Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

Költséges tévedések — de meddig?! Egyes emberek naponta két kézzel szórják a pénzt, ráadásul nem Is a sajátju­kat. (Azt persze nem is szórnák!) A megye vas- és közútjain eldobált tízezre­sek fekszenek. A szállítások, be- és kirakások közben te­temes károk érik a válla­latokat, a népgazdaságot. Csak az év első hat hó­napjában csaknem hatezer vasúti kocsit továbbítottak, az árus tehergépkocsik pe­dig négy és félmillió kilo­méteres utat tettek meg a megyében. Könnyen mondaná ki a szállítások labirintusába té­vedt ember a szentenciát: az előző évhez viszonyítva javult a szállítás, a jármű­vek kihasználása, csökken­tek az állásidők. Általában ez valóban így van. De csak általában. Mert néhány .számadat az eldobált tízezer forintok nyomóra vezethet Az év el­ső felében kilenc esetben kellett kényszerki rakást ah kaJmazm a vasútnál. Nem kevesebb, mint 1103 vasúti kocsi ki- és berakásánál lép­ték túl a határidőt a szál­lító vállalatok. Ki ezért az elsőszámú hibás? Ezekre Vá­laszolnak az elpnédalt költ­ségek. Annyi tény: a TÜZÉP Vállalat 876, az Ál­lami Építőipari Vállalat 142 kocsinál ludas. Csak a két vállalat 37 204 forintot volt kénytelen fizetni kocsiállás címén. A számok tovább be­szélnék: a nyíregyházi álló­máson 96 kocsi küldeményét nem tudták elszállítani ha­táridőre az első hat hónap­ban. Négy vállalat: az ál­lami építőipari, a város­gazdálkodási, áz AGRO- KER és a Mezőgazdasági Gépjavító összesen 37 297 forint fekbéi*t űzetett ki a MÁV-nak. Ha a kocsiállás- pénzt és a fék bért össze­adjuk, 74 OÓÖ forintnál több­re rúg a potyán kidobott pénz a négy vállalataiéi. Hol van még a nyolcvannál is több megyei vállalat ilyen „mellékes” kiadása! Egyetérthet-e józan belá­tásé ember azzal, hogy a vállalatok egy része vaktá­ban bonyolítja lé szállítá­sait? Helyeselhető-e, hogy áftUg a Dohányfermentáló Vállalat, a Kohászati Anyag- ellátó és a Talajerőgazdál- kódási Vállalat 95—‘1Ö1 szá­zalékra meg tudja tervezni szállításéit, addig más Vál­lalatok képtelenek eligazod­ni saját házuk táján?! Ho­gyan lehetséges, hogy az AFORT V. 333 tonnát ter­vez, s 83-at szállít, az Erdő­gazdaság 630 tonhát tervez, nyár végi, őszi csúcsidő elő­készítésekor. Megyénk me­zőgazdasági jellege miatt na­gyon is érdekelt a gördülé­keny szállításban. Ugyan­annyi közlekedési eszközzel, lehetőséggel, sokkal több árut szükséges továbbítani, mint az év első felében. Ez csak a jelenleginél komo­lyabb szállítási fegyelem­mel érhető eL A forgalmi és a szállító vállalatók nem végezhetik zökkenőmentesen munkáju­kat hiányos szállítással. Nemcsak a népgazdaságot, saját vállalatát és minden dolgozóját megkárosítja az a vezétő, aki félvállról ve­szi a szállítást, hiszen jelen­tős összegű nyereségrészese­déstől fosztjá meg őket. S ez rhár duplán felelősség, egyben felelősségrevoilás kérdésé. Páll GéSza A magyar parlamenti küldöttek Kfrgiziábon Kedden a kéeő ewti órák­ban Moszkvából Frunzéba ér­kezett a Szovjetunióban tar­tózkodó magyar páriámén, i küldöttség. A Kirgiz SZSZK fővárosénak repülőterén Frun­ze lakossága és a Köztársa­ság legfeleő tanácsának el­nöke Abdikar Kazakbajér fogadta a magyar Vendég t két. A magyar parlamenti kül­döttség néhány napot tölt Kirgiziában: üzeméket, tudo­mányos és kulturális irt/éz- m én yekét fog meglátogatni. Az időjárás hatása a mezőg^ldasá* A kevesebb csapadék ma már kevesebb kárt ok Igen sok szó esik mosta­nában az időjárás szeszélyé­ről, arról, hogyan hat a csa­padék rendellenes alakulása a mezőgazdasági termelésre. Az idei helyzetről most még nem alkothatunk képet, az élmúlt évek tapasztalatai azonban szemléltetően mutat­ják: bár áz időjárás egyelő­re jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság termelését, de a befolyás mértékén az em­ber mér sokat tud változtat­ni. Az utóbbi évtizedekben kétszer, 1952-ben és 1961-ben fordult elő, tlogy a vegetá­ciós időszakban, márciustól októberig 40 év átlagos csa­padékénak hlip.dössze kéthar­mada hullott la. A különbség mégis Igen nagy volt a két esztendő körött: 1952-ben 18 szá­zalékkal kisebb, 1981-bcn pedig lényegében ugyan­akkora vóit a mezőgazda- sági termelés értéke, mint az átlagos csapadékú elő­ző, 1061-es, Illetve 1960-as évben. Ennek a különbségnek az okairól kért tájékoztatást az MTI munkatársa dr. Sóés Gá­bortól, á Földművelésügyi Mi­nisztérium kísérlétügyi és szakóktátási főigazgatóságá­nak vezetőjétől. — A kilené év alatt alap­jában megváltozott a mező­gazdaság szerkezeté. 1952-ben csak 35—36 százaléka tavaly már 95,4 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. Eh* héz járult még az is, hogy tíz évvel ezelőtt 700 0Ö0— s 229-et szállít, a MÉK Vál­lalat 235 tonnát tervez, 543-at szállít, a TITÁSZ Vállalat 1000 tonnát tervez és 445 tonnát szállít!? Költséges tévedések ezek, mintahogy az a nézet is: végtére nem történik kár, csupán egyik zsebből a má­sikba vándorol a kocsiállás­pénz. Tudni kell: az elhasz­nált üzemanyag, a lekötött, potyára futtatott, vagy fé­lig terhelt kocsik költsége holtkiadás! És ki tudná ki­számítani azt a kárt, ame­lyet a íekötött, s fel nem használt vagonok, rakodóte­rek jelentenek? Záhony szinte óránként küzd kocsi­hiánnyal. Válutával mérik a perceket a nemzetközi árurakomáttyok továbbításá­nál. Megfizetjük a késede­lem árát. S közben másutt kocsik tucatja vesztegel. Vajon levonhdtndk-é a tetemes károkat, vagy csak azok egyharmadát a felelőt­len szakvezetők béréből? Jogos, sőt helyénvaló lenne. Ném előre ki nem számít­ható véletlen esetek okoz­zák a kocsiállást, a késése­két, — mintahogy erre hi­vatkozni szokás. Sokkal in­kább a paszta nemtörődöm­ség, a kapkodó kocsiréndé- lések, a hanyagság. Igaz, ki­lóban, mázsában nem szá­mítható ki előre minden szállítási igény. Viszont ha a szállítási terveket együtt készítik a vállalatok a ter­melési tervekkel, — ügy ki­csi az eltérés, a kiadás. Nincs mit szállítani szom­bat-vasárnap a vasútnak! nem használják ki a teher­gépkocsikát sem. Egy-egy autóközlekedési tehergépko­csi 2406 tonna árut szál­lított az első fél évben, ez­zel szemben a tanácsi vál­lalatok egy-égy tehergépko­csija mindössze 781 tonnát. Nem ritka, hogy a Vállalati tehergépkocsik 20—30 száza­lékos terheléssel futnak. Hol beszélhetünk itt kocsikihasz­nálásról? Gyakori az egy­irányú terhelés, amikor óda megrakva, vissza üresen jön a kocsi. Luxúsjáratök ezek! Súlyos mulasztások forrá­sa áz is, hogy egyes válla­latok vezetői tizedrangúnak tartják a szállítási munká­kat. Szakképzett szállítási szakember helyett rábízták Valakire, aki más munkája mellett ezt is végzi. Kifize- tőbb lenne vizsgázott, szál­lításban gyakorlott emberek­től gondoskodni, megyeileg is jóbban szorgalmazni kép­zésüket Különösen figyelmeztető a szállítási probléma most a A világűr után bolygónk mélye is feltárja örök ne* hitt titkait Szupermély furátok a Szovjetunió öt pontján A izóVJétuftió földkutátási és ásványvédelmi miniszteriu. mának kollégiuma, á Szovjet­unió Tudományos Akadémiád jának elnökségével karöltve rendkívül érdekes értekezletet tartott Az értekezletén nevés tudósok, a tudományos kuta­tóintézetek dolgozói Vették részt. A napirenden szereplő kérdés merészségével és ere­detiségével elképesztette a je­lenlevőket. A szupermély fúrásról és megvalósításának gyakorlati feladatéiról folyt á vita. A föld alatti hősén kihasználása Rámutattak a géólógiai ku­tatás szembetűnő gazdasági jeléntőségére, s a mélyen fek­vő rétegek folyamatos kiakná­zásának lehetőségére. Hang­súlyozták: kétségtelenül lehe­tővé Válik a föld alatti hőség kihasználása. Már most is Vannak olyan berendezések ■amelyek felhasználják a nagy mélységek melegét. Nyugat­Minden időxsaki zöldség-gyümölcs kapható Tíz nap múlva jön a paradicsom is Folyamatos a nyíregyházi ellátás kai, a baktalórántházi járás­sal karöltve el tudják látni az egész megyét. 200 mázsá­ra szerződtek, ebből már 40 mázsát leszállítottak. A töb­bit is folyamatosan szállítják. Ezenkívül almát, körtét ad­nak a kereskedelemnek. Rekordtermés borsóból — Az áru többi 00 száza­lékát a tiszalöki járás adja. Kiemelkedik a tiszadobi Tán­csics és a tlszavasvári Mun­ka termelőszövetkezetek. Zöldségfélét, gyümölcsöt szál­lítanak. Besegít a nagykállól és baktalórántházi járás gyü­mölccsel, tökkel, később dinnyével. Borsóból az idén annyi ter­mett, mint az elmúlt öt év­ben együttvéve. Naponta 60— 70 mázsa fogyott el. Számítá­sok szerint minden harmadik család borsólevest ebédelt. Az őszi burgonyatermés igen jónak ígérkezik. Hogy Csak egy példát említsünk, a komoról tsz 65 hold burgo­nyaföldjén a „boldogító” faj­tából T?0 mázsás átlagter- J mésre számítanak. Gülbabá­Szibéflában forró vizű föld alatti tóra bukkantak. Lehet­séges, hogy a szupermély fú­rások fiéfnsókáfa kirrtéfíthé- tétléh energiaforrásul szolgál­nak. A Szovjetunióban a jövőben öt helyen végeznek majd sZú- pérmély fúrásókat: a Kaspi- tenger melletti ereszkedésen, az Uraiban, a Kaukázuson túli területen, továbbá Karé- liáhan és a Kuril-szigetek egyikén, öt helyen több kilo­méteres nyílást vágnak a föld kérgébe. Nagy tudomá­nyos és műszaki győzelem lesz mind az öt vállalkozás. Kőolaj a Küspi-trnger alatt Most a nyugat-kazahsztáni területen, az Aral-tó közelé­ben kezdtek meg egy hétezer mély furatot. Mellette pár­huzamosért fúrrtak. A geoló­gusok ugyanis feltételezik, hogy a Kaspi-tenger körüli mély rétegek elérése több tízezer tonna köolalhoz juttat­ja a Szovjetuniót. A Nyéftyemas Kísérleti In­tézet különleges gépezeten dolgozik, amely májd lehető­vé teszi a fúrási munkamű­veletek maximális automati­zálását. Leningrádban televí- zióbereildezést szerkesztenek, amelynek segítségével külön­böző mélységekben figyelhetik a föld szerkezetét. Az uralmas tervbe vette egy nyolc kilométer mélyre ható fűróberendezés megszer­kesztését. Ügy Vélik, ez sok­kál nagyobb mélységbe is hatolhat Az uralj geológusok 15 kilométeres fúrásra ké­szülnek. FúW>loi*ony 19 emelet fnay[Hsban Az ilyen mélységek elérése óriási, részben kifürkészhetet­len nehézségekké!' jár fi előtt viszont még alig erre alkalmas géo, s a munkához sóm volt elég r kaerő — 1952 és 1961 között új külföldi és hazai nővér fajta került mezőgazda gunkba. Ezeknek ieier.tős sze jobban hasznosítja aV tenzív agrotechnikát és a műtrágyát, erősebb és vi sabb, mint a régebbi fa tehát kevésbé sínyli me, szárazságot. Tíz évvel ez például hibrid kukoricát csak kísérletképpen. i ploid cukorrépát pedig általán nem termesztették' valy viszont ezek fogl‘1 el a vetésterületnek 70, & vé 60 százalékát. íj Ennek megfelelően 196« ben csaknem 80 százaié.« kai nagyobb volt a kuko­rica és 55 százaién több a cukorrépa holda. ként! termése, mint tíz évvel ezelőtt. — Az értékesebb fajták, korszerű agrotechnika, a g pék alkalmazása mellett szocialista nagyüzemi gaz< kodás közgazdasági viszor is nagy szerepet játszott«' két aszályos év terméséi, gainak különbségében, munkaerő, a gépek, a vég; szerek és egyéb anyagok üzt ml koncentráltsága tesz ugyanis lehetővé, hogy j munkát és erőt mindig a \rr fontosabb feladatokra os. pontosítsák, s hogy minél i. kább betartsák az Optimál, agrotechnikai időpontok: Ehhez természetesen szűk' vart a megfelelő szakmai* ! nyitásra is, ami tíz évvel ez­előtt a szántóterület 60—05 százalékán csak kismérték- bért és közVétVé, a községi mezőgazdasági felügyelők ró Vén érvényesült. 1 Közvetlenül a mezőgaz- • dasági termelésben akkor nem egészen 3000, tavaly pedig már több mint 5000 agrármérnök dolgozott, s hasonló mértékben emel- kedétt a technikusok szá­ma Is. — Most dólgozzák ki a kor­szerű gépi talajművelés alap­, i jait, amivel meghatározzák ázt is, mikór és milyen mél„ - ségben kell lazítani a külön­böző típusú talajokat, hogy azok a légtöbb nedvességet őrizzék meg. A takarmány* és zöldségtermesztés részére most már külön nemesítenek szárazművelésre alkalmai, te­hát szárazságtűrő és az ön­tözéses gazdálkodásnak meg­felelő, a vizet jól hasznosító fajtákat. Sokoldalú kutatásokkal fej­lesztik tovább az öntözéses gazdálkodást ami szántóterü­letünk mind nagyobb részén pótolja majd a hiányzó csa­padékot. fúrófejeknek rendkívül nagy belső nyomást, nagyon ma­gas hőfokot kell maja kiáll- niok. Szilárdságukat ezért a maximálisra kell fokozni. Egy ilyen tervezett fúrógépcsópört több sZáZ tonna súlyú lésZ, á fúrótorony magassága eléri a hátvanháröm métert, azaz egy 19 emeletes ház magasságát. Több terven dolgoznak.egy- szerre. Az egyik, nagyon ere­deti terv. A. Osztrovszkij mérnök nevéhez fűződik. A gépezetnek az á lényege, hogy apró ampullákat tölt meg robbanóanyaggal, ezek az öblítő vízzel együtt zuhannak alá. Minden három percben egy ampulla tűnik el a nyílásban. Robbanás robba­nást követ, morzsolja, ma- lésztja a kőzetet A törmelé­ket ezután a Víz nyomása felszínre hozza. A tudomány és a technika nagv vívmányai segítenek az egyik legbonyólultabb műsza­ki feladat, a szupermély fú­rás megoldásában. Korszerű konyha ból 85 mázsát szedtek hol­danként. . A 21 nyíregyházi bóltegy- ségben mindert időszaki zöld­ség és gyümölcsféleség meg­található. Egyedüli hiányzó cikk a paradicsom. A mélec- házi már elfogyott, a szabad­földinek nem Kedvez a csa­padékos időjárás. Több me­leget, napfényt igényel. Én­nek ellenére másfél-két hét múlva már üzletekben lesz a piros paradicsom is. Szakképzett eladók — jobb kiszolgálás Ha Vannak is némi zava­rok az ellátás területért, az elsősorban a szállítási aka­dályoknak, Vagy a késve ér­kező megrendeléseknek tud­ható be. De ezek ts csak egy. maximum két napig tarta­nak. Ősszel megindul a bolti ’ladók szakképzése. Folyama­tosan mindenkinek szakmun­kás vizsgát kell tennie. így a zöldségfélék felvásárlását, tárolásé: már szakemberek végzik Az ellátás zavartala­nabb, a kiszolgálás szaksze­rűbb lesz. (bogár) A Mátészalkai ÉRDÉRT telep étkezdéjében Szabó Ml» uályné, veze'ö szaké esne Irén ! 1 á>al gözűá ükben villany- sütőkben készítik naponta az - 'etes ebédet. el felséWe 800 Ö00 holdat tett ki az egyé­ni gazdaságok átlagánál is gyengébben művelt állami tartalékterület, másrészt az, hogy a termelőszövetkezetek jelentős része még fiatal, szervezetileg, gazdaságilag gyenge volt. 196l-re pedig már nemcsak a régi, hanem az * újabb szövetkezetek kö­zül is igen sok megszilárdult, megerősödött. — 1951-ben a szántóterület­nek 30—35 százalékán, ta­valy pedig 65—70 százalékán Volt uralkodó a gépi talaj­művelés. 1960 őszén több mint kétszer akkora terület kapott mélyszántást, mint 1051-ben, elterjedtek, jobb minőségűek voltak az egyéb kiegészítő ta- lajmunkák Is. s a jól meg­művelt talaj sokkal több ned­vességet őrzött meg a növé­nyek száméra, tavaly mér jelentős területek kaptak mesterséges csapadékot is; az öntözött terület, a rizst nem számítva, 9 év alatt három­szorosára növekedett. Lényegesen javult a talaj* erő-gazdálkodás: 1052­ben 1 hold szántóra át­lagosan 23,6 kiló, tavaly pádig több mint egy má­zsa műtrágya jutott. A több tápanyag erősebbé, ellertállóbbá tetté a növénye­két, s így jobban bírták a szárazságot. Mindehhez hozzá­járult a növényápolás és á növényvédelem számottevő fejlődésé. Tavaly a burgo­nya- és kukoficaföldek 55—60 százalékén gépek végezték a sorkor* kapálást, tíz évvel ez­Lesz-e elegendő gyümölcs, zöldség, burgonya a nyíregy­házi zöldségboltokban? — er­ről beszélgettünk Győri Sán­dorral, a MÉK értékesítési osztályának vezetőjével. Csökkennek az árak — Nyíregyháza zöldségellá- tésát 40 százalékban a há­rom helyi termelőszövetkezet biztosítja. Nagy kertészetük van, bőven tudnak a piacra vinni gyümölcsöt, káposztát, karfiolt. Uborkát. A melegházi zöldségfélék szezonja lejárt, mostmár a szabadföldiek ke­rülnek az üzletekbe. Ez lé­nyeges változást jelent az Irak alakulásában. Három lappal ezelőtt 8 forint volt egr kiló uborka, ma ugyanaz csa< 4 forint 50 fillér. Egyre tobtet szállítanak; az árak rohamosán csökkennek. , 20Ö mázsa try Unt öle* egy járásból Gyümölcsféleségek szállí­tásában a tvíregyházi Ságvári Termelőszöce kezet jeleskedik. Elsősorban simát é6 ősziba­rackot küldések, őszibarack-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents