Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-06 / 156. szám
céz új tap szäUthe. ELLENTÉTEK Algériában flz Onita tudósflóia az ideiglenes kormányban támadt nézeteltérésekről Július 5: Algéria függetlenségi napja A kormány első munkaülése Olyasóink levelei, javaslatai (2. oldal.) Július elseje óta új köntösben, nagy formátumban jelenik meg lapunk, a Ke- let-Magyarország. Valóra vált az olvasók, a nyomdászok és az újságírók régi vágya: a nagyobb terjedelem, a korábbinál jóval több hír, tudósítás, riport, kül- és belpolitikai esemény közlésére adott lehetőség. Az új lap születésével egyidő- ben ezrekkel nőtt az előfizetők tábora, jelezvén a nagyobb érdeklődést. Az új alakú Kelet-Ma- gyarország megjelenése nemcsak az olvasók körében számított eseménynek, — újdonság volt a lapkészítés műhelyében, a nyomdában is Hónapokkal ezelőtt kezdték felszerelni azt a rotációs gépet, amely nagyformátum készítésére alkalmas. — Újságírók, szerkesztők, szedők és gépmesterek nagy izgalommal bábáskodtak az első példány megszíileténénél: eddig ismeretlen feladatokkal kellett megoldaniuk. Július elsején, — vasárnap hajnalban — már az új Ke- let-MagyarorSzág hagyta ét a nyomdát. Képeink az első szám születését, útját kísérik soron. Látható, amint a szerkesztő és metör az utolsó simításokat végzik az „ólomoldalon”, a gépmester, és szerelő, amint a rotációs gépről érkező kész újságot ellenőrzi, majd az olvasó, aki örömmel veszi kezében párt újformátumi lapját. Az Algériai Köztársaság ideiglenes (kormánya július 5-ét hivatalosan függetlenségi napnak nyílvánította. Pontosan 132 évvel ezelőtt, ugyanezen a napon vették be a partraszálit francia erők Algír városát. A döntés bejelentése után újból ezrek özönlöttek el a kora reggeli órákban a város utcáit, megkezdődtek az örömünnepek. A főváros közvetlen környékéről és mesz- szebb vidékekről színpompás népviseletben érkeznek az algériaiak. A visszatért ideiglenes kormány szerdán tartotta meg első ülését Algírban. A pre- fektúra épületét a kormányhű katonaság egységei őrzik. Az Unita algériai tudósítója hosszabb cikkben foglalkozik az algériai ideiglenes kormányban támadt nézeteltérésekkel — a cikk hangoztatja, hogy ezek a nézeteltérések még az eviani egyezmények kidolgozásának időszakában kezdődtek, amikor az ideiglenes kormány az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács elé terjesztette a határozatokat. Abban az időben a hadsereg több vezetője bírálta a megállapodásokat. A leghatározottabban éppen azok a tisztek szálltak szembe, akiket most megfosztottak rangjuktól, többek között Szliman, Mendziseli és Bumedien. Az ALN vezérkara hangoztatta, hogy az egyezmények több szakasza veszélyes Algéria szempontjából, különösen az a pont, amely kimondja, hogy francia katonai támaszpontok működhetnek továbbra is az ország területén. Másfelől ez a katonai ellenzék is elismerte, hogy az eviani egyezmények nem akadályozzák meg az FLN 1956-ban formába öntött forradalmi programjának megvalósítását, amely előírja a földreformot, az államosítást és a nacionalista külpolitikát. Ben Bella ugyancsak elfogadhatónak minősítette az eviani megállapodást, amikor erről a börtönben tájékoztatták. Mégis mihelyt szabadon bocsátották nagyon keményen bírálta az egyezményt az algériai küldöttséggel folytatott svájci megbeszélése során. Viharos vitákra került sor. Miután Dahlab külügyminiszter is lemondással fenyegetőzött megkísérelték közös nézőpont kialakítását, de újabb ellentmondó elemek merültek fel, különösen az ideiglenes végrehajtó , szerv, működését illetően. Ez a végrehajtó szerv külön politikát folytatott, amellyel bizonyos kérdésekben eltért az eviani egyezményben rögzített elvektől. Faresz nem követelte elég erélyesen a francia kormánytól az OAS felszámolását, s így kénytelen volt az OAS- szal a tárgyalások útját választani. E tanácskozásokban a régi gyarmatosítás legexponáltabb vezetői is részt vettek, mint például Schiaffino hajóépítő nagyiparos, Blachette nagyiparos, a Cocacola algériai képviseletének vezetője és Tine nagy ültetvény tulajdonos. Az FLN Algériában állomásozó katonái közül sokan azt gondolják, hogy lehetőség nyílt volna az OAS megsemmisítésére olyan egyezmények létrehozása nélkül is, amelyek szerephez juttatnak bizonyos veszedelmes személyiségeket. Az ideiglenes kormány, amely hosszú időn keresztül azt hangoztatta, hogy nincs tudomása az OAS-szal folyó bárminő tárgyalásról, hirtelen szembetalálta magát a terrorszervezettel kötött egyezmény tényével s úgy tűnik, hogy hallgatólagosan el is ismerte azokat. Ben Bella és a hadsereg nagy része szerint a kormánynak egyértelműen elkeltett volna magát határolni az ideiglenes végrehajtó szervtől és hangsúlyozni kellett volna, hogy annak jogilag nincs felhatalmazása ilyen jellegű politikai egyezmény megkötésére. Márpedig az ideiglenes végrehajtó szerv napról napra nagyobb politikai hatalomra tett szert és egyre féreérthetetleneb- bül harmadik erőként jelentkezett, amely kész kompromisszumokra lépni a neokolonializmussal. Közben ismét kirobbantak a nézeteltérések az algériai ideiglenes kormányban. Június elején Tripolihan összeült az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács, amely jóváhagyott egy programot. Ez „a progresszív demokrácia” programjának tekinthető, amely nyitva hagyja a kaput a szocialista jövő előtt is. Amikor azonban arról volt szó, hogy az FLN-t párttá formálják át és megváltoztatják vezető szerveit, a nézet- eltérések áthidalhatatlanoknak bizonyultak. Június 6-án és 7-én megtartott ülésen Ben Bella csaknem kétharmados többséget kapott egy olyan kérdésben, amely kezébe adta volna a párt vezetését, a nemzeti forradalmi tanács működését pedig felfüggesztették volna. Most a vezérkar főnökei azt állítják, hogy Ben Khedda csoportja akadályozta meg a vita folytatását és a válság megoldását. Az Unita. tudósítója a továbbiakban azt írja, hogy az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanácsot gyakorlatilag feloszlatták, s az ideiglenes kormány minden nyilatkozatában, közleményében erőteljesen hangoztatta, hogy az algériai ideiglenes kormány az egyedüli temviselőie algériai népnek mindaddig, amíg át nem adja a hatalmat a nép által választott nemzetgyűlésnek. Nem esett már szó egy azonnali kongresszus megtartásáról. sőt olyan hírek is elterjedtek, amelyek szerint 1963. tavaszára halasztották el annak összehívását. Ha ezek a híresztelések igaznak bizonyulnak, a döntés súlyosnak nut.atkozik, mivel világos: ahhoz, hogy minden személyi jellegét elvegyék a, n<*zetel+éré«eknek. arra van szi'k«"g, hogy a két szembenálló csooort nyíltan küzd,jön meg egymással egy politikai vita keretében. Erre pedig a legal kaanasabb i kongresszus volna. A nyíregyházi járás aratási felhívása A nyíregyházi járás termelőszövetkezetei, a párt a tanáé* végrehajtó bizottsága a gépállomásokkal, állami gazdaságokkal egyetértésben versenyre hívják a megye valamennyi járását, termelőszövetkezeteit és állami gazdaságait. A verseny célja: az aratás, cséplés vesztességnélküli és időben történő befejezése, az állami gabonafelvásárlás növelése és az egyéb időszerű nyári munkák mielőbbi elvégzése. Vállaljuk: hogy a járás termelőszövetkezetei, állami gazdaságai augusztus 25-re a cséplést befejezik. A cséplés idején valamennyi termelőszövetkezet teljesíti, illetve túlteljesíti a kenyérgabona értékesítési tervét. A kenyérgabona eladása a cséplőgéptől közvetlenül fog történi. Haladéktalanul gondoskodunk a kombájnnal aratott gabona szalmájának lehúzásáról és annak kazlazásáról. Augusztus 31-ig legkésőbb minden termelőszövetkezetünkben az összes kalászosok területén nyári mélyszántást, ahol másodnövényt vetünk és istállótrágyázunk: tarlóhántást végzünk. Az említett munkákkal párhuzamosan, ahol szükséges, elvégezzük a kapásnövények gazoló kapálását. Gyümölcsösökben pedig az időszerű permetezési munkálatokat, Felhívjuk a megye valamennyi járását, termelőszövetkezeteit, állami gazdaságait csatlakozzanak versenyfelhívásunkhoz, és kérjük a párt és a tanács megyei végrehajtó bizottságát, hogy értékelje a versenyben vállalt es kitűzött feladatok teljesítését. Nyíregyháza, 1962. július hó 5. A járási tanács végrehajtó bizottsága Az MSZMP járási végrehajtó bizottsága VILÁG PROLÍTÁRfAt, ÍGYíSOLJETilU XIX. ÉVFOLYAM 156. SZÁM Ara 50 fillér 1962. JULIUS 6, PÉNTEK