Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

Megyei nagyaktíva Nyíregyházán flFofytaiás « 1. «Makót.) des ellátás. Ezeket az embe­reket szeretném emlékeztetni 19S3-re, az aszályra. Akkor lombot gyűjtöttünk, szal­mát tártunk fel, hogy az álla­tok átteleltetését biztosítsuk. En­nek ellenére nem egy helyen éhen pusztult a jószág. Nem egy parasztember volt. aki szél­nek eresztette a növendékállat­ját, mert nem volt takarmánya. Gyakran sorba kellett állni a kenyérért is. Növekvő állatállomány Ma az aszály ellenére meg­közelítően sikerült biztosítani az ipar mezőgazdasági nyersanyag- szükségletét. Napraforgóból 1960- hoz viszonyítva 35 százalékkal adtunk többet. Az átszervezés előtti három év átlagához ké­pest a cukorrépatermelés 32,9 százalékkal, a szemestermény 11,4 százalékkal emelkedett. A kukorica vetésterületének 60 százalékát hibridmaggal vetettük be, így lehetővé vált, hogy a kukorica ter­mése 24,5 százalékkal emel­kedjék. Az aszály legsúlyosabban a zöldséget, dohányt és a burgo­nyát érintette megyénkben. Emiatt e növényekből az átlag­termés nem növekedett olyan mértékben', mint egyebekből. Az állattenyésztésről sokan úgy vélekedtek, hogy az átszer­vezés ideje alatt törvényszerűvé válik az állomány csökkenése. Ezek a kishitű emberek abból indultak ki, hogy dolgozó pa­rasztságunk állatállományát, il­letne annak egjrrészét nem fog­ja a közös gazdaság részére át- adxri, hanem méelőtt a termelő- szövetkezetbe belép, elherdálja. Mezőgazdasági politikánk egyik legnagyobb eredményé­nek kell tekinteni, hogy a szarvasmarha kivételével ál- 1 »tartományunk valamennyi ágában létszámnövekedés van. Sertésállományunk 46 ezer da­rabbal haladja meg az egy év­vel ezelőttit, ez jóval több, mint az átszervezés előtti évek leg­magasabb sertéslétszáma. 1961- ben erőteljes fejlődésnek indult a szövetkezeti közös állomány: a szarvasmarha 14. a sertés 58. a juh 21, a baromfi-törzsállo­mány 45 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. A közős gazdaságokban var,' a szarvasmarha 27, a sertés 25. a juhállomány 71 százaléka. A ba­romfitenyésztés növekedésére jellemző, hogy 1960-ban az ösz- szes felvásárolt vágóbaromfi 7,3 százalékét adták a termelőszö­vetkezetek, 1961-ben ennek mint­egy hatszorosát. Szerződéses rendszerünk és árpolitikánk alkalmas arra. hogy a tenyésztési kedvet tovább fokozzuk. Különösen jó hatást váltott ki a süldő védett ára a nagyüzemi és minőségi felárak alkalmazá­sa. Növekedett a háztáji gazda­ságok háztáji állatállománya is, így számottevő árut tudnak ad­ni a népgazdaságnak. A felvásárlás Felvásárlás 1960-hoz viszo­nyítva az 54 főcikken belül nö­vényi termékekből 7,6 százalék­kal, míg állati termékekből 1958-hoz viszonyítva 16,3 száza­lékkal volt több. A termelőszö­vetkezetek szemesterményből a felvásárolt menr.!yiség döntő többségét adják. Nagy a haladás az állattenyésztésben is. Hízott sertésből 72,4, vágó­marhából 43,3, vágóbaromfi­ból 38,1, tejből 26 százalé­kát' adják a felvásárolt meny­Kf’LET-MAGAAROBSZAG 2 nyiségnek a közös gazdasá­gok. Bár a termelőszövetkezetek ré­szesedése állandóan emelkedni fog. azonban a háztáji gazda­ságok árutermelő szerepét lebe­csülni a jövőben is súlyos hiba lenne. Az átszervezés éveiben to­vább folytatódott a mezőgazda­ság belterjes irányú fejlődése. Tovább nőtt az ipari növények vetésterülete. A cukorrépa ve­tésterülete 1961-ben kétszeresé­re, a napraforgó vetésterülete pedig hétszeresére növekedett 1940-hez viszonyítva. Egészséges eltolódás tapasztalható az ab­rak- és szálastakarmányoknál is. A mezőgazdaság átszervezésé­vel megteremtődött a feltétele annak, hogy erőteljesebben ter­jesszük az öntözéses gazdálko­dást. 1961-ben ötször nagyobb területet öntöztünk, mint 1959- berf. A nyírcsaholyi Vörös Csil­lag szárazgazdálkodás mellett burgonyából 45 mázsás átlagot ért el holdanként, ugyanakkor az öntözéses területen 123 má­zsát. A nagydobosi Petőfi Tsz silókukoricából öntözés nélkül 120 mázsát, az öntözött terület­ről pedig 230 mázsát takarított be holdanként. Az átszervezés ideje alatt évről évre növekedett az uj telepilésű gyümölcsösök te­rülete. Korábbak évi 800—1000 kh-t telepítettünk, 1961-ben 6 és fél­ezer hold új gyümölcsöst ültet­tek a termelőszövetkezetekben. Javult a termelőszövetkezetek­ben a gyümölcsösök kezelése is. így több az árugyümölcs és jobb a minősége. Nem volt kielégítő fejlődés a zöldségtermelésben. Mintegy 50 százalékkal csökkent a termő­terület. Ez évben már különfé­le zöldségféléket több mint 10 ezer kát. holdon fogur. k termel­ni. Gépesítés, beruházás Legnagyobb haladást a gépe­sítés fejlesztésében értük el. 1959—61-ben 1640 darab trak­torral növeltük a gépállomá­sok és termelőszövetkezetek erőgépeinek szárnál. Ebből 620 darab gépet már a termelőszövetkezetek vásároltak meg. Az 1958. évi egy traktor- egységre eső szántóterület 617 kh. volt. jelenleg 255 kh. Megyénkben is elterjedt a j gyors, olcsó, egyszerű szerfás építési mód. Mezőgazdasági épü­leteink mintegy 80 százalékát ilyen megoldással építik a ter­melőszövetkezetek. Három év alatt 110 ezer sertésférőhelyet, 235 ezer baromfi számára ólat | építettünk. Három év alatt 670 millió forir.t értékű beruházást valósítottunk meg. Ebben benne van a termelőszövetkezeti gaz­daságok nagyarányú saját erő hozzájárulása is. A Horthy-rendszer idején 1938-ban egy kát. hold szántó­területre mindössze 3 kilogramm műtrágya jutott, 1961-ber. pedig 98 kilogramm. A termelőszövetkezetek ossz-! vagyona 1960-ban 1,5 milliárd forint volt, 1961-ben pedig 2.2 milliárd. Az aszályos esztendő és a kezdő év nehézségei, vala­mint a túlzott saját erőből tör­ténő beruházás az egy tagra ju­tó jövedelemre rányomta bélye­gét. A jó szövetkezetekben az egy tagra eső jövedelem — ház­táji nélkül — 11 569 forint, a közepes és gyet.ge szovetkeze­[ tekben pedig alig haladja meg' j a 6 ezer forintot. Miért gyengék egyes szövetkezetek? Miért gyengék azok a szövet­kezetek, amelyeket ma még gyenge szövetkezetként tar­tunk nyilván? Az igaz, hogy a kedvezőtlen időjárás is közreját­szott, azonban a tiszaszalkai Búzakalászriál, vagy a vásáros- naményi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetnél is ugyanolyan aszály volt, mint az ajaki, vagy a nyírtassi termelőszövetkezetek­nél. Mégis az előbbiek 40 fo­rint körül fizettek egy munka­egységre, az utóbbiak pedig mér- | leghiánnyal zártak. Elsősorban a hibát a vezetés alacsony színvonalában kell keresni. A .gyenge termelőszövetkezetek többségében a vezetők lebecsül­ték a termelőszövetkezeti tagsá­got. nem fejtettek ki hozzáértő, aktív szervező tevékenységet a mindennapi munka érdekében. Alacsony volt a politikai mun­ka színvonala. A termelőszövet­kezet gazdasága a tagok tulaj­dona. A gazdálkodás minden ügyes-bajos dolga a tagok gond­ja is. Ezért egyetlen egy vezető sem vállalhatja magára azt, hogy ezeket a problémákat egye­dül. vagy csak szűkebb körben oldja meg. Ez egyébként a bi­zalmatlanságnak is a forrása. Amikor a termelőszövetkezeti vezetők nem beszélik . meg a tagsággal a tennivalókat, nem tájékoztatják őket, nem ismer­tetik hogyan áll a terv végre­hajtása, ott legtöbbször nehéz­ségek merülnek fel. Néhány szövetkezeti községben a vásá- rosnaményi és a nyíregyházi já­rásban arra az álláspontra he­lyezkedtek a termelőszövetkezeti vezetők, de a járási párt- és tanácsi szerveink is, hogy rossz a hangulat, ne tartsanak köz­gyűlést. Ahelyett, hogy szembenéztek volna a nehézségekkel és megvizsgálták volna annak okát, megsértették a szövet­kezeti demokráciát, a tagság tájékozatlan maradt, ami még inkább fokozta a szö­vetkezeti vezetőkkel szembeni ellentétet. Az első termelőszövetkezeti évekhez tartozik az is. hogy miként működnek a választott testületek. Ilyenek az ellenőrző, a szociális és fegyelmi bizottsá­gok. E bizottságoknak elsőrendű feladata, hogy segítsék és ellen­őrizzék a szövetkezeti alapsza­bály maradéktalan betartását. Különösen fontos, hogy néhány helyen nagyobb gondot fordít­sanak az idős szövetkezeti ta­gok jogos igényeinek kielégíté­sére. Néhány helyen nem kapja meg az idős termelőszövet­kezeti tag az őt megillető jogos háztájiját. a földjáradékát és még olyan esetekről is tudunk, hogy ha egyéni problémájával a szövet­kezethez fordul fogatért. nem mindig (alá! meghallgatásra az idős tag. Nincs rossz tagság! Furcsál.itik azonban az olyan eseteket ás. amikor valaki a termelőszövetkezetben nem dol­gozik. még csak nem is párto­ló tag számára mégis kimérik az egy hold háztájit, vagy egyéb természetbeni juttatásokat ad- r ak. Gyakori az is, hogy akik közelebb állnak a tűzhöz, más­fél hold háztáji területük is van, A falu igazságos szemléie­tóhez tartozik, hogy az öregek­ről és a munkaképtelenekről gondoskodjanak, azokról pedig, akik csak élősködní akarnak a szövetkezet nyakán, megvonják a juttatásokat. Sok helyén a családfenntartó özvegyasszonyok­nak is csak 800 négyszögöl ház­táji területet adnak. Ugyanak­kor a vezetőség néhány tagjá­nak kétezer ölnél is több ház­táji földje van, ilyen volt a nyirszöllősi és a nyíregyházi Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet­ben is. Nekünk az a véleményünk, hogy rossz termelőszövetke­zeti tagság nincs, csak rossz vezetők vannak. Ez vonatkozik a járási szer­veinkre is. Ezért, ha gyenge ter­melőszövetkezetekben a gyenge­ség ókát keressük, akkor he­lyes, ha abból indulunk ki, a vezetőség hogyan szervezte a munkát, hogyan biztosította a jó munkafeltételeket. milyen volt a tagsággal való kapcso­lata. Az a helyes, ha a terme­lőszövetkezet vezetőségébe olyan képzett termelőszövetkezeti ve­zetők kerülnek, akik élvezik a termelőszövetkezeti tagság bizal­mát és jó munkájukkal, tudá­sukkal. szorgalmukkal rászolgál­tak arra. Az anyagi érdekeltség | Az anyagi érdekeltség helyes j alkalmazása ugyancsak össze­függ a térni előszó vetkezetek mű- ködösével. Ha megnézzük a j gyenge termelőszövetkezetekben I az anyagi érdekeltség alkalma­zását, kiderül, hogy a szövetke­zetek többségében ilyen nem volt. Ki hiszi azt el. hogy Aja- kon, megyénk egyik legkiválóbb burgonyatermelő községében, amelynek szorgalmas népe van. ha a vezetőség — amelyet azóta már leváltottak — helyesen al­kalmazta volna az anyagi érde­keltséget. ne tudtak volna leg­alább közepes termelőszövetke­zeti szintet elérni. Az anyagi érdekeltség elvé­nek alkalmazása nemcsak a szocializmus építése, hanem a kommunizmus építésének ide­jén is fenn fog maradni. Hruscsov elvtárs ezzel kapcso­latban az SZKP Központi Bi­zottságának plénumán (1962. március 5.) a következőket mon­dotta: — Ismét hangsúlyozni szeretném azt is„ mennyire nagy jelentőségű a kommunista épí­tés szempontjából az anyagi ér­dekeltség lenini elve. Gyökere­sen helytelen dolog volna a burzsoá ideológiára tett valami­féle engedményt látni ebben az elvben. A szocializmus ezen el­vének nincs semmi köze a ka­pitalista haszonha.ihászáshoz. Hatalmas szakadék tátong a munka alapján megvalósuló szo­cialista elosztás és a burzsoa aranyborjú-kultusz között, kapi­talista nyerészkedés és azon szo­cialista elv között amelynek ér­telmében az eredményesebb munkáért magasabb bér jár. Bizalom a tagság iránt Az eddig elmondottak nem­csak a gyenge termelőszövetke­zetekre vonatkoznak, hanem a szö­vetkezeti demokrácia tisztelet­ben tartása, az alapszabály meg­tartása vonatkozik még a leg­jobban működő termelőszövetke­zetekre is. A bizalom a terme- | Iőszövetkezeti parasztság iránt az alapja a szövetkezeti paraszti egység erősödésének. A szövet­kezeti vezetőknek az a köteles­ségük, hogy minél gyakrabban találkozzanak a tagsággal, vitas­sák meg a napi gondokat és problémákat, tájékoztassák a j tagságot: minden eseményről. Oszitazzatwk-a szövetkezeti tag­ság gondjában, bajában. Emel­lett természetesen legyenek elv- hűek, védjék a törvényességet és az alapszabályt. Szálljanak szembe a munkafegyelmet lazi- tókkal és azokkal, akik a közös vagyont herdálják, legyenek kö­vetkezetesek és igazságosak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyenge ter­melőszövetkezet nem velejárója a szövetkezeti mozgalomnak. A fehérgyarmati járásban 1960-ban 18 mérleghiányos termelőszövet­kezet voM és 1961-ben — az aszály és egyéb nehézségek elle­nére — csupán egy szövetkezet zárt mérleghiánnyal. Minden fel­tétele megvan annak, hogy 1962- ben a gyenge termelőszövetke­zetek megerősödjenek és jó. il­letve közepes termelőszövetkeze­tek sorába kerüljenek. A gyenge termelőszövetkezetek megszilár­dítása a párt, tanácsi szerveken kívül állam! gazdaságok, gépál­lomások, társadalmi- és lömeg- szervezetek legfontosabb köteles­sége. Az állami gazdaságok szerepe A mezőgazdaság szocialista üze­mei közül sokat várunk az ál­lami gazdaságoktól. Szerepűk nem merül ki csupán abban, hogy évről évre több árut ad­nak, hanem feladatuk az is, hogy nemesített vetőmagvakkal, jó minőségű tenyészállatokkal lás­sák el a termelőszövetkezeteket. Fontos feladatuk, hogy bátran alkalmazzák az új, korszerű tu­dományos termelési módszereket, és tanítsák meg ezek alkalmazá­sára a termelőszövetkezeteket is. Állami gazdaságaink váljanak a termelőszövetkezetek megszilár­dításának bázisává. Kötelességük, hogy a nagy- üzemi tapasztalatok elter­jesztése végett rendszeres... szaktanácsadó és gyakorlati bemutató munkával segítsék a termelőszövetkezeteket. Megyénkben 15 állami és kísér­leti gazdaságot jelöltünk ki be­mutató gazdaságként. Pártunk Központi. Bizottságá­nak márciusi határozata kimond­ja. hogy mezőgazdaságunk fej­lődésében most űj fejezet nyí- | lik. az átszervezés befejeztével j érőinkéi a mezőgazdaságban : "pétién fő feladatra, a terme­lés gyors ütemű fejlesztésére for­díthatjuk Mezőgazdasági termelésünk növeléséhez még soha nem voltak a .jelenlegihez hason­ló kedvező feltételek, de azt is meg kell mondanunk, az előttünk álló feladatok nem lebecsülendők. nagyok. Az ötéves terv része­ként 1962-ben a mezőgazdasági termelést az előző évhez képest 9.2 százalékkal, a felvásárlást 11,5 százalékkal kell növelnünk. Búza, kukorica, takarmány A Központi Bizottság határe- I zata előírja, hogy kenyérgaboná- i ból szükségleltünket hazai ter- | mésfoől kell biztosítani, 1965-ne I el kell érni a 13 és félmázsás I kát. holdankénti átlagot. Me­gyénk a tervezett kenyérgabona vetést az elmúlt év őszén a mos­toha körülmények között is tel­jesítette. A búza vetésterületé­nek 33 százalékát a nagy hozamú fajták teszik ki. A rozs termés­átlagának növelése érdekében nagyarányban kell növelni a ho­mokos területeken a owllagfürt vetését. A kukorica termésátlagának növelése nagymértékben függ az őszi mélyszántástól. Az elmúlt (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents