Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

világ körül * riporter szemmel a * riporter s^tp«! a vtláf'fcörfil 1962. április 8, vasárnap. • Névnap: DÉNES. • Hétfőn: ERHADT. Z A NAP ESEMÉNYEI: 5 I860. Meghalt a reformkori J Magyarország egyik kiemelkedő» alakja, Széchényi István. J 1817. Született Laborfalvi Róza» színművésznő. « 1906. Achim András megindítja« * Paraszt Ü.jság című lapot. « A hétfői nap eseményei: • 1952. A bolíviai forradalom, napja. J 1952. A Szovjetunióban meg-» nyitják a 65 ezer hektárnyi terü-J let vízellátását biztosító doni fő-e csatornát.. * 1802. Született Elias l.önnrot, a« finn népköltészet gyűjtője, a mo-JJ dern finn irodalmi nyelv egyik* megalkotója, a Kalevala-eposzJ összeállítója. JJ * : BÖKI KARTÁRS • igazat ad azoknak., akik a Szé-Z chenyi, Kiss Ernő és Vasgyár utcán hiányolják a csatornát át- e szelő hídnál a biztosító korlá-* tot. Kevés a híd korlátja ott,» ahol mellékutca, vagy gyalog-® járó vezet a hídhoz. Sötétben,» vagy figyelmetlenségből bele- • eshetnek a járókelők. 1—2 mé- • tőrrel meg kellene hosszabbíta- J ni a híd korlátját, amíg súlyos« szerencsétlenség nem figyelmez- J tét, rá! « ★ • A T1SZALÖKI JÁRÁS egyik« kis településén, Bashalmán, ápn-* lis 4-én 10 úttörő és 23 kisdobos® tett fogadalmat. Az úttörők és J kisdobosok avatását színvonalas ® kultúrműsor követte. m ★ ; SZÍNHÁZ. Vasárnap este hét* órai kezdettel negyedszer mutatjao be az Állami Déryné Színház J örsi Ferenc Aranjrlakodalom cí-a mű 3 felvonásos színművét aj nyíregyházi színházban. J ★ • MINDENKI NYER címmel vi-J dám műsort rendez hétfőn este« fél hat és fél kilenc órai kezdet- • tel az Országos Rendező Iroda és« a Magyar Hirdető Kirendeltsége. J A műsorban fellép többek kö- • zött Hollós Ilona, S zu bay Balázs, J Koós János, Tatár Eszter, Cárok» László. Játékvezető Pálos Miklós. J A műsorban szereplő divatbemu-» tatón fővárosi manökenek vesz-* nek részt. • ár • MINTEGY HATVAN barabási* ment át Beregdarócra a körzeti J kulturális seregszemle bemutatója® alkalmából. A műsoron fellépett» a barabási énekkar, a felnőttek-® bői álló színjátszó csoport. A né-» pes barabási együttes igen nagy* sikert aratott. o. ★ • A NYÍREGYHÁZI radio J MŰSORA • Vasárnap: • SzaboJcs-Szatmári népdalok. - • Beszél a múlt: Móra Ferenc« Nyíregyházán; Hogyan szüleit J a Kivilágos kivirradtig? Kállj » híres kapitányok. — Kacsóh: Je • nos vitéz. Részletek. — A vasár J nap sportja. • Hétfő: J Hírek, tudósítások. — Hajdu-r • har megyei népdalok. — Ha'- J sági Hangos Újság. — Sport. • Lavotta: Szerenád.-■-5 0 5 , KELETIM A G Y A RÓ BSZ AG A Magyar Szocialista' Munka- J Szaboles-Szatmár megyei Bízott s , és a Megyei Tanács lapja. * Felelős szerkesztő. Bálint Lajo- • kiadó Vállalat. • Felelős kiadó: Farkas Pál. * Szerkesztőség: Nyíregyháza, Bene J tér 21. Tel: 16-70: 16-71. 16-72 ; Kiadóhivatal: Nyíregyháza. zsd:. 0 u. I. Tel: 30-00 * Kéziratot nem őrzünk meg, és n< o adunk vissza. • Terjeszti a Magyar Posta. Előfí, • hető a helyi postahivataloknál • kézbesítőknél. * * s-nbolrs-Szatmár megyei Nyomd J •’•••art Vállalat. Nyíregyháza. Dó » Gyögy u. í. » Kenya brit gyarmat és véd­nökség írott történelme az idő­számításunk utáni 650. év kö­rül kezdődött. Ebben az idő­ben a mai Mombasa kikötő helyén az Indiai-óceán part­ján arab és perzsa rabszolga- és elefántcsont-kereskedők te­lepedtek le. A kereskedők be­kalandozták Kenya egész föld­jét a Viktoria tóig és Abesz- színia határáig, elefántra és bennszülöttre vadászva, akiket aztán rabláncra fűzve hurcol­tak magukkal, és hajókon szál­lították őket a közel-keleti rabszolgapiacokra, ahol jó pén­zért eladták őket. 1498-ban Kenya partvidéke a portugálok fennhatósága alá került, de ez az uralom 200 év után meg­je igen gazdag úgy ásványi, mint mezőgazdasági termékek­ben. Fontos exportcikkei: ba­nán, búza, kávé, tea, cukor­nád, kukorica és szizál. Az or­szág nyugati részét elfoglaló hegyvidék tele van bányákkal, ahol aranyat, azbesztet, man­gánt, ólomércet, krómérceit, kaolint, rézércet, volfrámot és grafitot bányásznak. Mombasa kikötőjét hatalmas, modern ki­kötővé építették ki az angolok, és innen naponta indulnak a teherhajók Kenya gazdag kin­cseivel megrakodva a londoni és liwerpooli kikötők felé. 1952-ben ’ új fejezet kezdő­dött Kenya történelmében. Ed­dig a gyarmatosítók zavartala­nul zsákmányolták ki a gaz­így fogadta a nép Dzsomo Kenyattát, mikor 1961. őszén kiszabadult a börtönből. szűnt, mert az oniáni arabok elűzték a portugál gyarmatosí­tókat. 1832-ben ismét gazdát cserélt a partvidék és a zanzi- bán szultán uralma alá került. A zanzibári szultán — aki na­gyon szerette a pénzt és a pompát — 1888-ban évi 10 000 fontért bérbeadta a parti sávot a Brit Kelet-Afrikai Társaság­nak. Az angol gyarmatosítók az­tán végleg berendezkedtek az olcsón szerzett gyarmaton. 1895-ben Kenyát Brit Kelet-Af- rika néven angol védnökséggé nyilvánították. Mint mondottuk az angolok végleg berendezked­tek — legalább is ők így gon­dolták — az újonnan szerzett gazdag gyarmaton. Kenya föld­eli toií a Man Háta mo/ga om? Mint már mondottuk, 1952— 1956-ig valóságos háború folyt Kenyában az afrikai lakosság és brit gyarmatosítók között. A iiaicot irányító illegális szerve­it. a Mau Mau harcosai meg­öllek 32 európai telepest, 63 angol katonát és rendőrt, va­lamint 2000 afrikait, akik .áüttniűködtek az elnyomók­kal. A gyarmatosítók csapatai megöltek 11 503 afrikait, 80 ez­ret pedig koncentrációs tábo­rokba zártak. A Mau Mau fel­elésnek ma már óriási irodai.-' na van, Angliában tucalszám- :a jelentek meg könyvek, amc- -yek azt állították, hogy az egész mozgalom rituális gyil­kosságok sorozata volt. Szerin­tük London az emberiesség és a civilizáció letéteményeseként lépett fel, amikor megfékezte ezeket a sötét, barbár erőket, kelést. Melyek ezek a® okok? A gyarmati kizsáJcmányolásra jellemző szokásos okokon — gazdasági és politikai jogfosz- tottsák, a botrányos helyzet­ben lévő közegészségügy és közoktatás — kívül elsősorban a földkérdés. Fekete-Afrikában a földkér­dés alakulása szorosan össze­függött az európai telepesét számának alakulásával, vagyis azzal, hogy az éghajlati viszo­nyok lehetővé tették-e nagy­számú fehér farmer letelepe- elését. Ott, ahol kedvezőtlen , volt az éghajlat, a mai napig a néger kisparasztok gazdálko­dása nyomja rá bélyeget a mezőgazdaságra, ahol viszont kedvezőnek bizonyult, megin­dult az európai gyarmatosítók óriási arányú földrablása, az afrikai lakosság összezsúfolása a rezervációs területekként ki­jelölt rossz minőségű, termé­ketlen földeken. Az 583 ezer négyzetkilomé­ter területű Kenya földjének háromötöd része (északon és északkeleten) pusztaság, egy­ötöde (a partvidék) termékeny, de egészségtelen éghajlatú, a fennmaradó egyötöd (a belső fennsíkok, az ú. n. Fehér Fel­földek) viszont az afrikai kon- tinens legegészségesebb éghaj- latú, legtermékenyebb földje, ahol nincsenek járványok, és évente kétszer lehet aratni. Az európai gyarmatosítás előtt a belső fennsíkokon élt az af­rikai ’lakosság zöme. dag gyarmatot, de ebben az évben kirobbant a kenyai pa­rasztok — elsősorban a Kiku- ju törzs — tömegmozgalma, az u. n. „Mau Mau felkelés”, a gyarmatosítók íöldharácsolása ellen. Az angol hatóságok vé­res megtorló hadjáratot indí­tottak a nemzeti felszabadító mozgalom ellen. 1953-ban több, mint 80 ezer bennszülöttst zár­tak koncentrációs táborokba,’ és 4 év alatt több, mint ezer felkelőt végeztek ki. 1957. feb­ruár 20-án a gyarmati hatósá­gok bejelentik, hogy már „csak” 30 ezer kenyai van bör­tönben. De a kenyai nép har­ca a véres terror ellenére is tovább folyt a szabadságért és függetlenségért. s helyreállította Kenyában a rendet és ' a nyugalmat. Ezek a könyvek azonban nem adna! magyarázatot arra, miként le­hetséges az, hogy Maralal, a szörnyű gyilkosságok szervező sével vádolt Kenyatta szám- üzetési helye az évek folya-1 mán a kenyai politikusok va­lóságos zarándokhelye lett, és hogy Kenyatta sohasem volt olyan népszerű, mint éppen be­börtönzése után, és hogy a nyu-^ ga'i sajtó — ebben az esetbenji a nyugatnémet Süddeutsche«1 Zeitung — szinte egyértelműen leszögezi: „A Kenya és Ke-1, nyatta fogalom egybeolvadt. Aki Kenya szabadságáért har­col, annak Kenyatta szabadsá­gáért is harcolni kell...” A kenyai nép és az afrikai és ázsiai országok követelésé-' re végül is az angol gyarmato­Jellemző, hogy 1900-ban még csak 13 fehér telepes élt a Fel­földön, ma pedig — családta­gokkal együtt — már több, mint 50 ezer. Óriási arányú volt a földrablás itt az utóbbi évtizedekben: a 178 ezer négy­zetkilométernyi megművelhető területből s legjobb 41 ezer- négyzetkilométert kisajátítót­ták az európai telepesek (bir­tokaik átlagterülete 3400 acre), míg a 6 millió afrikainak, a lakosság 97 százalékának ju­tott a rosszabb minőségű föld (egy főre jutó földterület 5.8 acre)! Figyelembe kell venni azt is, hogy az afriké lakosság pri- mitív erdőihásos módszerrel gazdálkodott, de a jó minősé­gű földeken ez a módszer is biztosította számukra a meg­élhetést. Amikor azonban a gyarmatosítók vissza s-zorították őket a silányabb minőségű föl­dekre, százezrek pusztultak volna éhen, ha nem szegődnek el az európai ültetvényekre. A telepesek tehát nemcsak kitűnő földhöz jutottak, hanem olcsó munkaerőhöz is. A Fehér Fel­földeken, ahol kávét, teát, szi- zálkehdert termelnek (a világ- termelés 8, a világexport 10 százaléka), több, mint félmil­lió kenyai paraszt dolgozik az alábbi középkori feltételek mellett: a család 3 shilling he- tibért kap, a 3 évre szóló szer­ződést nem lehet felbontani, a munkás nem kap lakást és élelmet, nem tarthat haszonál­latot, a rendelkezésére bocsá­tott 1—2 acre földön csak ku­koricát, burgonyát és főzelék- félét termeszthet. líoiiyaMa piio"rH«iia A földrablás létérdekeiben veszélyeztette a földműveléssel foglalkozó afrikaiakat, míg az északabbra élő, állattenyésztés­sel foglalkozó maszai. szomáli, galla stb. törzsek még nem érezték annyira terhesnek a gyarmati igát. A legjelentősebb földműves törzs, a kikuju törzs körében bontakozott ki a hu­szas években a felszabadító mozgalom első szervezett for­mája. A Központi Kikuju SzÖ- vétség elsősorban a földrefor­mot követelte, vagyis a továb­bi harácsolások beszüntetését. és az elrablott földek vissza­adását tulajdonosaiknak. A fia­tal Dzsomo Kenyatta 1927-ben lett a Központi Kikuju Szö­vetség főtitkára, majd 1931-ben Európába utazott, hogy oly sok afrikai társához, a ghanai Nkrumahhoz, a n y as za földi Hastings Bandához, a guineai Sekou Touréhoz hasonlóan kap­csolatot keressen az „anyaor­szág” haladó mozgalmaival, megismerkedjék a modem esz­mékkel, választ kanjon renge­teg égető kérdésre. Kenvatta járt a Szovjetunióban. London­ban megjelentette a máig is legjobb néprajzi művet Ke­nyáról. szoros barátságot kötött Kwame Nkrumahhal és Paul Robesonnal, s 1945-ben, mint sokat tapasztalt, nagy művelt­ségű, képzett, politikus / tért vissza hazájába. (Folyt, kívj BülKE: ív. 5 11-ig (csütörtöktől—szerdáig.) A LELKIISMERET IjAZADASA II. Magyarul beszélő NDK film. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. DÓZSA: 8—11-ig (vasárnaptól—szerdáig) A LEGÉNYLAKÁg, Díjnyertes amerikai film. Széles változatban! 18 éven fe­lülieknek. Előadások kezdete: 4, 6. és 8 órakor. GORKIJ: IV. 5—8-ig (csütörtöktől—vasárnapig.) MATRÖZ A RA­KÉTÁBAN. Angol filmvígjáték. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor; SZÉLESVÁSZNÚ MÖRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: IV. 6—11-ig (péntektől—szerdáig.) SZÉLES VÁLTOZATBAN. FÁKLYÁK. Csehszlovák film. Előadások kezdete: fél 6 és fél • Hmfa és iU4^aUa L sítók kénytelenek voltak az 1952-ben bebörtönzött Dzsomo Kenyattát 1961. augusztusában szabadon ' engedni. . Kenyában azonban még ma is fennállanak azok az okok, amelyek 1952- ben kiváltották a Mau Mau fel­A. Fehér Fellöldeh Foltír sí bili* minden eszközsrel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents