Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 127. szám

B régi és az úi módszerek helyes párosításával a legsüányabb homokon is fői lehet gazdálkodni Dr. fliklóssy Ferenc t§z-elnök nyilatkozata Olajos Józseíné, a tiszavasvári Rákóczi Termelőszövet­kezet baromiígondozó.ja a továbbtenyésztésre kerülő csi­béket eteti. Hammel J. felv. 28. Melnyikov és Belopolszkij szá­mara végtelenül hosszúnak tűnt ez a reggel. A Nap lassan kö­zeledett a zenithez. A kinti hő­mérő tizenöt fok meleget muta­tott. A Nap állásából ítélve „he­lyi idő szerint” körülbelül ti­zenegy óra lehetett, amikor Ká- mov közölte, hogy száz kilomé­tert tettek meg. — A motor nagyszerűen mű­ködik —. mondta. — Még ötven kilométert megyünk, aztán dél­nek fordulunk. Két óra telt el. Itt volt az Ideje a következő beszélgetés­nek, de a rádióállomás hallga­tott. Az óramutató rég elhagyta a megbeszélt*időpontot. A jelző­lámpa még mindig azt mutatta, hogy a terepjáró rádiója műkö­dik, a hangszóró halk recsegése arról tanúskodott, hogy az űr­hajó rádióállomása is rendben van. Kapcsolat mégsem volt közöttük. Belopolszkij bekapcsolta a mikrofont. — Miért hallgatnak? — kér­dezte. — Válaszoljanak!... Vá­laszoljanak!. .. Vált egy kicsit, aztán újból megismételte sza­vait. Melnyikov lélegzetvissza­fojtva, feszülten hallgatózott — Lehet, hogy kiszálltak a gépből. — Mind a ketten? Belopolszkij összerezzent. Ká­mov azt mondta, hogy semmi körülmények között nem hagy­ják el együtt a terepjárót. Va­lakinek benne kellett maradnia. Dehát miért nem válaszol? — Válaszoljanak. .. Válaszolja­nak!. .. — Semmi válasz. Az ob­szervatóriumban nyomasztó csend uralkodott. Melnyikov és Belo­polszkij nem vették le a szemü­ket a vörös jelzőlámpáról. Attól féltek, hogy' hirtelen kialszik. Az alig hallható recsegésről min­den pillanatban azt hitték, hogy a bekapcsolt mikrofon várva várt kattanása. Ám egyik perc telt a másik után, a rádióállo­más pedig makacsul hallgatott. Fel a kezekkel A terepjáró gyorsan és köny- nyen haladt a tömör homokon. A széles hernyótalpak jól lát­ható nyomot hagytak maguk után. A gép fehér teste vissza­verte a napsugarakat és a terep­járó belsejében nem volt me­leg. Kámov és Pajcsadze nagysze­rűen érezte magát a puha, ké­nyelmes ülésben. Kissé fárasztó volt a környék egyhangúsága, de nem vesztették el reményü­ket, hogy végre látnak majd va­Megyénk legnagyobb tájegysé­ge a nyírségi homokos vidék. En­nek a fél megyét kitevő terület­nek tekintélyes része, mintegy 100 ezer hold futóhomok. Ezen a területen fokozott erőfeszítést kell tenni a közepes termés el­éréséért is. Minden sikertelensé­gei azonban nem lehet a futóho­mokra hárítani. Ennek igazolásá­ra több szövetkezetét lehetne fel­hozni példaként. Egyik ilyen fia­tal közös gazdaság a Nyírlugos, szennyespusztai Szabadság Tsz. A harmadik éves szövetkezet el­nökét, dr. Miklóssy Ferencet kér­tük meg, hogy válaszoljon né­hány kérdésre az eredményes gazdálkodás kialakításával kap- csolatban. Mit javasol első teendőként a a terméshozamok növelésére? — Legfontosabbnak tartom a talajjavítást, a talaj táperejének gazdagítását. Ha a talajból nem tudunk többet kivenni, altkor na­gyobb bevételre sem az ipari nö­vényekből. sem pedig az állatte­nyésztésből — aminek alapja a több takarmány — nem számít­hatunk. Ismeretes, hogy a futóhomok igen szegény szerves anyagban. A szervesanyag gyarapításának leggyorsabb útja a zöldtrágyázás. Mi, homoki gazdák tudjuk, hogy erre a célra legjobb növény a csillagfürt, de ebből nincs mindig elegendő. Nem szabad azonban egyedül a csillagfürthöz kötni a homokjavítást. Nagyon tudom ajánlani a napraforgót és a rozsot zöldtrágyaként. Szövetkezetünkben a zöldtrá­gya mellett nagy gondot fordí­tunk az istállótrágyára és a kü­lönféle komposztokra. Jelenleg még — különösen a kezdő homo­ki termelőszövetkezetekben — az állattenyésztés nagyobbik része a háztájiban van. A kisparaszti portákon a he­lyes trágyakezélésről beszélni nem lehet. Szövetkezetünk tagságával megegyeztünk, hogy a háztájiból is szarvasba hordjuk a trágyát. A szakszerűség érdekében ipar­kodunk ezt minnél rövidesebb időközökben végezni. Nagyon fontos a szakszerű műtrágyázás. Helyeslem az Aj- itay féle műtrágyázás! eljáráso­kat. Ezt a három lehetőséget — zöldtrágya, istállótrágya, műtrá­gya — komplexen kell kihasz­nálni. Milyen növényeket termeljenek a homokon? Nagyon fontosnak tartom: egyik évről a másikra nem szabad az ott kialakult hagyományos nö­vénytermelési nagyobb mérték­ben újabbal felváltani. Mire gondolok? Nálunk nagy hagyo­mánya van a dohánytermelésnek. A 10—12 éves gyermek már érti a munkáját és a 70 évesek is szí­vesen csinálják. Számot vetet­tünk: hasznothajtó növény, még többet termelünk belőle, mint korábban. Adottságainkhoz képest dohány- termelésben a sikereink példá­sak. Döntőnek tartom, hogy a futó­homokon gazdálkodó szövetkeze­tek már az első években jelen­tős területen ültessenek gvü- mölcsfát. Mi 160 gyümölcsöst te­lepítettünk, 40 holdon pedig sző­lőt. Itt ismeretlen volt a gyü­mölcstermelés. Ennek ápolását, gondozását a kedvelt köztes nö­vények termelésével szerettetjük meg. Hagyományos itt a sütőtök termelése, köztesként ezt ültetjük és a termés ötven százaléka a ta­gé, de munkaegységet nem írunk a kapálásért. Igv gyönvö- rűen rendben tartják a fák al­ját is. Ne csak almafát ültesse­nek a szövetkezetek, hanem olyan gyümölcsféléket, amiből két há­rom év múlva már pénzelni le­het, például málnát és ősziba­rackot. — Milyen új módszereket al­kalmazhat egy fiatal tsz? Nálunk dimbes-dombos határ - ban nem lehet 100—150 holdas táblákat kialakítani. Negyven-öt - ven holdasakat igen. de ezen be­lül is különbséget teszünk. Alul a jobb homokra ültetjük a sza­bolcsi dohányt, a kisé gyengébb talajra a hevesit, majd a domb tetejére a csillagfürtöt. Sok he­lyen ea': nem veszik figyelembe, csak azt, hogy nagy táblába szántsanak és egy táblába egyfé­le növény legyen. Eddig itt búzát nem termeltek. Kis területen, tíz holdon megpró­bálkoztam tavaly és az idői is' öt fajtát állítottam versenybe és az a tapasztalatom, hogy kettőj a magyar Bánkúti 1201-es és a szovjet Szkoroszpelka 2—3 má­zsával többet terem a jobb ho­mokon, mint a rozs. Ha a további kísérletek is ezt bizonyítják ér­demes lesz nagyobb területen bú­zát termelnünk. Hogyan szervezzék meg az ál­lattenyésztést? Ez sokkal fokozatosabb mun­ka, mint a növénytermelés, külö­nösen a szarvasmarha-tenyésztést tekintve. Sovány talajon kevés a takarmány, nincs épület és így tovább. A series és a baromfite­nyésztést azonban gyorsabban és a nagyobb tömegben lehet már az első években is fejleszteni,, mint a közös szarvasmarhát. Na­gyon tudom ajánlani a baromfi- tenyésztés felkarolását. Mi ötszáz darab tojó pulykát tartottunk a csibenevelés mellett az idén és csak tojásból 50 ezer forintot kaptunk. Két idősebb asszony járja a határt a pulykákkal és a burgonyabogár kivételével min­den bogár-kártevőt elpusztítot­tak, amit hirtelenében forintban ki sem tudlink fejezni. Ma, mennyi a jövedelme a szö­vetkezeti tagoknak? Az elmúlt két esztendőben — a kezdeni nehézségeket a kedve­zőtlen időjárás is nehezítette — munkaegységenként egyik évben 25, másikban 26 forintot űzet­tünk. Az idén is ennyit tervez­tünk, de ha nagyobb elemi csa­pás nem ér. akkor megközelítjük a 30 forintot. Ha csak ennyit mondunk, ez nem sokat jelent egy jó talajon gazdálkodó köz- 'ég számára, de a mi vidékün­kön nehéz munkával lehet ezt is előteremteni. Rozsból például mi csak 7 mázsát termelünk jelen­leg. de a szomszédos területeken cáupán 4—5 mázsát. Burgonya-, ból is csak 60 mázsát termel­tünk. de a községben alig 30 má­zsát. Egyetlen jellemző adat: mi, az 1500 hold szántónkról á múlt évben 1000 mázsa burgonyát ad­tunk az államnak, az ötször ak­kora területen gazdálkodó Lugos csak 100 mázsát. Az emberek egymás után épí-, tik a házakat, villany van a ta- nvánkban. néhány háznál már motorkerékpárt vettek. Most vá- sárolt a szövetkezet egy mosógé­pet. Óvodát tártuk fenn, moziba járhatnak a tagjaink. Csikós Balázs II Fortuna kedvelljei örömteli esemény színhelye volt a nyírbátori Báthory István filmszínház, ahol telt ház fogad- *a Batai Lajos családját, a lottó 19. játékhetén elért 4-es. találat-' ra eső nyeremény kifizetése al­kalmával. A Batai család — a nyírbáto­ri Uj Barázda Tsz tagjai — a lo íó fennállása óta rendszeresen lottózik, de nagyobb nyeremény­ben még nem volt részük. A hosszú reménykedés és várako­zás azonban- meghozta gyümöl­csét. A 19. játékhéten Batai ta- josné 4-es találatot ért el a lottón. A nyeremény összege 77 ezer 980 forint. A lottó 16. játékhetének ju­talomsorsolása alkalmával me­gyénkben ismét 60 ezer Ft érté­kű nyereménytárgyat, sorsoltak ki. Különös figyelmet igényel Citrom Herman kisvárdai lakos szerencséje, aki egyik szelvényé­vel 5 ezer Ft értékű lottóélés­kamra utalványt, míg a másik szelvényével egy 403-as televí-. ziót nyert. A szerencse folytán lett televízió tulajdonos — sok más nyerő között — Borók Jó-, zsef nyíregyházi. és Porkoláb^ Dániel tiszadobi lakos. 5 5 KELET-MAG Y AROKSZAG 24 000 jelvényei Vita az Ifjúság a szocializmusért próbákról ötéves időtartamát szánt ; KISZ Központi Bizottsága az If­júság a szocializmusért mozga­lomnak, amikor kibocsátotta irányelveit. Tavaly, — az első évben, <— 27 ezer fiatal jelentet­te be részvételét, megyénkben. Közülük csaknem 24 ezren nyer­ték el az I. fokozatú jelvényt. Az idén pedig 34 ezer 642-en jelent­keztek az I. és a II. évfolyam követelményeinek teljesítésére. Bíztatóan fejlődik a mozgalom, azonban a KISZ vezetői nem ke­vesebb, mint 50 százalékkal akarják növelni a részvevők számát év végére. Erről és a felmerült problémákról tanácskozott csü­törtökön Nyíregyházán a KISZ megyei bizottsága. Egyik Prob­leme, hogy a tsz KlSZ-szerveze- teknél nem halad kielégítően a fiatalok megkedveltetése a pró­bákkal. Egyes helyeken sablo­nokkal próbálják helyettesíteni a követelményeket, másutt túl ma­gas, néhol pedig túl alacsony mércét állítanak fel. 45 ezer fiatal vesz részt a ter­vek szerint a nyári mezőgazda- sági munkákban, tízezer a ter­melési vetélkedésekben, ök sem maradhatnak ki a négy követel­mény teljesítéséből. A négy kö­vetelmény, — a munka, á tanu­lás, a kulturálódás és a sporto­lás — összhangjára nagyon szükséges ügyelni, — hangsúlyoz­ták az ülésen. Nem elegendő csupán egy, két követelménynek eleget tenni. Több járásban helyesen kap­csolták össze az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom szervezé­sét az ifjúsági brigádok, munka- csapatok létrehozásával. A má­tészalkai járásban például mint­egy 3 ezer fiatal jelentette be részvételét a 2. évre, s a munka követelményét zömmel az ifjúsá­gi munkacsapatokban teljesítik. Továbbra is az a teendő, hogy a munkát a tsz-ben, állami gazda­ságokban dolgozók a növényápo­lásnál végezzék el. Irodalmi színpadok, közös mo­zilátogatás, VIT-nap,' tv nézés, film- és könyvankét, mind-mind jó alkalmat adnak a művelődési követelmények teljesítésére. Ki­rándulások, túrák, — a megye történelmi nevezetességeinek megismerése pedig a sport kívá­nalmakat hozza közel a fiata­lokhoz, egyben kulturális isme­reteiket bővíti. (i>- gr­GEORGIJ MARTINOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGENYE HAMM) A MARSOM lami érdekeset is, s figyelmesen nézegettek körül. Egyszer majd­nem elakadtak a futóhomokban. A hernyótalpak hirtelen megsza­ladtak, de Pajcsadze villám­gyorsam hátramenetre kapcsolt és a gép szerencsésen kikecmer- gett a váratlan csapdából. — Valóságos mocsár — mond­ta Kámov. — Csak éppen ho­mokból van. Már több mint száz kilomé­ter választotta el őket az űr­hajótól, de a terepjáró előbbi gyorsasággal haladt előre. Kámov meg volt győződve, hogy a hatalmaserejű motor nem mond csődöt. Két órai mű­ködés után még csak át sem melegedett, s ugyanolyan hideg volt, mint az út elején. A parancsnok az órájára pil­lantott. Fél tizenkettő. 140 kilo­métert tettek meg. Ideje, hogy délnek forduljanak. Még átfésül­nek 50 kilométert, aztán vissza­indulnak az űrhajóhoz. Kámov felállt és távcsövén figyelmesen szemügyre vette a terepjáró előtti tájat. Mindenütt egyforma látvány: bozótok és homok. Már éppen le akarta en­gedni karját, hogy engedélyt ad­jon a 90 fokos fordulatra, ami­kor hirtelen előrehajolt. — Mi lehet az? — kérdezte. — Nézze csak? Pajcsadze szeméhez emelte távcsövét. Két kilométernyire. kissé jobbra a kék növényszőnyeg fö­lött hosszúkás, tompán fénylő test látszott. — Mintha fémből lenne — mondta Kámov. Pajcsadze a felfedezett tárgy felé fordította a gépet. Kíván­csisága a sebesség növelésére késztette. Amikor fél kilométer­re megközelítették a tárgyat, Kámov távcsövét le sem véve szeméről. így szólt: — Tudom már, mi az! Űr­hajó. de sokkal kisebb, mint a mienk! — Űrhajó?... Hát nem va­gyunk egyedül a Marson? — Azt hiszem Charles Hap- good amerikai űrhajója. — Érdekes találkozás! Közöl­jem Belopolszkijjal? — Ráérünk — felelte Kámov. — Tizenhárom órakor kell je­lentkeznünk. Semmi okunk, hogy felborítsuk az ütemtervet. Fél perc múlva a helyszínen le­szünk. (folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents