Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

XXX. ÉVFOLYAM 162. SZÁM Ára 50 fillér 1962. JÚLIUS 13, PÉNTEK A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus csütörtöki ülése Nem azért nyitottuk ki a kozmosz kapuját, hogy az amerikaiak bevágják — mondotta felszólalásában Tyitov űrhajós őrnagy HAGY KAROLY* AZ MTI KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓJA JELENTÉ Csütörtökön a leszerelési és beke-világkongresszus kétezer főnyi küldötte újra teljes ülé­sen találkozott a Kreml kong­resszusi palotájában. A dél­előtti ülésen Subandrio asz- szony, az indonéz külügymi­niszter felesége elnökölt. Az elnök elsőnek Mihail Ralea román akadémikusnak adott 'szót, aki felolvasta kor­mányának John Bernal pro­fesszorhoz intézett válaszát, amely rámutat, hogy a né­pek szeretnének megszaba­dulni a fegyverkezés terhei­től. A román kormány ezért az ENSZ-ben és másutt is következetesen harcol a leszerelésért, s maradéktalanul támogatja a szovjet kormány leszerelési javaslatait Ezután Josef Macefc cseh­szlovák akadémikus olvasta fel a csehszlovák kormány üzenetét: Csehszlovákia vezetői és népe támogatják a szov­jet leszerelési javaslato­kat Renato Bítossi, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke tolmácsolta a világ munkás­ságának a kongresszushoz in­tézett üzenetét Hangoztatta, hogy a nemzetközi munkásmoz­galom támogatja a világ minden részén folyó béke­harcot, amely képes arra, hogy megakadályozza a háborút Oginga Odinga, a Kenyai Afrikai Nemzeti Unió (KANU) aletnöke után Silverman an­gol munkáspárti képviselő szólalt feL — Amikor a kongresszus megnyílt, — mondotta — az Egyesült Ál­lamok kormánya legciniku- sabban a világ közvélemé­nyét semmibevéve végrehaj­totta magaslégkörj nukleáris kísérletét Silverman hangoztatta, hogy Hruscsov türelme és önmegtartóztatása eddig is erős gátja volt a hábo­rú kirobbanásának. Szkobelcin szovjet akadémi­kus felolvasta Sekou Touré guineai köztársasági elnök üze­netét, majd Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterel­nök üzenete következett Mo­hamed Jalát, a független Algéria képviselőjét a kong­resszus részt vevői nagy taps­sal fogadták. Brock Chisholm kanadai küldött hitet tett az általános és teljes leszerelés megvaló­sítása, a béke megszilárdítá­sa mellett. N. A. Welbeck ghanai kül­dött Nkrumah elnök üdvöz­letét tolmácsolta a béke-vi­lágkongresszus részt vevőihez. Subandrio asszony, az in­donéz külügyminiszter fele­sége, az indonéz küldöttség vezetője felolvasta Sukamo elnöknek a kongresszushoz in­tézett üzenetét. Homer A. Jack, az ameri­kai küldöttség tagja felolvrts- ta tizennégy amerikai füg­getlen személyiség nyilatkoza­tát, amely szerint a „nuk­leáris háború példátlan ka­tasztrófa lenne az emberiség számára”. Az amerikai küldött han­goztatta, hogy semmi szín alatt sem szabad több fegy­vert adni a Német Szövet­ségi Köztársaságnak. Semmiféle leszerelési megoldás nem lehetséges mindaddig, míg a Kínai Népköztársaságot nem ve­szik fel az ENSZ-be, — jelentette ki a továbbiak­ban Jack amerikai kül­dött, Ez nemcsak a politikai reali­tások elismerése lenne, hanem annak elismerése is, hogy Kína nélkül nem lehet le­szerelni. Szin Go Szón (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) felszólalása után az egész te­rem lelkes ovációval fogadta German Tyitovot. Tyitov felháborodással be­szélt a veszélyes és provoká­ciós célokat szolgáló magas­légköri amerikai nukleáris robbantásról. — A magaslégköri nuk­leáris kísérletek — mon­dotta — fenyegetik az emberek életét, egyebek közt a jövendő űrhajósok egészségét A szovjet emberek nem azért nyitották meg a kozmosz ka­puit hogy az amerikaiak be­vágják — mondotta. — Rajta hát, oldjuk meg a fő kérdést: a leszerelést — mondotta Tyitov a küldöttek és a vendégek viharos tapsa kíséretében. Halid Mohi Ed-Din (Egye­sül Arab Köztársaság), Mario Andrade (Angola), Alekszij Pátriárka (a pravoszláv egy­ház vezetője) után a követke­ző szónok, Wemer protestáns leikész (Ny u gat- Németország) beszéde elején hangoztatta: — Nem felejtettük el, mit tettek a németek a második világháború alatt, milyen bor­zalmakat követtek el Ausch­witzban, Bergen-Belsenben és másutt. Meg kell azonban mondani, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságban nemcsak Ade- nauerek és Straussok él­nek, hanem mi is és még sok tízezer ember, aki — ezt kevesen tudják külföldön — mindent megtesz a béke fenntartása érdekében. (Lapzártakor a tanácskozás tart). 740 holdon tizennégyen aratnak Kétszáz ember helyett — gyorsabban! A komplex gépesített aratás tapasztalatai a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban Málnás Alajos főagronómus és Poór József diszpécser kí­séretében jártuk a határt. A hetekkel előbb készített ara­tási ütemtervet realizálták. Ugyanis egy asztallap nagysá­gú „menetrendben” a várható érési sorrend szerint táblák­ra beosztották napra, órára a gépeket, embereket. A táblák és gabonaféleségek besorolá­sa jó, csupán időben van el­tolódás. A teljes ütemű ara­tás csak a jövő héten kezdő­dik. Az állaim gazdaságok kö- ZÖtt is leggépesítettebbek kö­rt tartozik Gyulatanya, a termelőszövetkezeteknek pe­dig jó néhány évre előre ve­títi a jövőt. Itt nemcsak a kézikaszával való aratást szüntették meg, hanem a ké­vekötőgépeket is száműzték. Első volt a megyében ez a gazdaság, ahol évekkel ezelőtt kivonták a lovakat a szántó­földi pálinkából. Kézikaszával a 746 hold learatásához, mintegy 150 fő­re, hordással, csépléssel együtt 200 munkásra lenne szüksége a gazdaságnak Jelenleg a három kombájnhoz hat em­ber van — két műszakban mennek — ezenkívül egy vízhordó, a szállításnál egy gépvezető és egy kapcsoló, a szérűn két lány és a magtá­ros, egy irányító gabona spe­cialista és egy ellenőr, össze­sen tizennégyen. Ennyien vég­zik el az aratást, a gabona magtárba juttatását anélkül, hogy egyetlen mázsa terményt is valaki kézzel továbbítana. A várható termés, a kom­bájnok teljesítménye és a táblák távolsága alapján szin­te percre kiszámolták a szál­lítóeszköz szükségletet is. A szérűn Kunosak András mag­táros újítása nyomán az idén már kiiktatták a kalmár ros­tákat. A tisztítást maga a felvonó szerkezet végzi. Ta­valy 20 munkás kellett napi ezer—ezerkétszáz mázsa ter­mény magtárba juttatásához, az idén hárman végzik azt a munkát. Ennél az egy mun­kafázisnál mintegy 30 000 fo­rint megtakarítást érnek eL Billenő kocsik viszik a ter­ményt a kombájn tankjához a felvonó végtelen csiga ak­nájához, ahol két lány vi­gyáz a gépekre. A termelőszövetkezetek többségében ma még a komp­lex gépi aratásról nem be­szélhetünk, de néhány jó ta­nácsot a gazdaság főagronó- musától a részben gépesített szövetkezetek is kaphatnak. Többek között elmondta Málnás elvtárs, hogy csak kombájn-érett gabonába állít­sák a gépet, ez az érési fok a 18 százalékos szemviztarta- lomnál kezdődik. Ne legye­nek türelmetlenek a szövet­kezeti vezetők, különösen ne a külföldi búzákkal, mert azok nem peregnek. A gaz­daság 21 munkanapra tervezi az aratást. Nagy ráfizetés len­ne ha ezeket a drága gépe­ket csak 5—6 napig üzemel­tetnék egy év alatt. Gyorsí­tani lehet az aratást a rend­vágással, ezt az érettséget négy-öt nappal hamarabb el­éri a gabona, mint a kom­bájn-érettséget. Eső vagy nagyobb harmat után várják meg a teljes felszáradást, mert néhány tank nedves gabonával az egész magtárban nagy gondot okoz­Lő nincs a szántóföldön Percre szervezett szállítás Csak kombájn­érett gabonába Frissen kazlazni hatnak. A vonult, nyirkos ter­ményben könnyen törik, sza­kad a kombájn is. Különösen vigyázni kell a vetőnek szánt gabonára, hogy megfelelő szá­razon kerüljön a magtárba. A szalma lehúzása több szempontból is az aratással egy időben végzendő munka. Frissen kazlazva jobb minő­ségű a szalma — számolni kell a takarmányozási igé­nyekkel is — a le nem üle­pedett, esőt nem kapott szal­mát könnyebb összehúzni, de legjobban sürgeti a szalmale­húzást a mésodvetés, tarló­hántás és a mélyszántás mun­kája. Nem elég azonban csak a gépekről, gabonáról, szal­máról gondoskodni, hanem az emberek ellátását, munká­juk arányában való bérezést; elsőrendű dolognak kell tekin­teni. A gazdaságban céljutal­mat tűztek ki a különben is versenyben dolgozó kombáj- nosok, szalmalehúzók, és kaz- lazók részére. Csikós Balázs NagYblokkos rendszerű építkezés Nyíregyházán A szépségüzlet kulisszái mögött A Ferencváros úf csapata Rakamason Marad a kánikula Védett erdők, lápok, barlangok , Rendkívüli aratási ügyelet az AGROKER-nél Milyen lesz a leszerelt világ ? Hogyan, hát nem üres il­lúziókeltés feltenni a kérdést: Milyen lesz a leszerelt vi­lág? Milyen leszerelt világ? Hisz mindent utolérő fegyve­reik garmadái növelik földünk súlyát Valósággal roskado­zik bolygónk a fegyverek ter­hétől! Leszerelt a világ? Van en­nek alapja? Nem egymás és önmagunk ismételt ámítása csupán egy fegyvertelen világ idillikus csöndjéről ábrándoz­ni? Megdöbbentő: az ember űr­hajói kiléptek a föld vonzási köréből. Tárgyilagos és mér­téktartó tudós-körök vélemé­nye szerinti, a ma elő nemze­dék megéri, hogy a föld emberei rálépnek más boly­góra. Egyes tudósok már dol­goznak egy úgynevezett egye­temes világnyelven, — illet­ve jelbeszéden — mellyel megértetnék magukait a távoli bolygók lakóival. ...................... Hát már itt tart'az ember? — ötlik fel hihetetlen ener­giával a kérdés. Már itt tart, és mégsem ért el oda, hogy békében éljen a földön! Alig múlik el nap fegyver­zaj nélkül. A távoli Csendes­óceán szigetvilágában gyilkos fények villannak. És a levegő, amely eljutattia a földre a napsugarat, az élet kialakulá­sának ősenergiáját, szerte vi­szi az atomfelhőből kicsapó­dó halálsugarat. Már a ma­gaslégkör, a föld védőburka sem sértetlen, az amerikaiak felrobbantották az első ma­gaslégköri atomibambát. Mindezek közepette nem el- 1 lentétes a józan ésszel lesze­relt világról beszélni? Ki szerel le? És mikor? Ki előbb? És ki utóbb? Egyáltalán mi­lyen új erő hatására válnak ártalmatlanná a megtöltött fegyverek? Nem hat újszerűén, de mö­götte minden nap van új: a világ népei nem akarnák el­pusztulni, a világ közvélemé­nye leszerelést akar. Helyen­ként és korábban a félelem ösztönözte tettekre az embe­reket. A félelem, amely csak­nem húsz év után is elriasz- tóan ül Hirosima és Nagasza- ki megmaradt lakóinak ar­cán. S az emberek nagyon- nagyon távolról is maguk előtt látják az eltorzult ar­cokat. Sokan és sokáig csak arra gondoltak, mi lenne, ha be­következne a világkatasztró­fa. Egyes nyugati lapok bő­séges rém-leírásokkal, elkép­zelt képekkel illusztrálták földünk utolsó óráját Film is készült róla az Utolsó part címmel, lélektani eszközök szugerálták, a nyugati féltei­ké lakódba „az elkerülhetet­len vég” elméletét Hol is tartana a világ, ha minden úgy történt volna, mdntahogy egyesek elképzel­ték! Az ember életösztönét, bátor élniakarását nem béní­totta meg semmi. Mert az élethez, a küzdéshez bátorság kell! Felülkerekedés a félel­men, mély lezüllesztí, bele­nyugvásra kárhoztatja az em­bert. Felfedezése egymásnak, összefogás, mely visszadja a reményt Mit mutatnak az élteit évek: egyetlen mindenki szá­mára kézzelfogható tényt, béke van és 1962-őt írunk. Moszkvában tanácskozik a le­szerelési és béke-világkong­resszus. Talán ők a világ bé­kemozgalmának névtelen küz­dői, vezetői, minden alap nél­kül beszélnek a leszerelésről? Egyáltalán nem! Két világrendszerben él­nek az emberek. Egy valami mégis összeköti, hasonlóvá te­szi őket: mindnyájan szeret­nek békében, és jól élni. Va­lamennyiük közös vágya: a leszerelt világ. Millió és mil­lió egyéni és közös vágyat hú* keresztül világszerte a fegyver­kezés! Ha nem lenne, ha fok- ról-fokra kevesebb pénzt emésztene fel, húsz év alatt megkétszereződne a föld gaz­dagsága. Ezt hangsúlyozta Hruscsov elvtárs a béke-vi­lágkongresszusán is. Egyetlen ember sem élne szükséglaká­sokban. Egvcsapásra megol­dódna a' földbolygó minden lakójának lakásgondja. SZűkebb hazánk Szabolcs- Szatmár is felülmúlná önma­gát. Izotópok, különleges vegyszereik érlelnék meg hi­hetetlen gyorsan a termést, változtatnák meg az éghajla­tot. Sebészkések helyett gyor­san ható gyógyszerek gyógyí­tanák a betegeket, megtalál­nák a rák, a fehérvérűség, s más veszedelmes betegség el­lenszerét. Egyesülne és közös úton ha­ladna — a társadalmi beren­dezkedés különbözősége elle­nére is, — a tudomány, fel­nyílna a tudományos titkok nyitja. Létrehozhatnák az ön­működő műholdák rendszerét, amely lehetővé tenné az egész világra kiterjedő rövidhullá­mú rádióösszeköttetést és a világtelevíziót. A közös me­teorológiai műholdak jó előre jeleznék az elemi csapásokat, a termés feltételeit. A tudo­mány képes lenne megváltoz­tatni a Föld egyes terüle­teinek éghajlatát, felderíteni a ' világóceán mélységeit. „Milyen lesz a leszerelt vi­lág?” Nem így teszik fel a kérdést önmagukban az em­berek: mennyivel élnék bol­dogabban, a családom, meny­nyivel kevesebb gondom len­ne. Minél többen érzik ennek tüzét, annál többen akarják a leszerelést. Nem rövid és nem veszélytelen az út a le­szerelésig, hosszú évekig el­tarthat még. De nem irreális, nem elérhetetlen. Különösen nem manapság, amikor az egyes emberek kis vágyait egyesíti magában a béke-vi- lágmozgalomban, a vágyakat tetté kovácsolja. Lebírhatat- lan erővé. AJiogv Moszkvá­ban a világ békeküldötteinek konferenciáján megfogalma­zódott: a népek kivívhatják és kivívják, a leszerelést, meg­védik d békét. Pán Géza rsourísjAi, £GyEsüwmn

Next

/
Thumbnails
Contents