Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

ARATOK Legalább harminc száj fújja a füstöt a fasor alatt. Uzsonnái pihenőt tar­tanak a tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezet aratói. A nők külön csoportban ülnek, beszélgetnek. Időn­ként nevetésüket elkapja az erősödő szél és tovaröpíti az aranyló kenyértenger fölött. Idős Lakatos István ki­kapcsolja a bőrtarisznyát s, egy félliteres fehér Üveget vess elő belőle, Alig van valami az üvegben; be­lefér a „lelke” egy falat- nyi pohárba. A hatvankét éves arató szájába önti az italt, amitől úgy csücsörít, mintha vadalmába harapott volna. — Jó útja van, Pista bá­tyám — mondja hötyögve egy nyurga legény. — El megy éppen egy ki­csi, ilyenkor. — Kicsi? Hát nem volt elég máma egy fél liter? — bazsajog a nyurga legény. — Az anyád álmát. Fél liter?' Hogy bukdácsoljak? A, egy decit hoztam csak. Riasztom vele a nagy üve­get. Pihennek a borotvaéles szerszámok. A csapófákról már lesúrölódott a héj és fényesek, mint a kard alakú acélkaszák. A sarlók a nők mellett várakoznak. A szél erősödik, az ég sö­tétül. Bukovics Miklós meg­dörzsöli a markát és szó nélkül ftnésre állítja kaszá­ját. Utána lefordítja és ■ki­nyújtja vele két karját. Csa­pása nyomán, bal keze fe­lől takarosán megdől a rend. Aztán megint suhint. Előtte ropog a bánkúti erős szára, ifjú Fekete József le- hajlik. Szedi a rendet. Az első kasza után beáll a második, harma­dik. .. majd mind a tizen­nyolc. Egy pillanat is már csak előbbi helyük marad az útmenti füves részen. Másodiknak kaszál Péter Jó­zsef. Szedi a markot Med­ve Mária, Preznai Margit. [ Nem akarnak lemaradni egymástól. Esteledik. Az idő, $ az ég mindjobban elkomorul. Le is esik az első esőcsepp. Idős Lakatos Pista bácsi egészen meredeken feltartja a fejét. Orra tövére hideg nedvesség pattan. Azután az állára, fülére... — Héél Keresztezzünk gyorsan, itt az eső! — kiáltja. Eddig is sürgött-forgott mindenki, de most olyanná válik a sokadalom, mint a megriasztott méhcsalád. Szinte ugranak, szaladnak a tarlón. A nők tg fiatalabb férfiak kereszt-sorjába hord­ják a kévéket. Hármat, négyet is egyszerre. Az idő­sebb férfiak rakják a ke­resztet, emelik, forgatják bede a kévéket. Felülre egy súlyosabb, nagyobbra sike­rült kévét hasaltatnak és le­kötik feszesen hátoldalról. Kárt ne tegyen a drága ter­mésben a szél, az eső. Péter József, a szövetke­zet hires kaszása Lakatos Pista bácsi mellé húzódik. — Mennyi „mehetettM ma le Pista bátyám. Ügy sac- colom, legalább tizennyolc hold. — Olyonformán. Minden kasza megcsinálta a maga holdját. — Ha igy haladunk, vég­zünk tán a héten. — Ideje lenne. Hiss’ a másik brigádban is ennyien vannak. Ahogy hallom, azok se ülnek a habárukon. A gép is levág vagy százhet­ven holdat. Ninct nagy esS. A le­vágott búzában nem csinál kárt. Le az aratókat haza- küldi mára. Közeli esti sür- vedéskor. Asztalos Bálint A kongresszus tiszteletére Versenyben a tiszalöki járás tsz-ei A magasabb terméshoza­mok, a mezőgazdasági mun­kák időben és jó minőségben való elvégzéséért verseny- mozgalom bontakozott ki a tiszalöki járás összes terme­lőszövetkezetében. Csatlakoz­tak a nyíregyházi járás ver­senykihíváshoz s ezen belül a tiszavasvári Munka Tsz kezdeményezésére, a járás mind a 23 szövetkezete pá­ros versenyben van egymással, Sőt, a tsz-eken belül az egyes brigádok és munka­csapatok ie vetélkednek egy­mással. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya ez évben há­rom esetben értékeli az ered­ményeket: május elsején, au­gusztus húszadikán és no­vember hetedikén. Az első értékelés alkalmával a leg­jobb munkát végző taz-eket vándorzászlőval és díszes ver­senytáblával jutalmazta a já­rási tanács. Az MSZMP VIII, kongresz­szusának tiszteletére tett ver­senyfelhíváshoz ugyancsak csatlakoztak a járás termelő- szövetkezetei. A „Szócialista munkabrigád” cim elnyeré­séért nyolc termelőazövetke­zeiben küzdenek — előrelát­hatólag biztató eredménnyel. Minden szól takarmányra szükség van Javában folyik az aratás. A tiszalöki járásban az em­berek mégis már a télre gondolnak. Tavaly ugyanis sok gondot okozott a takar­mány probléma. Aszályos idő volt. S ezt tetézte az állat­betegség, mely különösen Tiszaeszláron, Tisxalökön és Tiszavasvárjban okozott sok fejtörést. Két hónapig vol­tak zárlat alatt a községek. Legelőre nem mehettek az áliafok. A téli takarmányhoz kellett nyúlni, hogy átvé­szeljék ezt az időt. Ebben sokat segítettek a tsz pártszervezetek, Javas­latukra mindenütt takar­mányfelelősöket neveztek ki. Szinte grámmozták az állatok részér^ az eleséget. így tudták biztosítani a több mint 8000 szarvasmar­ha, a csaknem 25 és fél ezer sertés, 1684 ló és 13 549 juh átteleltelését. Sajnos ez az esztendő sem biztatóbb a tiszalöki járás­ban. Egyik oka a szárazság. A szakemberek mérései sze­rint az egész tenyészidő alatt alig hullott 25—30 miHimé- ternyi csapadék. Fokozta a gondot a tavaszi árvíz is, Csaknem 600 hold őszi ár- pát, lucernát és lóherét vitt el. Megritkította a réti szé­nát is. A -nyolc tsz-ben — melyeket érintett — a kom­munisták kezdeményezésére hozzáláttak a károk pótlásá. hoz. Újból vetettek lucernát, lóherét és rövid tenyészide­jű kukoricát, De még így is nagy a terméskiesés Munkában a kovács A gyors és jó minőségű javító szolgálatra a gazdaságok­ban állandóan gondolni kell. Hammel József felvét«!«. Amennyit lehet, pótolnak. Ebben a? évben 1240 holdon vetnek takarmánynövénye­ket másodvetésként. S ezt már meg is kezdték. Több mint 450 holdon került eddig földbe a takarmónyburgo- nya és a szöszösbükköny. Biztosítva van a szükséges vetőmag is. A tsz pártszervezetek a járás jó vízellátási adottsá­gaira gondolva minden le­hetőséget megadnak, hogy a takarmányozást megoldják. A Keleti Főcsatorna a Tisza holt ágainak, valamint a Ki­rály-ér vizét hasznosítja. A tíssedobi Táncsics és a tiszavasvári Munka tsz-ek lucernát öntöznek nagy te­rületen. Akadnak azonban problémák is. A tiszalöki Kossuth Tsz is úgy hatá­rozott, hogy 80 hold lucer­nát öntözne, ha megkapná az engedélyt az Útfenntartó Vállalattól a vízvezető csö­vek megépítéséhez a műút alatt. A tiszavasvári Béke Tsz még nem kapta meg az AGRQKER által megígért öntözőberendezést. Pedig nagy szükség lenne rá. ötven hold köles válna öntözhet övé. Hasonló nroWé- mája van a tiszadobi Új- hareo* Tsz-nek is. Ok a Király-érből öntöznék fél- száz hold kölesüket. Szinte síig akad ember, aki ne foglalkozna a taksr- mánygonddai. Jól tudják: ettől függ az állatállomány további fejlődése. S a szük­ség, jó javaslatokat szül. A pártszervezetek kezdeménye, zésére a tsz-ekben úgy dön­töttek, hogy a háztájiban lévő állatok részire is a másodvetésekből biztosítják a sziiU-éges takarmányt. A tsz-tagok adják a szükséges vetőmagot. Ezt a szövetkezet veti el, A tagok a szántási költséget fizetik, s az egész termés őket illeti meg. Üj módon kívánják biz­tosítani a juhok téli ellá­tását is. Azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek juhte­nyésztéssel foglalkoznak, az állományukhoz mérten ká­posztát termelnek téli le­geltetésre. Ezt Is a kommu­nisták kezdeményezték. Amint látható a taggyűlé­sek, melyek alaposan meg­beszélteik a tennivalókat, jó eredménnyel járnak. Ponto­san és felelősséggel végzik munkájukat a takarmánj'fe- lelősök is. Rendszeresen el­lenőrzi őket a járási tanács mezőgazdasági osztálya. Minden szál takarmányra szükség van, Kukoricából jó termés Ígérkezik. Siló ku­koricából 809 holdat vetet­tek. Már másodszor kapál­ják. A kalászosok szalmáját is felhasználják takarmá­nyozás céljára. Jó állati ta­karmány a borsószalma is. Ebből 1792 hold termését várják a szövetkezetek. Két­ezer holdon termelnek lu­cernát, 569-en lóherét és ré­ti szénát 2303 holdon, Csak gondos gazdálkodás­sal biztosíthatják az állatok jó ellátását. S ebben • ezután is nagy szerepük lesz a kommunistáknak. Takarékos takarmánygazdálkodás a fel­tétele az állattenyésztési és hizlalás! tervek teljesítésé­nek, s ezt minden áron .szükséges biztosítani. így ad­hatnak több tejet, húst zsírt a tigzalöki járás ter­melőszövetkezetei a népgaz­daságnak. Farka« Kálmán * 25 Erő§ nioc«líospafor és aranka fertőzés A háztáji és szórványt»yümölohö&öket a ssüró'íep.’ e vessélxesteti — As Orssóqos Növényvédelmi Ssolfgúlat felhívása Utójára 12 éve jelent meg ilyen nagy tömegben a veté­si bagolypdlle hernyója, vagy más nevén mocskospajornak ismert kártevő. Helyenként máris érzékeny károkat oko­zott. Ez a 3 centiméter hosz- szúságu, rendkívül szapora hernyó nappal a föld alatt tartózkodik, s a növények gyökémyakát rágja el, éjsza­ka jön ki a felszínre s ván­Ónodvári Miklós iÄICÄ DOSSZIÉ lillilillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll|illllllllllllllllllllllllllllimilllMIIIIIIIIIIIIIIIII|llllll|IIHI,HI»IM XVI. Elindult a lépcsőn felfelé. De alig tett három léciőfokot, gyávaság fogta el, s mire fel­ért a harmadik emeletre, ki­józanodott. — Mit mondjak Kosénak? Hogyan magyarázzam meg, hogy el akarom venni Kör- nertől az orvost? S ha Rose, a legjobb barátnőm segít is nekem ebben.,, bár magam sem tudom, hogyan.,. mit mondjak neki, ■ • Horváthnak? Ha rájön, hogy eladtam, hagy mindennek én vagyok az oka, még ha gondolt is rám néha, — kiábrándul be­lőlem. Miért is szeretne!? Ki­szolgáltattam. ., hitvány, gyá­va voltam, sosem mertem megmondani neki az igazat, S mit mondana most Körner.,. Mr. Rogger? Borzalom: hány­féle veszély leselkedik rám most is?,.. Valami azt súgta, fordul­jon vissza, szaladjon el, amíg 1ÖS2. július te. nem késő. Hagyja ezt az em­bert. Talán... igen... talán ez lenne a leghelyesebb! Hor­váth doktor nem értené meg, s akkor ez a legszömyűbb ki­ábrándulás lenne, Ez a kese­rű csalódás tönkre tenné az életet. Már Rose szobájának ajtaja előtt járt. Bentről rádiózene szűrődött ki. Vajon egyedül van? Megforduljon? Most még nem késő! Valami azonban' húzta, von­zotta befelé. Hirtelen a ki­lincsre tette a kezét és benyi­tott. Rose egyedül volt, — Beszélnem kell veled! — Mi történt? Miért vagy olyan feldúlt? Elza önkéntelenül is a fa­lon függő hatamas velencei tükörbe pillantott. Megijedt saját magától: arcának nyu­godt vonásai megváltoztak, tekintete idegesen vibrált, egész lénye riadt kifejezést öltött, tükrözte azt a belső vihart, amely a lelkében dúlt. vter nem csodálkozó',! azon, hogy az ebédnél Mr. Rc.gger és Körner je'e-: "sógteljesen tSsszeplllardottsk, amikor ve- ! lük beszélt. — Futottam, azért vagyok ilyen piros — mentegetőzött Rose előtt. — Készülsz vala­hová? • — Kilenc órára vendéget várok-.. — Nem lehetne elodázni? — De. Ahogy gondolod, Majd telefonálok. —'• Nálad akarok maradni... — Mi történt? — Félek. — Kitol? — Mit tudom én! Minden­kitől. Legjobban saját ma­gamtól!. .. — Elza, te részeg vagy! <■» Ellenkezőleg: még soha nem voltam ilyen józan! Assert adhatsz egy pohár gint! Felhajtotta az italt. Ettől megerősödött, magéhoz tért kissé. Sápadt arca — hiába mondta az imént, hogy piros — élénk színt váltott. Rose még mindig tanács­talanul aüt felette, sajnálta Elzát, bár még nem tudta, mi idézte elő nála ezt a lelki­állapotot: megsimogatta a fe­jét, megborzolta szőke haját. — Szegénykém! , Rosst és Elzát barátság fűzte egymáshoz. Pedig ter­mészetük alapvetően külön­bözött, Elza kimért, higgadt, azt lehetne mondani; magé- nakvaló természet volt, Rose pedig örökké nevető, csapon­gó, vidám, mindenkivel flör­tölő. Elza hányszor ült egész este szótlanul, elmélázva az asztalnál, amíg Rose három férfivel is kikezdett... Állan­dóan tele volt kalandokkal, s napokon át képes volt ezek­ről újat mesélni Elzának, aki hanyattfekve, behunyt szem­mai, álmodozva hallgatta. El­zának nem voltak kalandjai, neki esak álmai voltak, ame­lyeket még Rosenak sem val­lott meg. Mégis jól megértet­ték egymást’ Vagy talán ép­pen azért, mert a tulajdon­ságbeli ellentétek vonzották őket? Most is elmondott neki mindent magáról és az or­vosról. a vallomás után könnyebb lett, ahogy beszélt, egyre jobban felvillanyozó- dott. Észre sem vette, hogy milyen lelkesen, színesen be­szél az orvosról, akit álmai­ban annyiszor, annyiféle vál­tozatban mgr a magáénak tu­dott, — Hányszor akartam pe­dig — mondotta —. hogy ne törődjek vele, ne lássak ben­ne mást, mint ügynököt, akit át kell adnom Roggernak, hányszor akartam, hogy ne gondoljak rá és mégis: min­dig rá gondoltam. Te ej tu­dod képzelni, mit jelent ez, Ro-e, nagyon kérlek, ne érts félre, hisz» még magam sem tudom, Hányadán állek vele és magammal? Talán te.o te segítesz majd... Amikor nyár elején elmen­tem hozzá Nickelsdorfbe, azt mondták, hogy elutazott, vár­tam - pár napig, de nem mu­tatkozott. Arra gondoltam, minek törődöm vele. De ami­kor kát hónap múlva egy­szeresek Becsben találkoz­tunk — váratlan találkozás volt — nagyot dobbant a szívem. Akkor éreztem elő­ször, hogy többet jelent ne­kem. És mégis valami azt súgta, hogy tartózkodjam tő­le: erre fizettem rá. Pose! Mert most már tudom, érzem, hogy számomra itt volt el­rejtve a menekülés, az élet, a boldogság!... De én szeren­csétlen, tapasztalatlan ember nem értettem meg, hogy mi­ről van szó? Csak vakon, fé­lelemtől reszketve teljesítet­tem főnökeim parancsát. Ha arra gondolok, hogy midennek vége. Rose! Hálál­tad volna, amikor az utolsó találkozáson azt kérdezte tő­lem: Elutazik, Elza? Meddig lesz távol? Láthatom kará­csony este?” Mennyire a szá­mon volt már, hogy meg­mondjam az igazat. Rose, én rájöttem, hogy céltalan, si­vár az életünk, Caak addig kellünk, amíg dolgozunk és aztán... Rose, én meg akar­tam menteni ezt az embert, s vele együtt magamat ie. ^Folytatjuk.) dóról tovább. Különösen erős mocskospajor fertőzést ta­pasztaltak az árvizek által megöntöz: hordalékos terüle­teken. Az Országé* Növényvédel­mi Szolgálat gyors, hatékony védekezésre szólítja fel a ter­melő# zöveí kéz® te két és az egyéni gazdákat az egész or­szágban, hogy még idejében elejét vegyék a nagyobb kár­tételnek. A védekezést meg­nehezíti, hogy a hernyók kü­lönböző fejlődési fokot értek el. Az egész fiatal hernyók ellep hatásosan tehet véde­kezői, a DBT, vagy a DDT- Lindán porozószer kiszórásá­val. Ezekből holdanként 15—­25 küó 8 hatásos adag. A ki­fejteti: hernyók elten a poro­zószar nem használ, ezeket csalétek ke! lehet pusztítani. Ugyancsak elszaporodott az utóbbi években a pillan­gós táblákat különösen veszé­lyeztető aranka. Elsősorban a lucerna és a vöröshere mag­fogását akadályozza a fertő­zés. Leghatékonyabb védeke­zési mód ha még virágzás előtt lekasgálják és a táblán kívül megsemmisítik. A legutóbbi jelen ések sze­rint az egész ország területén megjelent az amerikai fehér szövőlepke, amely elsősorban a háztáji és a szórvány gyü­mölcsösöket veszélyezteti, a vegyszeres védekezés legal­kalmasabb időpontja az első hernyófészkek megjelenésétől számítót): harmadik hót, A szövőlepke ellen használt per- metezőázer hektoliterenként 08—1 kiló DDT olajos emul­zió, vagy 30 deka Hungária— DL—40 DDT és Lindán tar­talmú, kombinált növényvé­dőszer. Gyümölcsáréig idején a vegyszeres védekezést tilos ^alkalmazni. 3 Könyveket vásárofnok a fss-eh könyvesboltjai a legnagyobb segítséget nyújtják a termelő- szövetkezetek részére. A nyír­egyházi könyvesbolt szervező­je, Miholecz András, például rendszeresen felkeresi a ter­melőszövetkezetek vezetőit és ajánlatokkal látja el őket. Is­merteti a legújabb kiadásokat — ezáltal Is igyekszik meg- kedveltem! és elősegíteni a könyvvásárlást. Mind több termelőszöve ke­zet fordít gondo. arra, hogy a szövetkezeteknél meglévő szo­ciális és kulturális alapból könyveket vásároljon. Az él­őéit he ekben a nyíregyházi terás termelőszövetkezetei több mint 24 000, a mái észalkai já­rásban 22 000, a nyírbátori já­rásban pedig 8000 formt érté­kű könyvet vásároltak. A földművesszö vetkezetek

Next

/
Thumbnails
Contents