Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-19 / 91. szám
XIX. ÉVFOLYAM 91. SZÁM Ara 50 lillér J962. APKI» ' . CSÜTÖRTÖK A mezőgazdaságban lezárult a kettős feladat szakasza Véren kedd 0r*mbwi * ★ A* alkohol vít* ★ At üzletek májtw 14 nyilvatartừ ■* Lakat alatt az apagyilko« n fő feladat a termelés gyors ütemű fejlesztése na^yalitíva \víit;j liá/.án Megyei rtagyaktíva értekezletet rendezett tegnap Nyíregyházán, a Vorosilov-laktan ya nagytermében a megyei pártbizottság és a megyei tanács. Az értekezleten megyénk párt-, tanácsi, tömeg szervezeti és gazdasági vezetői. a termelőszövetkezetek vezetői, élenjáró tagjai vitatták meg pártunk Központi Bizottságának márciusi határozatát mezőgazdasagunk helyzetéről és a további feladatokról. A nagyaktíva értekezlete n a Központi Bizottság képviseletében megjelent Orbán László elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság agitációs- és propaganda osztályának vezetője. Részt vett és az elnökségben foglalt helyet Senket András elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, Gáti József elvtárs, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, Orosz Ferenc o ívtárs. a megyei pá.*!- bizöttság titkára. Endrédi Endre elvtárs. a megyei pártbizottság titkára, valamint a megyei párt- és tanács végrehajtó bizottságok számos tagja. A mintegy 1300 résztvevő előtt Fekszi István elvtárs mondott vitaindító beszámol ót. Fekszi István elvtárs beszámol «> ja Tisztelt nagyaktíva, kedves elvtarsak! Pártunk Központi Bizottsága március 28—29-en megtárgyalta mezőgazdaságunk helyzetét és meghatározta a további feladatokat. Központi Bizottságunknak e határozata történelmi jelentőségű. Hiszen egy olyan szakasz munkáját értékelte, zárta le, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szakasza. A ; Központi Bizottság határozata megállapította, az 1958-as de- i cemberi határozatot maradékj nélkül a tervezettnél jóval ha- í marabb hajtottuk végre. Mit tartalmazott e határozat? Milyen j feladatokat, tűzött , elénk? Nem j kisebb feladatokról volt szó. mint a mezőgazdaság szocialista j átszervezéséről és az átszervezés } ideje alatt a mezőgazdasági ter- j meJés egyidejű emeléséről. Tehát kettős feladat állt előttünk. Az 58-as decemberi határozat bátor elhatározás volt a Köz- i ponti Bizottság részéről, melynek végrehajtásában nagyon sok becsületes ember kételkedett, az osztályéllenségből pedig gúnyolódást, dühöt váltott ki. Ma már, három év elteltével megállapíthatjuk, hogy Központi Bizottságunk e határozata helyes, reális volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének különleges jelentősége abban van, hogy ezzel megerősödött népi demokratikus államunk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály é& a dolgozó parasztság szövetsége. Dolgozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze, társadalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság és az értelmiség egységes, szocialista társadalommá váljék. Az önkéntesség elve — Mi tette lehetővé Központi Bizottságunk 1958-as decemberi határozatának végrehajtását? Első és elengedhetetlen feltétele a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista elveken nyugvó politikája volt. Pártunk helyesen alkalmazta azokat az elveket, amelyeknek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében érvényesülnie kell. Mindnyájan tudjuk, hogy a termelőszövetkezetek szervezése az önkéntesség lenini elvének érvényesítésével. a fokozatosság figyelembevételével céltudatos, ugyanakkor tudatos politikai felvilágosító munkával folyt. Pártunk helyesen alkalmazta a tsz-iagok személyes anyagi érdekeltségét ’ biztosító intézkedéseket: a földjáradék fizetését, a betegség- s baleset elleni biztosítás bevezetését és nem utolsósorban az öregekről való gondoskodást. Partunk célja találkozott a dolgozó parasztság érdekeivel, amikor a többtermelést szorgalmazta. A többtermésnek viszont feltétele a nagyüzemi gazdálkodás. Ezzel egyetértett dolgozó parasztságunk, mert tudta. hogy . a kisparcellás gazdálkodás kor- j látai nem adnak lehetőseget a terméshozam nagyarányú növelésében'. A Központi Bizottság mind-! ezek alapján megállapítja, a me- i zógazdaság szocialista átszervező- | sével létrejött az a szilárd alap, j amelyre építve megvalósíthatjuk i a legközelebbi években a belső j piacon a folyamatos, zavartalan j ellátást és a népgazdaságnak i szükséges méretekben növelhet- , jük a mezőgazdasági kivitelt. ‘ A mezőgazdaságnak a ter- l inelés gyors növelésével hozzá kell járulnia népünk élet- színvonalának emelkedéséhez, szocialista hazánk általános felemelkedéséhez. A belterjesség irányában Mindezeknek az. előrebocsátása után helyes, ha vtsszapillan- j tunk az 58-as decemberi határo- • zalnak arra a pontjára, amely j a mezőgazdaság szocialista át- ■ szervezését jelölte meg. Országosan a mezőgazdaság szántó-, területének 95,5 százalékán állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Megyénkben a szántóterületnek szintén 95 százalékán folyik szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Mi e nagy feladatot Központi Bizottságunk elvi útmutatásának megfelelően hajtottuk végre. A döntő átszervezés mintegy három év alatt következett be megyénkben. Igaz. van még tennivaló, hiszen mintegy 50 ezer kát. holdon tér- ' meí üszővel keeeti csoportok gaz- i dálkodnak es három egyéni közJ ségünk is van, de a községek legtöbbjében még akad néhány egyénileg dolgozó paraszt, akinek a beszervezésével a jövőben | még foglalkozni kell. Az 1958-as decemberi határo- j zatnak a termelésre vonatkozó j részét illetően meg kell áliapíta- ; ni, hogy az átszervezés három ■ esztendeje alatt mezőgazdasá- j gi termelésünk jelentősen emelkedett és a belterjesség irányába J fejlődött. Országosan az 1959— I 61-es években az előző három [ évhez képest 8,3 százalékkal nőtt | a termelés, a felvásárlás pedig 1961-ben 13,3 százalékkal haladta meg az 1958 évit. Megyénkben is hasonlóan alakúit a mezőgazdaság termelése, pedig ismeretes, hogy a három esztendőből kettő kedvezőtlen volt a mezőgazdasági termelésre. Azt is szükséges megemlíteni, hogy 1961-ben a szántóterületünknek mintegy 43 százalékán még szétszórt parcellán folyt a gazdálkodás. hiszen ekkor történt meg az átszervezés és ez a tény, a sok apró parcella rendkívül megnehezítette a termelést és a munka megszervezését. Szemes- terményből 1936—58. évek átlagában 362 ezer tonna volt a termelés. az átszervezés éveiben, 1959— 61-ben 404 ezer tonnát termettünk átlagban. 1961-ben a növények fejlődése és beérése szempontjából döntő időszakban, júniustól október végéig, mindössze 118 millimeter csapadék hullott, amá a ti»- éves átlagnak 39 százaléka. Ilyen körülmények között a mezőgazdaság a múlt évben nem tudta rpmden cjkkből teljesíteni termelési tei-vet. Elmondhatjuk, hogy az alacsonyabb technikái színvonalon gazdálkodó egyéni gazdálkodás viszonyai kozott egy hasonló aszály lényegesen súlyosabb következményekkel járt volna. Például az 1952-es kevésbé aszályos esztendőben a termelés értéke az előző évihez viszonyítva 24 százalékkal esőkként. a mezőgazdasági lakosság egy főre jutó reáljövedelme pedig 44 százalékkal Ehhez nem kell kommentár, bár sokan panaszkodnak most m. hogy nines mindenből ren(Folytatás a 2. oldalon.) i fehérgyarmati Győzhetetlen 8 rigád Tsz kertészetében gyomlálj ák a szépen fejlődő zöldhagymát Tapasztó Pálné, Piros Mihály nő és Zagárti Józsefné keze alól rövidesen ezer csomag zöldhagyma került a piacra. (Foto: Hammel 3.) Világ proletárjai egyesüljetek!
