságai­ban három és félezer az ál­landó dolgozók létszáma. Ezeknek a dolgozóknak túl­nyomó többsége már veterán­nak számít — figyelembe véve a gazdaságok rövid fenn­állásának idejét. Negyven százalékuk tíz, és 54 százalé­kuk öt éve dolgozik a gazda­ságokban. A gazdaságoknak ezeket a régi dolgozóit törzsgárda-jel­vénnyel jutalmazták meg. A munkában eltöltött idő alap* ján 1414 dolgozó ezüst, ét 1884 bronz jelvényt érdemeli kL fa, gazdagon termi egézséges gyümölcsét. Nem messze tőlük a Ra- pidtox II. permetezőgép zúg. Ezt a kitűnő masinát tavaly nyerték a megyei versenyen. — F.z az idén már a nvol­Már szemlátomást festi a lap az almafürtöket. Sárgá­ból pirosba hajló színek sok- téle változata ilyenkor a har­nincholdas géberjéni almai i­5et Rozgonyi György a gyű­Ónodvári Miklós IrL DOSSZIÉ iiiiiiiiiiiimmiiiimiiiiiuiiiimmmiiiiiimimiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiimimiiiiiimimHiiiiiiiiiniiiiiii 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents