Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-17 / 89. szám
Félszáz vároii ember — „Miért nem tanultálV* Munka és séta — Színes maze lkok Különös vasárnap Szakolyban Mit akar ez a sok autó? Meglepett szakolyiak kérdezgették ezt, amikor az autoka- ravan megállt a falu közepén. És még fordult néhányszor az autó sor, amíg idehozta azt a félszáz városi embert, akik különös dologéit áldozták fel vasárnapjukat. A könyvért. Helyesebben, azért, hogy Szakolyban még több legyen az olvasó ember, még többen tanuljanak, s jobban megértsék, hogy az idővel haladni kell. Házról házra jártak a beszélgető párok, az egész falut felölelték ezen a vasárnapon. Délelőtt a gyermekek szórakoztak, amíg » felnőttek beszélgettek, — mesedélelőtt volt, filmvetítéssel. Délután mező- gazdasági szakelőadás, filmelőadás, irodalmi est, s végül könyvbál zárta a napot. Könyvbarát napot tartottak vasárnap, Szakolyban. Tapasztalatok az Erkel utcában Sajnáltam volna elővenni a noteszt, hogy neveket jegyezzek fel. Házaknai jártunk, beszélgettünk, vitatkoztunk, Kísérőm egy falubeli munkásem- bér, fiatal, eszes, jártas a napi kérdésekben. Ö vetette fel a gondolatot, hová halad a falu, a gépesítéssel? Új házacskában voltunk, a falak még vakolatlanok. A fiatal házaspáron kívül ott ült a szomszéd is. Ez a szomszédban lakó férfi most otthagyta a falut, építőiparban helyezkedett el. „Mert a gép elfoglalja az ember helyét az állami gazdaságban". Tizenkét évig dolgozott a mezőgazdasa gba n, Láthatta, hogy hová halad a gazdaság mindig több a gép. Ahhoz is ember kell. — Miért nem tanultál? — kérdezte tőle az én kísérőm — Nézd meg, a mi gyerekeink mind tanulnak! Aki nem tanul, előbb utóbb kicseppen. Emberre mindig szükség van. ha egyre több a gép, egyre több olyan ember kell, aki a gépet kezeli, sőt, a gépet gyártja! Ha a tizenkét év alatt kitanultál volna valamilyen gépmesterséget, most dehogy' is mennél Kisvárdara. A fiatal háziasszony helyeseit. Nem szabad abba belenyugodni, „ami az öregeknek jő volt, jó lesz nekünk is”. Itt ért az első meglepetés. A lábunknál, a konyhában pelyhes kislibák totyogtak, az asz- szony pedig arról beszélt, hogy milyen szép könyv Thakeray: A hiúság vására. (Még képzett olvasónak is nehéz olvasmány!) Vasárnapi séta Különben az egesz Erkel utcában folyt a munka. Friss házak ezek mind. Hol vakoltak, hol az udvart rendezték, hol szőlőt ültettek, metszettek. Békés, nyugodt, napos délelőtt volt. Sétatér az egész falu: a fiatalság színes kavargása. A központok; a művelődési ház, és a községi könyvtár. Olyan könyvtár van itt. iimely a varos becsületére is válna. Vasárnapi séta, valahogy mas, mint máskor. Ünnepi hangulat terjeng a levegőben. Ennyire fontos a könyv? — érezni a kérdést a parasztemberek szeméből. Csak a fiatalok fogadják természetesen . Mindenik olvas, nagyon népszerű az írott betű Szakoly ban. Beke bácsi, a tszcs tagja meg is jegyzi vidáman: ..Az ember csak bámul a saját gyerekin! Ügy beszél az, pedig ipari tanuló, mint akár egy tanár!” Emberek — arcok Sok-sok arc villan fel a na... pon, A mezőgazdasági előadás Elég kevés a bélyeggyűjtő A4/ért zárkóznak el a pedagógusok? Április H—15-en városunkban járt a Magyar Bélyeggyűjtők Országé« Szövetségének főtitkára dr. Steiner László, akinek két kérdést tétiünk fel. — MILYEN MUNKÁT VF.Ci- ZETT A BÉLYEGSZÖVETSÉG TAVALY? A szövetség csaknem 53 000 felnőtt és mintegy 7000 ifjúsági tagot tartobl nyilván. Jelenleg 620 bélyeggyűjtő kör működik az országban. A múlt évben hazánk fővárosában megrendezett „Budapest 1961" Nemzetközi Bélyegkiállításnak sokezer külföldi látogatója volt és hatalmas nemzetközi elismerést vívott ki. A magyar belyeg szocialista hazánk egyik előhírnöke külföldön és népünk gazdasági és kulturális fejlődésének egyik igen hatásos és szemléltető szószólója. HOGYAN LÁTJA A, MEGYÉNKBEN MŰKÖDŐ KÖRÖK MUNKÁJÁT? . Szabolcs-Szatmarban is 10 éve alakult meg a MABEOSZ első köre 8 alapító taggal. Jelenleg a megyében 9 kör műkőtök. összesen 650 felnőtt tagot*» mintegy 150 ifjúsági tagot, «tart -nyilván, A Megyei Neptrontbizottsag- től most ígéretet kaptunk arKELET-MAGYABOESZAö 4 na, hogy a jövőben hatékonyabban támogatják a szervezett bélyeggyűjtők munkáját. Az iskolai bélyeggyűjtő szakkörök szervezését illetően sajnálattal tapasztaltuk, hogy a megye pedagógusai nem tanúsítanak kellő megértést, pedig az iskolák a Művelődésügyi Minisztériumtól a bélyeggyűjtő szakkörök alakításara külön utasítást is kaptak, ugyanis a bélyeg elismerten az egyik legjobb pedagógiai segédeszköz. (H. S.) vitázó parasztemberé, aki a i műtrágyát sürgeti. A kis könyvbizományos lányé, aki öntudatosan ajánlja a kiállítás könyveit. A nagy kallói pedagógusoké, akik szenvedélyes szeretettel munkálkodtak egész nap, fáradhatatlanul, A tanácselnököt szinte mindenütt látni, múltba nem is gyalog járna, pedig nyugodt, csendes ember Örökké mosolyog. Nagyon boldog. „Sok ilyen nap kellene”. Egy gazdag nap úton Felvillan a nap kavargásából a helyi könyvtáros arca, aki szerelmese a könyvnek, és a falunak. Tímár Máté, az író arca. széles, erőteljes nevetése aki betegen is vállalkozott, hogy eljön, mert szereti az J embereket. És érti is őket. S a balon a fiatalság sok-sok arcát is villantja az emlékezel. Nem tudná az ember, hol látja őket, falun, vagy városon? Szepek, okosak. Már éjszaka van, csak a mű-1 velodcsi házban világit a villany. Holnap új nap kezdődik, j hétfő. De gazdagabban, mint ! az előző héten, Sipkay B. Hermann Lipót festőművész 1962. április 24-én lesz 7* éves. A művész jelenleg az év vegén rendezendő kiáltításá- ra készül. A képen: A művész otthonában. (MTI foto: — Bojár Sándor feH — Sokáig éltem magam is a hitben — magyarázza, egy ruhaüzemi dolgozó, hogy a péntek nem egy szerencsés nap. Nem szólva, ha ez “ nap éppen tizenharmadikára esik. De, íám, mint a többi. ez is csak amolyan rossz örökség a babonák egykori virágkorából. — Április 13-án, pénteken, délben Megtörtéül ugyanis a pénztárhoz hivattak és le- számoltak az asztalra 1000 forintot. Addig is tudtam, hogy lesz nyereségrészesedésünk, de hogy ennyi? „Tizenegy nap’’ — válaszolt a pénztáros. Azért tűnt soknak, mert a gyár fennállása óta — mert eddig egyszer sem kaptunk négy és fél nap munkabérnél többet. Ügy, hogy.., mondhatj nekem eztán bár1\ meséjét a szerencse röl. — Azt már feles leges is említenem hogy ugyanezen i napon hármason volt a lottón, a ne gyestől csak égi szám választott el Az ördög vigye el mégiscsak van abban a babonában valami! „('sitt nié(/ sehol sem Lengyel bitrátáink Olcsváii •ózombat délután ünnepi díszbe öltözött a község apraja- hagyja. Felsöpörték az udvarokat, a hazak ablakaiba virágot tettek, fellobogózták a tanács- há-z épületét. Délután ugyanis lengyel vendégeket fogadtak: Jan J. Bystrzyckit, a Lengyel Kultúra vezetőjét és di\ Stenislaw Sochackit, a Lengyel Kultúra helyettes vezetőjét, akik a testvéri lengyel nép üdvözletét tolmácsolták az olcsvaiaknak és mindennapi életükről beszélgettek velük. Bár alig másfél éve vannak hazánkban, tolmácsra mégsem volt szükség, ugyanis annyira megismerték a magyar nyelvet, hogy minden különösebb nehézség nélkül meg tudták magukat értetni. Mégis nagy volt a meglepetésük. amikor a községi tanács egyik szépen feldíszített termében szeműkbe ötlött egy lengyel nyelvű felirat: „Köszöntjük draga barátainkat!” ★ A kölcsönös üdvözlések után a község dolgozói elmondtak, hogyan nezett ki a falu a felszabadulás előtt, és milyen utat tett meg azóta. — De beszéljenek a tények! — szólt A. Tóth László, a községi tanács vb. elnöke. Gépkocsiba ültek, és kimentek az Új Élet Termelőszövetkezetbe. A gazdag állatállomány, az újonnan épített istállók szép példáját mutatták a fejlődésnek. A tehénistállóba még hangszórót is. vezettek és a tsz-tagok vidám zeneszó mellett végzik munkájukat. — Ezt még sehol sem láttam — mondta Bystrzyckj elvtárs. Este zsúfolásig megtöltötték a mozi helyiségét a falu dolgozói. A felkészülésre nem volt sok idő, színvonalas műsorról ezért sem lehetett szó. De mindezt pótolta a 11 éves Tóth Klárika énekszáma, aki korát meghazudtolva igen otthonosan mozgott a színpadon. a „Pancsoló kislány”-nyal osztatlan sikert aratott, — Ö lenni a jőve Ilona Hollósa! És ezt nemcsak a lengyel vendégek állapították meg. A vetítés után vacsorán látták vendégül a lengyel elvtar- sakat. Csigalevessel kezdődött, fánkot hoztak utoljára. — Ezt felénk úgy hívják, — mondta A. Tóth elvtárs — hogy „olcsvaj burgonya”. — Érdekes, — jegyezte met, Sochacki elvtárs —- felénk is fánk a neve. Éjiéi felé járt az idő. amikor kigördült a faluból a követség! I kocsi, melynek utasai felejthe- | tétlen baráti találkozó emléke- ; vei gazdagodva indultak vissza j a fővárosba. Bogár FeeeM« Hálátlanságból jeles ! itt v srüctL n&eycs juttatnom... Ismerősömmel találkoztam a minap. Már rég láttuk egymást. Azóta Attila utolsóéves orvostanhallgató. jeles tanuló. Jó orvos lesz belőle. — Sokat jársz haza. látom — mondtam. — Igen én jövök. Tudod, nem szégyelleni a szüléimét, de udvarolok egy lánynak, orvos az apja. Képzeld el," mit szólna, ha meglátná az öreget nagybajuszosan, csizmásán... Idáig a beszélgetés. Hamar elváltunk és így nem sikerült emlékeztetni Attilát a múltra. Talán I majd így, utólag. I Elvégezted a nyolc osztályt, jó I tanuló voltai. megérdemelted, bogy tovább tanulj. Dé... Meg két testvéred is szeretett , v olna továbbtanulni. Juci, a jeles ' tanuló tanítónő akart lenni, Imre technikumba ment volna. Összeült a család és ügy határoztak, hogy testvéreid dolgozni mennek, keresetükkel is segítik továbbtanulásodat. A sikeres gimnáziumi érettségi után könnyen jutottal be az orvosi karra. Sok támogatást kaptál és ha néha hazautaztál, te voltál a központ. <. Az egyetemen is hamar még” kedveltek. Jól öltözött, jó modorú fiatalember hamar közeiférkő- zik az ember szívéhez. Utol sóeves vagy, a félévi vizsgák után még több ötös kerül az indexedbe Jövőre orvos leszek de ha így haladsz — nemsokára megkapod az év végi bizonyítványt is és a sok ötös mellé — ha en osztályoznék — hálátlanságból is jelest kannál, T, F,
