Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-19 / 194. szám

Az 1000 és a 20000 ' ünnepi sportműsor aihotmámjunk születésének évfordulótól! A IkotmányuTtk születésé- nek 13. évfordulóján ünnepi sportműsor, a külön­féle sportesemények sokasága jelzi a sportolók körében ez évfordulót A sportkedvelők­nek az lesz a probléma: me­lyik eseményt válasszák ki a sok közül. Most gazdagabb a sportéle­tünk és. * Amikor erről beszélünk — nem ünneprontásként — ér­demes néhány szót szólni sportéletünk fejlődéséről. Pon­tosabban visszaemlékezni ar­ra a „sportra”, amely Sza­bolcsban mintegy két évti­zeddel korábban létezett, s ezzel összehasonlítani a fél­szabadulás óta megtett utat Felszabadulásunk előtt me­gyénkben összesen mintegy 'zer sportoló volt ezek is lágyrész* olyanok, akik vedvtelésként, mint kiváltsá­gosak sportoltak. Nyíregyhá­zán kívül Nagyhalászban, Kisvárdán, Nyírbátorban és Mátészalkán lehetett talál­kozni sporttal, leginkább egy- egy labdarúgó-csapattal. E csapatok rendszerint egy-egy pénzesember — gyáros, mal­mos, kereskedő, stb. — gyá- motításából működtek. Példa erre a nyírbátori egyesület, mely Béni néven futott s kettős hasznot hozott tulaj­donosának. Reklámozta a Bórri-telep gyártmányait, s a sportrendezvények bevételé­leivel is növelte a hasznot A középiskolákban folyt egyedül elfogadható sportélet, 3 Nyíregyházán működő NYETVE sportkör is főleg a középiskolákból szerezte után­pótlását Viszont ez sem je­lentette azt, hogy a fiatalság nagy része hozzájutott a sporthoz, mert a középiskolá­ba bejutni egyszerű ember fiának — szinte elérhetetlen volt A munkás- és parasztfiata­lok számára egyetlen lehető­ség volt, kötelezően: a „leven­te” hírhedt intézménye. Már amennyire itt sportéletről le­hetett beszélni. Az itt folyt testnevelési gyakorlatok el­sődleges célja a háborúra va­ló előkészítés, a vakfegye­lemre való betörés volt. A felszabadulás — mint életünk minden terüle­tén — a sportban is forra­dalmi újat hozott. Mezítlábas labdarúgó-bajnokságokkal in­dult a sport kibontakozása, majd 1948-ban megalakultak az első szövetségek. Ezeket követte az MHK mozgalom. E mozgalom hibái ellenére is jelentős a magyar sport fej­lődése szempontjából, hiszen tömegekkel kedvel tette meg a sportot, s létrehozta az egyes szakosztályokat. Később a kommunista párt javaslatára egységes, központi irányítás alá kerül a sport. Ekkor jöttek létre a testne­velési és sport bizottságok. A _magyar sport történetében először, ekkor valósult meg, hogy állami vezetésünk vet­te kezébe a sport irányítását. Az 1956-os ellenforradalom törést okozott a magyar sport­Elk észült az új pálya Kibontakozó sportélet Tarpán Kecskés István, tarpaá le­velezőink községének sport­életéről számolt be. Mint írta, Tarpán korábban igen nagy problémát okozott, hogy nem volt a községben sportpálya. így nem tudták a fiatalokat foglalkoztatni, s még a tehetséges sportolók is kedvüket veszítették. A közelmúltban megválto­zott a helyzet a négyezer lel­kes községben. Széles körű társadalmi összefogás indult, nagy segítséget nyújtott a ter­melőszövetkezet vezetősége, s megindult a sportélet fellen­dítése. Legfontosabb felada­tuknak egy sportpálya építését tartották. Késlekedés nélkül hozzá is fogtak. A községi KISZ-szarvezet fiataljai tár­sadalmi munkában mintegy négyszáz órát dolgoztak. S az eredményes munka gyümölcseként a pálya el is készült. így augusztus 15-én a tarpaiak nagy örömére meg­nyitó ünnepséget rendeztek a sportpályán. Gazdag műsor szórakoztatta a község lako­sait. Délelőtt kézilabda, röp­labda bemutatók voltak, dél­után pedig Tarpa labdarúgó- csapata bemutatkozott, mint az összevont járási labdarúgó- bajnokság egyik újonca. A bemutatkozás eredményes volt, hiszen 1:1 arányú, döntetlen eredményt értek el a jó képes­ségű csengeni labdarúgók el­len. A községben tehát megtör­téntek az első lépések a sport­élet fellendítésére. A kezdet sikeres volt. Azonban a jövőben Igen ko­moly feladat vár a vezetőség­re. Tovább kell fejleszteniük, csinosítaniuk a sportpályát, sportolási lehetőségeket kell teremteni, hogy egyre több tarpai fiatal kapcsolódjon be a rendszeres sportolásiba. A lehetőség meg is van ehhez, s reméljük, hogy a legközeleb­bi spartakiádon is ott lesznek sportolóink, s jó eredmények­kel hívják fel magukra a fi­gyelmet — Fejezte be levelét Kecskés István. Nagyszerűen szerepelt Nagykálló Debrecenben O. GŐCS—Nagykálló 2:2 (l:t) Pénteken délután a nagyer­dei stadionban játszották le a D. Gördülőcsapágy-gyári Va­sas—Nagykállói MEDOSZ NB III-as labdarúgó bajnoki mér­kőzést A két csapat így állt fel. D. GÖCS Vasas: Simon — Árva, Kádár, Csatlós II. — Tátrai, Csatlós I. — Somogyi, Kiss. Sági, Móré II., Kovács. — Nagykálló: Tisza — Milotai, Gelsi, Orosz — Antal, Vajda — Lelesz, Veres, Torma, Vá­gó, Acs. A debreceniek igen jól kezdtek, az első húsz percben irányították a játékot. A 16. percben Kiss révén a GÖCS Vasas szerezte meg a veze­tést; A nagykállóiak nem ad­ták fel, lelkesen küzdöttek és a 37. percben 11-esből egyen­lítettek. Vajda értékesítette a büntetőt. Szünet után a deb­receniek fölén? «»skedtek, jó­részt a vendégcsapat irányítot­ta a játékot. Az 58. percben Simon elvétette a labdát és Lelesz közvetlen közeiről a Nagykálló nak szerezte meg a vezetésit. Már-már úgy látszott, hogy így marad az eredmény. A 80. percben Kezes játékve­zető 11-est ítélt a hazai csa­pat javára. Somogyi a bünte­tőt Tisza kezébe rúgta. A bí­ró megismételtette a 11-est, melyet másodjára Móré IL biztosan lőtt a hálóba. Kezdeti jó játék után a D. GÖCS Vasas lendülete alább­hagyott, s a végén még örül­hetett is a döntetlennek. A Nagykállói MEDOSZ feltétle­nül megérdemelte az egyik pontot. Jók: Kádár, Csatlós II., Somogyi, illetve Milotai, Gel­si, Orosz és Lelesz. ban. A múltból előbukkant elemek mindent elkövettek, hogy szétzúzzák az egységes testnevelési rendszert. 1957- ben kormánybizottság irá­nyította a sportmozgalmat, s egy év múlva a Magyar Szo­cialista Munkáspárt javasla­tára megalakultak a testneve­lési és sport tanácsok. Az MSZMP sporttézisei mérföldkövet jelentenek a magyar sport fejlődésében. A sportot, mint a munkára va­ló nevelés egyik fontos eszkö­zét jelölik meg, biztosítják egységét, tisztaságát. Nagy segítséget nyújtottak a Kilián Testnevelési Mozgalom — mint a tömegsport eddigi legjobb módszerének — létre­jöttéhez. fi az egykori 1000 spor­tolóval szemben ma már a rendszeres bajnokság­ban mintegy 10 ezer igazolt versenyző szerepel, a Kilián Testnevelési Mozgalomban csak eddig 20 000 fő vesz részt, s az idei nyári spar- takiádban 18 000 falusi spor­toló vetélkedett. Községeink­ben egyre fellendülőben, megerősödőben van a sport. Egyetlen olyan községünk nincs, ahol nem lenne vala­milyen sportlétesítmény, ne kedvelnék a sportot. Nagy eredmények ezek, s örvendetesek, mert korlátlan lehetőségeket rejtenek maguk­ban. Pártunk, kormányunk lehetőséget teremtett hazánk minden dolgozójának a spor­toláshoz. — Sportolóinkon, sportvezetőinken, s — mond­hatni, mindannyiunkon mú­lik, hogy hasznosan éljünk e lehetőségekkel. BÉZI LÁSZLÓ Tiszai döntetlent játszott Jeney mesterrel A sakk-vegyesmester verseny eredményei A Nyíregyházán folyó sakk- vegyesmester verseny máso­dik napján már küzdelme­sebb találkozókon dőltek el a játszmák. Eredmények: Sebestyén—ifj. Szabó 1:0. Sebestyén mester angol meg­nyitást választott és eléggé gyorsan nyert Fiüep—Győri 1:0. Filep mester pozíciós já­tékban túljátszottá ellenfelét. Tompa—Kovács függő, Vityi— ifj. Nagy függő, Aranyász— Bökönyi 1:0, Ármos—Erdélyi 1:0, Jeney—Tiszai döntetlen. Királyindiai védelmet ját­szottak, s a középjátékban Tiszai hátrányosabb helyzet­be került, azonban sikeresen védekezett és kiegyenlített játszmában 'döntetlenben egyeztek meg. A ma Kézilabda: Délelőtt 10 órai kezdettel női NB Il-es bajno­ki mérkőzés a stadionban. A Nyíregyházi Munkás csapata az Egri Lendület együttesét látja vendégül. Utána 11 óra­kor a Nyíregyházi Munkás— Nyíregyháza válogatott, férfi mérkőzést bonyolítják le. Labdarúgás, NB II: Nyír­egyházi Spartacus—Szolnoki MÁV. Nyíregyháza, stadion 16 óra 30 perckor. Vezeti: Buzási. További mérkőzések: Salgótarjáni KSE—DEAC, Egyetértés—Eger, Diósgyőri VTK—Ózdi Kohász, Borsodi Bányász—Miskolci VSC, Bp. Előre—Szegedi VSE, Kecske­méti Dózsa—Ganz-MÁVAG, Láng Vasas—Bp. Spartacus. NB III: Kisvárdai Vasas— Miskolci Bányász. Kisvárda 16 óra 30 perckor. Vezeti: Srankó, Rudabányai Bányász —Nyíregyházi Munkás. Ruda- bánya 16 óra 30 perckor. Ve­zeti: Simon dr. További mér­kőzések: Miskolci Munkás— Kazincbarcika, Somsóly— Gyöngyös, Egri Honvéd— Hajdúszoboszló, D. Dózsa— Egereseim, Autóbusz—Szuha- völgy. Megyei bajnokság: Nyíregy­házi VSC—Vásárosnamény, NY VSC pálya, délelőtt 9 óra­kor, Nyíregyházi Spartacus II—Nagyecsed, stadion, 14 óra 45 perckor, Nyírbogdány —Tiszavasvári, Mátészalka— Dombrád, Nagyhalász—Ib- rány, Tiszalök—Nyírmada, Balkány—Nyírbátori Sparta­cus, Nyírbátori Dózsa—Fehér- gyarmat. Összevont járási bajnokság: Baktalórántháza—Anarcs, Kisvárda II—Vaja, Nyírib- romy—Záhony, Nyírtass—Tu- asér, Ajak—Mándok, Pap— Gyulaháza, Apagy—Tornyos- pálca, Gáva—Tisza bércéi, Nyíregyházi Dózsa—Vencsel- lő, Paszab—Dózsaszőllő, De- rnecser—Gyulatanya, Tisza­vasvári TSZ—Rakamaz, Hon­véd ASE—Kemecse, Kótaj— Sóstóhegy, Csenger—Cégéiny- dányád, Nábrád—Kocsord, Nagydobos—Ópályi, Tyúkod— Nyírbogát, Jánkmajtis—Máté­szalkai VSE, Fehérgyarmat— Szamosamgyalos, Mátészalkai Vörös Meteor—Tarpa. Sakk: A vegyesmester ver­seny negyedik napja az Iro­daház első emeleti termében, reggel 9 és délután 17 órától. Sportlövészet: A hagyomá­nyos alkotna ánynapi emlék- verseny reggel 8 órától a sta­dion mögötti kispuska lőté­ren. Teke: Alkotmány Kupa egyéni bajnokság a Munkás, a Dózsa és a Postás pályá­kon. Spartakiád: Megyénk leg­jobb falusi sportolói az or­szágos Spartakiád döntőn sze­repelnek Pécsett Úszás: A megyei pontszerző i sportesemények úszóverseny negyedik fordu­lója Nagykállóban délelőtt 10 órai kezdetteL fllkotmánynapi sportműsor Kerékpár: Délelőtt 11 óra­kor háztömbkörüli verseny a Dózsa György, a Jókai és a Rákóczi utcán. Kézilabda: Alkotmány Ku­pa mérkőzések a stadionban reggel 8 órától 4 férfi és 4 női csapat részvételével. Labdarúgás: Utcai labdarú­gó-bajnokság 7 órától 9 óráig a Dózsa, az NYVSC, az ÁMG, a Diák pályákon és a stadion­ban. Lovassport: A vásártér mel­letti gyakorlópályán 15 órai kezdettel lovasverseny és be­mutató. MHS rendezvény: Az össze­tett honvédelmi sportverseny megyei döntője délelőtt 10 órától a Sóstón, a kijelölt te­repen. Röplabda: Négy férfi csa­pat részvételével Alkotmány Kupa és négy férfi csapat részvételével Szamuely Kupa mérkőzések reggel 8 órától a stadionban. Sakk: A vegyesmester ver­seny ötödik napja az Iroda­ház I. emeleti termében. Teke: Az Alkotmány Kupa egyéni bajnokság döntő mér­kőzései a Dózsa, a Munkás és a Postás pályákon. Tenisz: Alkotmány Kupa egyéni verseny női, férfi, ser­dülő, ifjúsági és felnőtt szá­mokban reggel 8 órától a te­niszstadionban. Vízisport: A Sóstón délelőtt 10 órától tóúszó és csónakver­seny. A megye járási székhelyein, valamint a községekben a Járási Testnevelési és Sport Tanácsok ünnepi sportmű­sort, bemutató mérkőzéseket rendeznek. Tízéves a Megyei Kézilabda Szövetség Szabolcsi-Szatmár megyében 1952-ben alakult meg a Ké­zilabda Szövetség. Megalaku­lásától kezdve számíthatjuk megyénkben a kézilabda­sport meghonosodását. A szö­vetség alig kezdte meg mun­káját, egyre-másra alakultak meg a kézilabda-szakosztá­lyok, csapatok. Nyírbogdány- ban, Kisvárdán, Vásárosna- ményban, Rakamazon, Vaján, Baktalórántházán kedvelték meg egyik napról a másikra e sportágat S a megindult fejlődés odavezetett, hogy 1959-ben’ a nagypályás kézi­labda NB I-ben, női csapat képviselte megyénk színeit. A kézilabda-szövetség tíz­éves jubileumáról szólva meg kell említeni Marik Sándor nevét. A szövetség létrejötte sokban az ő nevéhez fűző­dik. Először Kemecsén és Nagyhalászban alakított — a megyében elsőnek! — kézilab­da-csapatot. Majd Nyíregy­házára kerülve itt is csapa­tot szervezett — a megye- székhelyen ezzel honosította meg a sportágat. Majd a szö­vetség megalakulásakor an­nak elnöke lett, s tíz év alatt megszakítás nélkül látja el becsülettel e feladatát. Nagy­szerű segítőtársra talált Ko­vács Árpádban. A szövetség az eltelt tíz evet nem töltötte tétlenül. Jelenleg NB Il-es női kézi­labda-csapata van megyénk­nek, a Nyíregyházi Munkás férfi együttese pedig évek óta az NB II-t ostromolja. A me­gyei bajnokságban a férfiak mezőnyében 12, a női cso­portban pedig tíz csapat küzd a bajnoki pontokért. A szövetség egyiké a leg­jobban dolgozó megyei szö­vetségeknek. Gondoskodik a szakemberek utánpótlásáról, a szövetségi munkába, elsőként vonta be a fiatalokat — si­kerrel. A sportág szeretete, ered­ményes, jó munka! — Ez a kézilabda-szövetség tízéves mérlege. Megalakulásának tizedik évfordulója alkalmá­ból üdvözöljük azokat a sportembereket, akik a szö­vetség munkájában részt vet­tek, tevékenykednek. S me­gyénk sporttársadalma nevé­ben kívánjuk, hogy a jövő­ben is munkálkodjanak ered­ményesen kézilabda-sportunk további fejlődése érdekében. —b— Kétfordulós a városi labdarúgó-bajnokság A Megyei Labdarúgó Szövet­ség — kapcsolódva az egységes bajnoki rendszer irányelveibe» — az 1963-as évben megválto­zott rendszerben írja ki a vá­rosi labdarúgó-bajnokságot. A bajnokság kétfordulós lesz, tavassá—őszi rendszerrel, s a bajnokságot nyert együttes to­vábbjutási jogot nyer. A to­vábbjutás kérdései még nin­csennék véglegesen tisztázva. Vannak elképzelések, melyek szerint a városi bajnokságot nyert csapat az összevont járá­si bajnokságban szerepelne. Vi­szont az is előfordulhat, hogy olyan megállapodás születik mely szerint a városi bajnoksá­got nyert csapat az összevont járási bajnokságok csoportgyőz­teseivel oszttályozót jatsz&k a megyei bajnokságba jutásért. A kétfordulós városi bajnok­ságba a résztvevő csapatok szeptember else j éi g j elentk es­hetnek a Megyei Labdarúgó Szövetségnél, Nyíregyháza, Rá­kóczi u. 1. szám alatt. A Tisza gyöngyszeme. Varázsa van. Ihlette ez a város Móra Ferencet és a híres magyar nótafát Dankó Pistát. Európa hírű szabadtéri színpada, a Dóm téren tartott monumentális elő­adások elbűvölik a külföldieket, s ra- búl ejtik a hazai embereket. Mikor az IBUSZ vonatra ültünk Nyíregyházán, ez* még csak sejtettem. Tűnődtem. Vizsgáltam utitársadmat. Tarka és kü­lönböző korú emberek. Nagybajuszai szatmári parasztok. Csizmában, fekete ünneplőben. Fejkendős, őszülő hajú asszonyok, s az új arcú falu gyermekei. Csinos komorói, vencsellői, ajaki gyu­laházi lányok. Többen voltak kétszáz­nál. Otthon még javában duruzsolnak a cséplőgépek, s a híres jonatán és burgonya termelői valóságos küldöttsé­get menesztettek a paprika és a szalá­mi hazájába. Ismerkedni Szegeddel, művelődni, kulturálódni. S hazavinni a látottakból, tapasztaltakból, hallot­takból egy keveset a nyírségi homok­buckás falukba, Szatmárba, Beregbe az Erdőhátra. Lesz miről beszámolni. Legtöbbet talán Sitku Józsefeiének. Neki volt leg­nagyobb élménye. Életében először volt ilyen távol falujától, Pócspetritől. Nem volt moziban, színházban soha. Az operá­ról is csak hallott valamit. S ez a negyvenegy éves asszonyka gyerekes izgalommal készült a többiekkel együtt az Aida bemutatójára. Otthon azon cso­dálkoznak, hogy adhatta ilyenre a fe­jét, de az ember bíztatta, hajtogatta menj, láss világot te is. Itt viszont azon tűnődtek a külföldiek, hogy egy egy­szerű sötét ruhás, fejkendős asszony ül KRÓNIKA Szegedjáráson velük egy sorban és ha nem is értette, de érezte mi történik a színpadon és tapsolt, tapsolt. Végig ülte és hallgatta a hosszú, káprázatos kiállítású operát, s feledhetetlen élménnyel nyugodott le. S ez nekünk természetes volt Szinte érezte az ember, milyen éhesek a kul­túrára. S a ragyogó szemekből látta a megelégedést a büszkeséget. Asztalos József is magára hagyta há­rom napra a nagy dobosi Petőfi perme­tező brigádját. Igaz, nem szívesen en­gedte el a brigádvezető a nagy gyakor­latú embert, de az elnök rábeszélésére ráállt Hogy miért jött? Tisztelegni a Tisza partján felállított Dankó szobor előtt, eldúdolni halkan, hogy „Nótás kedvű volt az apám”. Mert ez itt hang­zik csak igazán szívből. Nem tudom állta-e fogadalmát Egy azonban biztos: amikor másnap este az Állami Népi Együttes előadáséra mentünk, ott volt közöttünk ő is. Hogyne, hisz ekkora zenekar még soha nem húzta neki. S örült, mert ott ült a másik sorban nó- tázó cimborája is, Filep Ádám, aki leg­alább annyira érti a csikó nevelést is. ö aszamosszegi Dózsából jött a vers­faragó Kosa Gézával. Hétéves korában megjárta Amerikát, apja hatszor „úsz­ta” át a tengert földéhségében, ke­nyérért, s mégis itthon hallst meg négy éve. A ceig nadrágos Ádám bácsi sem látott még olyat amit a Szegedi Sza­badtéri Játékok alkalmával tapasztalt. Ilyen élményben most volt része elő­ször a küldöttség talán legfiatalabb tag­jának, Vass Ferinek is. A nadrágos kist ember, a nyírtassi tsz kocsisa, csalj bámult a csodálkozástól m Kétszáz szabolcsi embert hódítóul meg Szeged. Járták a várost busszal, ismerkedtek történelmi nevezetessé­geivel, műemlékeivel. Sétahajón szemlélték a Tiszát, jártak a Boszorkányszigeten, s kipróbálták, hogy valóban több nyelven beszél-e a szegedi automata kisasszony. Pihenték a fáradalmakat, erőt gyűjtöttek a to­vábbi munkához. Levelezőlapok tucat­jait küldték az édesnek és a kedvesnek a fiatalok, az apák és feleségek. Na­ponta kétszer háromszor is ruhát vál­tottak a szabolcsi lányok. Kis estélyik- ben, kosztümökben valóságos ruhaköl­teményekben jelentek meg egy-egy előadáson. S úgy éreztem, hogy ez egy kicsit tüntetés is volt részükről. Mutat­ták, hogy van miből. Hogy kiknek? Talán a nyugatiaknak, akik luxusko­csikkal érkeztek a Szabadtéri Játé­kokra. A kétszáz tagú küldöttség tagjai kö­zött, alig akadt egy-két tsz-elnök. Túl­nyomó többsége két kezű munkás volt. Olyanok, akik néhány nappal ezelőtt még arattak, kapáltak, permeteztek. A ' tsz-ek önsegélyező csoportjának tagja: valamennyien. Fizette pihenésüket, szórakozásukat a közösség, a szocialista útra lépett falu. FARKAS KALMAN 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents