Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-26 / 173. szám
Hogyan csökkenthet juh a sertéselhullásokat? írta: ár. Szerafln János m. v. főállatorvos m A jövedelmező sertéstenyésztés egyik alapfeltétele a kiváló minőségű tenyésztőrzs beállítása. Csak ismert helyről származó, teljesen egészséges és jó alkatú tenyész- anyagot vásároljunk. Ha mar a tenyésztörzsüket kialakították, arra nagyon vigyázzanak, azt a hízóállománytól és a süldőktől elkülönítve tartsák. Teljesen helytelen dolog szedett sertésekből kocatörzset kialakítani, vagy ilyeneket egyáltalán tenyésztésbe fogni. Például a korábbi években a nyíregyházi Dózsa Tsz-nek ilyen próbálkozása igen súlyos anyagi károkkal járt. me-rt a kocák egy része elvetélt és a vásárolt állománnyal különféle fertőző és parazitás betegségeket hurcoltak be. .4 termelőszövetkezetek maguk neveljenek és egymás között cseréljenek megbízható, egészséges tenyészkanokat. Nem szabad a népitenyésztésben bugató vagy ismeretlen kanokat a tenyésztésbe beállítani. Úgy a termelőszövetkezet vezetősége mint a termelőszövetkezetben az állategészségügyi szolgálatot ellátó állatorvosok a legmesszebbmenően vegyék figyelembe és juttassák érvényre azt az elvet, hogy nemcsak a fertőző betegségek megelőzésénél, hanem a felnevelési betegségek okozta károk kiküszöbölésénél is a betegségek megelőzésére kell törekedni. Sokkal könnyebb és eredményesebb a betegséget megelőzni, mint a már beteg állatok gyógykezelésével igen sokszor eredménytelenül baj- 'ódni. Ezért a termelőszövetkezeteknek feltétlenül be kell tartani a Minisztertanács 21/1953. M. T. számú '— az állategészségügy rendezéséről szóló rendeletét és annak főként azt a pontját, hogy a gazdaságba újonnan érkezett állatokat 30 napig feltétlenül el kell különíteni a tsz többi állatától. A tsz-ek törekedjenek arra, hogy a hízóállományukat is lehetőleg saját tenyésztésű süldőkből biztosítsák. A i idézett rendelet be nem tartása miatt igen sok tsz-be hurcoltak be seréspestist. fertőző gyomor bélgyulladást, paraíi- fuszt és egyéb betegségeket. A tiszavasvári Lenin Tsz újonnan felvásárolt sértéséinél hurcolta be a sertéspestist, a gyomor bélgyulladást és azokról terjedt át a betegség a saját állományra is. A legsúlyosabb és legnagyobb számú megbetegedéseket a helytelen takarmányozással és itatással idézik elő. A takarmányozás közben a tisztaság be nem tartása szintén óriási bajokkal jár. A takarmánytáp etetése során is nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állatoknak naponta rendszeresen kimérve adják a tápokat és azt arányítsák a testsúlyukhoz. Gyakran a kelleténél többet adnak az iillatoknak, ami miatt emésztési zavarok keletkeznek és romlik a takarmányértékesítési százalék is. Máshol a kelleténél kevesebb takarmánykeveréket adnak az állatoknak, ami miatt a súlygyarapodás nem kielégítő és hosszabb ideig kell etetni a létfenntartó takarmányt, ami pazarlást jelent. Legnagyobb hiba, hogy a tápokhoz nem adnak elegendő vizet és a sertések részére külön sem biztosítanak megfelelő mennyiségű és minőségű vizei. Leghelyesebb, ha minden sertésszállásban lécezett itatóvályúba 2—3 óránként öntenek friss vizet, hogy a sertések akkor és annyit ihassanak, amennyire a szervezetüknek szüksége van. Teljesen helytelen álláspont az, hogy a has- menéses sertéseknek nem szabad vizet adni. Kellő mennyiségű víz nélkül a sertések a takarmányt nem tudják feldolgozni és emiatt gyomor bélgyulladás lép fel. A tiszanagyfalui Uj Élet Tsz- ben is megszűnt a sertések emésztőszervi megbetegedése, mihelyt kellő mennyiségű vizet biztosítottak azok számára. Igen nagy hiba az, hogy a sertések etetéséhez. itatásához nem friss vizet használnak, hanem a keveröhelyiség- ben lévő betongyűrűből, vagy vashordóból merítik a vizet anélkül, hogy azt teljesen kiürítenék, vagy kitisztítanák. Az edény alján maradó viz poshad és szennyeződik. Ez szintén emésztési zavarokra, fertőzésekre vezet. Hasonló a helyzet a keverőkádaknál és keverőedényeknél is. A keverőkádak alja rendszerint a földszinttől mélyebbre fekszik, ezért mosni csak úgy lehetne azokat, hogy ha a vizet mindig kimernék és törlő ruhával kitárulnék. Figyelmeztetni kell a tsz vezetőségét, hogy a keverőkádakat magasabbra építsék, hogy kiöblítésük könnyen megtörténhessen. A keverőkádakat, egyéb edényeket és vályúkat minden használat után alaposan ki kell mosni, hogy azoknak sem az alján, sem az oldalán takarmány ne maradjon vissza, mert az ott bomlik és ezáltal az újabb takarmányhoz keveredve megbetegedéseket okozhat. A takarmánytápokat főleg a nyári időben közvetlen az etetés előtt, vagy azt megelőzően egy órával kell összeke- verni. hogy a benne lévő magas fehérjetartalmú anyagok bomlásnak ne induljanak, mert azokból mérgező anyagok keletkeznek, amelyek gyomor bélgyulladást válthatnak ki. Igen nagy gondot" kell fordítani főként a gyümölcsösökkel rendelkező tsz-ekben, hogy a növényvédőszereket előírás szerint külön kamarában lakat alatt tartsák, nehogy azokhoz az állatok hozzájutva mérgeződjenek. Csak Igen óvatosan és próbaetetés után lehet etetni egyes mérgező anyagokat tartalmazó takarmánynövényeket. Például a dambrádi Szőke Tisza Tsz-ben csíllagfürt etetése miatt több mint 100 darab sertés betegedett meg, melyek közül igen sokat kényszerből kellett levágni. Az állatorvosoknak legfőbb feladata megakadályozni azt, hogy fertőző betegségek kórokozóit behurcolják a tsz állományba. Ezért szigorúan őrködni kell afelett, hogy az idevonatkozó rendelkezéseket a tsz betartsa. Azon fertőző betegségek ellen, amelyek megelőzéséhez az adott viszonyok mellett mód és lehetőség van védőoltást kell alkalmazni. Csak a felsorolt alapfeltételek biztosítása és megelőző intézkedések betartása esetén, az állattenyésztés és | állategészségügy terén dolgozók teljes összeműködése, az állategészségügyi törvények betartása során lehet elérni, hogy lényegesen csökken a sertések megbetegedéseinek és elhullásainak száma. A nyírbátori Kossuth Tsz példája bizonyítja g Homokon Is lehet elegendő takarmányt termelni! A nyírbátori Kossuth Termelőszövetkezet 1200 hold szántóval rendelkezik. Ehhez a területhez 120 darab szarvasmarhájuk, 36 lovuk, 400 sertésük és . 350 darab juhuk van. A fiatal szövetkezet. sok 8—10 éves tsz-t is maga mögött hagy állatsűrűségben. Ennek ellenére egy kazal tavalyi lucernával és 200 köbméter múltévi silóval dicsekszenek. Ötven mázsa kukoricát a közelmúltban adtak kölcsön, szalmát pedig egy egész sor szövetkezetnek adtak át. Hogyan lehetséges ez? A szövetkezet vezetői a tervezett ttkarmányterijlet bevetését, ahol lehetséges, ott a takarmány vetését növelik, öt hojdda] több a szemre termeli kukoricájuk, 5 holddal a répa és 6 holddal a silókukoricájuk. Helyes módszerük, ha lehet egyáltalán megkülönböztetett ápolásról szólni, (minden növényük szép) akikor a takarmánynövényeiket is gondosan kezelik A Kossuth Termelőszövetkezetben olyan speciális homoki keverékeket is vetnek, ami kiváló minőségű és nagytömegű takarmányt hoz. Ilyen például a hetven holdnyi szöszös, zab, tavaszi bükköny és csíllagfürt keverék. A hatalmas zöldtöimeget adó takarmány most kerül levágásra, amiből bőségesen juttatnak a háztáji állatoknak is. A korábban levágott szöszös helyén már térden felül ér a másodvetésű csalamádé. A Nyíregyházára vezető út mentén, az árpakereszteli között már az aratás napján megkezdték a másodvetést. Itt ugyancsak zöldellő vetés fogadja az arra járót. Ez a vetésük is a tagok háztáji szükségletét szolgálja. A gondos takarmányelláitás végül is több tejben és húsban mutatkozik. A szövetkezet éves tejeladási tömé 23 0O0 liter, s már az első félévben 18 000 litert szállítottak be az átvevőhejyre. Hízott sertésből 140 darabot kell egész évben eladniuk és már 80-at elszállítottak, 105 darab pedig újra gömbölyödik az ólakban. Baromfiból máris túlteljesítették az éves eladási tervüket. Ez a néhány adat igazolja: homokon is lehet bőséges takarmányalapot létesíteni! Cs. B. Ztírszámadna eííítt a császár szállási Ijj Alkotmány Tsz-ben 2 millió burgot.yából — 2 millió dohányból - 800 ezer forintos építkezés srját erőbói — Cs-pS^éptül az állam rabtárába Négyezer hold terület gazdája a császárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezet.Mint a tsz párttitkára és főkönyvelője elmondotta, összeforrott a tagság. Egy emberként veszik ki részüket a munkából. Legkisebb jele sem látszik meg annak, hogy nemrég a nagy- kállói Előre és az Üj Élet tagságával megnövekedett a „nagy család” létszáma. Az 1962-es gazdasági évre 32 forint a betervezett egy munkaegységre eső összeg. A jelenlegi számításokból kiderült, hogy a 40 forintot is eléri majd a betervezett ösz- szeg. A szorgalmas munkának, a szakszerű irányításnak máris meg van a gyümölcse. Csak a csíráztatott burgonya 3 millió forintot jövedelmezett. Burgonyaszedés után silókukorica került annak helyébe. Ezt az összeget majd tovább növeli az ősszel történő szedés, összesen 500 kh területen végzi el a tsz a jól jövedelmező burgonyaszedést. Jó termés ígérkezik dohányból is. A 110 kh területen elültetett dohánypalánta ember- nagyságúra nőtt es a szakértők megállapítása szerint ez az egyike a legszebb dohánytermesztésnek a megyénkben. A napokban megkezdik a dohány szedését. A gondos kezelés, a kellően előkészített talaj a számítások szerint 2 millió forintot hoz majd a tsz kasszájába. A megnövekedett dohánytermelés újabb építkezést is igényel. így ebben az évben egy 20 kh-as dohánypajta épüi fel saját erőből és részben saját erőből egy 12 kh-as pajtát is felépítenek. Megnövekedett a tsz szarvas- marha és sertés állománya is, amely jól jövedelmez. A hízottmarha és hízottsertés értékesítésén kívül csak a tejhozam 49 ezer forint jövedelmet biztosít havonta. Az állatállomány gyors fejlődése, szaporulata is újabb építkezés megvalósítását igényelte. Többek között egy 300 férőhelyes sertéshizlalda építése is szerepel a terveik között. Saját erőből ebben az évben 800 ezer forint összegű építkezési munkát végeznek el. A legnagyobb munka azonban a kalászosok betakarítása. 1100 kh kalászos betakarítását 200 tag végzi. A tagság vállalta, hegy augusztus 20-ra a kalászosok csópJési munkáit teljesen elvégzi és rendezi az állammal szembeni kötelezettségét A cséplőgéptől egyenesen a raktárba szállítják a terményt. — nemes — Komorói hétköznapok Hogy a zárszámadásba ne csússzon hiba,.. A községi tanácselnöik-asz- szonnyal járjuk Komoró utcáit. Perzsel a meleg. Néhány idős néni meghúzódik a házak előtti fák árnyékában. Az „épkézláb” emberek kint a határban vannak. Azt Onodvári Miklós iiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir minii XXII. A volt zászlós most is elragadtatta magát. — Máskülönben Rosenál Is van kevés tapasztalatom . .. nem árt, ha okulsz belőle. Van abban valami, hogy eljött az ezredessel ... Dehát én előbb- revalónak tekintek mindent, ami a szolgálattal kapcsolatos és a szolgálat érdekében lemondok arról, hogy ma este-’«d nekem. Nem is tudod, milyen nagy áldozatvállalás ez tőlem. Be kell érnem az ezredes társaságával, aki folyton Elzáról fog fecsegni nekem... Elza?... Horváth elsápadt, elkapta Gvnrmathy karját, mintapely- het. — Mit beszélsz? Gyarmathy felszisszent és nagyot káromkodott: — örült, a szentségedet! -r és kitépte magát az orvos ke2 Horváth még mindig úgy nézett rá, mint az ugrásra készülő párduc. — Mit tudsz te Elzáról? Mondj el mindent! Gyarmathy belesápadt a felindulásba. Pillanatok alatt átlátta a helyzetet. Az orvos tekintete sok mindent elárult. Pemze: hiszen Elza szervezte be... Hogy nem gondolt eddig erre!... Horváth beleszeretett, s ügyetlen megjegyzésével elronthat mindent: Körner a fejét veszi érte. Node nem azért Gyarmathy Ferenc ő, hogy ki ne vágja magát! — Mi közöd neKed ahhoz a nőhöz? — Szeretem! — U... úgy? — Gyarmathy füttyentett — ez döntő érv- S kiről beszélsz te tulajdonképpen ? — Elzáról. —Jó, jó: Elza ezer van... Horváth is megcsendesedett. Belátta, hogy elhamarkodja a do'got: honnan ismernék Nvu- gat-Németországban az osztrák lányt?,,. — Bocsáss meg, Ferikém, de tudod, olyan hirtelen érintett. Elmondott mindent. Talál- isaika , beszélgetéseiket. A karácsony estére megbeszélt randevút, s az arany nyakláncot, amelyet azóta is ott hordoz a zsebében... — Várom, hogy odaadhassam neki. Feltétlenül megkeresem! Gyarmathynak valóban oka volt a csodálkozásra. Az orvos előadásából kibontakozott előtte a szerelmi viszony. — Micsoda csemege! Micsoda csemege! — csámcsogott magában, de Horváthnak csak annyit mondott: — Megértelek, öregem. Ez a lány azonban, akiről ón beszélek, alacsony, kövér és fekete... S előre számolgatta, vérszemet kapva, hogy mennyit kap ezért a felfedezésért Köirner- től... Már a markában érezte az árulásért járó pénzt, amikor az ezredes mosolyogva félbeszakította: — Elkésett, zászlós! Nekünk hosszabb a kezünk és érzékenyebb a fülünk... Rose csókja Roset a vacsoránál mutatták be Horváthnak. A villaszerű épület földszinti termében terítettek. Csak hárman ültek az asztalnál: Kömer, Gyarmathy és Rose, amikor Horváth belépett. Az ezredes jól számított: Rose azonnal felkeltette az orvos figyelmét, ügyesen kezdte szerepét. Kacérkodva nyújtott kezet Horváthnak. — Rose vagyok. Horváth zavarba jött, alig hallhatóan motyogta el a nevét, s helyetfoglalt az asztaluk mellett. Körner italt töltött a poharába. — Igyék! Mi már előbbre vagyunk. Horváth a lány egészségére koccintott. Fesztelenül, felszabadultan indult meg a beszélgetés, Körner elégedetten dörzsölte kezeit az asztal alatt. — Yes, yes! Minden jól halad! Rose vidám volt, nevetett. — Tegeződjünk, kedvesem! — ajánlotta hirtelen és nagy meglepetést keltve, homlokon csókolta az orvost. — Itt engem mindenki tegez, ez alól te sem lehetsz kivétel. Ismét nevetett, villogtak fehér fogai. Horváth jól megnézte: Rose nem volt szép lány, de nem volt csúnya sem. Érdekes, kellemes jelenség, akit első látásra megjegyez az ember. Könnyű szövetruhát viselt, amelynek szabása kidomborította alakja bájait. Barna haját rövidre vágatva, fiúsán hátrafésülte. Szemei mongol származásra emlékeztettek, noha árja-németnek vallotta magát. A vacsoránál keveset és gyorsan evett, s valahányszor felemelte poharát, Horváth doktorral koccintót először. Gyarmathy irigykedve nézte ezeket a jeleneteket. Rose most az orvoshoz fordult. — Mesélj nekem valamit Magyarországról ö... ö..„ hogy is hívnak téged? — Károly! Horváth... — Zoltán! — vágott a szavába Kömer ezredes, aki vacsora óta először szólalt meg. — Szabó Zoltán a neve! Közöltem délután!... — Bocsánat ezredes úr — mentegetőzött Horváth — nem tudtam, hogy már... — Igen! — mondotta Körner és a hangja szokatlanul kemény volt. — Az ön neve ma dél óta Szabó Zoltán, foglalkozására nézve pedig ügynök. — Óh, ez igen érdekes! — ujjongott Rose. — S mit ügynököl majd, vagy hogy mondják ezt helyesen? — Képzőművészeti alkotásokat értékesítek! -- sietett segítségére Horváth, hogy az ezredes előtt helyreüsse előbbi hibáját. (Folytatjuk) mondják: „most kell megfogni a dolgot, nehogy a zárszámadásba hiba csússzon”. Van olyan család, amelynek minden tagja a „Búzakalász” földjén szorgoskodik. Décsi Lajos, a feleségével és egyik fiával A másik fiú is a traktoron ülne most, de ő katona. Idős Kovács Ferenc negyedmagával — lányával, menyével, fiával dolgozik. Van elég munka az 505 hold kalászos aratásával, és a 434 hold kapással. S a szorgalom nem marad nyomtalan. A tsz-irodá- ban többen beszélgetünk s úgy vélik, a megyében nincs párja burgonyájuknak. Kétszáz mázsát küldenek exportra. Holdanként 60 mázsát szedtek. Ez tetemes jövedelem: egy hold után 22 ezer forint. Jól állnak a sertéshizlalással is. A gazdasági évre szerződött 491 hízott sertésből már 355 darabot leadtak. A tervezett 34 forint 40 fillér helyett, jelenleg 37 forint 40 fillért ér egy munkaegység. A három forint emelkedés munkaegységenként, önmagáért beszél. A tsz épületének egyik termében láttuk a szép, új ajándék televíziót, amelyet a dohányfermentálótól kaptak a tavalyi minőségi és mennyiségi terv teljesítéséért. Az idén is jó termést várnak dohányból. 1960-ban alakult a komorói ..Búzakalász” Az eddigi becslések szerint a legjobb gazdasági évük lesz a mostan! Egyre inkább túl jutnak a kezdeti nehézségeken. S ez így törvényszerű, ha a tagok többsége összeforr és a vezetés is mindig szem előtt tartja a közös célokat. V. Gy.
