Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

Cs. Kovács László: „Derkovits” c szobra, a IX. MagjaiKépzőművészeti Kiállításon.

Teljes erővel folyik a vetés

helyen mar másodszorfejtiágyazzak a n:tgv hozamú iiú/alaitákat — Több helyen megkeztck a növenyápoiási munkák végzését — Jelentess a töidekről

A rendszeres talajerő visszapótlása végett, a megye területén a tél és a tavasz folyamán 40130 holdat istállótrágyáztak. Ilyen vonatkozásban

legjobb eredményt a kisvárd ai és a fehérgyarmati járás ért el.

Kalászosokét 152 297 holdon fejtrágyáztak ebből a nagy hozamú búzaíajta 33 613 hold. Egyébként, a nagy hozamú búza fej trágyázása a megye egész területén , teljesen befejeződött. Sőt, sok helyen a másodszori fejtrágyázást is elvégezték vágj’ eppen folyamatban van.

Az általános vetési munkálatok teljes erővel folynak.

Különösen jó ütem« a cukor- re,!»», borgonjn és napraforgó idéM.

A termetöszüűe&iessebek és termelőszövetkezeti csoportok áz elmúlt hét végiéig 25 835 holdon vetették el a burgonyát. Különösein szép eredménnyel halad ez a munka a nyíregyházi, nagy- kállói és a kásvárdai járások területén. Javítani valójuk van a baktalórántházi és nyírbátori járásinak.

IS mtöM facsemete zöldéi! a nyírségi (remeim

Ősz éta a Nyírség kopár homokbuckáira több mint 15 millió facsemetét ültettek el, elsősorban azzal a céllal, hogy megakadályozzák a homokverést, amely évenként több millió forint, kárt tkoz a termelő üzemeknek. A nyírbátori, a bakta- lónántházi, a nyíregyházi és a nagy bállói járás területén valóságos nyár- és akácfa-ligeteket létesítettek azok a termelőszövetkezetek, amelyek már kialakították a nagyüzemi táblákat Az utak mentén gyorsan növő fa- fajtákat ültettek el. s erdővel övezték a poros nyírségi falvakat. Ac elültetett facsemeték gyorsan megeredtek, s m egye- szerte szépen zöldellnek. A kiültetett csemetéknek csupán két százalékát kell majd pótolni. Ilyen sikeres őszi és tavaszi fásításra nem emlékeznek a legidősebb agátségi erdészek sem.

A legutóbbi hét folyamán általában megkezdődött a kukorica veíésc is.

A tsz-ek és termelőszövetkezeti csoportok április utolsó munkanapjáig 7 443 holdon vetettek kukoricái. De a kukorica és egyebek vetésén kívül a közös gazdaságok egy része

megkezdje az időszerű növényápolást munkák végzését is.

Több termelőszövetkezetben már megsarabolíák a cukorrépát.

Gyümölcsország—Szabolcs-Szatmár

100 000 holdas terve

Meggy, őszibarack, málna, szamóca — A konzervgyár és a mezőgazdasági dolgozók érdekében — Uralkodó

marad az alma

A távlati tervek szerint Sza- j bolcs-Szatmár megyében 100 000 Itat. holdra kell emelni a gyű- j mölcsösök területét. A gyümöl- ■ esősök ilyen nagyarányú telepítése és az ezzel párhuzamosan épülő konzervgyár megköveteli, hogy felülvizsgáljuk megyénkben a telepítésre kerülő gyümöl- fajok arányát. Természetesen a téli alma uralkodó helyzetét to*

I vábbra is biztosítani kell, de emellett helyet kell adnunk az eddiginél nagyobb mértékben a meggynek, az őszibaracknak és a bogyós gyümölcsűelmek is.

Több munkaalkalmat

A gyümölcstermelés eddigi szervezetét meg kell változtatnunk az épülő és rövidesen a termelésbe bekapcsolódó kon- j zervgyárak nyersanyaggal való e*.átása és a mezőgazdaságban ! dolgozók egyenletes foglalkozta- j .fása érdekében. Konzervgyáraink j nemcsak alma feldolgozására I rendezkednek be, hanem terme- i lésükben komoly helyet foglal el a meggy, az őszibarack, a málna, a szamóca, sőt még a kajszi is. Arra kell mindenhol törekednünk, hogy a különböző időpontban érő gyümölcsfajok szedési munkáival lekössük azt a munkaerőt, illetve annak a munkaerőnek jelentős részéi, amely a megtermelt téli alma szedési és manipulációs munkáit időben elvégzi,

A téli alma mellett megyénkben a meggy az a gyümölcsfaj, amelynek termelésével kisebb körzetekben már eddig is komolyan foglalkoztak. Ilyen1 terület pl. Üjfehértó, Mátészalka és környéke. Az újfehértói földművesszövetkezet felvásárló telepének kimutatása szerint Üjfehér- tóról évente 25—30 vagon megy- gyet szállítanak el exportra. Ezekre a meggytermő területekre jellemző, hogy a meggyfákat

nem összefüggő üzemi telepítésekben találjuk, hanem szőlőkben, házikertekben más gyümölcsfákkal kevertem Ezeken a területeken a meggyfák egy részét az úgynevezett üvegmeggy típusok alkotják. Az üvegmeggy mellett sok cigánymeggy és más apró gyümölcsű meggyfajta is megtalálható.

Legértékesebb az üvegmeggy

Mind a belső fogyasztás, mind az export szempontjából az üvegmeggyek a legértékesebbek. Az export ez idő szerint korlátlan mennyiségben felveszi üvegmeggy termésünket. A nyersfogyasztás és a háztartási tartósítás helyi igényei mellett egyre fokozottabban jelentkezik a konzervipar szükséglete a jó festő levű cigánymeggyek iránt. A szállítást kevéssé tűrő cigánymeggyet hordozva, esetleg kipréselve is szállíthatjuk a konzervgyárakba.

Az új üzemi meggyesek telepítése mellett fokozott gondot kell fordítani a szőlőskertekben lévő meggyfákra is. A meggyfáit legnagyobb része gondozatlan, a szükséges koronaritkítási és növényvédelmi munkákat sem végzik el. így a meggyfa legveszedelmesebb gombabetegsége, a monilia nagy károkat okoz.

Kevert ültetés

A termelés fokozásának és az üvegmeggy árutermelő nagyüzemekbe történő beillesztésének legnagyobb akadálya az üvegmeggy típusok rossz termékenysége. Ezt a rossz tulajdonságot részben kiküszöbölhetjük a megfelelő cigánymeggy típusokkal, illetve Badacsonyi és Ger- mersdorfy cseresznyefajtákkal keverten történő ültetéssel. Legcigánymeggy vagy cseresznye sp- rok váltják egymást. Az Üjíe- hértói Kísérteti Telepen végzett megfigyelések szerint a Ger- mersdorfy cseresznyével keverten j ültetett 8 éves Pándy meggyfák 1961-ben 40—50 kg termést ad- ; tak. A 40 kg meggytermés — 5 forintos átlagárat alapul véve — 200 forint. Ezt a bruttó jöve- j delmet azonos értékűnek vehetjük 500 kilogramm alma értéké- í vei. Az 50 kg alma is kb. 8—Ml éves közepestörzsű vadalanyon, álló fán termelhető meg. Ebből az összehasonlításból is láthatjuk, hogy a szabolcsi csapadékban szegény, száraz homokos területeken a meggyel hasonló jó eredményeket érhetünk el, mint a téli almával.

Megoldás a leszedésre

A meggytermesztés legnagyobb problémája a gyümölcs leszedése. Az eddig alkalmazott közepest örzsű. sudaras koronájú meggyfáknál ez a munka nagyon nehézkes volt. Az almánál alkalmazott új faalakoknál tapasztaljuk milyen nagy előnye van annak, hogy a közepestörzsű helyett alacsony törzsű fákat alkalmazunk. A meggyfáknál is követnünk keil ezt az eljárást és arra kell törekednünk, hogy alacsonytörzsű (50— 60 cm) meggyfákat ültessünk, hogy a szedési munkákat rrsrnét jobban megkönnyítsük. Az eddig telepített üzemi meggyesekben a sor- és tőtávolság 10x10 m volt. Helyesebb, ha a meggy- telepítésénél is követjük a szélessoros telepítési rendszert ás a fákat 10x6 vagy 10x7 m sores tőtávolságra telepítjük. Az alacsony-törzsű fáknál a sor- és tőtávolságot még kisebbre vehetjük és ezt 8x5 m vagy 8x6 m sor- és tőtávolsá^an' állapíthatjuk meg.

Br. Pető Ferenc

GEORGIJ MARTINOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGÉNYE.

FORDÍTOTTA sárközi gyula

HAMM) A HARSON

■

i

4.

— Készüljön a repüléshez! — folytatta már komolyan a professzor. — Vigyázzon, mert ha start előtt csak egy kis náthát is kap, nem engedik felszállni. Szigorú rendszert tartson. — A bizottság egyik tagjára mutatott: — Andrejev doktor az expedíció tagjainak az orvosa. Minél gyakrabban kérje ki a tanácsát. Mur.ka, pihenés, táplálkozás, szórakozás, mindezt csak az ő ellenőrzése alatt végezheti. Most már nem a saját maga embere.

Miulán átestem az orvosi vizsgálatokon, egyenesen Kámovhoz siettem, hogy megkapjam tőle az utasítást a munka megkezdésére. Megörült, amikor megtudta, hogy minden rendben van.

— Ismerkedjenek meg — mondta Kámov és egy- magas, sovány férfihez tessékelt, aki az íróasztalnál ült: — Konsztan- tyin Jevgenyevics Belopolszkij. helyettesem az űrhajón.

Belopolszkij kezetszorított velem, de nekem akkor úgy tűnt. hogy ezt nagyon is közömbösen tette. Hát bizony nem éppen a legnagyobb öröm ilyen útitárssal együtt utazni a világűrben!

Egészen másként fogadott az expedíció negyedik tagja: Arszén Georgijevics Pajcsadze. akivel két nappal később ismerkedtem

meg. Már fiatalon, 35 éves korában messzeföldön ügy ismerték, mint a színképelemzés kiváló szakértőjét. A csillagászat szerelmese volt. Órákhosszat tudott beszélni egy csillagról vagy köd- f öltről.

— Borisz Melnyikov? — kérdezte. — Hallottam már magáról. Részt vett egy sarki expedícióban. Akkor a sarkon járt, most meg a Marsra indul. Fél?

— Őszintén szólva, kissé.

Lehet, hogy másnak talán

nem ezt válaszoltam volna, de Pajcsadze azt a benyomást keltette bennem, mintha már évek óta ismerném.

— Nem csodálom — mondta. — Mielőtt elindultunk volna a Holdra, én is nagyon félteni. Nem aludtam. Nem volt étvágyam.

— És most már nem fél?

— Nem. Az űrrepülés nem olyan szörnyű dolog. Nem kell lelni.

— Engem csak az nyugtalanít, hogy méltó leszek-e a bizalomra.

— Ha állandóan erre gondol, r.em lesz méltó. Magabiztosnak

keil lennie. Nyilván azt hiszi, hogy véletlenül csöppent ebbe az expedícióba. Ujjunkkal ráböktünk valakire és az éppen maga volt. Téved! Kámov nem vesz az expedícióba véletlenül senkit. Nem szabad semmiben sem kételkednie.

Megkért, beszéljek életemről. Aztán ő mesélt magáról. Barátokként váltunk el. Két hónap alatt meggyőződtem, hogy barátságos, közlékeny ember és nagyszerű útitárs lesz. Egy fülkében lakom majd vele, aminek nagyon örülök.

Megfeszített, érdekes munkával teltek a papok. Óriási munkát bíztak rám. Infravörös és ibolyántúli sugaras felvételeket készítettem, ködös, felhős objektumokat fényképeztem. Egész taníolyamot kellett elvégeznem. Kámov megismertetett az űrhajó berendezésével és a vezérlőműszerek működésével, Belopolszkij pedig az űmavigáció alapjaival. Napi 18 órát dolgoztam s gyakran megtörtént, hogy hazaérve alvás helyett íróasztalhoz ültem. így ment ez addig', amíg orvosunk határozottan nem tiltakozott ez ellen.

— Nem engedhetem meg — mondta Kómáénak, — hogy' Melnyikov pihenés nélkül dolgozzon. Ha ez így folytatódik, nem engedem felszállni. Felelek érte és valamer.nyiükért a kormánybizottság előtt.

— Megértem aggodalmát — felelte Kámov. — De mit tehetek? Mi egy évig készülődtünk. Melnyikovnak csak két hónapja vo*t rá.

— Nem számít, akkor is aludnia kell éjszaka — hajtotta a magáét Andrejev doktor. — Naponta nyolc órát kell aludnia, Az összes többi ideje a maga rendelkezésére áll.

Attól a naptól kezdve személyesen vitt haza kocsiján és csak akkor hagyott magamra, amikor már elaludtam. Aztán hozzám költözött, aminek én nagyon örültem, meri rendkívül szeretett és lebllincselően tudott mesélni. Szerinte hasznos, ha elvonja a figyelmemet a kérdésekről, amelyeket tanulmányozok.

(Folytatjuk.)

i KM, FT-M AGY A*©*WW A G