Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
Az er tani egyezmény eszköz a forradalom céljainak! megvalósításához — hangoztatja az Algériai kommunista Párt népek és a szocialista országok ellen irányuló agresszív céljait szolgálják és egy világháború esetén halálos veszélyt jelenthetnek az algériai népre. A l'rancia kormány megőrizte az általa képviselt tőkés monopóliumok gazdasági pozícióit, különösen Algéria természeti kincseinek kiaknázásában. A francia kiváltságok nehézségeket gördítenek az Algéria szempont jából életi'ontosságú földreform Útjába. A francia imperialistái nem adták fel szándékukat hogy az európai kisebbséget, po litikai nyomás gyakorlására hasz nálják íel a szabad Algériában Ezek a megkötöttségek fékezit Algéria független politikai él gazdasági fejlődését, nem sza bad őket szem elől téveszteni mert ez a tömegek lefe«vVerzé sét jelentené — hangé- ia a; Algériai Kommunista Párt. Az eviani egyezményben a: algériai kommunisták eszköz Párizs, (MTI): Az Algériai Kommunista Part Algírban közzétette az cviani egyezménnyel kapcsolatos állásfoglalását. Ebben elemzi a jelenlegi helyzetet és megjelöli a párt feladatait. Az Algériai Kommunista Párt az algériai nép győzelmeként, az imperialisták vereségeként értékeli az eviani egyezményt, amely hivatalosan is elismeri a felszabadulási mozgalom alapvető követeléseit: Algéria függetlenségét, népének és területének egységét. Az Algériai Kommunista Párt ugyanakkor aláhÚ2íza: a megállapodás az adott körülmények között csak kompromisszumot ered- ményezhetett. Nem elégíti ki azonnal az algériai nép valamennyi követelését. Franciaország Algéria területén támasz- pontokat tart fenn, amelyek a francia imperializmusnak és NATO-partnereinek az afrikai Provokációs hadgyakorlat \ v liga Í-Bei’1 tűben Boriin. Kedden hajnalban riadóztatták a Nyugat-Berlint megszálló amerikai, angol és francia csapatok mintegy tízezer emberét. Három amerikai harci egység, három angol gyalogsági zászlóalj és egy francia, dandár részvételével, valamint páncclkocsik és tankok bevonásával a nyugati megszálló csapatok provokációs hadgyakor- '«W kezdtek, Hivatalos közlemény szerint a hadgyakorlat célja a szövetséges csapatok mozgóképességének és a különböző helyzetekhez való alkalmazkoda- si képességének kiértékelése volt. Egyidejűleg az amerikai hadsereg egy szakasz gyalogságot indított el, nyilvanvalóan provokatív célzattal, a Nyugat- Németországba vezető, — a Német Demokratikus Köztársaság területén áthaladó — autóúton. látnak, amely ma az OAS letö-, rését, a béke biztosítását, az önrendelkezési jog érvényesítését,1 az Algériai Köztársaság demok-] ratikus intézményednek megala-| pozását, holnap a függetlenségi tökéletesítését szolgálja. Az Algériai Kommunista Párt, nyilatkozata hangoztatja, a nem-i zetközi helyzetben, amelyet a1 szocialista tábor és a nemzeti] felszabadító mozgalmak közötti) természetes szövetség, a békéi erőinek növekedése jellemez, i semmi sem akadályozhatja meg, az algériai forradalmat demok-i ratikus, szociális és gazdasági cé- jainak elérésében, ha az új algériai kormány belpolitikájában] a nemzeti és haladó erők egysé-l gére. külpolitikájában pedig az1 imperializmusellenes, békés* erőkre, a szocialista táborra fog, támaszkodni. Az Algériai Kommunista Párt, a közvetlen feladatokat az ideig-1 lenes végrehajtó szerv tényleges] működésének azonnali megkez-] désében és az OAS elleni erélyes< harcban jelöli meg. Szükséges hangoztatja a nyilatkozat - hogy a fasiszták elleni harcban] a nemzeti felszabadító hadsereg, is részt vegyen. Az algériai kommunisták to-] ■Amogatják az FLN1 képviselőinek hazafias politikád ját, az ideiglenes végrehajtó* Szervet és az Algériai Köztársa-' ság ideiglenes kormányát. Az, Algériai Kommunista Párt ai nemzeti erők maradéktalan egy-* ségére szólítja fel az algériai] hazafiakat. tunt el Rómából Sistino Relayu atya ? Sistino Pelaya atya a mifonlak rendjének Calabria tartományi főnöke, 47 éves olasz pap, A közelmúltban dél-olaszországi állomáshelyéről néhány napi tartózkodásra Rómába érkezett. Ezekben a napokban igen sok vendége volt n, máskor valóban „szerzetesi magányban’’ élő atyának, Rendtársai, ismerősei, magas egyházi személyiségek szinte egymásnál: adták a kilincset. Azután vége szakadt a vendég járásnál:, és Sintina atya eltűnt. Vajon miért tűnt el a minorita tartományi főnök? Talán nem érezte biztonságban magát? Valamilyen törvénybe ütköző cselekedetet követett el, mint a Messi- nában perbe fogott mazzarinoi szerzetesek? Nem: Ö könyvet írt és jelentetett meg. És éppen itt kezdődik a baj. Sistino atya nem akármilyen könyvet irt, hanem olyant, amilyen éppen a magas egyházi hatóságok ellenérzését váltotta ki. Don Sistino Pelaya ugyanis azokkal a szembetűnő visszásságokkal foglalkozik, amelyeket észre kell venni az egyház tevékenységében. Tudni kell ehhez, hogy az idén lesz a katolikus egyház egyetemes zsinatja. Egyházon belül olyan ez, mint egy világméretű csúcstalálkozó. A társadalmi rendek megváltozása, a szocializmus világrendszerré válása, a gyarmatok fokozatos megszűnése — mind-mind hatással van a katolikus egyház életére, az egyszerű hivök gondolkodásmódjára és az egyház politikájára. Nos, Sistino atya éppen ezért úgy gondolta, hogy az őt foglalkoztató gondolatok nyilvánosságra hozása most a legcélszerűbb, a zsinat előestéjén. Ezért jelentette meg KELET-MAGYAKORSZÁG 2 könyvét, amelynek címe: „1 preti sono uomini”. Magyarul úgy lehetne ezt visszaadni, hogy: A papok is csak emberek. Könyve lényegében újabb bizonyítéka annak, hogy a katolikus egyházon belül erősödik a modernizálást követelő irányzat, ettől pedig a Vatikán fél, akár a fűztől. A legnagyobb egyházi kö- i rök aggodalma és dühe nem vé- \ letlen. A reformokat, változlatá- i sokat kívánó egyházi személyiségek ugyanis olyan évezredes problémákat boncolgatnak, mint a papok kötelező nőtlensége, vagy a püspökök tévedhetetlensége egyházi dolgokban. Kárhoztatják az egyházi hierarchia nepotizmusát — azt, hogy a különböző egyházi méltóságok szinte nemzedékről nemzedékre öröklődnek egyes családokban. — Elítélendőnek tartják továbbá. hogy az egyház tevékenyen beavatkozik a napi politikába — méghozzá a hatalmon lévők oldalán, a nép- tömegek ellen. És összeférhetetlennek tartják az egyház lelki- piktorkodásával a gazdagsági életben való aktív részvételt: a kapitalista vállakózást. Don Sistino Pelaya könyve is ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Főszereplője egy bizonyos Franco atya, aki cgyesszám első személyben beszél az öt és az olasz papokat foglalkoztató problémákról. Nem nehéz észrevenni, hogy a könyv főhőse maga Sistino atya, aki hosszú évek töprengéseinek és kiábrándító tapasztalatainak a foglalatát adja e müvével. A könyv alapgondolata, amit a cím is kifejez: a papok is csak emberek, tehát az egyháznak úgy kell megreformálnia saját belső rendjét, hogy az megfeleljen az emberi normáknak. Szent Palra1 hivatkozva javasolja a papi nőt- lenség feloldását, mondván: „Aki, még egy kis családot sem tud' kormányozni, hogyan lehet attól' elvárni, hogy gondját viselje' Krisztus egyházának”. Ugyancsak, szükségesnek tartja a válás en-i gedélyezését. A társadalom nem1 tekinthet el attól, hogy megengedje tagjainak a háza stár suklól ] való elkülönülést.’’ A szerzőnek « politizáló | egyházi körökről ez a véleménye: j „Manapság túlságosan beleavatí kozík a nemzeti közéletbe, a tele- \ vísiós műsoroktól kezdve a filI mek és színművek előzetes cen- ] zurázásaig, a sportrendezcények- í tői a. nemzetközi kapcsolatokig, \ a kis faluk közigazgatási harcá- 1 lói a képviselők kiválasztásába 1 való beavatkozásig. És mindez a I nép szabadságának, intelligenciá- j jártak megsértése, egy fatális té- ! védés, amely mindennap gyűlö- j lettel vesz körül bennünket, és I elidegeníti tőlünk számtalan hívő I lelkét, akik nem úgy gondolkoz- ] nak, mint a Vatikán zárt kö- i rei...” Don Sistino Pelaya római Iá- \ togatói azzal a céllal keresték j fel a minorita atyát, hogy lebe- szeljék könyve megjelentetéséről. I De sem a szerző, sem a kiadó nem volt hajlandó lemondani a j könyv forgalombahozásáról. Sis| tinó atya könyve így hát megje- I lent — az egyházi hatóságok jóváhagyását jelző, cenzori „imp- ■ rimatur” nélkül. Ez a magyarázata annak, hogy Sistino atyának önkéntes száműzetésbe kellett mennie „felforgató” gondolatai miatt... i Todcro Frigyes Az utóbbi időben az Argentínában lezajlott, események a* amreikai kontinens legdélibb részén fekvő országra terelték a figyelmet. Közel 2,3 millió km-'-nyi területével és 21 millió lakosával Argentina, Brazília után a legnagyobb területű és a legnagyobb lélekszámú állam Déi-Amerikában. Az Argentin Köztársaság szövetségi állam, a szövetségi részek az un. tartományok (22 tartomány), továbbá 1 nem közigagatási önállósággal rendelkező terület (Tüzföid) és a főváros kerülete. Több é\sza zadon keresztül Spanyolország gyarmata volt. A XIX. század első negyedében vívta ki függetlenségét. Az1 állattenyésztő és gabonatermő nagybirtokok kiépítésével egyidejűleg az indián őslakosságot jóformán teljesen kiirtották. Jelenleg Argentína Latin-Amerikának „legeurópaibb" eredetű országa. A lakosság 97° „-a spanyol és olasz származású. Mintegy félmillió mesztic mellett csupán 10 ezer indián él mar, főleg az. ország északnyugat i részén. A gyorsan iparosodó Argentína Latin-Amerikának gazdaságilag legféjletebb országa, bár legfontosabb exportcikkei a növénytermesztésből és állattenyésztésből származnak, Argentína ugyanis világviszonylatban is jelentős búza, kukorica, napraforgó és lenmag termelő és exportáló ország. A nagyüzemi mezőgazdaság mellett Közép-Aigentina pampáin főleg Buenos Aires és La Pampa tartományok területén 45 millió szarvasmarhát, Dél-Argentinában a Rio Negro, Chubut és Santa Cruz tartományokban, azaz Patagónia területén pedig 45 millió juhot tenyésztenek. Állattenyésztésére alapozva Argentina igen nagyjelentőségű hús- és gyapjú exportáló ország is. Argentína jelenleg a szabad tőkeimport gazdaságpolitikáját folytató ország. Gazdasági életére ezért jelenleg erősen rányomja bélyegét a külföldi, különösen az amerikai tőkétől való függés. E gazdasaga függés az ország politikai életére is kihat 1955 óta midőn a hadsereg megdöntötte Peron argentin elnöknek a forradalmi munkásmozgalommal szembenálló, de egyúttal antiimperialista diktatúráját, napirenden vannak a perometa párt megmozdulásai és egyúttal az argentin tömegek harca 1» a kút- és belpolitikáiig reakciós irányban eltolódó kormány politikája ellen. A tömegharc megnyilvánulása volt a közelmúltban lezajlott választás, midőn a néptömegek segítségével több tartományban a peronista párt- szerezte meg a szavazatok többségét. Mint ismeretes, Argentina volt elnöke, Frondizi, a had- sereg reakciós erőinek nyomására a március 13-i vaiaasűfások eredményét semmisnek nyilvánította és több tartományban (térképünkön pontozva) katonai diktatúrát vezetett be. Azóta a fegyveres erők az egész országban átvették a hatalmat
