Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

OehszlováK tapasztalat Kör alakú istálló nádból A helyi építőanyag maxi­mális kihasználására építeni — ez a fő célkitűzés mind­azon szocialista országok­ban, ahol a mezőgazdaság kollektivizálásának befejezé­se előtt állanak. Hiszen a szarvasmarha-állomány kö­zös elhelyezése ugyanis nagy befektetéseket követel pénz­ben és anyagban egyaránt. Tehát helyénvaló a takaré­koskodás. Két évvel ezelőtt nagy ér­deklődéssel szemléltük Török- szeaitmáklóson a préselt szal­mából és kukoricaszárból épült disznóólát és szarvas­marha-istállót. Ezek az istál­lók olcsók, levegősek és telje­sen megfelelnek a kívánt cél­nak. Nemrégen érdekesebb kísérleti épülete* láttam Dél- Szlováikiában, a kör alakú nyi­tott istállót, növendékmarhák részére. Ez az épület náciból és fahulladékból készült A növendékmarha elhelye­zése nem lehet költségesebb, mint 500 korona (fcb. 600 Ft). Lehetővé teszi a modem nagyüzemi gazdálkodás érvé­nyesítését és munkaerővel való legnagyobb takarékosko­dást. A csalóvá nádból ké­szült kör alakú istálló ennek más országokban is. (Például az NDK). Most már csak ar­ról volt szó, hogy ezeket a jó tulajdonságokat a mezőgazda- sági gyakorlatban Csehszlová­kiában is ki kell használni. És erre pozitív feleletet kap­tunk: az épülői bevált! Az egész építkezési költség mind­össze 60 000 koronát tett ki. (Kb. 70 000 forint) Egészítsük ki az adatokat. pedig az istálló falai mentén. Ezek az alom magasodásával emelkednek. Az istálló kupo­lájában egyszerű szellőzőbe­rendezés van elhelyezve. Mivel kevés a siló, automa­tikus etetőt még nem helyez­tek itt el. A takarmányt ko­csin szállítják ide és egyene­sen a vályúkba teszik. Ez kü­lönben az egyetlen munkamoz­zanat. Az istálló közelében 26 hektár legelő van. Még ez év folyamán a szakaszos legelte­tést bevezetik. Még egy néhány részlet a ör istállóról. A nádtakaró vas­tagsága 25—30 cm. Alatta drótháló van, acélhuzalokkal erősítve. Miért kellett 12 mé­ter magasra építeni ezt az is­tállót? Azért, hogy az esővíz hamar lecsurogjon és ne áz­zon be a tető. Máskülönben az istálló tágas, levegős, ki­futóval van ellátva, tartóssá­ga — az építészeti szakembe­rek szerint — gyakorlatilag korlátlan. Szélessége 38 mé­ter. Minden évben cementes lével fröcskölik be a tetőt, ami az égési veszélyt csök­kenti. Nem akarják ezt az építke­zési formát a mi tapasztala­taink alapján kipróbálni? Csak egy kis bátorság kell hozzá; felhagyni a régivel és meg­próbálni valami újat. Nem minden modem épülethez kell egész „cementhegy”. Dr. Robik Imre Prága l-TTM Az istálló belső részlete. meggyőző bizonyítéka. Ezt az istállót a Csalovi (azelőtt Nagymegyeri Állami Gazda­ság építette fel egyik üzem­egységében, (Novy Dbur) 120 növendékmari» részére. Ki­tűnő ötleit. Ebből az olcsó építőanyagból annyi van a környéken, amennyit csak akarsz. Használhatóságát, 'tar­tósságát, levegős voltát, haj­lékonyságát már kipróbálták Az alapja betonból készült. 14 méter magas hordozó gerenda ] a középen szintén beton. A j többi építőanyag nád és né- j hány szál hulladékdeszka. A tető földig ér. A fiatal növen- détomarhák alá mély almot terítenek (szalma, tőnek). Ezt évente egyszer, rendszerint augusztusban cserélik. Az ön­működő itató a betonoszlop körül van elhelyezve, az etetők A világhírű alma-múzeum Famenus, Uspek és Lord Groswenor — Újfajta almák kikísérletezése — Idomulni a szélsőséges szabolcsi idő­járáshoz — Híradás az újfehértói gyümölcs-tudósok munkájáról A levelet írta dr. Vanicek csehszlovák tudós. Címzett a Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet Gyümölcster­melési Osztálya, Űjfehértó. „Üjból látom igazolva, — ír­ja — hogy a tudományos munka, mely nem ismer ha­tárokat, új barátokat szerzett és régi barátságunkat meg­erősítette.” Elismerően nyilat­kozott az Űjfehértón látottak­ról Ludmilla Lukinicsna szovjet kutatónő is. Kapcso­latot tartanak fenn Bohumil Jasával, a brnói egyetem pro­fesszorával, bolgár, német tu­dósokkal, kutatóintézetekkel, egyetemekkel. Évenként több mint félezer látogatót fogad­nak. Egyetemi hallgatókat, tsz-vezetőket Békésből és Szolnok megyéből. Szaktekin­télyeket a külföldi államok­ból. Az első telepítés Tizenegy éves kutató mun­ka van mögöttük. A kísérle­ti célokra egy hektáros par­cellákat alakítottak. Az első telepítés vadalanyra oltott jo­natán volt, 1950-ben. Kutatói munkakörben hárman dolgoz­nak. Dr. Pethö Ferenc veze­tésével Zatykó Imre és Bu­bán Tamás kutató mérnökök. — Fő feladatunk a nyírsé­gi téli alma termesztésének tanulmányozása — mondja Zatykó Imre kutatómérnök. — Fő kutatási területek: a növényvédelem, a tápanyag- utánpótlás és a telepítési rendszerek. — Van fajtamúzeumunk. 28 hektár területen fekszik és 534 fajta alma van benne. Ez Magyarország legnagyobb faj­tagyűjteménye — magyaráz­za Bubán Tamás kutatómér- Pök- — Ezzel kapcsolatban írtunk dr. Maurer német pro­fesszornak, — folytatja — hogy az általa javasolt ríem- zetkötí fajtaértékelési mun­kájához mi is szívesen bekap­csolódunk. Vendégül mák-próbája a „múzsám* fontos és értékes mánkét szolgál. Az új almafajták előállításának alapanyagát biztosítja. Itt próbálják H a külföldi és hazai új almafajtákat. Rend­szeresen figyelik a fák fej­lődését. Rügyfakadástól a lombhullásig minden észlelést pontosan jegyeznek róluk. A tavasszal kaptak 39 új alma­fajtát. Ezek egy része ame­rikai hibrid. A többi külön­böző európai országból szár­mazik. Ilyen a lengyel Fa­menus és a szovjet Uspek ne­vezetű. — A tizenegy évvel ezelőtt telepítettek között van né­hány olyan, amelyekről a jö­vőben hallhatunk, hisz beke­rülnek a termelésbe — véle­kedik Bubán Tamás. — Ilyert például a Lord Groswenor nevű nyári almafajta, mely a közismert asztraháni piros­nál korábban és egyenleteseb­ben terem. A téli almák kö­zül említésre méltó a King Dávid nevet viselő, mely a jonatánhoz hasonló jó minő­ségű. Előnye, hogy kevésbé érzékeny a Esztharmatra. Érdekes és a Nyírség abrta- termesztésének problémáját segítő kísérleteket végeznek 16 alany összehasonlításával. Céljuk, olyan alany kiválasz­tása, amelyen a ráoltott faj­ta a megye szélsőséges ter­mesztési viszonyai közt is megállja a helyét, korán ter­mőre fordul, a következő években is rendszeresen és bőven terem. A kutatók műn*- káját siker koronázta. Az EM IV-es alany jól bevált a kö­zepes minőségi homok tala­jokon. S elindult hódító útjá­ra. Az igényeket már sem tudják kielégíteni a faiskolák. Hasonló jó eredményeket ér­tek el az EM II-es alannyal, mely erősebb növekedésű. A gyenge minőségű homok ta­lajokra a hagyományos vad­alany mellett a hasonlóan erős növekedésű Sólyom ne­vű alanyt javasolják a kuta­tók. Ez az utóbbi 11 évben jó eredményt biztosított. Métytr ágy ázás, foszforos permetezés Figyelemre meHó eredmé­nyekkel jártak a tápanyag- utánpótlási kísértetek is. — ötéves kísértet utón nagyüzemi bevezetésre java­soltak a gyümölcsfák telepí­tése alkalmával végzendő műtrágyázást — mondja Zatykó Inane. — ■ Azt tapasz­taltuk, — folytat ja — hogy ennek eredményeként 30 szá­zalékkal növekszik a termés. Végzünk lombtrágyázási kí­sérleteket is. A fSk lombjára permedé formájában kerülő műtrágya oldatok gyorsabban és a szükséges időben fejük ki hatásukat Második éves kísérlet a foszforos perme­tezés. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ez fokozta a termőrügy képződést Az idén is több termés lesz eze­ken a fákon. Folyik egy má­sik kísérlet is. Eszerint a mű­trágya oldatot 25 atmoszféra nyomásai közvetlenül a gyö­kerekhez juttatjuk 50 cm mélyen. S tapasztaltuk, hogy a fiatal gyümölcsfák mély- trágyázására alkalmasabbnak bizonyult a műtrágyákkal dú­sított olcsó tőzeg, mint a drága istállótrágya. Eg bősé- ssseo van' belőle Szabolcsban. LéQTe©ea és fontos kutatási torútet a növényvédelem is. Itt a védekezésben b«znála- tos gépeket és a vegyszereket hasonlítják össze. A kísérle­tek választ adtak arra, bogy a használatban lévő géptípu­sok között a Rapidtox n-es a legjobb. Kiváló vé­gez és olcsón. VédSszerek — Az utóbbi években — mondja Zatykó — tíz fäe vé­dőszert próbáltunk kt közt a legjobbnak bizonyult a nátriumarzenát Jó a védő­hatása és olcsó. Egy hekto­liter szer eióáUftáftáüOE csu­pán 35 fillér értékű ná&riam- arzenát szükséges. De foíy- nak kísérletek egy olyan «er megtalálására is, amellyel irá­nyítom, befolyásolni tagijuk a ú^mőrügyek képződését Ezt az idén kezdtük. A jelek biz­tatok. Az első permetezés után a várakozásnak megfe­lelő hatásokat tapasztottunk. A gyümölcsfa* mdódxa i is SHrfáöos törekvés, hogy a te­rület egységre eső teraés- »«»nyieéaet növeljük. Ezt szolgálják a különbözői telő pítési rendszerekkel fSctéMő kísérletek. Olyan sor- ói tó. távolságuk kialakítására tttoe- kwtaek, melyek a legtöbb tar- hteat biztosítják. Gyümölcsó- sükben az i riégyzebnéterra eső termés mennyisége lsei­ben a hagyományos WbclO mé­teres telepítésnél csapán 70 dekagramm volt, míg a zűré telepítésű gyümölcsösben 4,8 —5,5 kBót is elérte. A gyü­mölcsfák sűrű fcegepftäic be­vált módszer. Az újfebértől tudományos kutatók munkájúi, a gyü­mölcstermelés* osztály ered­ményeit elismerik. Munkájuk elvben la, gyakorlatilag k gyümölcsözik. A legfrissebb Példa: a füzesgyarmati tsz vezet« nemrégiben jártak a telepen. Elhatározlak, hogy az itt látottak alapján 200 hol­don telepítenek törpe gyümöl­csöst. Farkas Kábáin Onodvári Miklós Asárga dosszié Egy bécsi mulatóban