Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-26 / 199. szám

felbérelt nyugat-bcrün? subancftk ai. NDK határán rendezett provokációkkal igyekeztek megbontani Berlin békéjét. A nyugatnémet provokátorok által meggyilkolt Rudi Amstadt százados temetése Erfurtban Hírek sorokban Szófia: Megtízszereződik minden szocialista ország ereje Sz tóján Szjulemezovnak, az Állami Tervbizottság elnöK- helyettesének vezetésével pénteken bolgár küldőt.ség utazott a Kínai Népköztársa­ságba, hogy részt vegyen a boigár—kínai tudományos és műszaki együttműködési bi- zoiság ülésszakán. Kínából a küldöttség a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba uta- , zik a bolgár—koreai tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dési bizottság ülésszakára. Athén: Hivatalos adatok szerint csupán Athénban 125 000 a nyilvántartott munkanélküliek száma. Róma: A szicíliai Leonforteban gyermekbénulási járvány tört ki. Több mint húsz gyermek i kapta meg a súlyos betegsé- J get, négy közülük meghalt. A ' hatóságok szigorú intézkedé­seket hoztak a járvány terje­désének megakadályozására Szófia: A „bolgár Riviérán” az idén körülbelül 200 000 külföl­di tölti nyári szabadságát a világ minden részéből. 1963- ban az új üdülési szezon ele­jére a Balkánturiszt több újabb szállodát ad át az üdü­lők rendelkezésére. A nesze- beri Naposparton öt, új, sok­emeletes szállodát építenek. Az Aranyhomok üdülőtelepen három szálloda épül, amely közül az egyik 12 emeletes lesz. Dublin: Eisenhower tábornok pénte­ken Dublinből — európai uta­zásának befejezésével — ha­zaindult az Egyesült Államok­ba. Indulása előtt kijelentette: „a világ népei nem akarnak háborút és bizonyos' vagyok benne, egyetlen nemzet sem lesz olyan esztelen, hogy konf­liktust robbantson ki.” Bari: Pénteken délután Bariban összetűzésre került sor a rend­őrség, s mintegy száz mun­kanélküli építőmunkás között. A munkanélküliek csoportja a nagyiparosok szövetségének székháza elé vonult, hogy munkát követeljen. A rend­őrök megpróbálták szétoszlatni a tüntetőket, ami heves ösz- szetűzéshez vezetett. Mintegy húsz személy megsebesült, több tüntetőt letartóztattak. A Pravda vezércikke Hruscsovnak a Béke és szocializmus című folyóiratban megjelent cikkírói A Pravda szombati számá­nak vezércikke méltatja Hrus- : csov szovjet kormányfőnek „A [szocialista világrendszer fejlő­désének időszerű kérdései” címmel a Béke és szocializmus című folyóirat szeptemberi számában megjelent cikkét. Hruscsov cikke behatóan jel­lemzi a szocialista országok gazdasági együttműködése íej- lődésének új szakaszát, felveti a nemzetközi munkamegosz­tással, a szocialista országok termelésének kooperációjával éí összehangolásával, anyagi­technikai bázisának további erősítésével kapcsolatos kér­déseket. — A szocialista világrend- szer a rendszerhez tartozó or- jszágok minden vonalra Kiter­jedő együttműködése alapján fejlődhet csak sikeresen. „Alapvétő érdekeink — ír­ja Hruscsov — a szocializ­mus és a kommunizmus építésének érdékei meg­követelik az erőfeszítések egyesítését minden egyes ország nemzetgazdaságá­nak fejlesztésében és az egész szocialista közösség erejének gyarapításában, állandó gondoskodást tesznek szükségessé a szocializmus egységes anyagi-technikai bá­zisának erősítését illetően. Eb­ben látjuk mi a szocialista vi lágigazdaság fejlesztésének fő útját.” — A testvéri kommunista U Thant szombat délután érkezett Moszkvába Moszkva, (MTI): U Thant, az ENSZ ügyveze­tő' főtitkára szombaton, ma­gyar idő szerint 16,20 órakor a szovjet kormány meghívásá­ra Moszkvába érkezett. A fő­titkár az előzetes program szerint hétfőn találkozik Gro- miko külügyminiszterrel, majd felkeresi Leonyid Brezsnyevet, a Legfelső Tanács elnökségé­nek elnökét, kedden pedig Jaltába repül, ahol a szovjet kormányfő, Nyikita Hruscsov fogadja. Várható, . hogy szóba kerül a nyugat-berlini kérdés. és munkáspártok, a szocialis­ta világközösség kormányai, népei — folytatja a Pravda vezércikke — nemes célt tűz­nek maguk elé: megtanulni, hogy teljes mértékben ki­használják a szocializmus elő­nyeit, amelyek az új világ­rendszer lécezésének tényéből fakadnak, bátran rátérni az ipar szé eskörű kooperálásdra és maradéktalanul kihasználni a szocialista tervgazdálkodás előnyeit. — A szocialista világrend­szer keretei között a nem­zetközi munkamegosztást tervszerű folyamatként szervezik meg és fejlesz­tik tovább a szocializmus gazdasági törvényeinek tu­datos felhasználása alap­ján. „A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelvei” cí­mű dokumentum, amelyet a testvérpártok júniusa tanács­kozásukon hagytak jóvá, irá­nyító szerepet játszik a gaz­dasági együttműködés fejlesz­tésében. — Közös célunk: a szocia­lista világgazdaság egységes komplexumként való felépí­tése. E célt szolgálja a KGST- országok népgazdasági tervéi­nek összehangolása. Már meg­történt egyes tervmutatók összeegyeztetése 1965-ig. Most folynak a kölcsönös tanácsko­zások a legközelebbi 20 év terveire vonatkozólag. — Felmerül az a kérdés, hogy az alapvető termelési ágakat illetően egységes ter­veket dolgozzanak ki, hogy a KGST keretei között egyez­tessék össze a felhalmozások kialakítására és felhasználásá­ra vonatkozó politikát, han-; golják össze a beruházási programokat és egyre kiter­jedtebbé váljék az a gyakor­lat, hogy közösen finanszíroz­zák a nemzetközi jelentőségű objektumok építését. Megértek a feltételek ah­hoz, hogy egységes terv alapján végezzék azokat a nagy fontosságú tudomá­nyos és technikai kutató- munkálatokat, amelyek közös érdekkel bírnak. További intézkedéseikre van szükség a külkereskedelmi rendszer tökéletesítésére. — A KGST keretei között folyó együttműködés fejleszté­se érdekében meg kell oldani azt a kérdést, milyen irányod­ban folyjék a termelés spe- cializálása minden egyes szo­cialista országban. Ennek az a célja, hogy a Leggazdaságo­sabban lehessen biztosítani közös Szükségleteinket. Elér­kezett az ideje, hogy legalább 1970-ig mérleget készítsünk or­szágaink termeléséről és fo­gyasztásáról a főtermékf aj tá­lcát illetően és ezen az alapon kidolgozzuk a termelés állam­közi spécializálásának és koo­perációjának átfogó sémáját A gazdasági fejlődés koo­perációja megtízszerezi minden szocialista ország és az egész szocialista vi­lágrendszer erejét. Az erőfeszítések egyesítése révén a szocialista országok még gyorsabb ütemben fej­leszthetik a szocialista világ­gazdaságot, még gazdaságosab­ban és céltudatosabban, keve­sebb munkaráfordítással és anyagi eszközzel folytathatják termelésüket. — A szocialista közösség or­szágai előtt újabb, hatalma* lehetőségek nyíltak meg, hogy befolyásolják a világ fejlődé­sét. A szocialista világrend­szer további erősödése, a szo­cialista országok politikai és gazdasági kapcsolatainak tö­kéletesítése mégdnkább fokoz­za a marxista—leninista esz­mék vonzóerejét — írja be­fejezésül a Pravda vezércik­ke. Épül a „szovjet Gibraltár4* Ukrán és belorusz tervező- irodák elkészítették a világ egyik legfontosabb csatorná­ja, a Dnyeper—Nyeman csa­torna terveit. A mindössze hetven kilométer hosszú csa­torna, amelynek tervéről Hruscsov a kremencsugi erő­mű felavatásakor tett először említést, összeköti a Balti tengert a Fekete- és az Azovi tengerrel, s felesleges­sé teszi a Gibraltáron át hú­zódó hétezer kilométeres utat az északról délre, dél­ről északra közlekedő szov­jet tengerjáró hajók számá­ra. A csatorna építését, amely több évig fog tartani, rövide­sen megkezdik. UTIJEGYZET: Kosa Ferenccel Helsinkiben Kósa Ferencet, vagy ahogy 6zükebb hazájában, Nyíregy­házán megszokták: öcsit, jól ismerik az olvasók. A köz- gazdasági technikumban ta­nult, szerette az irodalmat, imádta a zenét és nagyon vá­gyott rá — mint a legtöbb fiatal _, hogy egyszer majd olyat csinál... Milyen is az élet. Bujtbsiak voltunk tulajdonképpen mindketten, aztán ő elkerült Budapestre, a Színház és Filmművészeti Főiskolába, s Helsinki sugárúti án találkoz­tunk. Fesztiválkendőt és vi­rágot lobogtatott a sorban, útban az olimpiai stadion fe­lé. Ott volt a magyar küldött­ség néhány tagja között a dísztribün előtt üdvözölni a világ ifjúságát. S néhány perc múlva a lelátón ültünk, be­szélgettünk a legaktuálisabb témáról: hogy jutott el eddig a nyíregyházi szobafestő fia. — Ötödéves vagyok a fő­iskola filmrendezői szakán, s mint a főiskola KISZ titká­rát küldött a fesztiválra a nyolcadik kerület. Ám, a megbízatás távolabbi. Az én filmem képviseli a fiatal ha­zad filmművészetet a három­napos nemzetközi filmszemi- ráriumon Meghívott a filmkongresz- bzus színhelyére, a Palace HJOziba. Már sajnálom, hogy nem mehettem el. Utón haza­felé — Leningrád—Moszkva között — a gyors étkezőko­csijában aztán nem mulasz­tottam el helyrehozni a csor­bát. — Nyilván a filmkongresz- szus volt a legnagyobb élmé­nyed... — Elképzelheted. Idáig — a néma filmeket leszámítva — két filmet rendeztem. Az elsőt „Etűd egy hétköznapról” a cambrtdgei főiskolai feszti­válon mutatták be. Ez volt a második, amelyet én vetítet­tem negyven ország filmese előtt, mint a kongresszus egyetlen magyar részt vevője. Én nem tudom így természe­tes-e, de nekem a fejembe szökött közben a vér, amikor megtapsolták „A fényt”-t. — Mi a témája? — A VIII. kerületi munká­sok, pontosabban a Ganz- MÁVAG kovácsainak hétköz­napja. Róluk és nekik készí­tettem a filmet, ők a szerep­lői. Láttad volna, milyen ket­tőzött örömmel fogadták a hírt: ez a film képvisel ben­nünket a VIT-en! Amikor le­vetítettem nekik az elutazás előtt, nagyon tetszett, s ez volt számomra is a legnagyobb elismerés. — Es jutott a sikerből Hel­sinkibe is? — Azt hiszem, igen. Tap­solt egy indonéz lány, egy ja­pán és brazil filmes, aztán gratuláltak. Nyina Drobiseva is odajött és kezet fogott ve­lem. (A „Tiszta égbolt” női főszereplője.) — Mit tanultál a három nap alatt? — Talán a legfontosabb: hogy sok országban csak sza­vakban van meg a művészetek szabadsága. Sokat beszélget­tünk filmekről, művészetékről, irányzatokról. A vitában, amelynek a tárgya a fiatalok helyzete a szocialista és kapi­talista fi lmimű vészétben, fel­szólalt egy fiatal amerikai. „Nálunk szabadság van”, — mondta — „mindenki min­dent csinálhat a film eszkö- zedvel.” — Mit csináltál te — kérdeztem, mire kiderült, hogy semmit, mert nincs hoz­zá pénze. Ilyen a szabadság: sok pénz, jó gazdag produ­cer kell hozzá. Az pedig meg­határozza, mit és hogyan le­het. Hiába akarná megmutat­ni az élet árnyékos oldalát a fiatal rendező, ha a producer éppen streap teaae-et akar... És így lesz az mindaddig, amíg nyugaton csak jó pénz- szerzési alkalom a film. — Találkozásaid hatása...? — Érdekes. Egy francia fia­tal — aki szintén rendező — például azt mondta a filmem­ről, hogy az a baja, hogy mozgással akar kifejezni. Sze­rinte a mozdulatlanságban több a kifejező erő. Azt hi­szem, jogosan mondtam neki a vita közben, hogy ez a szem­lélet az érdektelenséget, a tragédiát képviseli. Az én stí­lusom merőben ellenkező tö­rekvés: azt a sajátos ellent­mondást keveri, hogy előre megírni és mégis ellesni, hi­szen, akikről készül a film, maguk játsszák el benne. A valóságot nem lehet erőszakol­ni, így az ember munka köz­ben érzi a rendkívül erős kontrollt. A kovács az én se­gítségemmel mondja el a film nyelvén, amit akar. Csak a vidóságot mondhatja el és ez így kollektív filmalkotás. Feltehető, hogy ez lesz az első filmem, amit már a mo­zik is bemutatnak. — Említetted Nyina Drobi- sevát... — Igen, s nagy az örömöm, hogy nem csalódtam benne a találkozás után. Szerény, igaz ember. Meghívtam: legyen a vendégem Budapesten, s el­mondtam, hogy szállást csak a diákszállóban, étkezést a menzán adhatok, s autóstop­pal mehetünk országot nézni. És a világsztár, aki filmjével bejárta a kontinenseket, elfo­gadta a meghívást, szeptember e éjén talán már meg is érke­zik a férjével. Szeretném, ha Nyíregyházára is elmennénk velük néhány napra. Jelenet „A fény” című filmből. — Még egy éved van a fő­iskolán. Ml lesz azután? — Ha valaki Kitűnő az öt év során, megpályázhatja a római ösztöndíjat. Négy évig sikerült tartani a feltételt. De arra is gondoltam, hogy szí­vesen elmennék Csuhrajhoz rendezést tanulni. Aztán? Mi­előtt hozzáfognék első, na­gyobb játékfilmemhez, leg­alább egy évig azokkal az emberekkel akarok együtt dol­gozni, élni, akikről majdani filmem szól. Addig persze, szeretnék készíteni néhány kisfilmet, köztük az otthoni Bujtosról, a téglagyári agyag­gödrök szükségfürdőjéről, amelynek az lenne mondani­valója, hogy csináltak a sze­gények belőle strandot maguk­nak. Szereplőjének a Bujtos jellegzetes figuráját, Izsák Imrét kérem- meg. Kattognak a kerekek, mú­lik az idő. Megragadnak az emlékek, bontakozik a jövő. S biztos, hogy az már közel sem lesz annyira küzdelmes öcsi számára sem, mint ami­lyen volt egészen eddig. Kopka Jáno* 9

Next

/
Thumbnails
Contents