Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-11 / 160. szám
világszerte p Amióta imperializmos létezik és gaztetteket követ el, talán még sohasem viharzott fel ellene oly elemi erejű vi- ílágfelhábonodás, mint 1962 július 9-én. E napon a jenki Pentagon atomkalandor tábornokai több száz kilométer magasságban felrobbantottak egy hidrogénbombát, amelyek pusztító ereje egymillió tonna hagyományos robbanóanyag erejének felel meg. A robbanást követően súlyos zavarok léptek fel a rádiózás-* ban és még 1200 kiló-* méter távolságban is narancssárgára festődéit az ég. Felmérhetetlen gazságról van itt szó. Világméretű merényet történt az egész emberiség testi épsége ellen. Akadnak jenki katonai vezetők, akik vállalni merészelték több eljövendő generáció elkorcsosulásának ódiumát. London) Az angol fővárosban hétfőn este több száz főnyi tömeg tüntetett az amerikai nagykövetség épülete előtt a csendes-óceáni Johnson- sziget fölött végrehajtott magaslégköri robbantás miatt. Joton GoEan, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjának főtitkára nyilatkozatában a legsúlyosabb bűntettnek minősítette az atom- fegyverkezési hajsza kiterjesztését a kozmikus térségre. A Daily Worker vezércikkében rámutat: a magas- légköri robbantás szétzúzta Kennedy elnöknek azt a kétszínű állítását, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére és a leszerelési egyezmény megkötésére törekszik. Accras Nkrumah ghanai köztársasági elnök hétfőn este Kennedy elnökhöz intézett üzenetében tiltakozott a magaslégköri robbantás miatt Drezda; Dr. Klaus Fuchs, az ismert atomfizikus, az NDK központi atomfizikai intézetének helyettes igazgatója, az ADN tudósítójának adott nyilatkozatában az emberiség ellen elkövetett bűntettként bélyegezte meg az amerikai magaslégköri robbantást. Fuchs professzor hangsúlyozta, hogy csak röviddel ezelőtt fedezték fel a Földet körül vevő Van A1 len-féle sugárzási övezetet. Ma még senki sem tudja bizonyosan, hogyan befolyásolja az amerikai magaslégköri atomfegyver-kísérlet ezt a sugárzási övezetet. Azt sem tudjuk, hogy a sugárzási övezetben végbemenő változások milyen kihatással lesznek az időjárásra és ezzel általában az egész emberi életre — mondotta. New York: A New York Times keddi vezércikkében hangoztatja, hogy „hivatalos részről nem hoztak fel megfelelő indokokat egy olyan' egyoldalú kísérlet alátámasztására, amely megváltoztathatja a Főid egész külső környezetét”. A demokrata párt lapja kétségbe vonja, hogy „bölcs dolog volt ma- gaslégköri robbantást végezni, tekintve külföldi vezető tudósoknak ama megállapításait, hogy az ilyen kísérletek beavatkozást jelentenek az egész emberiség tulajdonát képező légkörbe”. Tiltakozás XIX. ÉVFOLYAM 160. SZÁM Ära 50 fillér 1962. JULIUS 11. SZERDA Jelentés Moszkvából Ez általános és teljes leszerelés minden nép biztonságának záloga Hruscsov elvtárs beszéde a béke-világkongresszuson Hruscsov beszéde elején üdvözölte a kongresszust, rámutatva, hogy a leszerelési és bek“-világkongresszus összehívása korunk egyik legkiemelkedőbb eseménye. Földünk majdnem minden népének küldöttei. Félretéve mindent, ami elválasztja őket, összegyűltek, hogy megvitassák korunk legha- laszthatatlanabb kérdését: hogyan akadályozzuk meg a háborút. Fennáll egy új világháború veszélye — Áz emberiség figyelemre méltó korszakot él át. — Folytatta beszédét Hruscsov. — A társadalmi haladás meggyorsulása, a tudomány és technika terén, a természetre vonatkozó ismereteinkben bekövetkezett óriási fordulat a legnagyobb jótéteményeket eredményezheti minden ember számára. Nem szabad viszont megfeledkezni egy pillanatra sem arról, hogy az agresszió és a rosszindulat sötét erői azzal fenyegetőznek, hogy az emberi lángelme felfedezéseit az emberiség és az emberi civilizáció ellen fordítják. A leszerelés időnk parancsoló követeiébe. — A szovjet kormány köszönettel. fogadta el a meghívást és kötelességének tartja, hogy tájékoztassa a kongresszust a leszerelés kérdésével kapcsolatos nézeteiről. — mondotta a szovjet államfő. majd így folytatta: — Szembe kell nézni az igazsággal. Fennáll egy új világháború veszélye. Az emberiség belesodródhat ebbe a háborúba, ha nem történnek határozott intézkedések. Meg kell látni, hogv szakadatlanul tökéletesítik a termonukleáris fegyvert. — Egyre több országban helyeznek el atomfegyvereket, egyre nagyobb számú katonai alakulatot szerelnek fel ilyen fegyverekkel. Ezzel együtt fokozódik az a veszély, hogy kalandor csoportok kirobbantják az új világháborút. A Föld minden lakosára 80 tonna robbanóanyag — A háborús készülődések még soha sem öltöttek olyan óriási méreteket, mdrrt napjainkban. t A hadiipari monopóliumoknak — a „halál kereskedőinek” és a mindentől elrugaszkodott katonai klikknek — a szövetsége, mint Eisenhower volt amerikai elnök nevezte: ez a „hadiipari komplexum" szakadatlanul fokozza a fegyverke* zési hajszát. Tekintélyes nyugati afcomtu- dósok becslése szerint a mai világban „az atomhalál potenciálja” 250 000 megatonna, vagyis 250 milliárd tonna tut robbanóereje. Ilyenformán földünk minden egyre lakosára már most átlag több mint nyolcvan tonna robbanóanyagot tartalékoltak. Ezek szerint ebben a termékben már biztosították a bőséget a föld lakossága számára. — Még hivatalos adatok szerint is évenként az egész világon 120 milliárd dollárt költenek katonai célokra. Ez az összeg körülbelül fele a világgazdaság valamennyi ágában eszközölt összes beruházásoknak. Kétharmada a gazdaságilag gyengén fejlett országok nemzeti jövedelmének. Egyedül a NATO-orszá- gok minden tíz percben egy millió dollárt fordítanak háborús készülődésre. A katonai készülődések mérvét tekintve az Amerikai Egyesült Államok van az első helyen. Az 1946-tól 1962-ig eltelt 17 év alatt közvetlen és közvetett katonai kiadásai körülbelül kilencszáz milliárd dollárra rúgtak. Majdnem ugyanekkora összeget adtak ki az összes kapitalista országok a második világháborúban. A NATO más tagállamai szintén a katonai tékozlás végzetes útján haladnak. Ezeknek az országoknak a katonai gépezete hihetetlen arányúvá nőtt. A valóságos erőviszonyok — A fegyverkezési hajsza óriási mértékben emészti fel a nép munkájának eredményeit. Manapság több mint húszmillió ember szolgál a fegyveres erőknél. A háborús célokra végzett munka több mint százmillió ember energiáját emészti fel, s a világ tudományos téren dolgozó lakosainak hetven százalékát használják fel valamilyen formában katonai téren. A nyugati országokban kezd reálissá válni az a veszély, hogy a mi li tarizmus elnyeli a polgári társadalmat. — Az utóbbi időkben a nyugati sajtó egyre határozottabban hajtogatja, hogy a termonukleáris háborúnak és következményeinek veszélyét erősen eltúlozzák. — Annak idején Eisenhower volt amerikai elnök és Kennedy, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke realista álláspontra helyezkedett, amikor kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonailag egyenlő erős. Kennedy elnök ezt az álláspontját Bécsben velem történt találkozója idején fejtette ki. Most viszont az Egyesült Államok vezető személyiségei azt a gondolatot kezdik bevinni népük és szövetségeseik tudatába, hogy az erőviszonyok állítólag megváltoztak az Egyesült Államok javára. Világos, az efféle megnyilvánulások célja: az amerikai militaristák azzal az állítással, hogy ők nyernék meg a háborút, bátorságot akarnak önteni fegyveres erőikbe és szövetségeseikbe — Felbukkan a kérdés: hogyan mérték meg az amerikai személyiségek az erőviszonyok megváltozását és hogyan állapították meg, hogy az a javukra változott. Erre vonatkozólag nincs semmiféle adatuk. Ha pedig tárgyilagosan nézzük, hogyan állnak a dolgok, akkor egészen más kép alakul ki. Biztonsága érdekében a Szovjetunió kénytelen volt az utóbbi években ötven, száz és még ennél is több megatonnás nukleáris fegyvereket, interkontinentális rakétákat készíteni és létrehozta a globális rakétát, amely ellen gyakorlatilag nincs védekezés, valamint a rakétaelhárító rakétát. Az amerikai kormánykörök nem rendelkeznek ilyen hatalmas haditechnikával és így nincs meg a legcsekélyebb alap sem, hogy azt állíthassák, hogy az erőviszonyok az ő javukra megváltoztak. Közismert dolog, hogy az erőviszonyokat hadműveletek során, sőt háború eredményei alapján mérik fel. Annak idején Hitler a végtelenségig mondogatta, hogy óriási erőfölényben van, mégis a Szovjetunió és szövetségesei szétzúzták. — Most, amikor atomraké- taíegyverek vannak, a népekre nézve mérhetetlenül veszélyesebb egy számítási hiba az erőviszonyokat illetően. Az amerikai vezető személyiségeknek az az állítása, hogy az Egyesült Államok az erőviszonyok terén fölényben van a Szovjetunióval szemben, rendkívül nagy veszélyt rejt magában más országok népeire és az amerikai népre nézve egyaránt. A termonukleáris háború amerikai kultusza — Az amerikai személyiségek az utóbbi időkben egyre gyakrabban beszélnek termonukleáris háborúról, valóságos kultuszát teremtik meg egy ilyen háborúnak. Ebben a vonatkozásban rendkívül jellemző Mcnamara amerikai hadügyminiszter június 1-i beszéde. A miniszter azt mondta, meg lehet egyezni abban, hogy a nukleáris fegyvert csak a fegyveres erőkre mérendő csapásokhoz használják, nagyvárosok ellen azonban nem. Az amerikai sajtó azt állítja, hogy Mcnamara kijelentését a Fehér Ház jóváhagyta és ez javaslat a Szovjetunió felé a nukleáris hadviselés „szabályaira”. — Mit mondhatunk egy ilyen „javaslatra”? — E szörnyű javaslatot elejétől végéig az emberek, az emberiség gyűlölete hatja át, mert törvényesíteni próbálja a nukleáris háborút, s ezzel az emberek millióinak elpusztítását, — Ez a javaslat azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei azokat az országokat akarják kitenni a fő csapásoknak, ahol amerikai támaszpontok vannak és amerikai fegyveres erők állomásoznak: Olaszországot, Törökországot, Angliát, Nyugat-Németországot, Japánt, Görögországot és sok más országot. Megnőtt a hadviselő eszközök pusztító ereje — Végül ez a legszemérmetlenebb becsapása az Egyesült Államok lakosságának is. Talán a nagyvárosokban és közelükben nincsenek fegyveres erők? Talán azok az atombombák, amelyek Mcnamara „szabályai szerint” mondjuk New York külvárosaiban robbannának, nem lennének halálosak erre a nagy városra? De vajon azoknak a közepes városoknak, vagy falvaknak a lakossága, amelyekre Mcnamara véleménye szerint atombombákat lehet zúdítani, nem ugyanolyan kedves, mint a nairvvárosok lakossága? — Véleményünk szerint nem arról kell egyezséget kötni, hogyan viseljünk nukleáris háborút, hanem arról, hogy kizáriuk még a lehetőségét is e háború kitörésének és épségben maradjon minden város, akár nagy. akár kicsi, épségben maradjon minden falu, község és tanya. A továbbiakban Hruscsov rámutatott a haditechnika gyökeresen, minőségileg megváltozott, mérhetetlenül megnőtt a hadviselő eszközök pusztító ereje. Miben nyilvánul ez meg? 1. Az új fegyvereket még csak összehasonlítani sem lehet a régiekkel. Egy hatalmas bidrogénbomba robbanó ere*e sokszorosan felülmúlja mindazoknak a harcászati eszközöknek a robbanóerejét, amelyeket a történelem eddigi háborúiban használtak, beleértve az első és a második világháborút. 2- Az atomrakcta-haborúban teljesen megszűnik a határ a front és a mögöttes országrészek között. Sőt éppen a polgári lakosság esne elsősorban áldozatul a tőnevében Moszkvára, a béke városára, a Kreml kongresszusi nagytermére tekint az egész emberiség. Hétfőn itt kezdte meg munkáját a leszerelési és béke-világkongresz- szus. A népek reménye a hatalmas, egyre növekvő és legyőzhetetlen békemozgalom. Ennek első soraiban balad a Szovjetunió és vele együtt a szocialista világrendszer valamennyi országa. A Szovjetunió és a szocialista országok szilárd és következetes békepolitikát folytatva állhatatosan küzdenek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért. Az a reális és részletes leszerelési program, amelyet Hruscsov a szovjet kormány feje terjesztett elő az Egyesült Nemzetek Szervezetében, elnyerte valamennyi becsületes ember támogatását. Erről megelégedéssel beszélnek a jelenlegi moszkvai kongresszus részvevői. Az amerikai szoTdateszka azonban elutasítja az ésszerű szovjet javaslatokat. Kihívóan szembehelyezkedik a népek akaratával, veszélyes játékot folytat a tűzzel és ez pusztító következményekkel terhes az egész emberiség számára. A hétfői nap ismét megmutatta a népeknek, ki harcol volójában a békéért, ki védelmezi azt minden eszközzel, minden energiával és ki szónokol csupán a békéről, miközben hazug frázisokkal igyekszik elrejteni politikájának agresszív lényegét. A népek a békéhez való hűséget nem a szavakból. hanem a konkrét cselekedetekből Ítélik meg. Az amerikai atomlovagok* akik az egész emberiség tiltakozása ellenére nukleáris bombát robbantottak a kozmoszban. a nőnek előtt ismét lelenlezték magukat, mint a béke és a leszerelés ellenségei. A kongresszus küldött«! milliók akaratát kifejezve elítélik az amerikai imperialistákat. A béke küldöttei jogosan hangoztatják, hogy a nagy magasságban végrehajtott amerikai atomrobbantás. nemcsak a világűrt, hanem a politikai légkört is megmérgezi. A népek abban reménykednek. hogy a leszerelési és béke-világkongresszus hozzájárul a békeszerető erők további nagymértékű tömörítéséhez. A tömegek egységes fellépése — ez a béke megőrzésének és megszilárdításának záloga, ez biztosítja, hogv a, társadalom életéből örökre eltűnjék a háború. milliók megpusztító fegyvereknek. Hyen háborúban néhány termonukleáris bombával teljesen meg iehe< semmisíteni nemcsak sok millió lakosú hatalmas ipari központokat. hanem egész államokat is. — Amerikai szakértők kiszámították. hogy egy húsz megatormás hidrogénbombának a levegőben vaJó felrobbantása huszonnégy kilométeres körzetben a robbanás középpontjától számítva a földdel egyenlővé tenne minden lakóházat, lobogó tűz- tenger elégetne minden éghetőt, minden élőlényt, olyan körzetben, mint például New York-tól Philadelphiáig. Ma viszont már ötven, száz, sót ennél is több megatonnás bombák vannak. A tüdőse* hozzávetőleges számítása szerint a világon felhalmozott atomfegyverek ereje már tizenkét és fél millió olyan bambával ér fel, aminőket Hirosimára dobtak le. — És végül tekintetbe véve a mai erőviszonyokat és az új típusú fegyvernek létét a termonukleáris háború, amelyet az amerikai militaristák propagálnak, nem korlátozódna csupán kei ország területére, általános (Folytatás az 5. oldatonj YtU« MtOUtÁHJAl. ÍGYíSÜLjtTlKi