Az este és az éjszaka kö­zött elmosódott az átmenet A sötétség észrevétlenül tele­pedett rá a városra. Sűrű köd gomolygott a házak felett, amely elől sietve zárkóztak be az emberek. A gyéren világí­tott utcáik tompán fénylő asz­faltján a jármüvek csak lépés­ben közlekedhettek; behatóit a köd minden zugba, az átlátha­tatlan, opálszerű szürkeséget az üzletek színes neonrekláinai sem törték meg. A fojtogató, nehéz pára hideg közegként töltötte ki az épületek közötti térséget. A hőmérő higany- szála rohamosan süllyed“, es­tére már dermesztővé vált a hideg: az Alpok felől újabb fagyhutlám sepert végig a tá­jon. esontikeménnyé fagyott a föld. Olykor szél rázta meg az útmenti fákat, amelynek ágai­ról — mintha apró karácso­nyi ezüst csengettyűk muzsi­káltak volna — zizegve, csengve hullt alá a zúzmara. Karácsony másnapja volt. Becs, az osaírák főváros zajo­san élte a maga világvárosi életét A fontos nemzetközi útvonalak, Kelet és Nyugat vasúti csomópontjára, a főpá­lyaudvarra egymásután érkez­tek a tartományokból a hosa- szú szerelvények, amelyek on­tották a fővárosba igyekvő tu­ristákat, külföldieket, munká­sokat és jól öltözött úriembe­reket. — Vonat érkezik Salzburg­ból... Grazból... Linzből — ismételte szüntelen a hangos- bemondó, miközben a pálya­udvar előtti téren hullámzott az erribertömeg. A villamosok, autóbuszok és a tovasuhanó taxik körforgalma egy percre sem szünetelt, sőt megélén­kült, ha a megafon újabb vo­nat érkezését jelezte. Az állo­más előtt egymást érték a ko­csik: lótás-futás mindenütt, kiabálás, zavaros lárma, amelybe német, angol, fran­cia szavak vegyültek. Min­denki rohant, az emberek sietve húzódtak be a* hideg elöl a jól fűtött szállodákba, meleg lakásokba, pára- és alkoholgőzös vendéglőkbe, ahol dermedt ujjaikat kéje­sen megmelengethették a for­ró teáscsésze oldalán. * Este, nem sokkal hét óra utón, magas barna férfi tele­pedett le a Royal-kávéház egyik sarokasztalánál. Szürke, egysoros öltönyt viselt, mind­azonáltal messzire kirítt a törzsvendégek közül, akik többnyire sötét ruhában ültek az asztaloknál. Amikor belépett, fekete csontkeretes szemüvegét pára lepte be: zsebkendőjével gon­dosan megtorol gölte. Testtar­tása és mozdulatai, amikor szemüvegét ismét feltette, el­árulták, hogy keres valakit. Pár pillanatig mozdulatlanul állt az ajtóban és csalódottan hordta körbe tekintetét a szí­nes lampionokkal díszített ter­men. A kávézó vendégserege sok­féle nemzetiségű emberből te­vődött össze: bécsiek, tiroH sportolók, vékonypénzű dissZi­elens magyarok, kéteshírű nők, amerikai és nyugatné­met turisták iddogáltak és hangosan beszélgettek az asz­taloknál. Bábeli hangzavar volt. amelvben a ttroli spor­tolók vitték a prímet. Felte­hetően a második pohárnál, a jókedv poharánál tartottak már. mert egymást biztatva múlták félül énekükkel az agyonsanvarga(“ott Wurlitzert, amely talán századszor re­csegte el ezen a napon a nép­szerű d ágért: s,!eto Bebe dich...