Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

Megkezdte munkáját a megyei növényvédő oi/omes - t®sx elegendő' védőszer — A veszélyről idejében tájékozódást óénak Beszélgetés a megyei növényvédő állomás igazgatójával Állandóan foglaltat jelez a te Je£on az állami gazdaságok mei gyei igazgatóságán. Egymásutál futnak be a jelentések: az elf> tavaszi vasárnapon a megye ös­szes állami gazdaságában egéz- napos munka volt. Szántottak, vetettek, mindenütt igyekejiek behozni a rendkívüli idő.irás okozta lemaradásokat. A gizda- ságok megyei főagronómisától Takals elvtársitól - kértünk tele­foninterjút. — Addig, míg a lav'asá mun­kákat be nem fejeztük, hétköz­nap, vasárnap, ünnepnapokon állandóan járnak gépeink, dol­gozlak a földeken az emberek... Itt megszakadt a beszélgetés, újabb jelentés érkezett a Nyír­egyházi Állami Gazdaságból. i\*»gy írni ki ka haji rá — meg liúsveira is mariid A Nyíregyháza Állami Gazda­ságban az első igazi tavaszi va­sárnap nagy munkahajrát hozott. A földeken zúgtak a traktorok. Az állami gazdaság 20 erőgépe dolgozott egész nap. Nemcsak a homokon, hanem a mélyebbíala- jú földeken is szántottak. 20 hold tavaszi árpa került a föld­be. 45 holdon sámítóztak az ál­lami gazdaság gépei. Már a gyü­mölcsösben is megindult a mun­ka. A permetezőgépek nyomán a fiaital hajtások megszabadul­tok a ravarbáboktól. Húsvét mindkét napján épp úgy, mint április 4-én a Nyír­egyházi Állami Gazdaságban tel­jes munkanap lesz. (ti) „1962-ben a mezőgazdasági termelést az előző évihez ké­pest 9,2 százalékkal..az egész ötéves terv időszaka alatt 22—23 százalékkal kell növelni”. ■ (MSZMP Központi Bizottsága 1962 márciusi ülésének határoza­tából.) A végérvényesen megérkezett tavaszban fényesednek az ekék, új sorokat húznak a vetőgépek. Mindjobban népes a határ és percről percre több az elvégzett munka. Döntő kérdés azonban, Mesterséges boriúszor>tatnrs Fiatalok helyzete Kisvardái? Az MSZM P kisvárdai községi j bizottsága a napokban tárgyalta meg az ifjúság helyzetét, és az „Ifjúság a szocializmusért” moz­galom eredményeit és feladatait. Határozatot hoztak, aminek értel­mében a községi alapszervek a jövőbe n külön üléseken foglalkoz­nak a fiatalság problémáival. Párták tivisták üzemekben, tsz-ek- be és iskolákba mennek ki meg­vizsgálni a fiatalok helyzetét. MILYENNEK VÁRHATÓ A BE RGONYABOGAB-FERTO- ZÖTTSEG ÉS KARTÉTELE? — Megfigyeléseink: szerint, sajnos, igen nagy fertőzéssel számolhatunk. Éppen ezért, a védekezéshez szükséget» vegyszer szétosztását máris megkezdtük, a községekbe. Az eddigi tapaszta­latokat a védekezés során fel­használjuk és igyekszünk azt to­vább fejleszteni. S ha a terme­lőszövetkezetek, községi tanácsok nemcsak igénylik, hanem maguk is közreműködnek, segítik mun­kánkat, meggyőződésem, hogy a kellő és időben való védekezés alkalmazása teljes mértékben elejét veszi a kártevésnek és egyáltalán nem lesz terméskiesés. Vonatkozik ez az amerikai fe­hér szövőlepke hernyója kárte­vésének megelőzésére is. MILYEN MAS SEGÍTSÉGET NYOJTANAK MÍG A TERME­LŐSZÖVETKEZETEKNEK A GYAKORLATI MUNKÁKON KÍVÜL? — Amennyiben tehetjük, né­mely, nehezen beszerezhető al­katrészeket is adunk a tsz-ek- nek, hogy saját permetezőgé­peiket jól kijavíthassák. Decem­berben tartottunk háromhetes, bentlakásos növényvédelmi tan­folyamot amelyen 34 gyümölcs­ös növénytermesztési brigadveze- tő vett részt. Az áHomás mon­dén soron következő védekezési munka előtt a megyében lévő összes tsz-nek felhívást küld td. amelyben ismertetjük a legmeg­felelőbb vegyszereket és a per­metezések végrehajtását. Figyel­meztetjük a tsz-eket, községi ta­nácsokat, hogy milyen kártevő fellépése várható és a védekezé­sek lebonyolításába?, járási agro- nómusaimk a helyszínen adnak tanácsot és gyakorlati segítést Laboratóriumunkban rendsze­res kutatás folyik az állati kár tevők és növényi betegségek elő bejelzésével kapcsolatban. Kísér . letek történnek új vegyszerek ki . próbálására és a még eddig is menetien kártevők felderítésén _ is. Fejezte be válaszadását a nő vényvédő állomás igazgatója. A. I A bukarest környéki Panteliinon állattenyésztő állami gaz­daság borjúnevelőjében. (MTI Külföldi Képszolgálat) Virágokból 120 000 forint — Ötezer tejessaláta — 650 000 paprika és 500 000 karalábépalánta — Ellátják a többi t«z-t is Kertészeti nagyüzem fehérgyarmaton 750 meieg«»gv«í hogy az igyekvő szorgalomnak meg is legyen a lehető legjobb eredménye. Vagyis: biztosítva ­legyen a termés az állati es no- * vényi kártevéssel szemben. Erről beszélgetünk Keresztély József elvtárssal, a megyei növényvédő s állomás igazgatójával. * HOGYAN KÉSZÜLT FEL AZ f ÁLLOMÁS FELADATÁRA BS j MILYEN A VEDÖSZKR-CLLA- ] TOTTSAG" __ A mi számunkra is az a legfontosabb követelmény, hogy minél több és jobb termes le­gyen. Ennek megfelelően végez­tük el a gépjavításokat és kezd­tük meg idei tevékenységünket. Ilyen elsőnek említhetem, amibe már mi is teljes kaparással bekapcsolódtunk, a gyümölcsö­sökben a rügyfakadás előtti per­metezések. Gépeink dolgoznak a nyírbogát!, nyírmeggyesi, vajai, őri, érpataki, nyírszőlőst, tor- nvospálcai. kérsemjéni, bin, nagykállói szövetkezti gazdasa­gok gyümölcsöseiben. S ezeken Kívül, természetesen minden olyan más helyre is elmegyünk, ahol a munkákat igénylik. Jó felkészültségünket már az elvégzett munkánk is igazoljak. Ami pedig a különböző védő­szer-ellátottságot illeti, mind_ a gyümölcsösök, mind a szántóföl­di kártevők elleni védekezéshez zükséges szerek biztosítva van- iák. A GYÜMÖLCSÖSÖK PERME­TEZÉSEN KÍVÜL MILYEN VlAS munkákkal foglal­kozik JELENLEG A NÖ­VÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS" — Megkezdtük a kisvárdai és a nyíregyházi járások több ter­melőszövetkezetében a leendő kukoricatáblák vegyszeres gyom- íratását, vagyis a Hungazinos permetezést. Naponta átlag 25— 30 holdon végezzük el ezt a mindjobban népszerűvé váló ag­rotechnikai eljárást. A ísz-ek- nek — a kötött szerződések ér­telmében — ilyen vonatkozásban is a legjobb munkát biztosítjuk Kalászosok vegyszeres gyom irtása — vonatkozó igénybeje lengések alapján — nyolceze holdon fog történni megyénkben Állomásunk érmék a feladatnál teljes mértekben eleget tud ten Üvieg és nyionöelos meleghá­zak; s mái' nyitott ágyak vonják magukra a Fehérgyarmatra igyekvők figyelmét. Ez a fehér- £*Vmati Győzhetetlen Brigád Tsa gl holdas zöldségkertészeté- heik a konyhája, amely megfelelő mennyiségű és minőségű palán­tával látja el a nagyüzemet. Hót- KÁázötven melegágyi ablakával a község közelében fekszik, ahol a;z emberek nagy szorgalommal k'észülnek a tavaszra és a nyár- iá. Százhúszezren felül... Horváth Benjámin a kertészet egyik vezetője bizakodó. — Szépen fejlődtek a virágQk és a palánták. Terv szerint 120 ezer forintot szükséges biztosíta­nunk virágokból és virágpalán­tákból. de ezt túlteljesítjük. Hortenziát, cikláment, primulát, szalviát, cikláment, szekíűt, és még sok másfajta virágot és palántát nevelünk. A primőr zöldségfélék közül a fejessaláta szépen fejlődik május elején ötezer darabot szál­lítanak piacra. Ez évben 9 hol dón termelnek paprikát, mely­hez 350 ezer palántát neveltek. Ezenkívül 350 ezer darab pap­rikapalántát eladásra is bizto­sítanak a környező termelőszö vetkezetek részére. Tíz hold vöröshagyma Hét hold területre több mint 200 ezer paradicsompalántá biztosítanak. 3 hőiden termei nek nyári és 5 holdon téli kara­lábét, és saját szükségletük mel­lett még el is adnak karalábé­palántákat, melyből szép jöve­delemre számítanak. Három hol­don termelnek karfiolt, 10-én vöröshagymáé s ugyanennyin zöldséget. Az 5 hold kelkáposzta valamint a 7 hold téli káposzta részére is itt biztosítják a palán­tákat. A korai új burgonya és a borsó is jó jövedelmet bizto­sít majd, melyekből összesen 5 holdat vetnek. Zöldségfélékből és virágokból bevételre 700 ezer forintot ter­vezett a fehérgyarmati Győzhe­tetlen Brigád Tsz tagsága. S ez kedvező a jövőre nézve. (f. k.) ormátlan fadarab, ' y- az eltörölhetetlen évgyűrűkkel. Juhar. Kés, véső s egy öreg kéz az éj takarója alatt gondos mozdula­tokkal alakítja a hege­dű képére. Szesz láng­ja lobban, puhul a fa teste. Mindjárt elég, — féltené a be nem. ava­tott, pedig. . . Ekkor születik a fából fara­gott ősi hangszer. Türelem, érzék, fi­nom kéz szólaltatja meg a hallgatag fát. S milyen szépség árad be­lőle. .. — Eddig éjjel farag­tam, kopogtattam a he­gedű fát. Most már nappal is jut rá idő. Sok barázdás, vas- markú ember Kusnye- rik István. Csuklóját nyújtja kézfogáskor, ke­zét barnára sütötte az idő, meg az olaj, az ér­des vas ezernyi vonás­sal rajzolta magát a tenyerébe. A oepgyár­Vas^emeztől a hegedűig ban vaslemezek csengé­se közben váltunk szót. Kusnyerik bácsi az acél zengésében is a hegedű hangját véli felfedezni. — Tudja, a kopogás olyan, mintha zongorán játszana az ember, bil­lentyűk nélkül. Egy fél vesővonás, egy fél mil­liméter roppant sokat tesz. milyen hangot kap a hegedű... /f ras évtizedek óta C'T az ellenfél, a ke­nyéradó, a barát Kus­nyerik bácsinak. Nap­hosszat a vasat formál­ta, melegen, hidegen, jobb kezét nagyon el- nehezitette a tűzimun- ka. Már 33 éve. azóta esténként a vasat fel­cseréli fára, hegedűk kerülnek ki ujjai alól. — Harmincháromban csináltam az első hege­dűt. Időtöltésből, pasz- szióból. Ha már elne­hezült a kezem a hege- dülésre, akkor megpró­bálkozom ezzel, gondol­tam. Goteszmannál vet­tem egy darab juhar­fát, Kacsari, a Vadász­kürt prímása adta köl­csön a hegedűjét min­tának. Mikor a kenyér- kereső pihent, én vet­tem kézbe. Dehát el­képzelheti milyenre si­került az az első pél­dányi! ttzóta huszonnégy hegedűn feszül a húr, a Derkovits utcai kis házban szólalt meg valamennyi. — Nem is akármilye­nek, mesterhegedűk, gyönyörűek... — időzik minduntalan a hangsze­reknél Kusnyerik bácsi. Persze, hisz szombaton búcsút mondott a gyár­nak. nyugalomba vo­nult. Nem könnyű meg­válni a szakiktól, s a makacs és mégis enge­delmes vaslemezektől. Dehát nyugodalmasabb lesz már az öreg kéz­nek a könnyű juharfa, a véső, a kés. — Még jó, hogy van ez a szenvedélyem — lelkesedik akár egy ser­dülő ember. — Külön­ben megölne ae una­lom. ahagöni-, eben-, '’C gyertyán-, juhar­fa hajlik majd Kus­nyerik bácsi kezeben. Ezentúl nappal is. Ml Gém Bosszantó! A napokban a Csenger és Vi­déke Körzeti Földmű vessző ref­fe ezet éttermében ebédeltünk Gulyáslevest rendeltünk, mi­vel asztalszomszédunk tányér­jában ugyancsak magára hívta figyelmünket a leves szép színe. Nem sokkal rendelésünk ntan meg is győződtünk nóta, hogy valóban pompás színe volt a gulyásnak, de íze annál tanya­— -1,1, r Meglepetésünkre egy kis P»- papírdarabkát is találtunk a tá­nyérban, amelyen a következő szövegű peeséfienyomatot ol­vastuk: „Csenger és Vidákc Kör - zeti FöWmúvesszövetkevet, MNP 421.” Először »irtásra gonrtoHonk. Azt' lőttük ugyanis. Csenger- ben már nem keH a helyszí­nen fizetni az ekédért, hanem a fogyasztók a levesben tatól- bató címkén szereplő MNB szá­mára postán fizetik be az ét­lapon feltüntetett esszéét. Te­vődtünk. Jött a pincér. SBunak s címkével együtt, egy gulyás­levesért 5,8« forintot fizettünk. „Munkaszüneti műszakok“ a megye állami gazdaságaiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents