Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
Vi lóg proletárjai illett áftfilu 4, hazánk fe tszab a ifu Iá kának na(m nemzeti ünnepe! m, ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Ara: 70 fillér 1962. Április 4. szerda Legnagyobb nemzeti ünnepünk Irta: bekszi István, a megyei tanács vb. elnöke Z7) annak történelmi dátumok, ünnepnapok, amelyeknek ténye lakul az idő múltával. Április 4-e nem ilyen ünnepnap. A diadalmasan előrenyomuló Szovjet Hadsereg 17 éve ezen a napon űzte ki hazánk földjéről b náci megszállókat és leverte népünk kezéről az idegen elnyomók és a Horthy-fas-izmus bilincseit. Az ellenforradalmi 25 év annyi kinszevedése és sötét éjszakája után kisütött a nap hazánk felett. És most, ahogy telnek az évek, ahogy épül új, szocialista hazánk és szépül, gazdagodik népünk élete, úgy válik mind világosabbá népünk szívében és gondolatvilágában április 4 történelmi jelentősége, úgy világit mind fényesebben és mind messzebbre e nap emléke. Április 4 legnagyobb nemzeti ünnepünk. Olyan vörösbetűs ünnep, antely egy nép szabadságát, függetlenségét es békéjét teremtette meg. amely gyökeresen megváltoztatja az egész ország életét, lehetővé tette az évszázados elmaradottság megszüntetését, utat nyitott a népi demokrácia, a munkáshatalom és a szocializmus megteremtéséhez. Ez évben április 4-ét olyan időben ünnepeljük, amikor a szocializmus és a béke erői világszerte viharos gyorsasággal törnek előre, új és új győzelmeket aratnak. A szovjet tudomány és technika eredményei szinte naponta új bizonyságát szolgálják nemcsak a Szovjetunió lenyűgöző erejének, hanem a szocialista rendszer fölényének is. A szocializmus és kapitalizmus közötti nagy világversenyben, a bekéért való hatéban nekünk, magyaroknak is legsajátabb érdekünk a szocializmus győzelme. 'Tiszánk dolgozói az elmúlt </U 17 esztendő alatt sokat tettek e cél eléréséért. Átalakult, döntően megváltozott a harcok eredményeként a magyar ipar, a mezőgazdaság, ezzel együtt egész társadalmunk is. Az 1956-os ellenforradalmi lázadás sem tudta megtörni dolgozó népünk akaratát, lelkesedéséi. Sőt, népünk azóta kétszeresen érzi: mit jelent április 4-e, mit jelent a Szovjetunió barátsága. Mert akkor sötét erők fenyegették hazánk szabadságát, a néphatalmal. mindazt, amit április 4. számunkra jelent. Az ellenforradalmi lázadás óta eltelt öt év alatt újabb nagy eredményeket értünk el. Annyi megpróbáltatás es nehéz harc után újra erős a munkáshatalom, a pért egységes és jobban összeforrott a dolgozó néppel, mint valaha. Ilyen körülmények között harcolunk azért, hogy teljesen befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítsuk hazánkban az új társadalmi rend építését. Szabolcs-Szatmár megye lakos- ságia nagy nászt vállal a feladatok végrehajtásának munkájából. Megyénk népét az eddig elért eredményeken túl a perspektíva, mind szebbé formálódó életünk biztos tudata lelkesíti. Tudjuk, hogy hasonlóan a felszabadulás óta eltelt esztendőkhöz, a jövőben is nagy lépésekkel mohé- tünk előre céljaink megvalósulása felé. Tulajdonképpen az óeszten- do utolsó napja a számadás és számvetés ide- je. I>e mi már úgy vagyunk ezzel hosszú évek óta, hogy a felszabadulás minden évfordulóján szambavesszük addigi eredményeinket és azt latolgatjuk: milyen feladatok állnak még előttünk. Az előbbiekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az utóbbi évek során döntő fontosságú lépést tettünk előre. átszerveztük megyénk mező- gazdaságát, sok új üzemet építettünk és korszerűsítettünk, ezáltal csupán 1957-től mintegy háromezerrel nőtt a megyében foglalkoztatott ipari munkások száma. Jelentős siketeket értünk el kulturális és egészségügyi területen is. Mezőgazdaságunk átszervezése új lehetőségeket tárt fel és mi igyekeztünk kihasználni azokat. 1961-ben már 280 millió forintot fordítottunk termelőszövetkezeteink beruházására, tavaly 160, idén újabb 170 szakembert bírtunk meg a közös gazdaságok megsegítésével. A szocialista mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket misem bizonyítja jobban, mint az alábbi néhány adat: az átszervezést követő első esztendőben — bár az időjárás ember- emlékezet óta nem volt ilyen kedvezőtlen — megyénk gazdaságai 3500 vagonnal több iáit almát, 600 vagonnal több napraforgót és 5 millióval több tojást adtak a népgazdaságnak, mint az átszervezés előtti esztendő során. Két évvel ezelőtt még csupán 7 vagon baromfihúst termeltek megyénkben. Tavaly már 36-ot, idén pedig 107 vagon vágott oaromiit adunk az országnak, ugyanakkor 20 ezerrel növeljük a hízó sertések számát. Ebben az évben 443 erőgépet vásárolnak meg tenne- lőszövetkezeteink, de nagy gondot fordítunk a gépállomások és állami gazdaságok további gépesítésére is. í ~7~ őleg az elmúlt öt év alatt ' ^'korszerűsítettük megyénk üzemeinek jó részét. Létrehoztuk a nagyüzemi cipőipart, faipart, nagy beruházásokat eszközöltünk 3.3 élelmiszeriparban és építőiparban. Jelentős eredményként említjük, hogy egyre inkább gyökeret ver iparunkban a munkaverseny új vonása a szocialista brigádmozgalom, amelyben a munkások önkénles feladatként vállalták, hogy kommunista raóTIZENHÉT ÉVESEK dón élnek és dolgoznak. E tetl- rekészség egyik szép példája, hogy megnőtt az ipari dolgozók alkotó kedve. Az elmúlt év 9. hónapjában 535 újítással tették ésszerűbbé és olcsóbbá a termést. A felszabadulás előtt az anal- labétizmus és a magyar népbetegség, a tbc megyéje voltunk. A minimálisnál is kevesebb volt iskolai tantermeink száma, teljesen hiányoztak a művelődés legelemibb feltételei. Azóta 180 művelődési otthont hoztak létre községeinkben állami és társadalmi erőből, újjáépítették a nyíregyházi színházat és a dolgozok gyermekei előtt megnyíltak az áJte’ános isko'ák. középiskolák. felsőoktatási intézmények kapni, dj gimnáziumokat építettünk Vásárosnaményban. Mátészalkán. kihelyezett technikumi osztályokat nyitottunk sok nagyobb községben is, hogy közelebb vigyük-a tudás lehetőségét a-z egyszerű emberekhez. Többezer dolgozó vegzá napi munkája mellett a gimnáziumokát és technikumokat, és sokszáz azoknak a száma, akik levele:- hallgatói az egyetemeknek, iw.sxvolaknak. Két új felsó- oktatási intézményt hoztunk létre Nyíregyházán és sokszaz tanteremmel bővítettük megyénk iskolahálózatát. Már csak 10 községben nincs mozivetítés, a lei- szabadulás előtt összesen ennyiben volt. Könyvtálainkban 63 ezer olvaso műveli magát rendszeresen. A felszabadulás utáni években 667 új gyógyintézeti ágyat állítottunk az egészségügy szolgálatába. Megvalósítottuk a körzeti orvosi hálózatot s ma már 161 orvosi körzetünk, egész sor rendelőintézet látja el az ingyenes belegszol- gáltatást. Négy tbc gyógyintézet, három szociális otthon létesült és jelentősen bővítettük, korszerűsítettük kórházi hálózatunkat. 355 szülő- otthoni ágyunk a kórházak szülészeti osztályai mellett teljesen ellátják a biztonságos, intézeti szülés követelményeit. Az elmúlt öt év során 700 új lakást építettünk áLlami erőből Nyíregyházán és Záhonyban és sokezer a magánerőből, állami segítséggel megépült egészséges, tágas kislakások száma. Lényegében már ez év végére befejezzük a megye falvainak villamosítását, melegvízű fürdőket hoztunk létre Nyíregyházán, Mátészalkán és még több községben. em felejtjük el soha, hogy yelért sikereink a felszabadulás tényéből és abból fakadnak, hogy a szomszédos, baráti szovjet nép azóta is állandóan segíti küzdelmünket. Hazánk egész fejlődése elválaszthatatlan a Szovjetunióval való kapcsolattól. Szomszédos területeink együttműködése is azt jelenti, hogy megismerjük egymás éleiét, példát merítünk a fejlett színvonalú szovjet társadalomból,, amely már a kommunizmust építi. Eddig is sok segítséget kaptunk az élenjáró, tudományos mezőgazdasági tapasztalatokból, megismerkedtünk a legfejlettebb szovjet építőipari módszerekkel, nagyüzemeink barázdáit százával hasítják a szovjet erőgépek és a minőségi szovjet vetőmagvak jelentős szerepet kapnak terelés- eredmény emk fokozásában. Gazdaságunkban forradalmi változások következtek be. Olyanok, hogy már létrejött ugyan a szocialista keret, de a nagyüzemi tapasztalatok még hiányoz- nak. Pedig távlati célunk, hogy a megye szinte az ország gyü- mölcvs- és zöldséges kertje legyen. Ez irányban fejlődik to- vább iparunk és kultúránk, egészségügyünk egyaránt. 1965-ig több, mint 34 ezer hold üzemi gyümölcsöst kell telepítenünk és 26 ezer holdon kell zöldséget termelni Szabolcs-Szatmárban. Nyíregyházán megépül a nagykapacitású alma tároló, az ország egyik legkorszerűbb konzervgyára, a húsipar és sütőipar jelentős bővítésére kerül sor. Több új üzem épül Nyíregyházán, Nyíbátorban, Mátészalkán, Komoron, és a még régi módszerrel dölgozo üzemek rekonstrukcióját is megvalósítjuk. Második ötéves tervünk kulturális feladatai között több új gimnázium, technikum megnyitása, az iskolákban a politechnikai oktatás színvonalának emelése szerepel es jelentős fejlődést ér meg egész kulturális életünk, öt év alatt ezer uj gyógyintézeti ágyat hozunk létre Fehérgyarmaton, Nyáregyházán, Vásárosnaményban és Kisvárdán. Nyíregyházán 300 agyas tbc szanatórium, 140 férőhelyes anyás csecsemőotthon, 200 férőhelyes szociális otthon és új SZTK Alközpont épül 1965-ig. Az orvosi körzetek számát is jelentősen növeljük, öt öv alatt 1340 új lakást adunk át a megyében, megoldjuk Nyíregyháza közművesítését, 123 új autóbuszt állítunk a lakosság szolgálatába és 420 km hosszúságú utat korszerűsítünk. • • /// inepi számvetésünk adatai VC biztatók. Bebizonyosodott nálunk is: ahogy a kapitalizmus gúzsba kötötte, úgy a szocializmus felszabadította és megsokszorozta munkásosztályunk, népünk alkotó erejét, meggyorsította társadalmi fejlődésünket. Ügy érezzük, el kell ezen a mai ünnepnapon azt is mondani: építő munkánkban továbbra is támaszkodunk idősebb testvérünk baráti segítségére, amely ugyan kétoldalú. de elsősorban nekünk, a fiatalabb testvérnek' adott és ad mérhetetlen sokat, hogy céljaink kivétel nélkül megvalósuljanak, s hogy az SZKP XXII. kongresz- szusának páratlan jelentőségű útmutatását követve felépüljön a boldog, szocialista Magyarország,
