Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-03 / 153. szám

Kosffuth-díjas elnök Nyirmadán B kezdeményezők megállták a helyüket Az ököritófülpösiek eredményei állattenyésztésben és tejtermelésben Tizenegy éve kapta meg Lovass Lajos túr ke vei tsz- elnök a Kossu*h-díjat. Az a termelőszövetkezet, amelynek alapító tagja volt, időközben tízezer holdas óriás gazdag sággá növekedett, s most már nagyobb szaktudású ve­zetőt követel. A Földműve­lésügyi Minisztériumban kér­te, egy olyan 1500—2000 hol­das szövetkezetbe kerüljön, amelyik gyenge és bajlódik az előrejutással. Egy ilyen kisebb tsz-ben több mint egy évtizedes tapasztalatával, lel­kesedésével segíteni akar. A kezdet A nyirmadai Kossuth Tsz tagsága vegye« éraelmekkel fogadta. Reménykedés és két­kedés birkózott az emberek­ben. — Két évet már vesz­tességgel zártunk. Egy fecske nem csinál nyarat! — türel­metlenkedtek a hangosabbak. De helyt adtak a kívánságá­nak, hogy Szilágyi Lajost hívhassa meg fóagromómus- nafc, ugyancsak Szolnok me­gyéből. Sok hibáit, fogyatékosságot tapasztalt. S ezek közül is legsúlyosabbaknak: éhínség fenyegette a jószágállományt, túl sok volt a háztáji földek használata, hiányoztak a nagyüzemi gazdálkodásra jel­lemző módszerek és mindeze­ket betetőzte a tagság közöm­bössége. Kezdetben napokig járta a határt, s több helyen a hó alól kaparta elő a földet, hogy mindjárt legalább a markából megismerhesse a madai talajt Bizony masabb­nak mutatkozott ez, mint a kévéi — nyíri homok na­gyobb részben EJBoépzeiesert, terveit meg­próbálta az itteni tájhoz, vi­szonyokhoz szabni. A ké­szülő termelési tervbe új termelési ágakat vezetett be. Kertészet létesítését, csíráz­tatva vetett burgonya és sza­kállas cirok termelését is elő­irányozta. A tagság ha nem is ellenezte nyíltan, de sok jót sem ígért ezeknek a nö­vényeknek. Eleve hasztalan erőlködésnek minősítették a távolról jött elnök próbálko­zását. Újdonságok Határozott kézzel nyúlt a háztáji földek kérdéséhez. Javasolta a vezetőségnek, hogy mindazoktól — tekintet- neJköű. személyükre, állásuk­ra —t akik iöetéktelemil használnak háztájit, el kell venni. A tagság többsége i megelégedéssel fogadta az igazságos határozatot. Hogyis­ne, amikor az idén — az alapszabály megtartásával — | több mint 100 holddal több [ terület teremhet a közösben. — Ilyen határozott, ke- ménykezű, de igazságos ve­zető kellett volna ide kezdet­től fogva. Aki megtartja és másokkal is megtartatja a törvényességet — mondták mind többen a községben. De igazán csak akkor volt nagy az ámulat, amikor az elnök és agronómus olyan le- leleményességröl tettek bi­zonyságot, amilyenről hasonló vonatkozásban egyáltalán nem is hallottak még Nyirmadán. Márciusban 40 tehén, 35 növendékmarha, 24 ló és 310 juh számára csupán két hét­re való siló volt. Semmi egyéb takarmány, csak avas, J tápértéketlen homoki szalma és törek. A két vezető ember elment a községbeli szeszfőz­débe, ahol egy hatalmas tar­tály szinültig volt kifőzött ! almacefrével. A főzde veze- ! tősége örült, hogy elviszik a ! már értéketlen cefrét és ki­ürül a tartály. Az éhező jó­szágok viszont szívesen kós­tolták meg az „ismeretlen” ; eledelt. Töreket pácoltak a cefrével, úgy etették. Később a kifőzött szőlőcefrét is eLszál- Irtották a íőzdéből. És azok a tehenek, amelyek szinte már állni is alig tudtak, pór hét múlva 3 liter tejet ad­tak naponta! De a legdöntőbb az volt az egész akcióban., hogy veszteség nélkül telelt ki a tsz jószágállománya. Tétovázás helyett «•selek vés Már magaban az nagy ered­mény, hogy az idén minden hónapban előleget oszthatnak a szövetkezetben. Tavaly ösz- szesen kétszer osztottak. Min­den szerzett munkaegységre 8 forint 26 fillért adnak. A termelési terv teljesítése te­szi ezt lehetővé. Lovass La­jos és a főagronómus nem té­továznak ott, ahol cseleked­ni kell. Ha valamiben elke­rülhetetlen kár keletkezik, azonnal, legalább hasonló jö­vedelmet biztosító egyébbel I pótolják. Június elején jég­verés pusztított el két hold j zolckségvetést. Szinte közvetlen utána szántottak és karalábé-, káposztapalánttal ültették be a zöldség helyét. Az ugyan­csak jégverést kapott borsó helyett 100 napos kukoricát vetettek. Nehezen indult a növény- ápolási munka. Utcák szerin­ti névsort gépeltetett a köny­veléssel. Az agronómussal házról házra jártak. — Miért nem jönnek mun­kába? — kérdezte. — Mert külön akarunk dol­gozni. Ki kell adni minden­kinek a területet, amit vál­lal. Ügy tudjuk, mi jár pre­mizálásból is. — Ennyi a baj? — Ha úgy lesz, ahogy kér­jük, akkor megyünk. A brigádvezetőkkel kiosz­tatta a területeket. Nincs is azóta hiba a növényápolás­sal. Érlelődik a bizalom A dohányt öleteken beszélge­tek az emberekkel. Sugyik János azt mondja a Kossuth- díjas elnökkel kapcsolatban: — Nem úgy van itt, mint va­lami gyárban. ahol szalag- szenien gyártják a villany­körtét vagy az ajtózárat A föld egyszer terem egy ér­ben. meg a jószágok szaporo­dását se lehet természetet te­resen erőltetni. Annyi azon­ban tény, hogy Lovass tiszta- kezű, akaratos ember. De a teljes eredményt ér végén láthatjuk. Bíró Istvánná: — Máris ta­pasztalni, hogy nagy a vál­tozás nálunk. Egy fél év alatt nem tehet mindent két „ide­gen” ember. Balázs János: — Sok min­den a kisujjában van Lovasé­nak. Amiből nem lehet, nem enged. Jól teszi... De vala­hogy jobban a magukéinak érezzük itt a helyünket Egy példát. Múlt évben, ha jól emlékszem csak kétszer vett közgyűlés. Az idén viszont már ötöt tartottunk. Látom, szereti a tagságot nem fél tőle. Én úgy sejtem, az H6 igazolni fogja. Nem ígért épületes dolgo­kat, munkanélküli rózsáek ér­tét Lovass Lajos, mikor Ma­dara került. Mindössze 26 forint TO fülért terveaaett egy munkaegységre. De erről azt mondja, nem hiányozhat be­lőle még két forint sent! A tagság mind jobban kívánja, hogy sokat tartózkodjon köz­tük, beszél gessen' velük. Annak a jele est, hogy érle­lődik a közös bizalom. S ez kell is ahhoz, hogy tervét, ígéretét valóra válttá. Köze­lebb vigye a termelőszövet­kezetet ahhoz az aranybányá­hoz, aminek a közös uyíri határt nevezi. Az eloöritófülpösi Számos- menti Termelőszövetkezet március elején szólította ver­senyre a megye tez-eit, hogy a tejtermelés fokozásával gya­rapítsák a közös gazdaságok eredményeit. Az ököritófülpö­siek vállalták, hogy 2700 li­terre növelik tehenenként az évi tejhozamot, s törekednek a szarvasmarha-állomány mi­nőségi és mennyiségi gyarapí­tására. A szövetkezetnek négyszáz szarvasmarhája van, amelyből nyolcvan darab a tehén. Az elmúlt évi takarményterrnesz- tésd nehézségek befolyásolták itt is az átteleltetést, azonban a pillangós-széna beosztással elég volt új termésig, a siló- bői — még kölcsönre is ju­tott A tejtermelésá versenyt a takarmányozás mellett — na­gyon helyesen — a tehenészek anyagi érdekeltségének a fo­kozására alapozták. Ennek meg is van az eredménye: az átlagos nyolcvan tehenet szá­mítva az első Ml évben (az utolsó hónap eredménye még nem pontos) egy tehéntől 1503 liter tejet fejtek. Legnagyobb gondjuk azon­ban a most következő negyed­évben lesz, amikor silány a legelő, és a nyári zöldtakar- mányok egy-másfél hónap múlva kerülhetnek etetésre. A tejtermelés színvonalát jö­vőre is tartani, illetve fokoz­ni akarják. Az idén csaknem Fotocella? kukoricaszáritó Űj típusú, fotacellás, olajtü­zelésű kukoricaszáritó gépiek gyártását kezdték meg a ma­kói mezőgazdasági gépgyár­ban. Ezek a mezőgazdasági eszközök a különféle szentes termények, elsősorban a Ku­korica, betakarítás utáni szá­rítására, sojükség esetén gyü­mölcsszárításra Is basaiáJfae- tók. A gép automatikusan műkö­dik. A beöntő garatból száöá- tóosiga viszi fel a terményt a gép hatodik szintjére. Innen halad fokozatosan az alsóbbak feié, miközben a fűtőberende­zésekből 40—100 fokos leve­gőt hívatnak az egyes szintek közé. Végül a termény lehűt­ve kerül a zsákokba. A fűtő­berendezés autoraatitkáját fo- tocel'lás készülék működteti: ha a fűtőláng végetiemöl kial­szik, a fotocella ezt azonnal „meglátja” és elektromos szik­rával újból meggyújtja. Ha dugulás miatt aludt Id a láng, a fotoceflás készülék megszün­teti az, olajadagolást s így el­kerülik a robbanás veszélyét. A géppel óránként mintegy 14 mázsa termény szántható. H. Szósza Annához be jóivá megjegyezte: — Nézd, müven «nájcBg ma a doki. — Ismereti? — kérdezte megélénkülve Alma. — A lágerben mindenki is­merte. Orvos. Nőgyógyász. Ha valakinek kellemetlensége tá­madt, « dokihoz fordult és minden rendbejött. Olcsó és specialista... Egy szuszra hadarta el. De Anna arcára kétkedés ült. Szö­szé tovább sorolta, hogy bizo­nyítsa jólértesültségét. — Otthon becsukták miatta. A lágerben is ráfizetett egy asszooy, aki nem várta meg, amíg a doki teljesen kijóza­nodik. .. — Te mióta ismered? — Volt már vele dolgom... még otthon — válaszolta Klá­ri és felhajtotta a maradék Coca Colát. Mozdulata, elárulta, hogy már nem értékeli sokra a disszidált orvost. Valóban: amikor a michete- dorffi lágerben futólag talál­koztok. régi ismerősként üd­vözölték egymást. Az orvos sokat csevegett Klárival, s a női barakk lakói között ha­marosan elindult körútra egy finom kis pletyka a disszi­dált lányról és a disszidált orvosról. A pletyka körbejár­ta a lágert; itt elvettek belő­le, ott hozzátettek, mindenki tovább színezte saját fantá­ziája szerint. Mire az orvos fülébe eljutott, kerek kis me­se lett belőle, de ügyet sem vetett rá, nevetve legyintett Klári közben Becsbe került, lokálokban, éjjeli mulatókban keresett, s talált is szerencsét. Amikor pedig egy véletlen találkozás itt is összesodorta őket és Horváth doktor be­számolt a lágerban költött meséről, mindketten jót mu- l attak. Ez a történet épp >lyan messze állt az igazság- öl, mint amilyen távol álltak egymástól. Klárinak azóta is, egy percig sem j jutott eszébe, hogy hálóját ae or­vosra is kivesse... A könnyű- vérű nőcske sokkai pénzesebb férfiakra vadászott, g amikor a szemüveges orvos egyvonal- be ért vele, csak egy közöm­bös pillantást vetett feléje. — Pá, kicsikém — súgta halkan, gunyorosan kuncogva és tekintetét ismét a franciá­ra fordította. Hátha... Mid nem sikerült Annának, sike­rül talán neki. Az orvos nem hallotta a lá­nyok beszélgetését A recsegő Wurlitzer és a ttroiiak okoz­ta hangzavarban amúgy is nehéz volt eligazodni Egy üres sarokasztalhoz ült, ko­pott velúr kalapját hanyag mozdulattal a székre dobta, a pincértől gint rendelt, egy- hajtásra kiitta és elgondol­kozva bámult az üres pohár­ba. Arckí te jegénél ól ítélve olyanmái tűnt, mtot aki em­bert ölt, vagy most készül er­re a lépésre. A körülötte zaj­ló kávéházi életről nem vett tudomást, gondolataival volt elfoglalva, amelyek úgy ker­gették, űzték egymást agyá­ban, ntot gátjait vesztett zú­gó főáram babjak Az ital mámoros kábulatba ejtette, keze ökölbe szorult máskor egész teste eternyedt azoktól a gondolatoktol, amelyek nem hagyták nyugodni, s amelyek egymással versengve szinte kiabáltak agyában: „énrám hallgass, énrám hallgass’” Tekintetével Elzát kereste. Sejtette, hogy nem jön el és meghiúsul az ábrándosán1 ki­színezett randevú. De titkon, a szíve mélyén mégis remény­kedett: hátha eljön! Délután felhívta, ESza lakása nem fe­lett. Csigalassúsággal telt el az idő estig. Az utcákat rót­ta. Az órájátt ötpercenként megnézte, s újra meg újra összei akosgatta a legutóbbi találkozás emlékei*. Más gondolatok viszont azt sugallták, hogy jobb terme, ha felállna és elfutna innen!, amíg nem késő. Hiszen azt sem tudja, voltaképpen ki ez a lány és mi rejlik E&za köz­vetlensége és barátsága mö­gött. — Nincs pénzem, remény­telen a jövőm. Mint az űzött vad, úgy futkosok a világ­ban, menekült orvos vagyok, alig néhány schiilinggel a zsebemben. Mit akarhatok én Elzától, ettől a titokzatos nő­től, akinek pénze, autója, eg­zisztenciája van, akinek olyan sok barátja van... S mit kap­hat tőlem Elza? Mit akarhat ötszáz holdon telepítették vö- rösherót és lucernát. Százhat- vau hold silókukoricájuk a legszebb a kukoricatermények között. A tejtermelési eredmé­nyeket végeredményben a ta­gok által közösbe vitt vegyes tehénállománnyal érték eL Még az idén ötven, jövőre újabb ötven tenyészüszőt állí­tanak be, hogy fokozatosan le­váltsák a meglévő, kevésbé értékes tehénállományt. A fél év eredményei azt mu­tatják, hogy — nehéz takar­mányozási gondok között is — az ököritófülpösiek megáll­ják helyüket az általuk kez­deményezett versenyben, s várják, hogy ebben a vetélke­désben, amelyikhez a megye negyvenhét szövetkezete csat­lakozott, minél több tsz érten el jó és még jobb eredményt — a nagyüzemi gazdálkodás további megerősítésére. a. a. Közepes eredménnyel zárait az akácidény lónak ígérkezik a hárs- és a vegyesvirágméz tömés A május 18-től 29-ig tartott első akácvirágzást a méhészek jól kihasználták, s a kedve­zőtlen időjárás ellenére jó kö­zepes eredménnyel zárták a gyűjtési főidényt. A méhcsa­ládok országos gyűjtési átlaga az első akácvirágzás idején 20 —25 kiló körül alakult ki, de voltak olyan népes családok, amelyektől 40—42 kiló mézet pergettek. A június közepén beköszön­tött meleg, csapadékos időjá­rás kedvezett a szántóföldi mézelő növények virágzása- nak, s így a mézgyújtésnek is. A jelentések szerint a kap­táronként napi súlygyarapo­dás átlagosan 1—1% kiló. Re­mélhető, hogy a korábbi évekéhez képest nagyobb mennyiségű, úgynevezett ve­gyes virágmézet pergethetnek a méhészek. Most a hársvinágzás van so­ron: ha a gyűjtési időszakiban I jó tesz az időjárás, az idén külön hársmézet pergethet­nek. Az úttörő ahol tud. Mgtt. Hammel Jfail Mhh Nyáron is érdemes csibét nevetni Ebben az esztendőben 70 millió naposcsi bét juttatnak a termelőszövetkezetekbe és ház­táji gazdaságok ba. Eddi g na­gyobbrészt azok kaptak na­poscsibét, akik baromfi neve­lésre szerződést kötöittek. Ezért sokan nem is jutottak hozzá. Egy újabb rendelkezés értelmében mindenki vásárol­hat naposcsibét, méghozzá ól­hát? Ki ő? Öh, mennél job­ban ismerem, annál jobban látom, hogy milyen keveset tudok róla. Ezek a gondoláitok nem hagyták nyugodni. Újra, meg újra visszatértek. Észre sem vette, két férfi ült le és núnden mozdulatát figyelik. Máskor is megfigyelték mar. Azt sem vette észre. Két hónap óta tervszerűen követik, Sizámontartják és va­lahol egy sárgafedelű dosz- sziéba bejegyzik minden lépé­sé*. Emberek hajolnak a dosz- száé fölé, tanulmányozzák, vizsgálják egyéniségét, vitat­koznak fölötte. Valaki már nagyon sürgeti, hogy köze­lebb kerüljön a megoldáshoz és eldöntsék végre, érdemes-e vele foglalkozni, lehet-e szá­mítani? Másvalaki viszont igyekszik ezt megakadályozni. Kicsoda az egyik és mit akar a másik? Ezt sem tudja! Minderről semmit nem tud; ebben a világvárosi renge­tegben, a milliós tömegben sokkal elveszettebnek hitte magát, álmodná sem merte, hogy valahol számontartják, féltő gonddal vigyáznak rá. Eszébe sem jutott, hogy az amerikai hírszerző központ titkos ügynökei hálózzák kö­rül, s csak az alkalmas pil­lanatra várnak, hogy mint a polip, feléje nyújtsák csáp­jaikat és megmarkolják. (Folytatjiále.) csőd, leszállított árao« Agget- temul áttol, hogy kötött-e tto- romfinevelésá szerződési A szövetkezetekben te tto- tájá gazdaságokban mindenütt megvan a lehetőség * napos­csibe nevelésére. Sok helyen található még kellően M nem használt épület. Különösen a háztáji gazdaságokban akad sok megüresedett hely. Eze­ket mind fel lehet használni esi benevezésre. Egészséges helyen. megÉefe- 16 gondozással, a nyári bek tetesd naposcsibe te ugyan­olyan jói felnevelhető mént a tavaszi keltetésű. Tfe-tSzenké* hét alatt elérik a 80—80 de- kás súlyt. A termelőszövetkezetek a Baromfi feldolgozó Válla tattol az egyéni termelők és háztáji gazdaságok mindenütt a helyi földművesszövetkezefcfcfil igé- nyeShetSk, vaßärofhaitjäik meg a naposcsibéket. Természetesen, aki ater, to­vábbra is szerződést köthet baromfi nevelésére a ffiadmü- vesszövetkezeti szervekkel. Uj típusú motorfűrészek Könnyű, egyszemélyes, nyu­gatnémet gyártmányú Contra- Stthl motorfűrészek érkeztek az erdőgazdaságokba. A 12 ki­ló súlyú benzinmotoros lánc­fűrészt a Zemplén hegységben próbálták ki és a kedvező ta­pasztalatok alapján 53 dara­bot rendelt belőle az orszá­gos erdészeti főigazgatóság. Az újfajta fűrészt nemcsak az erdőgazdaságoknál hasz­nálják, hanem az erdőmémö- ki főiskola, a két erdészeti technikum és a szakmunkás- képző iskolák is kapnak belő­le. A motorfűrészt kezelők tanfolyamon ismerkednek meg az új berendezéssel és a té­li fakitermelési idényben már mindenütt munkába állítják a Centra-Stibl iuraamteet. Onodvári Miklós A SÁRGA DOSSZIÉ mmniiiiHiiiiiiiuiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiimimtnitimtnimmtinniiimminftttir

Next

/
Thumbnails
Contents