Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-26 / 173. szám

Hogyan csökkenthet juh a sertéselhullásokat? írta: ár. Szerafln János m. v. főállatorvos m A jövedelmező sertéste­nyésztés egyik alapfeltétele a kiváló minőségű tenyésztőrzs beállítása. Csak ismert hely­ről származó, teljesen egész­séges és jó alkatú tenyész- anyagot vásároljunk. Ha mar a tenyésztörzsüket kialakítot­ták, arra nagyon vigyázzanak, azt a hízóállománytól és a süldőktől elkülönítve tartsák. Teljesen helytelen dolog sze­dett sertésekből kocatörzset kialakítani, vagy ilyeneket egyáltalán tenyésztésbe fogni. Például a korábbi években a nyíregyházi Dózsa Tsz-nek ilyen próbálkozása igen súlyos anyagi károkkal járt. me-rt a kocák egy része elvetélt és a vásárolt állománnyal különfé­le fertőző és parazitás beteg­ségeket hurcoltak be. .4 ter­melőszövetkezetek maguk ne­veljenek és egymás között cse­réljenek megbízható, egészsé­ges tenyészkanokat. Nem sza­bad a népitenyésztésben bugató vagy ismeretlen kanokat a tenyésztésbe beállítani. Úgy a termelőszövetkezet vezetősége mint a termelőszövetke­zetben az állategészségügyi szolgálatot ellátó állatorvo­sok a legmesszebbmenően vegyék figyelembe és juttas­sák érvényre azt az elvet, hogy nemcsak a fertőző betegségek megelőzésénél, hanem a felne­velési betegségek okozta ká­rok kiküszöbölésénél is a be­tegségek megelőzésére kell tö­rekedni. Sokkal könnyebb és eredményesebb a betegséget megelőzni, mint a már beteg állatok gyógykezelésével igen sokszor eredménytelenül baj- 'ódni. Ezért a termelőszövet­kezeteknek feltétlenül be kell tartani a Minisztertanács 21/1953. M. T. számú '— az állategészségügy rendezéséről szóló rendeletét és annak fő­ként azt a pontját, hogy a gazdaságba újonnan érkezett állatokat 30 napig feltétlenül el kell különíteni a tsz többi állatától. A tsz-ek törekedjenek arra, hogy a hízóállományukat is lehetőleg saját tenyésztésű süldőkből biztosítsák. A i idé­zett rendelet be nem tartása miatt igen sok tsz-be hurcol­tak be seréspestist. fertőző gyomor bélgyulladást, paraíi- fuszt és egyéb betegségeket. A tiszavasvári Lenin Tsz újonnan felvásárolt sértéséi­nél hurcolta be a sertéspes­tist, a gyomor bélgyulladást és azokról terjedt át a be­tegség a saját állományra is. A legsúlyosabb és legnagyobb számú megbetegedéseket a helytelen takarmányozással és itatással idézik elő. A takar­mányozás közben a tisztaság be nem tartása szintén óriási bajokkal jár. A takarmánytáp etetése során is nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állatoknak naponta rendszere­sen kimérve adják a tápokat és azt arányítsák a testsú­lyukhoz. Gyakran a kelleté­nél többet adnak az iillatok­nak, ami miatt emésztési za­varok keletkeznek és romlik a takarmányértékesítési szá­zalék is. Máshol a kelleténél kevesebb takarmánykeveréket adnak az állatoknak, ami miatt a súlygyarapodás nem kielégítő és hosszabb ideig kell etetni a létfenntartó ta­karmányt, ami pazarlást je­lent. Legnagyobb hiba, hogy a tápokhoz nem adnak elegendő vizet és a sertések részére kü­lön sem biztosítanak megfelelő mennyiségű és minőségű vizei. Leghelyesebb, ha minden ser­tésszállásban lécezett itatóvá­lyúba 2—3 óránként öntenek friss vizet, hogy a sertések akkor és annyit ihassanak, amennyire a szervezetüknek szüksége van. Teljesen helyte­len álláspont az, hogy a has- menéses sertéseknek nem szabad vizet adni. Kellő mennyiségű víz nélkül a ser­tések a takarmányt nem tud­ják feldolgozni és emiatt gyomor bélgyulladás lép fel. A tiszanagyfalui Uj Élet Tsz- ben is megszűnt a sertések emésztőszervi megbetegedése, mihelyt kellő mennyiségű vi­zet biztosítottak azok szá­mára. Igen nagy hiba az, hogy a sertések etetéséhez. itatá­sához nem friss vizet használ­nak, hanem a keveröhelyiség- ben lévő betongyűrűből, vagy vashordóból merítik a vizet anélkül, hogy azt teljesen ki­ürítenék, vagy kitisztítanák. Az edény alján maradó viz poshad és szennyeződik. Ez szintén emésztési zavarokra, fertőzésekre vezet. Hasonló a helyzet a keverőkádaknál és keverőedényeknél is. A keve­rőkádak alja rendszerint a földszinttől mélyebbre fek­szik, ezért mosni csak úgy lehetne azokat, hogy ha a vizet mindig kimernék és tör­lő ruhával kitárulnék. Figyel­meztetni kell a tsz vezetősé­gét, hogy a keverőkádakat magasabbra építsék, hogy ki­öblítésük könnyen megtörtén­hessen. A keverőkádakat, egyéb edényeket és vályúkat minden használat után alapo­san ki kell mosni, hogy azok­nak sem az alján, sem az ol­dalán takarmány ne maradjon vissza, mert az ott bomlik és ezáltal az újabb takarmány­hoz keveredve megbetegedé­seket okozhat. A takarmánytápokat főleg a nyári időben közvetlen az etetés előtt, vagy azt megelő­zően egy órával kell összeke- verni. hogy a benne lévő ma­gas fehérjetartalmú anyagok bomlásnak ne induljanak, mert azokból mérgező anya­gok keletkeznek, amelyek gyomor bélgyulladást válthat­nak ki. Igen nagy gondot" kell for­dítani főként a gyümölcsö­sökkel rendelkező tsz-ekben, hogy a növényvédőszereket előírás szerint külön kamará­ban lakat alatt tartsák, ne­hogy azokhoz az állatok hoz­zájutva mérgeződjenek. Csak Igen óvatosan és próbaetetés után lehet etetni egyes mér­gező anyagokat tartalmazó ta­karmánynövényeket. Például a dambrádi Szőke Tisza Tsz-ben csíllagfürt etetése miatt több mint 100 darab sertés bete­gedett meg, melyek közül igen sokat kényszerből kellett le­vágni. Az állatorvosoknak legfőbb feladata megakadályozni azt, hogy fertőző betegségek kór­okozóit behurcolják a tsz ál­lományba. Ezért szigorúan őrködni kell afelett, hogy az idevonatkozó rendelkezéseket a tsz betartsa. Azon fertőző betegségek ellen, amelyek megelőzéséhez az adott vi­szonyok mellett mód és lehe­tőség van védőoltást kell al­kalmazni. Csak a felsorolt alapfeltéte­lek biztosítása és megelőző intézkedések betartása esetén, az állattenyésztés és | állat­egészségügy terén dolgozók teljes összeműködése, az állat­egészségügyi törvények betar­tása során lehet elérni, hogy lényegesen csökken a sertések megbetegedéseinek és elhul­lásainak száma. A nyírbátori Kossuth Tsz példája bizonyítja g Homokon Is lehet elegendő takarmányt termelni! A nyírbátori Kossuth Ter­melőszövetkezet 1200 hold szántóval rendelkezik. Ehhez a területhez 120 darab szarvasmarhájuk, 36 lovuk, 400 sertésük és . 350 darab juhuk van. A fiatal szövet­kezet. sok 8—10 éves tsz-t is maga mögött hagy állatsűrű­ségben. Ennek ellenére egy kazal tavalyi lucernával és 200 köbméter múltévi silóval dicsekszenek. Ötven mázsa kukoricát a közelmúltban ad­tak kölcsön, szalmát pedig egy egész sor szövetkezetnek adtak át. Hogyan lehetséges ez? A szövetkezet vezetői a ter­vezett ttkarmányterijlet beve­tését, ahol lehetséges, ott a takarmány vetését növelik, öt hojdda] több a szemre termeli kukoricájuk, 5 holddal a répa és 6 holddal a silókukoricájuk. Helyes módszerük, ha lehet egyálta­lán megkülönböztetett ápolás­ról szólni, (minden növényük szép) akikor a takarmánynö­vényeiket is gondosan keze­lik A Kossuth Termelőszövet­kezetben olyan speciális ho­moki keverékeket is vetnek, ami kiváló minőségű és nagy­tömegű takarmányt hoz. Ilyen például a hetven holdnyi szöszös, zab, tavaszi bükköny és csíllagfürt keverék. A ha­talmas zöldtöimeget adó ta­karmány most kerül levágás­ra, amiből bőségesen juttat­nak a háztáji állatoknak is. A korábban levágott szöszös helyén már térden felül ér a másodvetésű csalamádé. A Nyíregyházára vezető út mentén, az árpakereszteli között már az aratás napján megkezdték a másodvetést. Itt ugyancsak zöldellő vetés fogadja az arra járót. Ez a vetésük is a tagok háztáji szükségletét szolgálja. A gondos takarmányelláitás végül is több tejben és hús­ban mutatkozik. A szövetke­zet éves tejeladási tömé 23 0O0 liter, s már az első fél­évben 18 000 litert szállítot­tak be az átvevőhejyre. Hí­zott sertésből 140 darabot kell egész évben eladniuk és már 80-at elszállítottak, 105 darab pedig újra gömbölyödik az ólakban. Baromfiból máris túlteljesítették az éves eladá­si tervüket. Ez a néhány adat igazolja: homokon is lehet bőséges takarmányalapot lé­tesíteni! Cs. B. Ztírszámadna eííítt a császár szállási Ijj Alkotmány Tsz-ben 2 millió burgot.yából — 2 millió dohányból - 800 ezer forintos építkezés srját erőbói — Cs-pS^éptül az állam rabtárába Négyezer hold terület gazdá­ja a császárszállási Üj Alkot­mány Termelőszövetkezet.Mint a tsz párttitkára és főkönyve­lője elmondotta, összeforrott a tagság. Egy emberként veszik ki részüket a munkából. Leg­kisebb jele sem látszik meg annak, hogy nemrég a nagy- kállói Előre és az Üj Élet tag­ságával megnövekedett a „nagy család” létszáma. Az 1962-es gazdasági évre 32 forint a betervezett egy munkaegységre eső összeg. A jelenlegi számításokból ki­derült, hogy a 40 forintot is eléri majd a betervezett ösz- szeg. A szorgalmas munkának, a szakszerű irányításnak máris meg van a gyümölcse. Csak a csíráztatott burgonya 3 millió forintot jövedelme­zett. Burgonyaszedés után silókuko­rica került annak helyébe. Ezt az összeget majd tovább növe­li az ősszel történő szedés, összesen 500 kh területen vég­zi el a tsz a jól jövedelmező burgonyaszedést. Jó termés ígérkezik dohány­ból is. A 110 kh területen el­ültetett dohánypalánta ember- nagyságúra nőtt es a szakértők megállapítása szerint ez az egyike a legszebb dohányter­mesztésnek a megyénkben. A napokban megkezdik a dohány szedését. A gondos kezelés, a kellően előkészített talaj a számítások szerint 2 millió forintot hoz majd a tsz kasszájába. A meg­növekedett dohánytermelés újabb építkezést is igényel. így ebben az évben egy 20 kh-as dohánypajta épüi fel saját erőből és részben saját erőből egy 12 kh-as pajtát is felépítenek. Megnövekedett a tsz szarvas- marha és sertés állománya is, amely jól jövedelmez. A hí­zottmarha és hízottsertés ér­tékesítésén kívül csak a tejhozam 49 ezer forint jövedelmet biztosít havonta. Az állatállomány gyors fejlő­dése, szaporulata is újabb épít­kezés megvalósítását igényel­te. Többek között egy 300 fé­rőhelyes sertéshizlalda építé­se is szerepel a terveik között. Saját erőből ebben az évben 800 ezer forint összegű építke­zési munkát végeznek el. A legnagyobb munka azon­ban a kalászosok betakarítása. 1100 kh kalászos betakarítását 200 tag végzi. A tagság vállal­ta, hegy augusztus 20-ra a kalászosok csópJési munkáit teljesen elvégzi és rendezi az állammal szembeni kötelezettségét A cséplőgéptől egyenesen a raktárba szállítják a terményt. — nemes — Komorói hétköznapok Hogy a zárszámadásba ne csússzon hiba,.. A községi tanácselnöik-asz- szonnyal járjuk Komoró ut­cáit. Perzsel a meleg. Néhány idős néni meghúzódik a há­zak előtti fák árnyékában. Az „épkézláb” emberek kint a határban vannak. Azt Onodvári Miklós iiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir minii XXII. A volt zászlós most is elra­gadtatta magát. — Máskülönben Rosenál Is van kevés tapasztalatom . .. nem árt, ha okulsz belőle. Van abban valami, hogy eljött az ezredessel ... Dehát én előbb- revalónak tekintek mindent, ami a szolgálattal kapcsolatos és a szolgálat érdekében le­mondok arról, hogy ma este-’«d nekem. Nem is tu­dod, milyen nagy áldozatvál­lalás ez tőlem. Be kell érnem az ezredes társaságával, aki folyton Elzáról fog fecsegni nekem... Elza?... Horváth elsápadt, elkapta Gvnrmathy karját, mintapely- het. — Mit beszélsz? Gyarmathy felszisszent és nagyot káromkodott: — örült, a szentségedet! -r és kitépte magát az orvos ke­2 Horváth még mindig úgy né­zett rá, mint az ugrásra készü­lő párduc. — Mit tudsz te Elzáról? Mondj el mindent! Gyarmathy belesápadt a fel­indulásba. Pillanatok alatt át­látta a helyzetet. Az orvos te­kintete sok mindent elárult. Pemze: hiszen Elza szervezte be... Hogy nem gondolt ed­dig erre!... Horváth belesze­retett, s ügyetlen megjegyzésé­vel elronthat mindent: Kör­ner a fejét veszi érte. Node nem azért Gyarmathy Ferenc ő, hogy ki ne vágja magát! — Mi közöd neKed ahhoz a nőhöz? — Szeretem! — U... úgy? — Gyarmathy füttyentett — ez döntő érv- S kiről beszélsz te tulajdon­képpen ? — Elzáról. —Jó, jó: Elza ezer van... Horváth is megcsendesedett. Belátta, hogy elhamarkodja a do'got: honnan ismernék Nvu- gat-Németországban az oszt­rák lányt?,,. — Bocsáss meg, Ferikém, de tudod, olyan hirtelen érintett. Elmondott mindent. Talál- isaika , beszélgetéseiket. A karácsony estére megbeszélt randevút, s az arany nyaklán­cot, amelyet azóta is ott hor­doz a zsebében... — Várom, hogy odaadhas­sam neki. Feltétlenül megke­resem! Gyarmathynak valóban oka volt a csodálkozásra. Az or­vos előadásából kibontakozott előtte a szerelmi viszony. — Micsoda csemege! Micso­da csemege! — csámcsogott magában, de Horváthnak csak annyit mondott: — Megértelek, öregem. Ez a lány azonban, akiről ón be­szélek, alacsony, kövér és fe­kete... S előre számolgatta, vérsze­met kapva, hogy mennyit kap ezért a felfedezésért Köirner- től... Már a markában érezte az árulásért járó pénzt, amikor az ezredes mosolyogva félbe­szakította: — Elkésett, zászlós! Nekünk hosszabb a kezünk és érzéke­nyebb a fülünk... Rose csókja Roset a vacsoránál mutatták be Horváthnak. A villaszerű épület földszinti termében te­rítettek. Csak hárman ültek az asztalnál: Kömer, Gyarmathy és Rose, amikor Horváth be­lépett. Az ezredes jól számí­tott: Rose azonnal felkeltette az orvos figyelmét, ügyesen kezdte szerepét. Kacérkodva nyújtott kezet Horváthnak. — Rose vagyok. Horváth zavarba jött, alig hallhatóan motyogta el a ne­vét, s helyetfoglalt az asztaluk mellett. Körner italt töltött a poha­rába. — Igyék! Mi már előbbre vagyunk. Horváth a lány egészségére koccintott. Fesztelenül, felszabadultan indult meg a beszélgetés, Kör­ner elégedetten dörzsölte ke­zeit az asztal alatt. — Yes, yes! Minden jól ha­lad! Rose vidám volt, nevetett. — Tegeződjünk, kedvesem! — ajánlotta hirtelen és nagy meglepetést keltve, homlokon csókolta az orvost. — Itt engem mindenki tegez, ez alól te sem lehetsz kivétel. Ismét nevetett, villogtak fe­hér fogai. Horváth jól megnézte: Rose nem volt szép lány, de nem volt csúnya sem. Érdekes, kel­lemes jelenség, akit első látás­ra megjegyez az ember. Könnyű szövetruhát viselt, amelynek szabása kidomborí­totta alakja bájait. Barna ha­ját rövidre vágatva, fiúsán hátrafésülte. Szemei mongol származásra emlékeztettek, noha árja-németnek vallotta magát. A vacsoránál keveset és gyorsan evett, s valahány­szor felemelte poharát, Hor­váth doktorral koccintót elő­ször. Gyarmathy irigykedve nézte ezeket a jeleneteket. Rose most az orvoshoz for­dult. — Mesélj nekem valamit Magyarországról ö... ö..„ hogy is hívnak téged? — Károly! Horváth... — Zoltán! — vágott a sza­vába Kömer ezredes, aki va­csora óta először szólalt meg. — Szabó Zoltán a neve! Kö­zöltem délután!... — Bocsánat ezredes úr — mentegetőzött Horváth — nem tudtam, hogy már... — Igen! — mondotta Körner és a hangja szokatlanul ke­mény volt. — Az ön neve ma dél óta Szabó Zoltán, foglalko­zására nézve pedig ügynök. — Óh, ez igen érdekes! — ujjongott Rose. — S mit ügy­nököl majd, vagy hogy mond­ják ezt helyesen? — Képzőművészeti alkotáso­kat értékesítek! -- sietett se­gítségére Horváth, hogy az ezredes előtt helyreüsse előbbi hibáját. (Folytatjuk) mondják: „most kell megfog­ni a dolgot, nehogy a zár­számadásba hiba csússzon”. Van olyan család, amely­nek minden tagja a „Búza­kalász” földjén szorgoskodik. Décsi Lajos, a feleségével és egyik fiával A másik fiú is a traktoron ülne most, de ő katona. Idős Kovács Fe­renc negyedmagával — lá­nyával, menyével, fiával dol­gozik. Van elég munka az 505 hold kalászos aratásával, és a 434 hold kapással. S a szorgalom nem ma­rad nyomtalan. A tsz-irodá- ban többen beszélgetünk s úgy vélik, a megyében nincs párja burgonyájuknak. Két­száz mázsát küldenek export­ra. Holdanként 60 mázsát szedtek. Ez tetemes jövede­lem: egy hold után 22 ezer forint. Jól állnak a sertés­hizlalással is. A gazdasági évre szerződött 491 hízott ser­tésből már 355 darabot lead­tak. A tervezett 34 forint 40 fillér helyett, jelenleg 37 fo­rint 40 fillért ér egy munka­egység. A három forint emel­kedés munkaegységenként, ön­magáért beszél. A tsz épületének egyik ter­mében láttuk a szép, új aján­dék televíziót, amelyet a do­hányfermentálótól kaptak a tavalyi minőségi és mennyi­ségi terv teljesítéséért. Az idén is jó termést várnak do­hányból. 1960-ban alakult a komorói ..Búzakalász” Az eddigi becs­lések szerint a legjobb gaz­dasági évük lesz a mostan! Egyre inkább túl jutnak a kezdeti nehézségeken. S ez így törvényszerű, ha a tagok többsége összeforr és a veze­tés is mindig szem előtt tart­ja a közös célokat. V. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents