Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

Hogyan lelt ói élet a tiszaadenyi Zöld Mező Tsz-ben: jó vezetés, jó termés — A tagság egyetértése 'földi kakaó árusításánál is. A ■ VIII. pártkongresszus tisztele- j téré indított kereskedelmi ve- I télkedés során a szabolcsi élel­miszer boltok bizonyultak a vidékiek legjobbjainak. Feb­ruár 15-től május 15-ig II mázsa belföldi kakaót adtak el. Három kilencnapos külföldi utazás és több tárgyjutalom illeti meg a szabolcsi győzte­seket. Mind a gyümölcslé, mind a kakaó árusítása ver­seny tovább folyik a második fél évben is. A megye 134 élelmiszer bolt­ja 86 millió forintot forgal­mazott az első fél évben, 102,9 százalékra teljesítve tervüket. A második fél évben tízmillió forinttal több forgalmat bo­nyolítanak le — a tervek sze­rint — a megnövekedett bolt­hálózattal. Páll Mind nagyobb figyelmet fordítanak a perem városré­szek üzlethálózatának kialakí­tására. Az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat 394 ezer forintos költséggel korszerű üzletházat épít az Incéd! sori új lakótelepen. Ebben az év­ben meg akarják nyitni a gyors ütemben épülő üzlethá­zat, melyben fűszer-csemege, tej-kenyér és húsúéit kap he­lyet. Hasonlóan korszerű, úgy­nevezett „ABC szuperedet” képeznek ki a Guszev-lakóte- lepan. —■ A „Mindent egy helyen”-bolt 200 ezer forintos átalakítás, berendezés után novemberben nyitja meg ka­puját. Sok ember kívánsága Régi kívánsága teljesült a Vörösfladsereg útja és a kör­nyékbeli utcák lakóinak: szep­tember 15-ig megnyílik az 51. sz. alatti fűszerbolt helyén a 45 ezer forintos költséggel át­épített tej-kenyér-édességáru bolt. A tej ivónak különöskép­pen örülhetnek a faibari vál­lalat munkásai, ilyen bolt ed­dig nem volt a környéken. 347 mázsa nvümolcslé — két külföldi ót Nemrég Kisvárdán is befe­jeződött az új helyiségbe köl­töztetett önkiszolgáló csemege­bolt átalakítása, berendezése, mely az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalatnak 65 ezer forintjába került. A tágas rak­tárral, bejáróval és kiszolgáló térrel ellátott önkiszolgáló bolt kielégíti a még ezután meg­növekvő igényeket is. Hason­lóan a .hétfőn átadandó Fő­utcai illatszerből!, mely tel­jesen Városi színvonal szerint készült el. 17 mázsa belföldi kakaó A bolthálózat fejlesztésével együtt növekszik az élelmi­szerbolt forgalma, áruválasz­téka is, 134 boltban az elmúlt év november 1-től 1962. június 30-ig 347 mázsa gyümölcslevet fogyasztottak a vásárlók. A megyék közül Szabolcs-Szat- márban fogyott a legtöbb gyü­mölcslé, — nem számítva az italboltokat, éttermeket. A második helyezésért két tízna­pos külföldi utazás jár a két legtöbb gyümölcslevet forgal­mazó bolt vezetőjének Fazekas Mihálynak (2-es csemege) és Nagy Mihálynak (3-as bolt.) Ezenkívül 2800 forint értékű utalványt osztanak ki a leg­jobbak között. A harmadik negyedévben 120 ezer üveg gyümölcslevet akarnak értéke­síteni. A gyümöieslé-áru6Ításhoz hasonlóan verseny folyik a bel­Két év, negyedik elnök. S még zárszámadás nem volt! Summázva, ez a mérlege a tiszaadonyi Zöld Mező eddigi működésének. S plusz a kár: 660 000 forint kiesés. - Okai? A rossz vezetés, az aszályos időjárás, tapasztalatlanság és a meg nem értés. Éhről folyik a beszélgetés az irodában. Az új elnök, Horváth Ferenc, aki Nyír­egyházáról került Tiszaadony- ba, nincs itt jelen. Beteg, ö a negyedik elnök. De az első kettő: Rácz János brigádve­zető és Gerő Árpád agronó- mus-párbti tikár, akik helyette­sítik, itt vannak. És véleményt mondanak. Őszintén, igazsá­gosan, Keresztesi Ferenc rak­táros, ifjú Nagy Gusztáv bri- gádvezeto és a pártszervező Szíjártó János jelenlétében. Nem volt tapasztalatunk — Azért jöttünk össze, hogy megbeszéljük á további tennivalókat, Aztán megy mindenki a dolgára. De ha már szóba került eddigi mű­ködésünk — mondja Rácz Erőnkhöz mérten — gazdaságosan Hallottuk, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál az év első felé­ben norm tudtak megbirkóz­ni az új gyártmányokkal. Hiába alakul elfogadhatóan a termelékenységi mutató, hiába kerekedik szép összeg­gé a megtakarítás, elégedet­lenek a gyárbeliek. Ez pe­dig vaskos problémát árul el, amelyre mielőbb fel kel­lene figyelnie a gyár felet­tes szervének. Először js: állandó időza­var kísérti őket Míg or­szágos viszonylatban egy- egy új gyártmányra mini- máldsan egy év felkészülési idő van, addig náluk ilyen­ről gyakorlatilag nem lehet beszólni. A szerkesztési osz­tályon négy ember havi átlagban ezer darab rajzot készít eű, nagy hajrában, természetesen hiányos kö­rültekintéssel. Az idő sür­get elv miatt történik ez, csakúgy, mint az, hogy a szerkesztési osztályon még be sem fejezteik valamelyik mintapéldány — prototípus — kimunkálását, a szüksé­ges alkatrészeket máris so­rozatban gyártják. Ha idő­közben változtatást kell végrehajtani, — ami nem ritka — kárba vész idő, anyag, energia. Hogyan? Megyénk egyik leg­ideálisabb üzemében is ilyen szervezési nehézségekkel küz­denek? „Legnagyobb igye­kezetünk ellenére is így van” — mondja a főkonstruktőr, s az igazgató helyeslőén bó­lint. Mert ebben az évben például 27 új gyártmányt kell készítenie a gyárnak, közöttük olyan nagyjelentő­ségűt, mint a min den tféthor­dó, a zsákszállító, vagy a nagy teljesítményű morzsoló­gép. S a szerkesztési osztályon négyen kénytelenek megol­dani a tengersok munkát. Ennél rosszabb állapotot el sem lehet képzelni. Bár a tervüket igyekeznek teljesí­teni a „gépjavítósok” sok olyan nehézséggel küzdenek meg, amely ésszerűbb irányí­tással elkerülhető volna. Huszonhét féle új gyárt­mány egy évben! Kicsit sok. örvendetes az, hogy nép­szerűek, kedveltek a nyír­egyházi készítmények a ha­zad és a külföldi piacon — egy minden tfelhordó gépük mér „elutazott” a mezőgaz­dasági kiállításra! — mégis el kellene gondolkodni azon: nem volna-e célszerűbb né­hány igen fontos mezőgaz­dasági gép készítésére spe­cializálni egy-agy üzemet — így a- megyénikbetMt is. Ke­vesebb géptípus mellett nemcsak a jelenleginél sok­kal gazdaságosabban termel­hetne az üzem, tökéletesít­hetnék a technológiát is, amely a jobb minőség alap­ja lehet. Tudjuk, mezőgaz­daságunk fejlődése megkí­vánja, hogy a jelentkező gépigényt a legjobban kielé­gítsük. Szerintünk meg le­hetne ezt akkor is oldani, ha egy üzemnek 27 helyett — mondjuk — csak nyolc- tíz új gyártmányt kellene elkészítenie esztendő alatt. Mert így csak költséges kapkodás a munka. Angyal Sándor Exportálják az őszi almát az állami gazdaságok Az állami gazdaságok áruér­tékesítési tevékenységében je­lentős a hústermelés. A me­gye gazdaságai az időarányos tervüket a főbb cikkekből túl­teljesítették. A szarvasmarha­hús értékesítésben a megyék között első helyen állnak. Idő­arányos értékesítési tervüket jó minőségben szarvasmarhá­ból 115.3, hízott sertésből 136,2, baromfihúsból 132,3, tojásból 143,1, és tejből 101,9 százalék­ra teljesítették. Zöldségei,adásban a tisza- vasváriák eredménye kiugró, ahonnan már 27 vagon zöld­paprikát ■ szállítottak el. A gyümölcsféléknél megkezdő­dött az exportra való értéke­sítés. Körtét az idén exportál­tak először. Megkezdték az őszi alma exportálását. Ezen a héten a parmen alma, a csemegeszőlő és a szilva sze­dését is megkezdik. A nyír- lugosi gazdaság 1800 mázsa csemegeszőlőt fog értékesíteni. i pártkongresszus tiszteletére Az állami gazdaságok versenyéről Az állami gazdaságok dől- | gozói az MSZMP VIII. kong­resszusának tiszteletére vállal­ták, hogy az idei tervhez ké­peit 350 millió forinttal ja­vítják gazdálkodási eredmé­nyeiket. A cél elérése érdeké­ben elsősorban a munka ter­melékenységét kívánják fo­kozni és a termelési költsége­ket csökkenteni. A gabonabetakarítás után most jutottak el a legnagyobb munkacsúcshoz, amely a ka­pások betakarításának befe­jezéséig, az őszi szántás-vetés elvégzéséig tart. Nagyrészt si­került már behozni az időjá­rás okozta elmaradást és 305 000 holdon elvégezték a tarlóhántást, 125 000 holdat szántottak az ősziek alá, 56 000 holdat pedig a tavasziak alá. A takarmánybázis növelése érdekében közel ötvenezer hol­don végeztek tarlóvetést. Ugyanakkor' meggyorsult a síi- lózá® és a szervestrágya ki­hordása is. A tervezett 16 millió mázsa silóból 2 300 000 mázsát tartósítottak eddig. Az őszi, kora téli csúcsforgalomra készül a MÁV Nagy erőpróbát jelent a MÁV-nak az őszi csúcsforga­lom, erről egyetlenegy szám­adat is szemléltetően tanús­kodik. Ez év második felében 7.4 millió tonnával több árut kell szállítania, mint az első fal évben. Ez érthető, hiszen az egész népgazdaság — az ipar és a mezőgazdaság — többet feeímel, s ennek megfelelően több árut kell rendeltetési he­lyére juttatni. Az őszi forgalom lebonyolí­tásában segít, hogy a MÁV új vagonokat vásárolt, amelyek­nek nagyobb a raksúlyuk, mint a régieknek. A MÁV vezérigazgatóság részletes és alapos, mindenre kiterjedő tervet készített, va­lóságos „menetrendet” az őszi csúcsforgalom lebonyolítására. Havonta 800 hektó ecetet ad fogyasztásra a nyíregyházi ecetgyár A nyíregyházi ecetgyárban 200 hektoliter ecetet tartalé­kolnak a megye boltjai szá­mára. Havonta 800 hektoliter ecet készül a gyárban kor­szerű eljárással, gépekkel. A baktériumok és a gépek együt­tes munkája készíti el a 180 hektós tartályban a savanyú folyadékot. Szűrés után kerül az ecet a földszinti nagy tar­tályba, a nagy szivattyú órán­ként 60 hektolitert fejt át a hordókba. A megyében egy hónap alatt általában 6—800 hektoliter ece­tet fogyasztanak. Más me­gyékbe is szállít a nyíregyházi ecetgyár, az elmúlt hónapban 300 hektolitert adtak Hajdú- Bihar és Békés megyének, amelyet már nem igényelt a megyei FÜSZÉRT vállalat. A kongresszusi versenyben részvevő silókombájnosok ki­emelkedő eredményeket érnek el. A Felsőnyomásd Állami Gazdaságban például Hankó János és Kovács János na­ponta 12—13 vagon kukoricát vág le és szecskáz gépével. Hankó János összteljesítmé­nye meghaladta már a 150 va­gont, Kovács Jánosé pedig a 130 vagont. A szántótraktorosok leg­jobbjai már éves tervük mi előbbi befejezéséért dolgoz­nak. Gerjenben Bráz Sándor már be is fejezte éves tervét. — Mi tagadás, míg ide nem került, széthúzás volt köztünk is. Az igazságos elnök Megszerették a városról fa­lura került elnököt a tisza- adonyiak. S ezt Horváth Fe­renc igazságosságával, ember­ségével, figyelmességével ér­demelte ki. Minden embert a megfelelő helyre állított. — Pedig szigorú — mond­ja róla Keresztesi. —És még­is szeretik. Magam is csodál­koztam amikor a tartalék ga­bonából olyanoknak is adott, mint Csatári Jenő, akiről mindenki tudja, hogy kevés munkaegysége van. S kérem, amilyen gyenge munkás volt ez az ember, az elnök hatá­sára úgy megváltozott. Télen a nagy hófúvások idején ' első gondja volt biz> tosítani a falu ellátásét. Gon­doskodott a betegek kórházba szállításáról, az állatok biz­tonságos takarmányozásáról. Megbeszélte a vetéstervet az idős. tapasztalt parasztokkal. Mindenki tudja mi a teen­dője. A kapásnövényeket csa­ládok kapták meg. Nincs is egy talpalatnyi kapálatlan terület sem a Zöld Mezőben. Becsületesen dolgoznak az emberek. Ennek köszönhető, hogy a terveket a növényter­melés és az állattenyésztés is teljesíti. y- Nem változnak most már a brigádvezetők sem — mondja ifjú Nagy Gusztáv. — S ez a helyes, csak így, előrelátó vezetéssel lehet eredményt elérni — véleke­dik. Lesz zárszámadás — S ez nem is maradt el — egészíti ki Rácz János. — Eddig háromszor kaptunk elő­leget. Horváth Ferencet követi a tagság. Sikeresen befejezték a cséplést. Az ősziek 1 mázsá­val többet fizettek holdan­ként a tervezettnél. S jók a kilátások a kapásokra is. A kifagyott 10 hold mák he­lyébe silókukoricát vetettek. Hét hold dohány helyett 10-et szerződtek. Vásároltak már Utos traktort, vetőgéoet, munkagépeket, villanydarálót, építettek dohányoajtát, 15 va- gonos kukoricagórét. Lesz az idén zárszámadás Tiszaadonyban. -Igen, mert a vezetés jó, az emberek elé­gedettek. Olyan elnökük van, aki megmutatta: csak bánni kell tudni az emberekkel, s akkor az eredmény nem ma­rad eL Farkas Kálmán János, — akkor megmondom: nem volt tapasztalatunk, s ráadásul olyan két évet fog­tunk ki, amikor aszály is súj­tott bennünket. Az átszerve­zés után sok jószág került a közösbe. Nem tudtuk, hol elhelyezni az állatokat. A sza­bad ég alatt tartottuk. Több állat beteg lett. Pusztult a tehén, juh, sertés. Szűkében volt takarmányunk is. Erő­sen ráfizettünk. Hiányoztak a gépek is. S ezért 10 napon­ként 25 ezer forintot fizet­tünk a gépállomásnak. Gyorsan pótolni akarták a mulasztást. Építkeztek. Több, mint 1 millió forintot költöt­tek önerejükből istállókra, hizlaldára, fiaztatóra, kutak­ra. Egyszerre azonban sok volt. Emésztette a munka­egység értékét. Miből lett a kár? — A gépállomás sem vég­zett jó munkát — vélekedik Gerő Árpád. — Emiatt kellett földbe szántani a naprafor­gót. Elvetették a burgonyát, de nem boronálták meg. Az emberek kedvét szegte ez. Nem dolgoztak. Sok hibát vé­tett a vezetőség is. Közön- bős volt. Példa rá a tavalyi aratás. Mikor hazajöttem az iskoláról, még nem volt meg­kötve a szerződés a gépállo­mással. Nem szervezték meg a munkát. Emiatt 70—80 ezer forint kár származott a szemveszteségből. S 200 hold kapálatlan növény is volt. — Nem volt szakemberünk sem — szól közbe Keresztesi Ferenc. Nagy volt a felelőtlenség. S ennek két éven át a tagság látta kárát. Fillért sem osz­tottak részükre. Ugyanakkor egyes vezetők dupla háztájit használtak. Az emberek nem ismerték a tsz tervét sem. — Én brigádvezető va­gyok, az voltam ezelőtt is,- de csak most ismerem a tervet, hogy ide került Horváth elv­társ. Ezelőtt megtettek olyat, hogy még meg sem volt a malac, de már papíron elad­ták. így csináltak a libával, kacsával is. Ha 200 hold ka­lászost terveztek, csak 160-at vetettek eL Becsapták a fel­ső szerveket is, bennünket is — vélekedik. — Ez évben következett be a fordulat — mondja —, s ebben nagy ré­sze van az új elnöknek. — Ez az igazság — véleke­dik Keresztesi. Kétnapos találkozón vettek részt a fiatal magyar írók Miskolcon Kétnapos találkozót ren­deztek Miskolcon, illetve Lil­lafüreden a fiatal magyar íróknak. A rendező szerv Mis­kolc városi tanácsa voit. Kü­lön meg kell ezt említeni, mert a találkozó jól sikerült, s ez nem csak — bár elsősor­ban — az írók felelősségtuda­tán múlott, hanem a kitűnő szervezésen is. A kétnapos találkozó mind­két napján lényegbevágó és forró hangulatú vita folyt, nem egészen a meghirdetett tárgy körül ugyan, de min­denesetre ezzel kapcsolatbaj:. A vita középpontjában a szo­cialista emberábrázolásnak kellett volna állnia. Erről is volt szó; de még több az íród felelősségtudatról, arról, hogyan találhatnak és találja­nak utat a fiatal írók jelenünk legteljesebb kifejezésere. őszinte bírálatok hangzottak el, szem től-szembe, a megal­kuvás, az időszerű nagy kér­dések mellőzése, a puszta lor- malizmus ellen, hitet tettek a fiatal írók a párt, népünk a szocializmus építése mellett. Különösen jó érzés volt, hogy a néha egészen éles vitahang ellenére is nem alakultak ki kisebb táborok, a népes író­küldöttség körében, hanem az egész találkozóra az összefo­gottság, az együvétartozás, a közös célok érdeke nyomta rá bélyegét. Még két jelentős dologról kell megemlékezni. Az egyik az, hogy ezen a találkozón nyoma sem volt annak a ket­tősségnek, amely az utóbbi években mindig kísértett: a vidéki megkülönböztetésnek. Megnyugtató ez az új helyzet; nem véletlen, hogy éppen a fiatal írók körében válik múlttá. A másik jelentős do­log, amely főként a szabol­csiaknak hoz örömet: a meg­élénkült, megpezsdült borsodi irodalmi élet. Elz a találkozó próbaköve is volt ennek az utóbbi időben tapasztalt je­lenségnek, már tudniillik ab­ból a szempontból, hogy elég erőt képvisel-e a miskolci iro­dalmi élet egy ilyen nagy meg­mozdulás összefogására. Tellett az erőből. A személyes kap­csolatok is megerősödtek; meg­ismerték a megyék adottsá­gait, s Borsod-Sza bölcs vi­szonylatában felmerült egy egészséges gondolat is. A jö­vőben szorosabban működhet­ne együtt a két megye írói csoportja, Nyíregyházán, vagy a megye valamelyik más köz­ségében irodalmi estet ren­dezhetnének a borsodiak iro­dalmi lapjának a Napjaink­nak égisze alatt, s a szabol­csiak viszont látogatáson ve­hetnének részt Ezek a talál­kozók gyakoribbá is válhatná­nak, amely mind a két megye íróinak, mind az irodalomsze­rető közönségnek javát szol­gálná. A fiatal írók találkozója Miskolcon, illetve Lillafüre­den véget ért, de nem ért vé­get, sőt a jelekből ítélve tu­lajdonképpen most kezdődött az igaza találkozó, az egész magyar, fiatal író nemzedék munkásságában. Sipkay Barna Szabó les-Szat már ban fogyott a legtöbb gyümölcslé Üzletházat kap az Incédi sori új lakótelep, „Mindent egy lielyen“-bol tot a Guszev — Korszerű bolthálózat épül , a perem városrészeken 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents