Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

A kézigjöj^rizeríársk létrehozásával minden köz»Cí|heii gyógyszerhez futhat a beteg Hogyan tart lépést a fejlődéssel a gyógyszertári központ ? Nagy László igazgató nyilatkozata Ki lelt a győztes a Lön versből tok versenyében ? Hanglemez eladási versenyt hirdetett 1961. második fél­évere a SZÜVOSZ és a debreceni Vasműszaki Nagykereske­delmi Vállalat a megyék föld művesszövetkezeti boltjai részé­re. Nemcsak az eladás tartozott azonban a verseny feltété- lei közé, hanem kiállítások, hanglemezparádék rendezése is. Még olyan távoli községekben is sor került rendezvényekre, mint Kölese, Penyige, Szatmárcseke. Az eredmények értékelése után a napokban osztották kl 6 dijakat. Az első dijat, egy Unipress kávéfőzőgépet, a fehér- gyarmati könyvesbolt kapta, a mátészalkai bolt a Hunyadi László operát kapta második díjként. A harmadik helyre a kisvárdai könyvesbolt került egy Autopress kávéfözögép ju­talommal. Munkásélet Szatmárban Irodalmi pályázatot hirdet a Mátészalkai Járási Tanács A Mátészalkai Járási Tanács művelődési osztálya irodalmi pályázatot hirdet azzal a felté­tellel. hogy azon csak a járás dolgozói vehetnek részt. A pá­lyázat célja, hogy a pályázók a járás, vagy egy-egy község, üzem fejlődésének, a munkakö­rülmények változásának, az emberek tudatában bekövetke­zett változásának, mindennapi életüknek, az irodalom és a művészet eszközeivel adjanak hangot. Qlyanok legyenek a művek szereplői, akik a ma embertípusát ábrázolják. Pályázni bármilyen irodalmi műfajban lehet. Három díj kerül kiosztásra: I. 1200 forint. II. 800 forint, in. 600 forint. 3 3 KELET-MAGYARORSZÁG a törzsgárda is, vele együtt a?, igazi munkásélet. Még nem volt nagyméretű ismeretterjesztő elő­adás. de a munkásakadémiát jó- néhányan szorgalmasan látogat­ják. Ha még rendszertelenül is. de van szakmai képzés. Na. és dolog: száz tagja van, Benedek az énekkar! Az egy nagyszerű Lajos igazgató együtt énekel a próbákon a fizikai munkás Ja­kab Ottóval, aki mellett talán éppen Apagyi József irodista fi­gyel a karmesterre. Áprilisi ün­nepünkkor már bemutatkoznak, a telep muzsikuscigány dolgozódnak kíséretével. Utánuk a kiszes tánccsoport premierje lesz, ame­lyet a született tehetség. Nagy István egyszerű munkás irányít, A bőgő. a cimbalom és a hege dű az ebédlő egyik sarkában van állandóan: amikor kell. prób« van, a ..mesterek” már stímol- nak is... Még homályos a kép, csak lassan tisztul. De már látni a körvonalakat: a közel ezer emberből álló közösség élete egy­re tartalmasabb lesz. Alakul, formálódik a valódi murikásicö- zösség abban a születó szatmári üzemben, amely egyre nagyofofe szerepet kap országunk gazdasági életében. Ángyai Sanda» Uj 1‘árosrész? 0 1961. tavaszán — megyénk me tógazdaságának szocialista átszer­vezése után — az addiginál» négyszeresére nőtt Szabolcs- Szatmárban a társadalombiztosí­tást élvezők száma. Nagy Lászlc elvtánsat. a Megyei Gyógyszer­tári Központ igazgatóját kérdez­tük meg: — HOGYAN FEJLŐDÖTT A GYÓGYSZERTÁRI HÁLÖZAT? — Megyénkben 70 állandó — és 45 kézigyógyszertár működik Meg kell mondanom, hogy a mai hálózat bizony sok kívánnivalói hagy, annak ellenére, hogy év­ről evre fejlesztjük, korszerűsít­jük egységeinket. Az elmúlt év V>er) például két és íélmillit forintot fordítottunk felújításra Korszerűsítettük többek között ; vasárosnamenyi, tiszavasvári apagyi és fehérgyarmati gyógy- szertárakat, s most áll befejezés előtt a dombrádi felújítás. Öröm­mel közölhetem, hogy ezek mát a legmodernebbek — valamenny hűtőszekrénnyel, boylerrel var felszerelve, biztosítja a dolgozót kényelmét. Jelentős összeget for dítóttupk a hálózat korszerűsí­tésére vállalatíéjlesztési alapból Berendezéseket, kitűnő felszereié seket Vásároltunk, így állami tu lajdonban lévő gyógyszertárain! lépést tartanak a követelmények kel. Igen nagy ugyanakkor ; problémánk az olyan gyógyszer taraknái, amelyek magánházak ban vannak. Ezek — bármily« állapotban vannak is — nem ke fűlhetnek felújításra. Bár eb ben az évben a minisztériun segítségével több ilyen házat vá sárolunk meg, húsz egységünk kel még mindig nem tudunk mi tenni, pedig ezek nagy részét ki kezdte az idő vasfoga. Hogy le hét mégis sürgősen segíteni? Mindenki elé állíthatjuk a tisza- eszlári példát, ahol a lakosság saját erejéből gyönyörű gyógy­szertárat épített, amelyhez a be­rendezést természetesen mi ad­tuk. — A hálózatfejlesztéshez tar­tozik még: legkorszerűbb elve­ken alapuló új gyógyszerraktárt is építettünk a közelmúltban Nyíregyházán, hogy ki tudjuk elégíteni a fokozott igényeket. — VAN-E VÁLTOZÁS A GYÓGYSZERFORGALOMBAN? — Elmúlt évi forgalmunk alap­ján tapasztaltuk, hogy a falusi kultúra fejlődése magával hozta az egészségügyi intelligenciát is. Ma aligha gyógyítanak ráolva­sással, keresi k a gyógyszereket, méghozzá a leghatásosabbakat. Ezekután nem lehet csodálni: sok gyógyszertárunk forgalma emel­kedett egy év alatt kétszeresére. 1960- ban 55 millió forint volt megyénk gyógyszerforgalma, 1961- ben már 61,5 millió forint. Idén további emelkedésre számí­tunk és ez azt mutatja, hogy az emberek élnek az alkalommal. . Olyan esetekben is orvoshoz, gyógyszerhez folyamodnak, ame­lyeknél, azelőtt elhanyagolták vol­na kezelésüket. — EZ NAGYOBB MEGTER­HELÉST JELENT A GYÓGY­SZERÉSZEKRE.» i — Sajnos a létszám nem ala­. kult a forgalomnak megfelelően.- A munka nagyobb része a ren­l des munkaidőn túl végezhető- csak el — bár egyetlen gyógy­- szertár sincs már asszisztens nél­t kül. Százharmincnégy gyógysze­- részünk és 163 asszisztensünk- van. Az elmúlt két évben tizenöt gyógyszeresszel emelkedett a lét­számunk. Ha havi 50 ezer forint forgalmat számolunk egy gyógy­szerészre — az országos 35 ezer­rel szemben — még úgy is negy­ven új gyógyszerész kellene. Je­lenleg két gyógyszertár nem üze­mel gyógyszerészhiány miatt, má­sik 2 pedig állandó helyettesítő­vei dolgozik. Ezeket, mint szá­mos más helyen, kézigyógyszer­táraink fejlesztésével pótoljuk, melyek kezelése a gyógyszertár­ral nem rendelkező községek or­vosainak kötelező. így minden községben gyógyszerhez juthat a beteg. — Megnyugtató, hogy 1961 őszén 24 asszisztenst állítottunk munkába, s a gyógyszerész és középkáder továbbképzés igen aktív. Az újrendszerű. kétéves asszisztensképzön idén már 62 fiatal vizsgázik, tehát az utánpót­lás is biztosított. — MILYENEK A LEHETŐSÉ­GEK A JÖVŐBEN? — Elsősorban említem, hogy júliusban újabb 15 gyógyszerészt kapunk. Egy hónapon belül meg­nyílik a nyírbogán gyógyszertár és a második ötéves tervben sze­repel nyolc új gyógyszertár épü­let átadása. Ezek közül kettő olyan helyen épül, ahol eddig egyáltalán nem volt ilyen. Eb­ben az évben is több mint két­millió forintot fordítunk 9 gyógyszertár felújítására, s majd minden egységünket tatarozzuk. A gazdálkodás további javításá­val. tervszerű, szigorított költség- normák bevezetésével az a tö­rekvésünk, hogy minél többet fordíthassunk a gyógyszertárhely- zet javítására. Dolgozóink jc munkájának eredménye, hogy ez évben 19 napi átlagkeresetnek megfelelő jutalma! oszthatunk Jövőre még gyorsabban fejlődik központunk — a megyei tanác,1 vb. egészségügyi és pénzügyi osz­tályának nagymérvű segítsége 1« ezt a célt szolgálja. <k.j. Blaha Lujza Ibrányban nyal, a Kínén neresere az o sza­mukra, tartották fenn a Nemzeti Színház hátsó széksorainak je­gyeit...) A Magyar Ifjúság legutóbbi szamaban Blaha Lujza ükuno­kájához, Blaha Mártához, a Dé­ryné Színház fiatal művésznőjé­hez intéztek néhány kérdést. Eb­ből idézünk: — Első színpadi élménye? — Ibrányban tavaly előtt kis epizódszerepet játszottam. Egy év máira a „Fehér akácok”-at mutattuk be ugyanitt, s amikor színpadra léptem, felismert és megtapsolt a közönség. Apróság, de sosem fogom elfelejteni. . . (Annak idején az ibrdnyiak voltak Blaha Lujza leghűsége­sebb csodáiéi. A krónika sze­rint még pesti bemutatkozására is elkísérték a nemzet csalogá­Nem: A Zrínyi Ilona utcai sp ortszerbolt jólsifcerüll kirakata. A földekről jelentik: A li»zulöki járásban meg kezd lék a korai növényei«, vetéséi, Yencsellöu ültetik H hu 1*0 OUT át I lést a tiszaliiki Kossuth Tsz is. Minden szövetkezetben folyik ai j őszi mélyszántások simitozasa. A járás termelőszövetkezetei ápri­lis 4-ig elvetik a borsót és a mákot. j Táviratban jelentették a ven- I csellói Szabadság Termelószövel- í kezeiből, hogy március 30-an , megkezdték a csíráztatott bur­gonya ültetését. Elsőnek a szó- Uetkezetben Karaes Karoly mun­kacsapata látott az ültetéshez. 5 i hohl burgonyát már az első nap j elültettek. A munkai folyaruato- I sán végzik. | A tiszai oki1 járási tanács me­zőgazdasági osztályáról jelentet­ték, hogy a járás minden köz­ségében megkezdődött a szántó­földi munka. A Tiszadobi Tán- csics Tsz-ben 45 hold tavaszár­pái, 40 hóid mákot és 20 hold vörösherét már elvetettek. A tiszadobi Dózsa Tsz-ben 20 hold tavaszárpát, a tiszavasvári Béke [ Tsz-ben 100 ltold vörösherét, a tiszavasvári Munka Tsz-ben 10 j hold mákot és 20 hold borsót a ti- I szavasvári Haladás Tsz-ben 20 • hold mákot és 5 hold borsót ve­tettek el. Megkezdte a boróve­amelyekből percre nem szűnik a magyar nóta. meg az „oly elra­gadó szinyorina bella"... Rapszódikus interjú Riporter: — Siralmas dolog ide bejutni, sár, latyak mindenütt. Párttitkár: — Ez igaz, de az idén már megépítjük a köves- utat, amely tűzrendészet! szem­pontból is kell. Sokan a vasúton jönnek. Riporter: — Mire valók azok a fabódék itt körben? Párttitkár: Öltözők, melegedők, kedvelik az emberek. Képzelje, hogy örülnek majd annak a há­rom téglaépületnek, amelyet az jdén húzunk fel! És a telep tel­jes közművesítésének, a víz be­vezetésének! Riporter: — Hallottuk, koráb­ban jócskán volt baleset. Párttitkár: — Már csak volt. Mióta kijelöltük a balesetvédel­mi örökét, akik hetenként to­vábbképzésen vesznek részt, nagy javulás van. Sokat mondó jelek... Nehéz itt összefogni az embe- wlírt méff mnst kristályosodik kJ jelöléséi. S ma már csak kelle­metlen emlék a kesergés. — mégha bőven akad tennivaló is. Először a hármas épületben em­bereknek való mosdót képeztek ki. állványokkal, tisztálkodó sze­rekkel, s ezt rövid időn belül a legnagyobb öröm követte: átadták a munkásoknak a korszerű, vadonatúj étkezdéi, ahol négyötvenért lányok szolgál­ják fel a terített asztalra a fi­nom ételféleségeket delenként. Egyszerre 140 embernek. A konyhában nagy' a tisztaság, vil­lanytűzhelyeken főznek a szaká­csok s az ideiglenes víztorony­ból csapion jön a kristálytiszta víz. És mégsem szűnik a vajúdás. Egyesek nehezen barátkoznak az újjal: inkább kedvelik a füstölt szalonnát, az otthon tarisznyáit kenyeret, tepiertöt, mint a friss főtt ételt. Spórolnak: Dehogyis, még furcsa nekik. Akár a tele­vízió, a sakk, a dominó és a többi társasjáték, amely hiába óhajtozik igénylőkre az este felé klubbá átalakuló étkezdében: ke­vesen jönnek. Ma még kevesen, holnap talán már többen kedve­lik maid. akár a hangszórókat. A borús hangulatú riport né­hány héttel ezelőtt tele volt pa­nasszal, — jogos méltatiankodás- sal. Semmiből nem lehet várat építeni — kesergett a ri porter — miközben elsorjázta, hogy nincs anyag, rosszak a körülmények, a legelemibb szociális dolgokat is nélkülözik az ÉRDÉRT máté­szalkai telepének dolgozói. Pedig milyen nagy reményeket táplál- gattak magukban a szatmáriak: ez a mamut üzem áldás lesz az életükre. Jönnek haza, közelebb a családjukhoz az elvándoroltak, lesz munkalehetőség az ipart kedvelő járásbeliek előtt...! Jelentkezett a megmentő így volt, idézik a telepiek a rossz emléket. Csak kínlódtak: lavórokat osztottak ki, brigádon­ként ötvenet, s a dolgozók az ég alatt mosták le magukról a 'napi szennyet; étkezde hiányá- ' ban a farónkökön. félreeső zu- |gokban ebédeltek, szárazai; a be­járók a füstös állomási váróte- 1 rémben lesték a vonatok indu- | lását. , De a múlt őszön jelentkezet* a »megmentő, a központ, s bár a 1 telep papíron csak januárban ke- * rült hozzájuk, megkezdték a mé- i réseket, az épületek helyének ki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents