Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-04 / 102. szám
talajának vize. Idős emberek még l azt is beszélik, nogy a mai erdő területén egykor olyan vizes volt a talaj, hogy horgászni is lehetett. Azóta viszont szabályozták a Tiszát, az Ér-rendszert, lecsapoltak a környékbeli vizeket. Főként az utóbbi tíz esztendő alatt igen megcsappant a lehulló hó. eső mennyisége is. A talajvíz jóval lejjebb vándorolt, ha ez így megy, lassan teljesen elhagyja az erdőt. Ma szinte csak száraz homok van, ez pedig nem képes tölgyet felnevelni. Ezek ellenére erőltetik a töl139 csapat a tűzoltóveusenyeken Bemutató vasárnap Csengerben és Nyírbátorban A községi tűzoltóság a tanacs tűzvédelmi szerve. Minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül éberen vigyáznák az egyéni és közvagyonra. A közeljövőben versenyeken' mutatják be tudásukat. Jelenleg 229 önkéntes tűzoltóság működik a megyében ti 489 taggal A járási önkéntes tüzoltó- veraenyeken 439 csapat indul és a legjobb 69 csapat kerül a megyei versenyekre. A járási versenyeken 145 csapatot, díjaznak értékes jutalmakkal. Május 6-án Csengerben és Nyírbátorban. 13-án pedig Kisvárdán és Baktalórántházán tartanak járási versenyeket, melye- ken 600—1000 önkéntes tűzoltó vesz részt. , c4& áj sóitól et'dó afít'óitöiyy, platán, nyár íl fettyó Egykor itt horgásztak — Eltűnőben a tulaj víz. kiszáradnak a tölgyek — Tervek nz elöregedett nyíregyházi erdő felújítására gyet az erdészeti szakemberetek bár tudják, hogy még a tizévé© tölgyek is kiszáradnak, nem nőnek és nem ígér.' hajtanak —• a vízhiány miatt. Minden más fafaj, a nyír-, nyárfélék, fenyők telepítése sikerül, mart- ezek szárazságtűrők, ezért próbálkoznak velük. A tervben természetesen dekoratív fajok telepítése szerepel. Van egy tölgyfaj, a vöröstölgy, ez szárazság esetéi, is fejlődik — ezzel, s platánnal, fehér nyárral és fenyőcsopov tokkal akarják felújítani az erdőt, Kopka János — Mi lesz a nyíregyházi er- iö sorsa? — kérdik aggódva a város lakói. Nem minden, ok nélkül: az ezerholdas sóstói oázis fái megöregedtek, a tölgyek nagyrésze a százéves életkort is meghaladta. Sajnos, egész erdőrészeket kellett emiatt kivágni, a helyükre telepített fák már nem töigyek, hanem más fajták. Véd a homoktól, síéitől A Nyírségi Erdőgazdaság illetékeseihez, mint az erdő gazdáihoz fordultunk felvilágosításért. Elmondták, hogy a sóstó erdő nekik is szívügyük, hiszer jól tudják: egyedül ez védi «• várost a homoktól és az északi ! szelektől. Ezért az a cél, hogy j az erdőt úgynevezett örök er-1 j dóként tartsák fent. Tervükben j szerepel, hogy fáinak egészség | védelmi, nem pedig faáru elő- : I állítási rendeltetése van. A megye akác- és nyárerdői bőven adnak ipari fát. ez esetben te- \ hat Jenn lehet es kell is tartani vá- ■ rosunk parkerdejét, — még akkor is, ha az gazdaságilag r.em kifizetődő vállalkozás. — Csak a kiszáradt fákat vágják te* — közölték velünk, így került sor a Józsa-kút fáinak irtására is, ahol a legidősebb, beteg Iák helyett azonnal új erdörés-zi telepítettek. Miért nem tölgy ■ I — Miért nem tölgyekkel pótolják a hiányt? — kérdeztük. A válasz meggyőző: a sóstói erdő telepítésekor — tehát > mintegy száz esztendeje — lényegesen feljebb volt az erdő Nyíregyházán, a Vasgyár utcán 1 megkezdték a kon- zervgyér építését. A. felvonulási épületek . nagy .része már elkészült, jelenleg a főépület helyét töltik fel es -a- " léüzémrészt alapozzák. Képeinken: vasbetonnal alapozzák a gyü- möicsüzem épületét, pár lépéssel odébb hárman az építkezés irányítói közül. (Foto: Hammel J.) — Ide jöttek a fiatalok eltanulni tőlünk a sokéves gyakorlatot. Ez eddig rendben van. De már bocsánat, a magunk helyébe neveljük őket. hogy az- után beüljenek, a mi székünkbe?! Nem szemtől szembe hangzót- lak el e szavak, nem is mondta ki minden idősebb szakvezető, mégis megtorpantak a Fehérgyarmati Állami Gazdaságba érkezett technikumot végzett ifjú szakemberek. Mihez fogjanak? Néhanyuk különben sem rajongott az agronomusi munkakörért, a megvont, vagy szük- markúan osztogatott szakmai tanács, a formális törődés mindjobban taszította őket távolabbra. Végül is: nem maradtak meg a mezőgazdasági techniku- mot végzett fiatal szakemberek I a gazdaságban, elmentek mielőtt magukba szívták volr.a a föld j szagát. Elmentek. De miért? • Felnőtt embereket nevelni j igen nehéz, fárasztó munka. Soha nem lehet befejezni, min- I dennapos teendője ez a pártszervezeteknek. S az új emberek, az élet kisebb-nagyobb tűzkeresztségein épphogy átesett: fiatalok nevelése még az átlagosnál is i nehezebb. De a kádemevelés | külön érdekessége, hogy nem- | csak az új, vagy előléptetett ] emberek útjait szükséges egyen- ! getr.i. hibáikat nyesegetni, azo- 1 kát is nevelni kell, akikre a ká- iereket bízták. Ezzel a kettős jroblémával ez ideig nem tu- iott sikerrel megbirkózni az ál- ami gazdaság kollektívája, oártszervezete. Melyek az okok? Korábban nem tartották lényegesnek, hogy a nevelés eszközével közeledjenek a ,.Neveljem a magam helyébe’ hibás nézethez. Miért? Kényelmességből, s abból az elvből, hogy az idősebb szakvezetők magatartását futó fellob- banásnak vélték. Holott nagyon is komoly aggodalmat keltett néhány idősebb, oklevéllel, diplomával nem rendelkező vezetőnél a fiatal káderek munkába- állása. Sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező vezető ügy hitte. helyükbe jöttek a fiatalok. Ilyen feszültségek mellett nem alakult ki egyetértés, kölcsönös támogatás a fiatalok és az idősebb vezetők között. Nem találta ennek ellenére forrónak a hangulatot a pártszervezet, nem nyugtatta meg az idősebbeket, akik eddig nem tudták pótolni elmaradásukat, nem Menetiek képesítést,' bár kiváló szakemberek. Pedig kéznél volt sok érv! Hisz nincs annyi szakember. mint amennyire szükség volna. És senki nem marad le. nem marad állás nélkül, aki tud. Márpedig a gazdaságban nem állnak rosszul az idősebbek a tanulással, tizennégy alsóbb vezető nemrég végezte el á nyolc általánost, csaknem tizen középiskolában tanulnak. Tehát nincs ok az aggodalomra, nem volt az új szakemberek érkezésekor sem. Am a meggyőző, megnyugtató szó elmaradt, a báj nagyobbodott. Ma, szakemberhiánnyal küsst* ködik a gazdaság. Mióta pedig megtörtént az átszervezés. — a szakosítás — különösképpen érzik egy kukorica, baromfi, rét- legelő .«í»-—öntözési szakspecialista hiányát, de állattenyésztő, kertesz-specialista is igen kelendő lenne. Van-e ennél kézzel- loghatóbb érv' az idősebbek számára. hogy nincs veszélyben egyikük kenyere sem? (Még akkor sem, ha családi, vagy más okok miatt nem képes pótolni, amit,.a régi. rendszer elvett a dolgozó emberektől!) Bizonyos tanulságokat levont az utóbbi időben a pártszervezet a történtekből. Csökkent az idegesség, a kenyérféltés, a féltékenység a diplomával nem rendelkezőknél, lassan kialakul a törzsgárda a vezetők körébe» is, nyugodt környezetben dolgoznak és tanulnak. De barmikor jelentkezhet a „Neveljem a magam helyébe” nézet, amikor uj diplomások jönnek a gazdaságba. Márpedig jön rá fognak, bárom ösztöndíjasuk tanul, egy pedig levelező úton végzi az akadémiát. Tehát a friss erők áramlanak továbbra is. Tőlük és a gazdasági kollektívától, vezetőktől függ, „gyökeret” eresztenek a fiatalok, vagy továbbállnak egy idő múltán. Nem a maga helyébe nevelik az idős szakemberek az új erőket. Az élet minden területen nőnek a követelmények, idős fiatal állandóan tanulni kényszerül. csak úgy állja meg a Helyét. A jó szakemberek sokaságára égetően szükség van az állami gazdaságokban és másutt is Akár oklevél lapul a zsebber es hiányzik a gyakorlati tapasztalat. akár már a tapasztafes van meg, de hiányzik a diploma. egy <*e tráruyadó: a óeesti leies, saoegtémos munka vm <iew 3 TT iW MMJMtM Naiyrtb feratáiunbaii jelenik meg a nyáron a Kelef-Magyarsrszág Már szerelik az új rotációs gépet 15 000 példány óránként — Egy oldallal több tartalom — Riport a nyomdából veletét, A nagyalakú újságban egy kisformatumu oldalnyi anyaggal többet lehet majd elhelyezni. A gép óránként 13-15 ezer Kelet- Magyarországot készít el és alkalmas lesz könyvek nyomására is. ( A. S.) j lehet majd készíteni: nyáron már ilyen formátumban jelenik meg 1 i lapunk, a Kelet-Magyarország'. A ‘ gép tartozéka az az automatiku- ■ j san működő oldalöntő, amely em - béri kéz érintése nélkül végzi e . I az újságkészítés legnehezebb műA a államosításig kezdetleges mockm készültek a nyíregyházi újságok. A. népszerű Magyar Nép minden sorát kézzel szedték, mint a plakátot, kézzel rakták a magas- nyomású gyorssájlóra s a kikerülő íveket is kézzel hajtogattak, Így egy óra alatt mindössze ezer Újság került ki a nyomdából, Tizenegy évvel ezelőtt érkezett meg Nyíregyházára az első rotációs gép. 1951-ben kezdték meg a munkát az első szedögépekkel. — Csak pillanatnyi megoldó Volt az akkori gépesítés — mond ja Saokolai Sándor igazgató: a igények túlnőttek a gépek képes segein. Csak kisalakú újság ké intésére kepes a jelenlegi rotáció gép, emellett időközben elfáradt hiányosán látja el feladatát. Másfél évvel ezelőtt bukkan fel a korszerűsítés gondolata amelyből hamarosan valóság less A budapesti Zrínyi Nyomda múl ev decemberében ajánlotta i< egyik nagy teljesítményű, 4.5 mii lió forint értékű újságnyomó gé pét a nyíregyháziaknak. Azot megérkeztek az alkatrészek, ma itt vannak és munkához látta a saerelők, Az új rotációs gépen a'-Népszt Vahoc hasonló, - nagyalakú újság« Szómba.:ónként a munkásvona- t tokon sokan leittasodnak. bot- : ranyt okoznak. Ez történt Igná- ezt Józseffel es Péter Jánossal ! is, akik Vitkárol utaztak nyírpa- I zonyi lakásukra. Ignaczi betör.e : a vonat ablaküvegét, s amikor í Csujna László kalauz jegyzö- j könyvet akart felvenni az esetről barátjával ütlegelni kezdek. A ,| jegykezelő és két társa. — akik : i segítségére sietlek. — kisebb tes- L ti sérüléseket szenvedtek. A bíróság Ignáczi Józsefet 6 ■ hónapi, Péter Jánost pedig 8 hó- 1 napi börtönre ítélte. " Hasonló ökok miatt került bör- i tön be Papp János. Dalanics Imre és Papp Miklós is. Mindhárman - Érpatakra akartak utazni Nyíf- t -egyházáról. Erősen ittas állapotban ültek fel a vonatra: Papp Janos a lépcsőn akart utazni. M. A. readőrőrmester felszólította, hogy menjen be a kocsi belsejébe. Papp ekkor durván szidalmazni kezdte a szolgalatot telje- ütő rendőrt. M. A. felszállt a szerelvényre, és elvette Papp Janos személyi igazolványát. Ekkorra előkerültei-, a borbarátok és azzal fény eget- ék a rendőrt, hogy kidobjak a vonatból, majd többen rátámadtak. Papp Janos bicskával támadt a rendőrre, akit azonban ártalmatlanná letek. A bíróság' hatósági közeg elleni • erőszak címén Papp Jánost egy j ev ké. hónapi. Dalanics Imrét egy ev négy hónapi és Papp Miklóst - nyok hónap« börtönre itelte. Garázda utasokat ítélt el a bíróság Neveljem a magam heÍY€*be ? 99