* Az amerikai turisták asztala meflett élemedett korú, ősz­hajú francia öregúr Ült. Előtte üres gines poharak sorakoz­tak, s magában mámorosán mooologizált: — Ella va avoir une vte heoreose... eíla va avoir une vie heureuse... Frakkon pincér haladt ei nesztelenül mellette. A fran­cia sasszeme azonnal lecsa­pott rá és megállította! — léi on parte francais? A pincér hajlongva muto­gatta, hogy a kérdést nem ér­tette. Az italtól megmámoro­sodott francia elvörösödve ütött az asztalra és heves mozdulattal seperte félre az üres poharakat. — AtB oubfié les mots fran­cais? A jelenet nem keltett nagy feltűnést. A pincér mosolyog­va faképnél hagyta és intett egy arra haladó inasnak, hogy szedje össze az asztal alá hullott pofiárszilánkokat. A bejárat mellett két ma­gyar lány ült. Coca-Colát szűrésűitek. Már félórája fi­gyelték a részeg franciát. A pohárcsnrzésre ismét felkap­ták a fejüket. Egymásra néz­tek, majd a franciára, s ma­gukat kelletve küldték feléje szerelmes tekintetüket. Egve- lőrc azonban sem a francia, sem a többi vendégek nem ve^ék észre Őket. Anna és a bécsi alvilágban Szöszi néven ismert szőke ba­rátnője, Klári egy éjjeli mu­latóhely alkalmazottai, akik a nyugati propagandától megré- szegülve, az ellenforradalom maizó napjsiran cBB9BZaoas0Mt!. Azóta kiábrándultán becsap­ják önmagukat k, amikor mind a ketten havonta hazud­jék a Magyarországra küldött levelekben: „Jó állásom van egy bécsi textílkeresfcedőnél, aki üzleti Ügyekben rendsze­resen utazgat Megígérte, hogy engem is magával visz, most éppen az autóvezetést tanu­lom... Megtakarított pénzem­ből hazakul dhetnék, ha a ma­gyar bank kifizetné..." Jólesik néha nek®: Is eiláb- rándozni ezen a hazirgságszttl- te mesén, hiszen a valóságban közönséges kerítők. Ha a Royal-bin, vagy máshol szer­zett pénzes gavallér már ele­get ívott, és a keze az asztal alá téved, a fülébe duruzsol­ják kedvesen: ..Ügy lesz, drá­gám. de előbb mulassunk egyet a Holdfény-bárban...” A bár tulajdonosnője ellá­tást és némi százalékot ad minden új vendégért. Ä részeg francia néhány­szor elfogta a magát kellető Anna pülanrását. barátságo­san visszamosolygott. de nem intett neki, hogy üljön át az asztalához. — Je n’ «nie pas les filettes flattenses... — morogta és új­ságjába mélyedt. Aima gúnyolódva Meresz­tette é! a száját. — Disznót — tört ki belő­le maevarul. bá~ nem értette mft mondott a francia. — Trotvji! — sziszegte Klá­ri és tüntetőén az ajtó felé fordult. A szürkeruhás, magas férfi AirVor haladt el az asztaluk előtt. (Folytatjuk.) Huszonhatezer mázsa vágóbaromfi A„ ültetni gazdaságuk nagy­üzemi baromfitenyészeteiben az idén különös gondot fordí­tottak a korai vágóbaromfi nevelésére és értékesítésére Május végéig csaknem 17 000 mázsa, egy kilósnál nagyobb pecsenyecsirkét és kétkílós Pecsenyekacsát adtak át fel­dolgozásra és értékesítésre »? élelmi szeripari üzemeknek. Júniusban — egy hónap alatt — újabb kilencezer mázsa peeeenyecsérfcét és kacsát szállítottak. Az első tS év­ben értékesített mennyiség húsz százalékkal nagyobb a tavalyinál. A nagyüzemektől kapott vágóbaromfi egy ré­szét exportálták, más része tisztított állapotban a hazai piacokra került A 120 férőhelyes, nádból készült nővén ti ékistálló a Csalóval Állami Gazdaságban. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents