Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-25 / 172. szám

LEVELEK NYOMÁBAN Rendteremtés az üzletekben - a gyártó vállalatok helyett! Javult, de még mindig lassú a műszaki cikkek és háztartási kisgépek garanciális javítása .... minden kifogás, vagy észrevétel elbírálását a bolti dolgozók alaposan és lelkiis­meretesen végezzék. Tartsák szem előtt a fogyasztók jogos érdekeit, tanúsítsanak kellő önállóságot és biztosítsák a reklamációk gyors és meg­nyugtató elintézését”. Ért a pár. sort egy 6 oldal­nyi terjedelemben megírt fü- aetecs kéből idéztük, amelyet a Belkereskedelmi Miniszté­rium vas- és műszaki főigaz­gatósága adott ki az érdekelt boltoknak „Hogyan kell el­intéznünk a vették reklamá­cióit?” címmel. Az elhatározást azonban még nem minden területen követik a tettek. Olvasóink leveleiből még gyakorta idéz­hetnénk olyan eseteket, ame­lyek méltán megkövetelik a határozottabb intézkedéseket egyes, bürokratikus ügyintézé­sek felszámolására. Kezdjük talán az oly sokat — nem ok nélkül — vitatott anódtelep-problémával. Gyor­san fogyó áru, de talán en­nél akad a legtöbb minőségi reklamáció, garanciális javí­tás. Legutóbb például 18 000- ből körülbelül 3—400 darab­nál reklamáltak. Mindez nem is lenne nagy probléma, hiszen a legtöbb­nél a szállításnál bekövetke­zett belső szálszakadás okoz­za a bajt, amit szinte percek alatt meg lehet javítani. A garanciális javításokat azon­ban Budapesten végzik el és legkevesebb három hét, de megtörténik, hogy másfél, két hónap is eltelik, amíg visz- szakerül a vásárlóhoz. Miért nem lehet ezt itt, helyben elvégezni? — Sokkal előnyösebb lenne — mondja Solczi Lajos, a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője —, hiszen nem egyszer megtörtént már, hogy visszaszállítás közben újra meghibásodott az anódtelep. Helyben való javítás esetén a vásárlónak nem kellene annyit várni és megtakarít­hatnánk a szállítási költsé­get is. Még bonyolultabb a hely­zet a kerékpár és motorke­rékpár garanciális javításá­nál: — Ennél az árunál — vi­lágosit fel Hanász Júlia áru­forgalmi előadó — külön vé­gezteti a garanciális javítást a fémrészeket és a gumikat készítő vállalat. Ha például a garanciális javításra szoru­ló kerékpárnál a gumi is hi­bás. akkor a ktsz ezt nem csinálja meg, mert erre nem kötött megállapodást vele a Budapesti Ruggyantaárugyár. A gumikat tehát le kell sze­relni és felküldeni Pestre. Ez legalább három hét! A változatosság kedvéért január elsejétől a nyíregyhá­zi nagykereskedelmi vállalat csak azokat a gumikat ve­heti át továbbításra a gyár részére, amelyeket a kerék­párral, vagy motorkerékpár­ral együtt vásároltak. — Javaslat? — A komplett árut forga­lomba hozó vállalat vállalja el a jótállást, vagyis a teljes garancia az egész árura vo­natkozzon !■ Kovács József, az Állami Áruház műszaki és háztartási cikkek osztályának vezetője bizakodik: — Véléményem szerint a mostani helyzetet már össze sem lehet hasonlítani a pár évvel ezelőttivel. Bízom ben­ne, hogy lesz még gyorsabb és jobb is a garanciális ja­vítás. A kereskedelem általában meg is teszi a magáét, s a rendteremtést talán nem is itt kellet volna kezdeni 'a Belkereskedelmi Miniszté­riumnak, hanem a gyártó vál­lalatoknál. Itt van például a mosógép garanciális javításá­nak a problémája. A Hajdú­sági Iparművek végre meg­kötötte a szerződést a GELKA nyíregyházi kirendeltségével is a javítások lebonyolításá­fa, de kezdetben nem biztosí­totta a szükséges alkatrésze­ket és emiatt nem egy mo­sógép-tulajdonost el kellett utasítani. A válasz most már meg­nyugtató; pár hete nagy mennyiségű alkatrészt kaptak s most már mindennemű ja­vítást el tudnak végezni a mosógépeken. Vagy: még most is hiába várja a GELKA Nyíregyhá­zán a AT 505-ös televíziós vevőkészülékekhez az eltérí­tő tekercseket. Többszöri megrendelésre is csak nehe­zen küldenek belőle. Három készülék közül emiatt csak egyet tudtak megjavítani, s a másik kettő jogosan rekla­mál. A Belkereskedelmi Minisz­térium vas- és műszaki fő- igazgatóságának figyelmébe ajánljuk tehát: fordítsanak fokozottabb gondot az alkat­részellátásra, a garanciális ja­vítások meghatározásában ad­janak nagyobb önállóságot a boltvezetőknek, áruházi osz­tályvezetőknek és szervezzék meg a javítások helyben va­ló elvégzését. Tóth Árpád Dobi István elutazott Bal »áriából Szófia, (MTI): Dobj István, a Magvar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és felesége kedden reggel elutazott Bul­gáriából. A repülőtéren őt és feleségét Nikolaj Georgijev, a bolgár nemzetgyűlés elnök­ségének alelnöke, Karlo Lu- kanov külügyminiszter, vala­mint a bolgár párt és kor­mány, és a nemzetgyűlés el­nökségének több tagja bú­csúztatta. Olasz, francia VIT-delcgációk utaztak át megyénkéit Ma este fogadják a jugoszláv és osztrák ifjúság képviselőit 0 mali parlamenti küldöttség koszorúzása A Mali Köztársaság parla­menti delegációja, amely az országgyűlés elnökségének meghívására Mahamane jUas- sane Haidamak, a nemzet- gyűlés elnökéneik vezetésével tartózkodik hazánkban, ked­den délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. Munkásarc 42 ezer forint megtakarítás A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban a VIII. pár kongresszus tiszteletére a májusban megtartott termelé­si tanácskozáson újabb fel­aján'ásókat tettek. Éves ter­vüket 0,5 százalékkal akarják túlteljesíteni. A vállalat dogozói az idén anyagok megtakarításával 4,4 százalékos önköltségcsökken­tés4: értek el. Tervüket az el­ső félévben 2,6 százalékra tel­jesítették. A kémiai I, II, III, üzemrészek dolgozói is szépen haladnak a tervteljesítéssel. Az erőmű dolgozói égy ton­na gőz termeléséhez megálla­pított szén anyagnormáját 5 kilogrammal akarják csökken­teni Az első félévben ez 42 973 forint megtakarítást eredmé­nyezett. Az analiükai labora­tórium dolgozói a vegyszerek­kel kívánnak takarékoskodni és csökkentik az üvegtörést. Tegnap, kedden este utaz­tak át megyénkén és megér­keztek a záhonyi határállo­másra a Világifjúsági Talál­kozó első hazánkbeli „fecs­kéi”: ezer olasz, francia és svájci fiatal. A külföldi delegációkat szál­litó különvonat utasai félórát töltöttek a magyar fiatalok között. Már o fogadtatás is lelkes, baráti volt, a záho­nyiak egy rögtönzött makett­jét varázsolták ide a helsinki VIT-nek. A vasutaszenekar a DÍVSZ induló pattogó akkord­jaival, a tuzséri KISZ népi tánccsoport pedig friss csár­dásokkal kedveskedett a kül­földi Pataioknak. A fogadásra meojelent sokszáz ifjú virág- esővel halmozta el a vendé­geket, ölelkezés, sok csók és cimkéslap-, jelvénycsere feil­te ki az egymással töltött kellemes percek hangulatát. Linóit András elvtárs. a KISZ Központi Bizottságának tagja, a megyei KlSZ-bizott­ság titkára mondott ezután rövid üdvözlő beszédet. — Nagy örömmel és szere­tettel köszöntjük a megyénk­be érkezett francia, olasz és svájci ifjú küldötteket, akik útban a VIII. fesztiválra fe­lejthetetlen perceket töltöttek megyénk fiataljai között. Ki-. vártjuk, hogy a Föld minden részének e nagy kézfogóján mélyüljön tovább barátlcozá- sunk, legyen örökké emléke­zetes a világ ifjúságának va­sárnap kezdődő helsinki talál­kozója. A külföldi delegációk iítar- tózkodásuk után nehezen vet­tek búcsút szabolcsi barátaik­tól. De menniük kellett, várja őket a sok élmény az ezer tó országának szép fővárosában. A külföldi delegációk kü- lönvonatát újabbak követik: ma este hét órára várják a záhonyi pályaudvarra az osztrák és jugoszláv fiatalok hatszázas csoportját. akik ugyancsak a Szovjeunión ke­resztül utaznak a nagy ifjúsá­gi seregszemlére. Negyveuezer szálas takarmány A csengeti járás termel őszö­ve kezeseiben ez év tavaszán 5100 hold őszi kalászost, árpát, búzát vetettek felül vörösheré­vel és szarvas kereppeL Van­nak kiriös gazdaságok, mint a csegöldi Bajcsy Zsilinszky, az urai Hunyadi, a porcsaimai Dózsa, a komlódtótfalusi Két Vadas Testvér, a tyukodd Kos­suth, a csengeti Lenin Tsz, ahol több száz holdat vetettek be az értékes takarmánnyal. A kalászosok learatása után szé­pen fejlődnek a növények. A szeptember elején kaszálásra kerülő táblákról mintegy 40 000 mázsa szálas takarmányt taka­rítanak be, ami a meglévőkkel együtt — nagyjából fedezi is a szükségletüket. Blokkolástól — blokkolásié Az elveszett 18 600 forint — Példaképek és ijeszti» példák Hogyan nevel az üzem ? Szemüveg és malteros kanál. Mikecz Endre a tapasztalt építőmunkás egyik alkotója a fehérgyarmati kórháznak. (Foto: Hammel) Papírsárkány és foci Egy tizenkét év körüli klottgalyás legényke vidám ugrándozással fut át Nagy­halászban a keskenyvágányú vasúton. Utána még öt fiúcska lohol. Nem is áll­nak meg csak a néptelen futballpályán. Körül ülik és valósággal simogatják a hatalmas, fé­lig piros, félig zöld színű papírsárkányt, . amelyet imént a szőke fiú lobogta­tott kezében. Igazítanak a madzagon, a két ágban ki­induló hosszú, színes far­kon. A legkisebbik, amolyan hét-nyolc éves emberke tü­relmetlenül sürgeti a játék kezdetét. — Csináljuk hát. Eresz- szóik! A szőke feláll, kezében a madzagtekerccsel. — Vigyázni! — rikkantja el magát és futásnak ered. Talpra ugranak a többiek is és majdnem nyáluk csor­dul a kíváncsi bámulástól. Mert a sárkány — emelke­dik! Hosszú, tarka farka úgy kavarog, kígyózik, hogy öröm nézni. A pálya túlsó végén meg­áll a fiúcska. Már letekerte a darab fáról az összes madzagot. És jaj! Az öröm hullni kezd a ragyogó ar­cokról. A sárkány „nem tartja magát”. Erőtlenül, kókadtan száll lefelé. Nincs egy makula szél. hogy há­tára vegye, ringassa, játsszon vele. — Arról nem fúj a szél, Gyuri! — kiáltja a bámu­lok egyike. Aztán elindul, hogy felemelje a leesett sár­kányt. A többiek utána. Mo- solytalanul, aggódó arccal. De minden hiába. Eresz­tik erről is, arról is neki­futva a színes sárkányt — hasztalan. Ebben a szeles nyárban mostanra nem fut annyi fuvalom, hogy egy tollpihét arrább tegyen. A nyárfasor tenger sok levele is olyan mozdulatlan, mint­ha nem is a halászi fut- ballpálya mellett, hanem egy nagyon élethű festmé­nyen lenne. Pedig, ha na­gyon akarják — mint a hie­delem tartja —, a nyárfa­levelek maguk is csinálnak annyi szelet, hogy rezeghes­senek. De most képtelen erre... , Pihen a sárkány, örülni, vele játszani készült le­génykék szomorkodva ülik körül. S ekkor egy másik csapat, hozzájuk hasonló fiúcskák futball-labdával se­reglenek a pályára. Ezek sárkány helyett labdával in­dultak játszani. Éppolyan vidámak, mint előbb a sár- kányeregetők. Nincs hát veszve semmi. Ha sárkányozni nem lehet, gyerünk focizni! Hamar összevegyülnek és valahányan azon iparkod­nak, hogy a fociba rúgja­nak. A két legnagyobb fo­rintost dob fel, kaput vá­laszt. Az „élhetetlen” sárkány a pálya szélére kerül. Meg­kezdődik az iskolai vakáció egyik nagy csatája. ab. Fél nyolc tájban sűrűn cseng a blokkoló óra, a Mező­gazdasági Gépjavítóban. Ka­tonás rendben sorakoznak egy­más mellé a kartonlapocskák. Néhány láddka üresen maradt. Egyesek távol maradtak a munkából. Dolgozni — hanyagok helyett — Az első félévben 18 600 forinttal lehetett volna több a termelési értékünk, ha nem let­tek volna igazolatlan mulasz­tások — mondja tájékoz atá- sul az üzem tervstatisztikusa. — Ma is hiányzik néhány emberem — panaszkodik ősz András művezető. Pedig hóvé­ge van, körmünkre ég a terv. A hiányzók helyett a brigád­társaiknak kell dolgozni. Per­sze, nagy baj nem lesz, mert vannak olyanok, akik régen itt dolgoznak, akikre mindig számíthatunk, Füled László, Jánosi János, Máté Frigyes és sorolhatnám még a neveket. A nagy szerelő-csarnok mű­vezetője, Balogh János is büsz­keséggel beszélt néhány embe­réről, Fedor Mihályról, Nagy Mihályról, és Schmidt János­ról, akik a törzsgárdához tar­toznak épp úgy, mint Hriskó László, Lekli József, Nemes Gyula, Kéri Béla. Mind, mind régi emberek, akik szinte már együtt élnek a gyárral. W. E. véglég blokkolt? — Csakhogy, nem minden ember egyforma nálunk sem. — mondja ősz András. — Van például egy igen jó képességű hegesztőm. Aranyat ér a ke­ze. Csak úgy húzza maga után az embereket, ha ráver a mun­kára. De időnként megrendül, iszik, akkor aztán nem megyek vele semmire. Beszéltem már vele akkor, de eddig még nem sokat használt. Azonban nem mondok le róla, mert nagy kár lenne érte. Csaknem minden brigádban akad egy-kettő, akik időként gátolják a közös munkát. Sok­féle módon próbálnak segíte­ni rajtuk. Elsősorban szép szó­val, s azzal, hogy törődnek egymással. W. E. esetében ez sem segített. W. E. rendszere­sen ivott. Ez a munkáján is meglátszott. Sokat hiányzott is, s már-már attól féltek, hogy teljesen elzüllik. Megpró­báltak úgy is segíteni, hogy a fizetését is Molnár Sándomé, a személyzeti vezető vette fel és beosztotta számára. Egy idő után úgy látszott sikerült rá- tériteni a helyes útra, de ami­kor újra ő kapta kézhez a fi­zetését — visszaesett. Nem le­hetett mást tenni: elbocsájtot- ták. (De már hosszai ideje ez colt az első eset, hogy nem si­került segíteni egy emberen.) Utolsó kísérlet — sikerrel Általában azonban használt a jó szó. Mint például annál a fiatal dolgozónál, akire az volt a panasz, hogy nem használ­ja ki megfelelően a munka­idejét, magyarul: sokat lóg. Hiányzott is. „betegeskedett” és — táppénzcsaláson fogták. Szó volt arról, hogy elbo csájtják, de aztán úgy hatá­roztak, mégis tesznek egy utol­só kísérletet. Sikerült! Ma már alapos változás tapasztalható a magatartásában is és a tel­jesítmény százaléka is megfe­lelő. w Helyszíni „kritika — Mi szeretjük magunk kö­zött elintézni a problémákat — mondja Balogh János a má­sik művezető. — A brigádta­gok figyelik és figyelmeztetik egymást, ha valamelyikük a ‘öbbick rovására itt akarná ki­pihenni a fáradalmait. Mert bizony előfordul, hogy hétkor leblokkolnak ugyan, de a mun­kát csak jóval a munkakezdés után kezdik meg. Bgyiknél-má- siknál túlontúl hosszúra nyúl­nak az étkezési és cigaretta szünetek. Ilyenkor aztán jön minden oldalról a „kritika”: no, öregem, ez így nem lesz jó, mi dolgozzunk helyetted? Ha a munkatársak figyelmeztetése nem használ, akkor én is be­hívom az irodámba beszélget­ni. Vizsga erkölcstanból L. J. szigorú brigádvezető hírében áll az üzemben, aki ugyancsak megköveteli a jó munkát, a fegyelmet. Nemigen tetszett ez a brigád tagjainak* és már ott tartottak, hogy — ezért! — leváltják, kizárják a brigádvezetőjüket, összehívták a brigádot és a vállalat vezetői szót értettek az emberekkel. Azóta ez a kollektíva maga zárt ki két embert, mert azok végképp nem tudtak a brigád­ban kialakult új szellem sze­rint dolgozni. Egy másik csoport befogad­ta a két embert. De vájjon megváltoztak-e? — Remélhe­tően megfognak komolyodni. — mondja Balogh János mű­vezető. — Az áthelyezés ná­lunk megszégyenítőleg hat mindenkire. A másik brigád pedig „vizsgázik’', hogyan tud bo’dogulni ezekkel a dolgozók­kal. És az ilyen vizsgán jó jegyet igyekszik szerezni nevelő és nevelt egyaránt. Kádár Edit Üj könyvekről röviden A két világháború közötti munkásosztály életéről fest reális képet Kassák Lajos: Munkanélküliek című regé­nye. Kodolányi János: Juliánus barát című regényének hőse a tatárjárás előtt Ázsiába vándorol, hogy megkeresse az ottlévő magyarokat. Izgalmas témát boncolgat Kolozsvári Grandpierre Emil: Párbeszéd a sorssal című re-’ génye. Egy faluról Pestre ke­rülő rendőr az erkölcsrendé­szeten találkozik szerelmével, akiről a későbbi nyomozás során kiderül, hogv szeren­csétlen körülmények sodorták züllésbe. A regény arra a kérdésre ad választ, hogy há­zasságot köthetnek-e. 3

Next

/
Thumbnails
Contents