Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-10 / 83. szám

fl baromfitenyésztés nem csupán csibenevelés lülüslcges „pepecselés41? — ii*zavasvári már szállítja ay, idei esiekét — Aliol a leplei veszély fenyegeti és ahol példásai* dolgoznál* — Tapasztalától* a tiszalöl*! járásban A járásban a szövetkezeti törzs- baromfiállomány éves teívszáma 13130 darab. Viszont a tsz-ektöl csaknem kétezer darabbal keve­sebbről érkeztek vissza a jelen­tések. Természetesen a törzsállo­mány hiányos alakulása a tojás- értékesítési tervet is veszélyezte­ti. Vizis/árnyas (armokat _ A járás termelőszövetkezetei ma már helyeslik és szükséges jónak tártják a baromfitenyész­tést. A járási tanács illetékei osztályának azonban további fel­adata, hogy a csibenevelés ör­vendetes eredményének tartásár kívül adjon még több segítségei • a törzsállományok továbbié]les* CJó üdüLíd! A termelőszövetkezetekben is­mét elkészültek az évi termelési és értékesítési tervek. A növekvő igényeknek megfelelően a mező­gazdaságnak mind több és jobb árut kell adnia az országnak. Az ilyen áruk közül pedig nagyon fontos szerepe van a baromfinak és tojásnak. 125 ÜÖO csibe Korábban a tiszalöki járásban — mint többféle másutt is —, a baromfitenyésztést a termelő­szövetkezetek amolyan felesleges ..pepecselésnek” tartották. Végül is a sikeres próbálkozások el­oszlatták az ilyen kifogásokat. A számok ezt így mutatják: 1960- ban a járás 9 tsz-ében 26 ezer, 1961-ben 23 tsz-ben 85 ezer da­rab csirkét neveltek fel. Ez év­ben pedig, ugyancsak 23 közös­gazdaságban (ennyi tsz-van a já­rásban) 125 ezer csibe nevelése van előirányozva. A tiszavasvári Lenin Tsz 7100 darab rántanivaló csirke és na­gyobb baromfi értékesítését ter­vezte, de a férőhelyek maximális kihasználásával mintegy 30 ezret kíván felnevelni. Háromezer idei csirkét máris átadott a felvásárló vállalatnak és a másik háromezer is hamarosan elszállításra ke­rülhet. A szép bevétel titka A járási tanács mezőgazdasági osztályán Kuik Lajos főkönyve­lő és V. Nagy Imre üzemszer­vező szerint a járás termelőszö- vetkezetei a baromíinevelési ter­vet több tízezer darabbal túlszár­nyalják. Különösen szép bevételhez ju — nak a nevelésből azok a szövet kezeli gazdaságon, amelyek mer is teremtik a hozzá szükséges előfeltételeket. Ilyen a már em­lített tiszavasvári Lenin, r, ugyancsak tiszavasvári Rákóczi, a tiszalöki Kossuth és a tisza- dobi Táncsics. Hiba azonban, hogy a baromfitenyésztést a leg­több termelőszövetkezetben még mindig csakis a csibenevelés je­lenti. Ezért van az, hogy a törzs- baromfiállomány létszáma és tojásértékesítési terv nem látszik biztosítottnak. téséh^z. Hiszen éppen ők tudják a legjobban, hogy ahol már van valamennyi törzsbaromfi, ott csaknem kivétel nélkül megvan a lehetősége a további létszám- növelésnek is. Ahol pedig még nincs törzs- állomány (négy ilyen tsz van a járásban), ott is van mód a meg­teremtésére. A járási tanács mezőgazdasági osztályán tudják, hogy a több község határát érintő Tisza ár­területei korán sincsennek ki­használva liba- és kacsanevelés szempontjából. De azt is tudják, mit lehetne tenni: tsz-ek közötti vállalkozást kellene szervezni, amely az arra alkalmas helye­ken korszerű víziszámyas far­mot létesítene. Nem könnyű fel­adat, de meg lehet valósítani. Asztalos Bálint A FEHÉRGYARMATI Állami Biztosító irodájában egy ízlése­sen kidolgozott album került a kezembe. Címe: üdülnek, kirán­dulnak a Szabolcs-Szatmár me­gyei termelőszövetkezeti tagok biztosítási- és önsegélyezési cso­portjának tagjai. Az albumban fényképek. Az üdülés, kirándulás valami kedves, felejthetetlen pil­lanatát örökítik' meg. Az első oldalon: 100 terme­lőszövetkezeti tag Budapesten. Vidám arcok kandikálnak ki a Halászbástya oszlopai mögül, né­pes csoport áll az Országház gyönyörű épülete előtt. Másik felvételen pedig' egy emlékezetes dunai sétahajózást örökített meg a fényképész. Egyhetes üdülés Sóstón. Id. Sipos Mátyás és Se­res István a nagykállói Új Élet Termelőszövetkezet tagjai a kel­lemes nyaralásra ürítik poharai­kat. — A dolgozó termelőszövetke­zeti tagok havonta 10 forintot fi­zetnek be, — magyarázza Bihari Istvánné, az ÁB. munkatársa, — és ebből az összegből fedezik a A „harmadik műszak“ niegliönnyebbílésréri 460 000 mosógép, 150 000 hűtőszekrény? 200 000 porszívó költségeket. Természetesen mind üdültetésre fordítják. Há­zasság, szülés vagy halálozás ese­tén a tagok segélyt kapnak, és az arra rászorulók vagy kiválóan dolgozók részesülnek ingyenes üdültetésben. A fehérgyarmati járásban je­lenleg 1838 tagja van az önse­gélyező csoportnak. Ez azt je­lenti, hogy közelítőleg minden harmadik tsz dolgozó tagja. Mit mutat a mérleg járási vi­szonylatban? — A múlt évben Budapesten harminchatan jártak és a Sze­gedi Szabadtéri Játékokat hatan tekintették meg. Hévízen tavaly ketten, ebben az évben pedig heten voltak nyaralni. Országjá­ráson nyolc tsz-tag vett részt, míg a Harkályfürdöt öten láto­gatták meg teljesen ingyen. ennyi AZ ÜDÜLÉS. És ezen­kívül ott van a sok kifizetett se­gély is. Bár az önsegélyező cso­port máris nagyon népszerű az egész járásban, de azért egy kis felvilágosító, szervező munka még elkél néhány helyen. Azoknak, akik az idén mennek először üdülni, kívánunk^ kelle­mes pihenést es jó szórakozást. Az Erősáramú Gyártmányfej­esztési Intézet, a Magyar Elek- ;rotechnikai Egyesület és az Épí- ők Szakszervezetének műszaki j anácsa a Kereskedelmi Minta- : eremben hétfőn sajtótájékoztatót tartott a háztartási készülékek hazai fejlesztéséről. Kiss Ferenc.! az Erősáramú Gyártmányfejlesz- j tési Intézet osztályvezetője utalt I arra, hogy a második ötéves terv időszakában jelentős haladás tör- | ténik a háztartások gépesítésé­ben. Öt év alatt 4t>ü 000 mosó­gépet, 150 000 hűtőszek­rényt, 200 000 porszívót, 100 000 padlókcíél. 40 000 íne- Icgví/.tárolót cs sok egyebet bocsátanak a lakosság ren­delkezésére. A háztartási gépek gyártását később még nagyobb mértékben kell növelni, és egyben sok mű­szaki problémát is meg kell ol­dani, hogy elérjük a fejlett or­szágok színvonalát. Már készül­nek a távlati tervek, amelyek szerint belátható időn belül minden fontosabb gépből legalább másfél milliót kell gyártani és ez már minden második ház­tartás gépesítését jelenti majd. — A háziasszonyok munkájá­nak könnyítésén kívül — mon­dotta — igen nagy értékek sor­sa is függ a háztartások megfe­lelő gépesítésétől. Egy-egy hőfok- szabályozó berendezés beépítése, vagy például az elektromos fű­tőtesttel felszerelt főzőedények kialakítása sok millió forintos ér­tékek megtakarítását eredmé­nyezi. Az önfűtő főzőedény haszná­lata sokkal gazdaságosabb, mintha az ételt villanytűz­helyen főznék, Bogár Ferenc . Tiert így 30—35 százalékkal ke- i vesebb energia vész kárba, és ez i háztartások nagyobbmérvű gé- jesltése idején már évente 40— 15 millió kilowattóra áram meg­takarítása. Ezért a következő években már nem a villany- tűzhely, hanem az elektromos főzőedények gyártását szorgal­mazzák. A mosógépeket úgy kell ki­alakítani, hogy azok minél jobban kíméljék a fehérne­műt. kiszámították, hogy a megfelelő mosógép kialakításával 10 év alatt több mint tízmilliárd fo­rint értékű fehérneműt takarít­hatnak meg a háziasszonyok. Mi újság a 111-ben? A hétöl néhány érdekes ren­dezvényre kerül sor. Ma délután fél négy órakor konferenciát tar­tanak a megye pedagógiai és fi­lozófiai szakosztályainak előadói a Bessenyei klubban. Két előadás hangzik el, az egyik a szocialista tudatról, a másik a szocialista erkölcsről. Az előadásokat vita követi. Holnap délelőtt kilenc órakor ugyancsak a klubban a termelőszövetkezeti akadémiák vezetői tartanak megbeszélést Ezen a tanácskozáson tapasztala­taikat vitatják meg az előadók. cA samesz: cA kritikus: tűbb szeretettel írjanak a színházról! ne haragudjanak a bírálatért! Színészek, újságírók találkoztak JiapszéteM Mai kérdésünk: Miért csak váitsxoraa a nyíregyhtíxi vittamos? Jávor János, kisvasúti szolgálattevő mondja: — Sajnos, pár napja valóban csak vánszorog a városi vil­lamos. Sokan bennünket hibáztatnak, pedig mi szeretnénk a legjobban, hogy ne legyen panasz. A helyzet a következő: a villamos részére egyenáramot előállító konverter — dinamó — egy hete meghibásodott, jelenleg egy kis teljesítményű motor szolgáltatja a hajtóerőt. Kicsi a feszültség, le kellett állítanunk a sóstói villamost is, oda most motoros járattal lehet kijutni. A hibás gépet a TITÁSZ-nál javítják, nem tudjuk, mikor lesz kész. — Halló, TITÁSZ? Mi van a villamos egyenirányítójával? Papp Gábor villamosmérnök válaszol: — Nehéz helyzetben vagyunk. A saját konverterünk csa­págya kiolvadt, a vasúté villamosságilag lett használhatatlan Ez utóbbit csak Budapesten tudják javítani. A csapágyhibáso- dás körül napok óta tartott a huzavona: nem találtunk alkal­mas esztergagépet a javítására. Végre a VAGÉP vállalta a nem mindennapi munkát. Valószínűnek tartom, hogy két nap alatt sikerül a közel 5 mázsa súlyú, saját készítményű csapágyat a követelmény szerint szabályozni, s üzembe állítani. így csütör­tökön már gyorsabban járhat a nyíregyházi villamos. Egy kis türelmet kérünk.™ (as) A múlt napokban színész—új-1 ságíró találkozót rendeztek Deb­recenben, a Csokonai Színház, a Hajdú-Bihar megyei Napló és a Kclet-Magyarország küldötteinek részvételével. A találkozót sürgette az a kí­vánság. hogy a személyes kap­csolatok révén élőbbé váljon a lap színházi rovata. Másrészt: tisztázzák az esetleges félreérté­seket. Tudvalevő, hogy a lapok­ban megjelenő színházi kritikák nem mindig egyeznek a közoin- ség. s még kevésbé a színházak véleményével. ‘ Ezek alapján kérte Bánvölgyi Károly — az isihert debreceni színész, — hogy a lapok több szeretettel foglalkozzanak a szín­házakkal. — Nem elvtelen megalkuvást kérünk, — mondta ezzel kapcso­latban Sárosdy Rezső, az emlé­kezetes „Pillantás a hídról” cí­mű előadás főszereplője. — csu­pán azt, hogy vegye tekintetbe a kritikus,, milyen megfeszített munkát jelent a szerep a szí­nésznek Én például, amikor a Pillantást” próbáltuk, éjszaká­kon át nem tudtam aludni, bir­kóztam a szereppel. A kritikát olvasva — a debreceni lapban jelent meg, — mérhetetlenül el­keseredtem. A jelenlévő neves színészek, énekesek kitértek a vidéki szí­nészélet nehézségeire, arra, hogy vidéken sokkal nehezebb magas­t-/ < n .Ti— „ 111 olőa/htet- nviiita.ru mint Pesten, mégis, nem egy al­kalommal fővárosi nívón tolmá­csolják a darabokat. Taar Ferenc, a színház igaz­gatója hangoztatta annak szük­ségességét, hogy az újságírók ne csak a színpad-kész darabokat tekintsék meg, hanem látogas­sanak el többször a próbákra, figyeljék az előadás színvonalá­nak fejlődését is. Fényes Márta rendező a mű- sorpoltikáról szólt. — Előre félek a hamarosan bemutatandó operett sajtóvissz­hangjától — mondta. — A lapok ugyanis elmarasztalják az ope­retteket, s ebben lényegében iga­zuk is van. De operettet, ze­nés vígjátékot mégis játsszanunk kell, mert még erre is van igény s üi természetes hogy nívóban értékben nem tud annyit adni, mint egy dráma. Előre tudom, hogy a bemutatandó operett ne<m lesz egyenértékű a Salemi bo­szorkányokkal! Az újságírók csupán egyet i kértek: ne haragudjanak meg a színészek az őket ért esetleges bírálatért, mert a kritika mindig jó szándékból születik. S amikor ismertették a kritikus munkájá­nak: nehézségeit, kitűnt, hogy nem irigylésre méltó, & nem is olyan könnyű dolog. Hasznos volt tehát a találkozás, mert köl­csönös megértés született. A találkozón egyébként elhang­zott az a kívánság is, hogy meg kellene rendezni a színészek-kö- zönség találkozót. Közelebbről: itt, Nyíregyházán is. Sipkay Bart» Ifjúsági filmnapokat akarnak bevezetni megyénkben Kérik az iskolaigazgatók segítségét A megyei tanács művelődési osztálya és a MOKÉP együttes elhatározása, hogy ősztől kezdő­dően ifjúsági filmnapokat vezet­nek be megyénkben. ,A megye valamennyi községé­ben, ahol erre alkalmas mozi van, az iskolaigazgatókkal tör­ténő közös megállapodás szerint hetenként két alkalommal (va­sárnap vagy hétköznapi. itiésáfii fiimnapokat tartanak. Ea aü&l-r makkor lehetőleg az iskolai tatást segítő játék-, és ktsOlmei^ kerülnek majd bemutatásra. Azt illetékesek megkezdik az erre -ál-»' kalmas filmek jegyzékénél: ösz-í szeállítását, hogy ősztel kezdve a filmellátást folyamatosan bizto­síthassák. .-»■ RELEI MlMjMPflHrfcUi;

Next

/
Thumbnails
Contents