Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-30 / 100. szám
A politikai munka és a zárszámadás Munkában a szocialista brigád vetóagyba a korábbihoz képest 3—4 ezerrel több tő kukoricát ültetni holdanként egy adott termelőszövetkezetben. A nagyobb kukoricahozam fontos feltételét sikerült így biztosítani. Csakhogy: ha A TŐSZÁMNÖVELÉS ELŐNYÉT nem magyarázzuk meg a tagságnak, a számításba hiba csúszhat. A régihez szokott tsz-tag ugyanis, ha meglátja a sűrűn kelt kukoricát, eszébe jut mindjárt, amit még nagyapáinktól halottunk, hogy „ritka kukorica szép cső tengeri”. Ha pedig ezt a szemléletet nem győzzük le nála, akkor a kapálás után megnézhetjük, hogy ml marad a szép sűrű sorokból. Menjünk csak tovább az összefüggések láncolatán: nagyon jól megmagyaráztuk szövetkező.i tagtársunknak a tőszámnövelés előnyét és feltételeit. Ez önmagában is szép eredmény. Igen ám, de ha rémhírek, vagy egy-egy nemzetközi feszültség félremagyarázásának a hatása ellen nem Icüzdünk hatásos, igaz politikai érvekkel, akkor könnyen lehet, hogy termelési agitációnk is kárba vész, mei\t a megtévesztett tsz-tag esetleg ki sem megy a kukoricaföldre. Az emberek gondolkodásmódja tehát rengeteg szállal kapcsolódik a termeléshez, a gazdálkodáshoz, s pártszervezeteink politikai munkája akkor hatásos, ha minderre kiterjed. Különösen fontos azonban a leglényegesebb kérdéseket előtér- j be helyezni. Termelőszövetkezeti mozgalmunkban ma már sokszo- j rosan bebizonyított fény, hogy az | anyagi ösztönzés fokozása gyor- | san és jelentős mértékben kihat a termelés növelésére. Az ösztönző jövedelemosztási, premizálási módok örvendetesen el is terjedtek. MEREVSÉGGEL ÉS ELLENÁLLÁSSAL azonban még elég gyakran találkozunk. Sajnos, egyes tsz-vezetők, sőt járási vezetők is a premizálást — teljesen indokolatlanul — nem tartják összeegyeztethetőnek a szocialista (elosztási elvekkel. ! Mások azt mondják: a premizá- : lás csökkenti a munkaegységek j értékét. Pártszervezeteink min- : denekelőtt a gyakorlat, a példák tényeivel győzzék le ezeket a í i helytelen nézeteket. Talán a legfelelősségteljesebb és legkörültekintőbb munkát 1 igényli pártszervezeteinktől a sző- ! vetkezeti vezetés támogatása. A választott vezetők tekintélyének erősítése, vezetési elveik, irányítási módszereik figyelemmel ki- , sérése és segítő bírálata, emberi magatartásuk szocialista vonásainak fejlesztése — elsőrendű . pártfeladat. Ha a termelés és a politikai munka eleven kölcsön- ; hatását mind a pártvezetőség, , ! mind a választott szövetkezeti ■ I vezetés megérti, helyesen fogja • j fel, akkor együttműködésük is j eredményes, hatásos. Fehér János A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságnál dolgozik Golenyák János szocialista szerelő brigádja. Képünk: a brigádot munkaközben ábrázolja. (Színhely: szépen berendezett iroda a nyíregyházi gépjavítóban. Szereplők: Cselovszki Laci bácsi, egy József Attila-kötet, a riporter.) József Attila: ,,A munkabér a munkaerő ára, cincog, zsebünkben, úgy megyünk haza.” Laci bácsi: (határozottan) Így volt, kérem. Én előmunkás voltam a Méjerszkynál,' 46 évvel ezelőtt, de azt a semmi pénzt nagyon ki kellett porciózni, hogy a legszükségesebbre jusson. A többiek? Koplaltak, rongyoskod- tak, kiváltképp, aki szomorúságában azt a. keveset is elitta. Riporter: Laci bácsi mégiscsak megvolt valahogy. Laci bácsi: Valahogy. (Megtörli a szemüvegét} Csak a munkám fíozi Ql íanyabokrokban El ottan r a ..szörnyű masinán“ — A cstniagep A film tekintélye sáron átgázoljon. Ez a szinte hí-! heteden elmaradottság jó tápta- j laja volt a vallási fanatizmus- j nak és az embert butító szék- I táknak. A 65 éves Duszkö r.éni életé- ben mindössze kétszer mozdult ki lakóhelyéről: egyszer még gyermekkorában, majd később; a férjével a nyíregyházi vásárra kocogott be szekéren. Ádám- , né — néhány esztendeje tör- ténf — csak hosszas rábeszélésre volt hajlandó a „szörnyű masinára”, a vonatra felülni, amikor Debrecenben dolgozó fiához indult látogatóba. Az érdeklődés A fent leirt nyomorúságos állapotnak már legfeljebb csak az emlék áll. Egészségházakat, jó vizű íúrott kutakat, postát, telefont, bő árukészlettel rendelkező földművesszövetkezeti boltot találunk minden tanyaközpontban, amelyet széles betonút köt össze a várossal, s rajta kényelmes autóbuszok szállítják az utazókat. Két, vetítőberendezéssel felszerelt művelődési autó járja fáradhatatlanul a 1-ds tanyák útjait. Az előadásokat iskolákban, vagy más alkalmas helyen tartják. És az érdeklődés? Olykor még az. állóhely is kevésnek bizonyul. Mennyi kedves, megható jele net tanúja az utazó mozi sze mélyzete. Sokszor előfordu'. hogy idős emberek, akik életű', első filmjét nézik, hangosan , adnak kifejezést cscdálkozásuk- í nak. — Hatvan esztendőt megéltem, de ilyet még nem pipál- , tam! Belebújik ez a gép a fá- í ba, a földbe, a gyökérbe — Mint jo anyát gyermekei, úgy ölelik körül Szabolcs megye székhelyét, Nyíregyházát a 30— 40 családos, apró tanyabokrok. Sűrű akácos útjaival, messze nyúló homokbuckáival kedves, elragadó képet nyújt ez a jellegzetesen nyírségi táj. A múlt A tanyabokrok lakóinak távoli vidékekről idetelepült ősei hajdanán kemény harcot vív.tak minden talpalatnyi föld meghódításáért. Minder, művelődési lehetőségtől elzárt fehér foltjai voltak ezek a bokrok a városnak. Se út. se iskola, se orvos. Az esős idők beáll távat nem akadt ember, aki a feneketlen l jabb 250 vagon meluss Termelőszövetkezetek a szükség takarmányok pácolásáért Az utóbbi napokban beköszöntött nyarias meleg sem tudja pótolni a megkésett tavasz mulasztásait: legalább 3—4 héttel elto- 1 odaát, a zoldtasarmányozási idény kezdete. A Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási szakemberei fokozott takarékosságra, a rendelkezésre álló készletek szakszerű felhasználására intik a gazdákat és a gazdaságok veaeifiit, nehogy a aöldtakarmá- nyoaatíi idény kezdete előtt le- romdQan az áOafcSUnmány. Hang- eCüyoaaUBO fieühívjtac a figyelmet a szataaíéSélc továbbá a törek tm egyéb hUBndékfakarmá n yok A KOKSZ ÁG $ melasszal történő pácolására, amelyekkel az állatállományt átsegíthetik a 'legnehezebb heteken. Amíg nem feltétlenül szükséges, egyelőre ne kezdjék meg a legeltetést, egyrészt mert a zsenge fű korai legeltetése nem gazdaságos, és a legelőt a tipra- tással tönkretehetik, másrészt a fűrekapott jószág már nem szívesen fogyasztja a gyengébb minőségű teleltető takarmányt. Az állatállomány veszteségmentes átteleltetésére eddig több mint 600 vagon cukorgyári melaszt adtak át a termelőszövetkezeteknek. Ebből 250 vagonnyit a legutóbbi napokban kaptak a közö6 gazdaságok. hallatszott a sorokból egy alkalommal. amikor a gyümölcsfaápolásról vetítettek. A film hatása itt sokkal nagyobb, mint az efélékhez hozzászokott városi emberek között. Nagy becsülete van az életszerű mozgóképnek. Senki sem kételkedne a látott történet igazában', a film még hetek múltán is foglalkoztatja a látogatókat. Könyvtár, társalgó A mozi férkőzött legelőször az emberek szívéhez. Előbb csalt kíváncsiságból, ,,c^jdáf’ látni mentek, de az első látogatás után már maga a film lett a vonzó. Sok dolgozó paraszt a filmet megismerve az újság, a könyv, sőt a színház iránt is érdeklődni kezdett. Ma már valóságos tanulási láz van. Esztendőről esztendőre növeltszik az esti iskolások száma. minden tanyabokorban szakkörök működnek 30—40 hallgatóval. A nagy ólom megvalósul: a tanyai emberek segítségével állandó könyvtár, mozi. társalgó várja néhány év múltán mindenütt a tanulni, szórakozni vágyókat. Kecskovszky József tellett, engem még egy köszönés »el se illettek. József Attila: „Ké. deci frücs ;sel becsüljük magunk’.” Laci bácsi: Azzal is csak un nepnapon. Ha enni akartunk' hogy legyen erőnk, nem fröcs- csozhettünk. József Attila: „S hazánk határát penész jelzi körben a málló falon; nedves a lakás«/' Laci bácsi: Nem győztünk hur- colkodni, egyik lyukból a másikba. végül anyósomnál, nádi'e- dél alá húzódtunk. Riporter: (Már tudja. Laci bácsi hallani sem altar a nyugdíjazásról: friss, egészséges, mintha nem 50 munkásév szállt volna el felette.) Mondják, csak a haja őszül... Laci bácsi: (kedélyesen) Túl a hatvanon, ez így van rendjén. S ha a gond lopta el a színét, nem sajnálom. Különösen mostanában éri meg. Riporter: Úgy tudjuk, megmaradt egyszerű esalergályosnak. Laci bácsi: (iarcsálóan) Nekem így a jó. Bejönni mindennap. dolgozni szépen, , figyelmesen, ahogy elvárják. József Attila: (komolyan figyel, tekintetén kíváncsiság: ez az a munkásság?) Laci bácsi: Jövök reggel, előre köszön az igazgató. A műhelyben olyan szépen Laci-bácsiznaK. Már 11 éve ugyanitt, a TMK- ban. Jólesik, hogy azt mondják, nézze Laci bácsi, ez babrás munka, magának szántuk. Bánni a milliméterekkel... Tiszteséges a juttatás is, kétezer havonta. Riporter: De nagy a csaiad! Laci bácsi: A nagyobbik lányom már asszony. Pali és Laci nősök, egyik sofőr, másik kárpitos. Gyuri és a kis Ági van velünk, ők is keresnek. Hej, micsoda gyönyörűség az nekem, ha évente néhányszor együtt, látom őket, meg a hat unokát! Az új, háromszobás, frontos házamban, amit a nádfedeles helyett építettem tavaly a Sarkantyú utcán. Megér vagy 120 ezret, kérem. Ezt már nem kell restellni. József Attila: (elégedetten) ..A történelem futószalagára szerelve ingyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szeg- ú az Ember vörös csillagát!” Cselovszki' László esztergályos csillaga már fenn tündököl. Angyal Sándor AHíTífif dolgoznak, amíjüj mindenütt lesz járda Társadalmi munka Ököritón Társadalmi munkában építik a járdát Ököritón. A munkát már a múlt évben megkezdték, és mindaddig folytatják, amíg a község minden jelentősebb utca4é k* . v jóban nem lesz járda. A községnek csak a hozzávaló építő anyag kerül pénzbe, a munka nem. Az eddig végzett társadalma munka értéke meghaladja a 100 ezer forintot Mennyivel becsüljük magunk’? Item új dolog, hogy végső so- \ yttn a tsz pántszervezete, a kom- í pnunísták politikai munkája is i i EGYÜTT VIZSGÁZIK 1 A gazdasági vezettessél, c 1 • a pártszervezet ereje, hatása a (közös gazdaság megszilárdulásé- • Val, a tagság jövedelmének alakulásával is nagyon pontosan i mérhető. Bebizonyosodott ez az- , zal is, hogy a zárszámadási ered- j menyek mind az erősebb, mind a gyengébb tenmelőszövefckeae- ' ■tökben hasonlóak voltak a poli- 1 tikai munka színvonalához. : A további fejlődés nagyon lé- • ryeges feltétele, hogy a terme- ( lés és a politikai munka közötti szoros kölcsönhatást minden párt- 1 tagunk világosan értse, helyes ; következtetést vonjon le belőle, és annak megfelelően cseleked- , jék. Időszerű ez azért is, mert előttünk állnak a nagy mezőgaz- dssági dologidők s ilyenkor élénken, szemmel láthatóan mutatkozik meg a hatása annak, hogy ;ki hogyan gondolkozik, azaz: ki hogyan fogja meg a dolog végét. Ezt a kölcsönhatást pagyon komolyan kell vennünk, mert még a kommunisták közül is sokan hajlamosak arra, hogy a termelés tényezői alatt KIZÁRÓLAG A TRAKTORT, « vetőmagot, az időjárás, a talajerőt stb-t értsék, tehát hogy min- idenekelőtt a termelés tárgyi feltételeivel számoljanak. A legfőbb s legbonyolultabb termelési tényezpt, az érző, gondolkodó embert gyakran csak mint „munkáéi- o - m en ny iséget” beszorítják egy-egy rubrikába: 5 traktor, 20 , ló, 10 ekekapa, 10 ember stb. i (Ám ha az említett 10 ember csak " Kmmen-ámmal végzi tennivalóját, j »vagy fele el sem megy dolgozni, ! Alikor nyomban kiderül, hogy a jtraktor is, a ló is, az ekekapa Ss, de még a jó időjárás is azon- j-nai megszűnik hatásos termelési fényezőiként szerepelni. (A jó eső ‘ »egyformán növeli a hasznos növényt is meg a gyomot is.) Érdemes elemezniük pártszervezeteinknek, hogy a termelés, ka gazdálkodás és a poltikai raun- tka kölcsönhatásán belül az összefüggések milyen következetesen, [láncszerűen kapcsolódnak egyóráshoz, A termelőszövetkezeti jpártszcrvezetnek például egyik fő feladata, hogy helyes elvi határozatokkal és jó konkrét gyakorlati javaslatokkal segítse a szövetkezet szakembereit, választott vezetőit a legmegfelelőbb terme- 'Vésd eljárások alkalmazásában, a legcélszerűbb intézkedések meghozatalában. (Anélkül természetesen, hogy azok hatáskörét csorbítaná.) Mondjuk: sikerül is jó mélyszántásba, mintaszerű
