Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

A szabolcsi burgonya jövője I it tess a tudomány fl HOLDONKÉNTI 90 MÚZSÁÉRT ? Alap: a jó vetőgumó kialakítása — Hogyan védekezzünk a vírusok ellen — A szártalanításos módszer nagyüzemi alkalmazása — Az „Orkán szártépés“ — Az MSZMP Központi Bizottsága határozatának megvalósítása útján ogosan teszik szóvá a sonyok: kevés és drága a ■gonyá, s főként a kedvelt ét- ési fajták hiányoznak az űz­őkből, a piacokról. Igaz, az bbi években megnőtt a fo- isztás, aszályos gazdasági év n is vagyunk. A burgonyater- s viszont elsősorban a kiváló sa-fajták leromlása miatt nem t lépést a követelményekkel, jig a szabolcsi gülbaba és az ítes kivárdai burgonyafajták ncsak megyénk, hanem az or- ,g ellátásában is nagy szere- : kaptak. Nálunk terem ugyanis zánk összes étkezési burgonya- mnyiségének egyharmada. Nem mindegy tehát: előreme- űrik-e már ebben az évben, ;gvalósíthatjuk-e a párt álta! űzött célt, hogy 1965-re 90 ízsás légyen a burgonya átlag- •més egy holdon a jelenlegi —60 mázsás helyett? A . haladás nélkülözhetetlen fel­tele a tudomány segítése, a le- mlás elleni védekezés tudo- ányos módszereinek gyakorlati kaímazása, vagyis: az egészsé- s vétőgumó. Ezért kerestük fel legilletékesebbet, dr. Klenczler nrét, a Nyírségi Mezőgazdasági ísérleti Intézet igazgatóját — MIT TETT AZ INTÉZET Z EGÉSZSÉGES VETÖBUR- ÍONYA-TERMESZTÉSÉÉRT? — Burgonyanemesítő osztá- runk a nemesítéssel párhuzamo- ln már régebben foglalkozott a «romlás elleni védekezéssel. De iák az 1956 és 1957-es évek ne- lesüett vetőburgonya-szaporításn­ak nagyarányú (rózsafajtáknál 5, illetve 100 százalékos) kiesése apósán —•, hogy úgymondjam - született meg a levélsodródás aiatti leromlásos megbetegedés ■lleni védekezés legjobb módsze- e: az úgynevezett szórtalanítá- os (szárfelhúzásos) vetőburgonya- ermesztés. — Mint ismeretes a levólsod­•ódás burgonyaleromlás legfőbb ikozói — a levélsodróvírus ter- Iésztéi — a levéltetvek. Ezek bi- sonyos alakjai főleg a nyári, úgynevezett fertőz^ repülés — második rajzás — alkalmával károsítják a burgonyát A levél­tetű fertőzéssel kapcsolatban megállapítást nyert az a tény, hogy- különböző burgonyafajták­nál nyolc-tizenhat nap (korai és rózsafa jtáknál: margit, lilla, mindenes tíz-tizenhat nap: ké­sői fajtáknál: aranyalma, boldo­gító, — tizennégy-tizen hat nap) telik el addig míg a tetű által fertőzött lomból a gumóba ván­dorol a vírus. Abban az esetben tehát, ha a lomb fertőzésétől szá­mított nyolc-tizenhat napon — fajtáktól függően — eltávolítjuk a burgonya lombját, megakadá­lyozhatjuk, hogy a fertőzés a gumóba levándorolion. — A tömeges levéltetű-fertőzés — nyári fertőző repülés — ná­lunk általában évjárattól és helytől függően június második felére, július elejére esik. Ebben az időpontban azonban még a korai fajták is vegetációjuk ja­vában vannak és a szár eltávolí­tása esetén az össztermés és a vetőgumótermés is nagymérték­ben csökkenne. Hogy ezt megaka­dályozzuk, el kell érnünk, hogy erre az időpontra a tövek alatt már minél nagyobb termés és megfelelő mennyiségű vetőgumó­szám legyen. Ezt a burgonya elő­csírázta tásával éhetjük ei. Az előcsíráztatás tehát a szántalaní- ásos vetőburgonya-termesztés ■íélkülözhetetlen agrotechnikai eszköze. — TUDOMÁSOM SZERINT V VETOBURGONYA-TERMESZ- i'ÉS SZÁRTALANÍTÁSOS MÓD­SZERÉT MINDEZ IDEIG KÉZ­ZEL VÉGEZTÉK. VAN-E EN­NEK A MÓDSZERNEK NAGY­ÜZEMBEN IS MEGVALÓSÍT­HATÓ FORMÁJA? — Igen,* van! Hiszen a véde­kezés elsősorban nagyüzemekben valósítható meg, nem pedig szét­szórt parasztgazdaságokban, ahol az egyik védekezik a leromlás ellen, a másik nem. Kutatóink e módszer megvalósításánál java­Szaporítás éve: 1957. 1958. 1959. 1960. 1961. 1962. — Ügy gondolom, hogy a ne­mesített vetőburgonya-termesz'tés ilyen arányú emelkedése lehető­séget nyújt arra, hogy közter­mesztésben lévő burgonyáinkat három-négy évenként egészséges vetőburgonyával felfrissítsük, s pártunk Központi Bizottságának legutóbbi határozata értelmében az ötéves terv végére előirány­zott 90 mázsás holdankénti bur­gonyatermést elérjük, sőt újabb kísérleti — biztató reményt mu­tató — fajtáinkkal még tovább növeljük. — MILYEN MÉRTÉKBEN TERJEDNEK EL A MEGYE TERMELŐSZÖVETKEZETEIBEN az intézet Által kidol­gozott MÓDSZEREK? — Intézetünk megyénkben az elmúlt évben hét, idén pedig 20 termelőszövetkezettel van szer­ződéses viszonyban, örvendetes az a tény, hogy ebben az évben már tizenkilenc olyan termelő­solják az „Orkán szártépő” al­kalmazását, amely a burgonya szárát a föld felszínén elvágja, szétzúzza. Az esetleges kihajtás mésznitrogén (120 kilogramm holdanként) porozás, — harmatos időben — vagy dinitroortokre- zol készítmények (tizenöt-huszon­öt kilógramm 300—400 liter víz­ben oldva holdanként) permete­zése révén megakadályozható. A mésznitrogén alkalmazásának j. len tősége még abban is rejli. hogy mint lassan ható nitrogén- műtrágya a következő kultúrán igen jó hatást eredményez. — HOGYAN TELJESÍTETTE AZ INTÉZET A NEMESÍTETT VETÖBURGONYA-SZAPORITAS TERVÉT AZ ELMŰLT ÉVEK­BEN ÉS MI A REMÉNY ARRA, HOGY A BURGONYAELLÁ­TÁSBAN MUTATKOZÓ JELEN­LEGI NEHÉZSÉGEK MEG­SZŰNNEK? — A korai rózsafajták már fent is említett nagyarányú ki­esése révén egyidőben csökkent az intézet vétőgumó termesztési terve. A szártalanításos vetőbur­gonya-szaporítás módszerének ki­dolgozása és nagyüzemi alkalma- zása viszont rohamosan emelte a vetőburgonya-szaporítás lehetősé­gét íme néhány számadat: Terv Tény vagon: 236 23« 170 170 119 147 363 257 562 570 700 _ szövetkezetünk van, amely az in­tézettől kapott leromlásmentes nemesített vetőgumóból saját vetőmagparcellán (öt-öt kh-on) maga állítja elő szártalanításos módszerrel a vetőburgonyát. Ezt a következő évben is ugyanígy termesztve megfelelő mennyiségű vetőgumót kap a szövetkezet áruburgonya termesztésre. El akarjuk érni, hogy minél több burgonya termesztő gazdaság ha­sonló módon foglalkozzon a ve­tőburgonya-termesztéssel, mely­hez alapnyagot évről évre intéze­tünk biztosít. — Kutatónk és szakembereink a környező — valamint a terme­lési szerződés révén intézetünk­kel kapcsolatban álló — terme­lőszövetkezeteket a termesztési idény alatt rendszeresen látogat­ják és hasznos útmutatást/ ad­nak. Ennek eredménye azzal is lemérhető, hogy ezek a tsz-ek részt vesznek a 100 mázsás bur­gonya-termesztési mozgalomban. — Ugyancsak kidolgozta az in­tézet és a köztermesztésben ál­talánosítani kívánjuk a burgo­nya-termesztés tőszámproblémá- ját. Megállapításaink, szerint a régi, hagyományos széles sor és tőtávolságról át kell térni a 65,5x33 sor és tőtávolságon (27— 28 ezer tő kh.) mely az előbb említett módszerek mellett ugyancsak egyik eszköze a na­gyobb •termésátlagok elérésének. Burgonyanemesítő osztályunk ezekkel a módszerekkel 120 má­zsás holdankénti átlagtermést ért el. Nincs akadálya, hogy a sza­bolcsi tsz-ek jelentős mérték­ben emeljék burgonyatermésüket, amely haszonnal jár. de egy­szersmind az ország ellátását is biztosítja. Koptra Jánot Április 3-án ünnepélyesen felavatták hároméves, valamint második ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari beruhá­zását, a Székesfehérvári Könnyűfémmű új présmüvét, és ön­tödéjét. Az új öntöde és prés mű január óta az éves terv szerint termel, s az idén kilencezer tonna készárut, alu­míniumcsövet, rudat, idomdarabot, préshuzalt ad a gép­iparnak. Képünkön részlet az új öntödéről. Cikkünk nyomám... NEMETH LEHEL u Kelet-Magyarország szerkesztőségében Kedden tartja megvei küldött­értekezletét a KPVDSZ megyei bizottsága Glosszát írtam a közelmúltban Németh Lehel egyik nyíregyházi vendégszerepléséről. A cikk mon­danivalóját sokan helyeselték, de akadtak rosszalóan bólogatok is. Ez utóbbiak közül a neves tánc- dalénekes két mélységes tisztelője és „titkos imádója” kivágta a cik­ket, felküldte a címzettnek, aki legutóbb Nyíregyházán járván az_ | tán fel is keresett a szerkesztő- j ségben. Szó érbe a „ház elejét- % a „gazda” szeretné szemtől szem­ben, a Kelet-Magyarország szer­kesztőségében tisztázni, megbe­szélni az őt ért kritikát. Akkor — én azóta is — helyesnek tartot­tam ezt a célját: így jó. így kell. — vagy kellene minden esetben. Németh Lehelt nyugtalanította a néhány sor, s aztán, ahogy mód nyílott rá, jött, válaszolt, vitat­kozott és elismert. A cikk lényegében osztotta vé­leményünket: pillanatig sem lehet szem elől téveszteni a müvé­zán különösen igyekszem, hiszen személyes emlék fűz a városhoz. Német Lehel itt elmondotta* 1951-ben, a Beloiannisz gyár mun­kásaként részt vett a nyíregyhá­zi rádiórelé építésénél. Munkás­ból lett művésszé, ezért azt sze­retné, ha fellépésével azokat ör­vendeztetné meg elsősorban, akik közül való. Reméli, ez a célja a szetért, az új közönségért való felelősséget. Helyénvalónak ta­lálta a művész fegyelmezettségé­re tett észrevételünket, s bár túl­zottnak vélte a cikk hangvételét, okvetlenkedés, mindenáron való kimagyarázkodás helyett arról szólt, hogy a történtek ellenére továbbra is közel érzi magához a nyíregyházi közönséget. Munka közben adódnak problémák az élet minden területén, — ez alól a művész sem kivétel, hiszen ő is ember. De a lényeget ez nem befolyásolhatja döntően: — Lehet, hogy többet megien- gedtem magamnak, s ez nekem természetes volt, mindenesetre a szándékom jó volt, kellemes es­téit akartam szerezni. Nvírecvhá­jövőben még jobban, még telje­sebben valóra válik. Ezt vele együtt mi is kívánjuk. Az emlékezetes cikkben sem hall­gattuk el erényeit, korábbi szép nyíregyházi sikereit, s bízunk ab­ban, hogy a jövőben újra annak a szerény és fegyelmezett Né­meth Lehelnek tapsolhatunk, akit korábban megszerettünk. A neves táncdalénekes megköszönte a Kelet-Magyarország észrevételét, s miután a vitás részeikben kö­zös álláspontra jutottuník, újból kijelentette: — várja a lehetősé­get, hogy ígéretének mielőbb ele­get tegyen — a nem is olyan ^vi­déki” nyíregyházi színpadon. Angyal Sanda* 5 KELKT-MAGYAROB8KAG ; 10-én. kedden összeülő megyei küldöttválasztó értekezleten. A küldöttértekezleten — ame­lyet 9 órai kezdettel a városi ta­nács nagytermében tartanak, a megyei pártbizottság-, a megyei i tanács vb. és az SZMT képvise- i lóin kívül részt vesz Nagy Lász- I ló, a szakszervezet országos tit- * kára is. Márciusban értek véget a Ke- j reskedelmi-, Pénzügyi- és Ven- deglátóipari Dolgozók Szakszerve­zetének alapszervezeti és járási bizottsági választásai. Ezeken a küldött-értekezleteken 131 kül­döttet választottak meg, akik a megyében dolgozó 8500 szakszer- I vezeti tagot képviselik az április < I

Next

/
Thumbnails
Contents