Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

„Az Egyetem az Iparért“■ Jubiláló ÍN yíregyháza nagyszerű tervei Bíró László elvtárs, a városi tanács vb. elnöke nyilatkozata a közmű vetítésről, a lakáshelyzetről, az iparosodásról, a művelődésről r n ^ f • •• rr • r rr i es Jsosto jovojerol Várossá alakulásának százhu- | szonöt éves jubileumára készül í ebben az évben Nyíregyháza, a Nyírség 58 000 lakosú politikai, gazdasági és kulturális köz­pontja. fl múlt: telekspekulációk Fiatal a város, jellege sem i mindenütt városias még, hiszen I lakóházainak háromnegyedrésze j a legutóbbi népszámlálás adatai szerint vályogból épült, a szét- : szórt tanyavilág pedig a régi. tervszerűtlen fejlesztési politi­ka eredménye. Ez. s a város egykori vezetőinek nem kevés telekspekulációs manővere hoz­ta magával, hogy például vá­rosnegyeddé épülhetett a mély, talajvizes, egészségtelen Bujtos. ugyanakkor a déli és nyugati egészséges városrészeken nem ] építhettek lakásokat. Jelentős fejlődésre csak a fel- ' szabadulás, különösen pedig az ellenforradalom után. a párt- és a kormány helyes gazdaság- és városfejlesztési tervei nyo­mán került sor. Új mozik, televíziós művelődési házak, gimnázium Felkerestük Bíró László elv­társat, a városi tanács végrehaj­tó bizottsága elnökét, hogy vá­laszoljon: hogyan fejlődik to­vább 125 éves városunk? Elmondotta, hogy nemrégiben adták át az ország egyik legna­gyobb és legkoszerübb szabadtéri színpadát, majd a gyönyörű, új köszínházat. És nemcsak a bel­terület. a tanyavilág művelődé­se is nagyot haladt: ma már Sóstóhegyen. Felsősimán és Manda-bokorban is van művelő­dési otthon. — Az egymillió fo­rintos költséggel épülő, olvasó­szobával, könyvtárral, tv-készü- lékkel ellátott Vajda-bokori mű­velődési házat is átadjuk 1962- ben, de valamennyit így szerel­tük fel később. Távolabbi ce­tünk ilyen otthonokat létesíteni Borbányán és a Guszev-lakótele- nen is. A városi művelődési há­zat jelenleg korszerűsítjük mint­egy félmillió forintból. 1965-ig megoldódik a moziigénv: 600 személyes szélesvásznú filmszín­házat kap a belváros. — Még ez évben átadjuk az I ói. 12 tantermes Zrínyi gimná­ziumot, 8 tanteremmel bővít­etik a Vasvári gimnáziumot. 36 j általános iskolai tanteremmel, 175 óvodai férőhellyel gyarapo­dik 1965-ig a város oktatási há­lózata. Négy új orvosi körzet — 1957-től eddig több. mint tízmillió forintot fordítottunk az egészségügy megjavítására. A városnak már 14 körzeti orvo­sa van. tar.ácsuhk. által alapí­tott ösztöndíjakból jelenleg hat egyetemi hallgatót képeznek or­vosnak. Négy közülük már idén végez, jövőre tehát újabb négy orvosi ' körzőiét szervezhetünk. Így az 1960-as 4223 helyett 1965-ben 3693 lakost" kezel egy körzeti orvos Nyíregyházán. A tanyák egészségügyi ellátására is különös gondot fordítunk. Na­gyon időszerű volt a 200 ágvas tbc-kórház létesí.ősének gondo­lata. ez már épül Sóstón. 12 milliós költséggel létesül csecse­mőotthon? hozzákezdenék a 200 személyes szociális otthon alap­jainak lerakásához. 200 ággyal bővül a nyíregyházi kórház, két bölcsödét, új SZTK.-székhazat, körzeti orvosi rendelőt és gyógy­szertárat is avatunk 1965-ig. A lakáshelyzet, a foghíjak, vízmű, szennyvízcsatorna — Az ellenforradalom óta 775 új állami lakást adtunk át. s 889 • épült ez idő alatt magán­erőből. állami segítséggel. 1961- től 1965-ig 1132 új lakás épül j beruházási keretből, magánerő- < bői 400 házat hoznak tető alá. Ezenkívül a különböző szervek, • vállalatok is adnak át dolgo­zóiknak lakásokat. Sajnos, a i város legtöbb háza régi. rossz állapotban van. az igények ezért sokkal nagyobbak, mint a fejlődés eddigi üteme. Végle­ges megoldást tehát csak a 15 éves lakásfejlesztési terv végre­hajtása biztosít. A közmű hiánya nagyon meg­drágította eddig az építkezési, ezért vannak még a belváros­ban is toghíjak. A közműves!- tés egyébként régi sérelmet is megold: bár a városban 300 köz- ' kút" vari. mégis vízhiánnyal küzd a lakosság. A kótaji vízmű — amelynek munkálatai hamaro­san befejeződnek — megszünteti ezt a bajt, a nyíregyházi víz­hálózatot 1965-ig teljesen meg­építjük. Ekkorra elkészül a szennyvíz-csatornahálózat is. Az Arany János utcai I. sz. főcsa­torna már kész, a II. sz. főcsa­tornát a Rákóczi utca^-Kossuth tér—Vöröshadsereg útja nyom­vonalán építjük meg. A 118 millió forintos költséggel létesü­lő közműhálózat három év múl- va már a lakosság rendelkezé­sére .áll. 1905-ig 15 millió forintot for- dítunk útburkolásra, járdaépítés­re, korszerűsítésre, a modern városképnek megfelelően rendez­zük a piacot. A parkok terüle­tét mir.tegy 35 százalékkal nö­veljük. Minden teret felújítunk az ötéves terv éveiben. Az el­következő tíz évben lecsapoljuk a bujtosi mocsarat, helyén cser­jés. viragos városligetet hozunk létre. Közeli nagy beruházások közé tartozik a város központ­jában megépülő korszerű, ká- i das-medencés köztisztasági íür- ; dó." amelyre mintegy 11 milliót | költünk. | Ötvenmillió Sóstóra i — Sóstó eddig főként a lakos- . ság. a város erejéből épült, az utóbbi években már segített eb­A Műegyetem aulájában „Az Egyetem az Iparért” rímmel az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem szakmai bemutató kiállítása. A kiállítás két hétig marad nyitva. — A képen: Killián József építésügyi miniszterhelyettes a kiállításon. lót érdemel Tűzbe esett tüzoltószertár Tűzbe esett a tűzoltószertár öltésére fordított 180 000 forint aktalórántházán. Hogyan lehet- ?ges ez? Úgy, hogy bár..J961 ecember 27-én műszakilag is át­ették, de a mai napig sem ve- ették birtokukba a tűzoltók, nerí az építő, a Szabolcs-Szat- nár megyei Építő és Szerelő /általat nem végezte el becsüle- esen a munkát. Az épület külsejéről még most s hiányzik a nemes vakolat. A oelsó helyiségek menyezetének sgy részéről mar lehullod a va­kolat. s omlik a többi is. A tár­salgó parkettája valóságos hul­lámzóhegyként emelkedett fel, s nem tévedés, tüzréndészetileg ú kifogas alá esik az épíikezés bel­ső megoldása. A tetőzetet bizto­sító vasvázak- tartó vasainak égj részel sem kapcsolták össze, - lóg­nak a vezetékek. S mindezek mellett az a furcsa, hogy a megvizsgálás után készí­tett jegyzőkönyvben az építő vállalat a tűzoltóságot teszi fe­lelőssé a parkett felpuposodásá- ért s egyebekért, holott egyálta­lán nem is használták még. Meg­ismerkedtem e hivatalos papírból egy belső berkekben ismert szak- kifejezéssel is: hiánypótlási ha­táridő. Nos ezt május 30-ra lűz­ték ki. --De vajon - itt hiáóyok pótlásáról van szó? Koránt sem. hanem eleve rosszul végzet; munkáról. Most csak arra vagyok kiván­csi, vajon az építkezésen elron­tott munkákra, a dolgozók bé­rének kifizetésére honnan bizto­sít pénzt az építő vállalat. Egy biaios: a "180 ezer forintot' már felhasználtak, s mint a tapasz­talatok mulatják egy része el­égett. Farkas Kálmán ben a megyei tanács vb. is. Je­lenleg 3 melegvízű kútja van — vizét nagyhatású gyógyvízzé nyilvánították. A vízkiviteli be­rendezés még 1962-ben elkészülj így megduplázódik a kutak víz­hozama, azonkívül 5 új. hideg­vízű kút is rendelkezésünkre áll. Ezekkel működhet már az or­szág legkorszerűbb úszómeden­céje, bőven lesz víz a thermál-, és gyermekmedencékben is. A fürdőszezonra készül el a 3000 személyes öltözőépület. Társadal­mi úton —i az üzemek, vállala­tok, hivatalok űtján — akarjuk megépíteni hamarosan az egy­séges kabir.sort, A Sóstó teljes rendezési ter­ve is kész, kijelölték a vikend­házak, vállalati üdülők helyét. A közületek máris igényelhet­nek telket az építkezéshez, a magánosok pedig ez év végén. Legnagyobb létesítményünk, azonban a jövő évben épülő 200 ágyas turistaszálló lesz. Az egész sóstói parkterület felújításra kerül, mir.tegy 400 négyzetméterrel bővítjük a me­legházi kertészetet, amely a vi­rágok nevelésén kívül a város primörzöldséggekkel való ellátá­sával is foglalkozik majd. Azt akarjuk, hogy gyógyfür­dőnk ne csak a város, hanem az idegenforgalom igényeit is kielégítse, ezért később új gyógy kád- éh íedettfürdő építé­séhez kezdünk, éttermek és szó/ rakozóhelyek létesítését tervez­zük. Az elkövetkező ti/, év alatt a Sóstó fejlesztésére 45—50 mil­lió forintot fordítunk. 4000 új munkalehetőség — Elég nagy a munkaerőié/ lesleg városunkban: tóként a? asszonyok és a fiatalok elhelye­zése gond, A második ötéves terv nyíregyházi beruházásai je­lentős ipart ígérnek — közülük a legjelentősebb a konzervgyár építése. Más ipari létesítménye­két is kapunk, meglévő.. ipar! üzemeink korszerűsítéséről, bő­vítéséről sem feledkeznek meg, Ezek megvalósulásával mintegy •3500—4000 ember jut- állandó munkalehetőséghez — ami 'nem kis dolog. ■á A beszélgetés alapján is nyil­vánvaló. hogy Nyíregyháza fej­lődése egyre gyorsul, s néhány év alatt túl fogja szárnyalni a? elmúlt észázadét. Kopttá János 12 ezer hold tavaszi szántás 10 ezer holdon burgonya a n Yiregyttúsi járás sxiiert köteteiben A hé! folyamán a kedvező időjárás következőében meggyor­sult az időszerű munkák végzé­se a nyíregyházi járásban is. Különösen előrehaladt a tavasza vetöszántások üteme, s ezzel a legutóbbi hat nap alatt 12 ezer holdra növekedett a tavaszi ve- töszántás területe a járás szövet­kezeti birtokain. Meggyorsult a vetési munkák végzése. Napraforgóból 3200. bur­gonyából 10 ezer, cukorrépából közel 1200 hold a bevetek terü­let. Lucerna (felül és tisztán) ve­tést 1050 holdon végeztek a tsz-ek. A tavaszi takarmányga­bona vetési állás* 70, a cukorré­páé 50. a napraforgóé 60 száza­lék. Különösen jól halad a ta­vaszi munka a venesellői Sza­badság, tímári Béke es a nagy­halászt Petőfi' termelőszövetkeze­tekben. A több termést segítő fej trá­gya zás követelményének" 101 szá­zalékban tőitek eleget. Jelentő­sebb eredményi a burgonya, cu­korrépa és napraforgó vetése té­ren ének él. Az utóbbi kettő vetési tervét eddig 69, illetve 7é százalékra teljesítették. 3 KELET-MAU V AROKSZ AG \ Hgj kis figyelem, ami megszépíti az életet Egy háromfalu szobában telelt ki a tiszalöki művelődési ház igazgatója, három gyerekkel. A negyedik fal ugya'n nem a sza­badra nyílt, hanem az óvodára, s ‘szőnyegek választották el az étkező pedagógusoktól. A har­madik gyermek most négy hó­napos. Csak figyelmesség kellett volna ahhoz, hogy ezen a kritikus helyzeten segítsenek azok. akik tudtak volna segíteni. Mint aho­gyan most megszületett a dön­tés. s az egész helyiséget meg­kapta a csalad.. De hány hónap küszködés után! Péntek este a 'kenyérboltban. Nyíregyházán nagy, tömeg tola­kodott. Húsvéti kalácsok, torta­lapok fogytak volna. ha lett volna a kívánalomnak megfelelő mennyiség. Aztán hét óra után megállt két kocsi az üzlet előtt. Jött a boltvezető kétségbeesve, hiszen késő este -volt már, s nagy a tömeg. S egyszercsak a boltvezető fe­hér köpenyben felugrott a ko- ! csira. „Hogy megmentsük a bolt | becsületét!'* 1 — kiáltotta vidáman, | s kint az utcán, blokkok ellené- , ben, osztani kezdte a kocsiról a friss tortalapokat. Percek ala:t vidám kacagás vette körül a ko­csit, eltűnt a bosszús kiáltozás. Nem nagy eset. Csak egy kis ] figyelmesség. Gondolom. mégis | legalább száz embert hangolt elé- igedevtre. Száz ember mosolyáén I— hát nem volt érdemes-?! V.— Szombaton délelőtt tái’gyalta a mátészalkai járási tanács az if­júság részvételét a társadalmi munkában. Az . ideiglenes bizott­ság 9 községben vizsgálta meg a* ifjúság közös termelőmurtká- bon való helytállását. A tapasztalatok szerint egyér­telmű az a törekvés, hogy az ifjúságot a közös munkába be­vonják. A mozgósításhoz ko­moly keletet biztosit az „Ifjúság ,9 szocializmusért” mozgalom, i- - s -- . I | rnejynek ajapelvci nemcsak a KISZ-f tata lókra, hanem az egész j ifjúságra vonatkozik. A négy kö- 1 vetejmérry. vállalása közül elsőnek ."Vegyen részt valamilyen terme- | lési mozgalomban, vagy tarsa­1 dalini ’ munkaakcióban!’ komoly ! előrelépés volt az előző évekhez ‘ viszonyítva. A mozgalom keretén belül a | múlt évben 13 ifjúsági raunka- 1 csapat nyújtott segítséget a ter­melő, - építőmunkaban. Vizsgálni 9 Isöxségbeu: Helytállnak a közös munkában a fiatalok

Next

/
Thumbnails
Contents