Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

világ körül -fc riporter szemmel a világ körül % ripprter szemmel a világ körül A maorik földje A NYÍREGYHÁZI RADIO MŰSORA Vasárnap: Gazdag szegények. Rádiójáték. Előadják a debreceni Csoktnai Színház művészei. — A vasárnap sportja. Hétfő: Hírek, tudósítások. — Horvath: Concertino vibrafonra. — Haj­dúsági Hangos Újság. — A Kör- mendy-együttes játszik. — Sport. KJKLETMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága ás a Megyei Tanács lap a. Felelős szerkesztő: Bálint f.aíos. ldadó Vállalat. Felelős kiació: Farkas Pál. Szerkesztőség: Nyíregyháza. Benczú tér 21. Tel: 16-70, 16-71. 10-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdanov u. 1. Tel: 30-00 Kéziratot nem őrzlink meg, és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál es kézbesítőknél. Szabolcs-Szatmár megyei Nyomda­ipari Vállalat. Nyíregyháza, Dózsr Gyógy u. 5. 1962. március 4. vasárnap Névnap: KÁZMÉR A nap eseményei: Alakuló ülését ezen a napon tartotta a Kommunista Interna- cionálé. (1919) Az antant első hadjárata meg­indul Szovjctoroszország ellen. (1919) Róbert Liebe» osztrák fizikus 190« március 4-én szabadalmaz­tatta a róla elnevezett erősítő- csövet. BÖKI KARTÁRS 6'. O. S. jeleket kapott az SZTK rendelőintézetből. A Bocskai ut­ca végén fekvő nagy SZTK-ból számos beteg szeretne taxival hazajutni, azonban nyilvános te­lefonfülke nincs, a portás pedig nem engedi telefonálni a por­tára betérőket. Helyes ez így? Böki kartárs nem tartaná fel­háborítónak, ha — amíg a pos­ta nyilvános fülkét épít — a portáról is lehetne telefonálni gépkocsi ügyben. A betegek is emberek. . . ★ AZ IDÉN A LEGMAGASABB — 4300 mázsa — az állami gaz­daságok baromfiéríékesitési tér­te. fennállásuk óta ez a legma­gasabb terv. A gazdaságok ez idő szerint már 4230 mázsa baromfi értékesítésére kötöttek szerző­dést, amely mintegy 350 ezer darab baromfit jelent. HORDOZHATÓ TV-SZERVIZ- I''ELSZERELÉST állítottak össze a híradástechnikai ktsz szakem­berei. A kis táskában elhelyezőit műszercsoporttá] orvosolhatják a televíziók valamennyi olyan hi­báját, amely otthon kijavítható. A hazai tv-javító szolgálatnak a szövetkezet a nyáron 150 ilyen miniatűr-műhelyt ad át, külföl­di megrendelésre pedig, 200-at készít.-ár NÉGYEZER VIHARKÁRT je­lentetlek be az állami biztosító­nak — a télvégi viharhullámok után, meiy között nem kevés kár megyénkben keletkezett. Az ed­digi adatok szerint mintegy négyszer Jakó és gazdasági épü­let sérült meg. A kárbecslők a helyszínen már meg is kezdték a viharkárok felméréséi. UJ TELEPÍTÉSI rendszerekről, az állomány besűrítéséről, a gyümölcstermesztési beruházá­sokról, s az idei legfontosabb termesztés-technikai tennivalók­ról tárgyaltak a napokban Új­ít hértón a megye állami gazda­ságának löker''"ó A földrajzi felfedezések és 'í* a gyarmatosítás történel­mének kevésbé ismert fejezete Új-Zéland szigetének meghódí­tása. Valamikor régen egy bol­dog ás szabad nép lakta ezt a paradicsomi szépségű szige­tet, a maori néptörzs. Nap­jainkban Üj-Zéland szigetének 2 millió 326 ezer lakosa van, és ebből mindössze 153 ezer a maori őslakos. Egy ősi népfaj teljes kipusztulásának szomo­rú tragédiája játszódik le sze­meink előtt ezen a szigeten. 1642. december 13-án Űj-Zé- land déli szigetének Foulwind- fokánál két rozoga hajó tűnt fel a tengeren. A nyugat fe­lől fújó szél holland lobogókat lengetett a hajóárbócokon. Az egyik hajó orrában marcona tengerész állt, aki a kormá­nyoshoz fordulva parancsoló- lag mutatott az egyik parti öböl felé: — Kormányozd a hajót áz öbölbe. Kikötünk! A matrózok part rászállták es amikor megpróbáltak behatol­ni a közeli erdőbe, meztelen, barnabórű bennszülött harco­sok támadtak rá az idegen be­tolakodókra. Három holland matrózt megöltek, a többiek visszameneküitek a hajóra, fel­szedték a horgonyt és elhajóz­tak a veszélyes partoktól. A marcona holland tengerész, Űj- Zéland felfedezője, Aota Ira­nian volt, aki ilyen körülmé­nyek között találkozott elsőíz­ben az újonnan felfedezett csodálatos szépségű sziget ósi uiaival, a maorikkal. A XVII. század elején egy hatalmas és véreskezű zsarnok uralkodott' az indonéz sziget­világ fölött, aki igyekezett ha­talmát további újonnan felfe­dezett birtokokra kiterjeszteni. Ez a korlátlan hatalmú úr a Holland Kelet-Indiai Társaság volt. Ebben az időben a hol­landok hajói az Indiai-óceánon a 20—30 déli szélességi fok kö­zött kelet felé hajózva gyak­ran egész közel jutottak a ..déli kontinens” nyugati part­jaihoz, néha látták is, sőt fel is keresték, de csaknem lakat­lan sivatagokat és alacsony kulturális fejlődési fokon ál­ló törzseket találtak a mai Ausztrália területén. Ennek el­lenére ez a partvidék a hol­landok számára nagy jelentő­ségű volt, mert csak itt tud­ták édes vízkészletüket felújí­tani távolabbi, hajóútjaik so­rán. Ezért a Holland Kelet-In­diai Társaság szükségesnek tar­totta, hogy felkutassa a déli kontinensnek az Indiai-óceán felé eső partjait, valamint a Csendes-óceán felé eső parto­kat és szigeteket. Ügy vélte, hogy ott, az egyenlítő közelé­ben kevésbé sivár és sűrűbben lakott földeket találnak, ame­lyeknek lakóit el lehet hur­colni rabszolgáknak. Ausztrália — amelyet a XVII. században Üj-Hollandiá- nak kezdtek nevezni — felfe­dezésében fontos tényező volt a hollandoknak az a mohó tö­rekvése is. hogy ű.j területeket tedezzenek fel, ahol fűszert vásárolhatnak, aranyai meg gyémántot bányászhatnak, és gyöngyöt halászhatnak. | lyen előzmények után ke­rült sor 1642-ben Abel Tasman felfedezőútjára. Van Diemen fökormányzó őt küldte el két hajóval Batáviából Mau- ritius-szigetére; Tasmannak meg kellett kísérelnie, hogy a lehető legmagasabb széles­ségi fokon délről megkerülje Üj-Hollandiát, és a Salamon- szigetek láncán keresztül visz­JUiLET-MAGl ARORSZ AG lo ihiín&wj is S£»i»á (fe. ki-íé&J. Maori lány ósi népviseletben. szatérjen Batáviába. Egyidejű­leg fel kellett derítenie az In­diából Chilébe vezető legalkal­masabb utat, és esetleg fel kel­lett kutatnia a déli kontinens meglátogatott országainak ter­mészeti kincseit is. A hagyo­mány szerint Van Diemen e nehéz feladatokat bízta Tas- manra, de csak két ócska, ro­zoga hajót bocsátott rendelke­zésére, mert ez a szegény ha­jóstiszt meg merte kérni lá­nyának, Máriának a kezét, An­ion Van Diemen holland ke­let-indiai főkormányzó leá­nyáét! Ez’a legenda talán azon alapszik, hogy Tasman, Mária Van Diemen nevéről nevezte el annak a földnek az északi végét, amelyet a nagy déli kontinensnek, azaz Ausztráliá­nak vélt. és amely a valóság­ban Üj-Zéland szigete volt. 1792-ben Űj-Zéland két nagy szigetén újabb gyarmatosítók jelentek meg, az első brit te­lepesek. És 40 évvel később Üj-Zéland az ausztráliai Űj- Dél-Wales brit gyarmat tarto­zéka. 1835-ben a maori tör­zsek a két nagy szigetet egy államban egyesítik „Üj-Zéland Egyesült Törzsei” név alatt, de 5 év múlva a maori törzs­főnökök a waitingi egyezmény megkötésével kénytelenek vol­tak behódolni a gyarmatosí­tóknak. Ezzel Űj-Zélandot hi­vatalosan brit birtoknak nyil­vánították. A maori törzsek végleg elvesztették független­ségüket és szabadságukat. 18G0-ban mégegyszer utoljára fellángolt a szabadság lángja a vadregényes sziklás hegyek és a trópusi őserdők sűrűjé­ben. A maori törzsek szembe­fordultak a gyarmatosítókkal és meghirdették ellenük a szent háborút. Tizenegy évig tartott a bennszülött törzsek elkeseredett és reménytelen szabadságharca a betolakodók­kal szemben, amelyet 1871-ben az angol ezredek szuronyai végleg vérbefojtottak. Valósá­gos irtóhadjárat folyt ekkor a szétszórt és a hegyek közé me­nekült maorik ellen. . , a mar ahg löü ezer mao- rí él Üj-Zéland szigetein, tűlnyomórészben az Északi szi­geten. Magas hegycsúcsok és állandóan működésben lévő vulkánok és gejzírek romanti­kus és félelmes világában hú­zódnak meg a primitív kuny­hóik és tengetik életükét távol a világ minden zajától és el­teled ve az emberiségtől. így cl egy lassú kipusztulásra ítélt nepiaj. A ma élő maorik legnagyobb számban a Taupo-tó közelében, a tótól északkeletre laknak, de ősi szokásaikat, öltözködésüket, házépítésüket teljesen átalakí­totta az európai befolyás. Ré­gi vallásuk eltűnt, ma már úgyszólván mind keresztények. Fő táplálékuk a tengeri haL ezért nemigen terjedtek el a partoktól távolabb. A turisták kedvéért, akik nagy számban keresik fel a gyönyörű üdülő­helyet, Rotoruat, maori-falva­kat telepítettek e vidékre, de már ezek a bennszülöttek S2á- nészkednek, csak a turisták mulattatására járnak ősi vise-' létükben, s az ő kedvükért főznek, mosnak a gejzírek for­ró vizében, persze már euró­pai edényekben és európai élel­miszerekből. A civilizáció el­terjedése előtt általános volt a maoriknál a kannibalizmus, valószinűleg a húsétel hiánya miatt, de amióta Cook megho­nosította köztük a disznót, az­óta lényegében megszűnt az emberevés, azóta csak szertar­tássá változott, majd 1843 óta teljesen megszűnt. A maorik testüket erősen te­toválták, különösen az arcukat, A tetoválás sebhelyeit rende­sen kék, de néha más színek­kel is tartósan tudták impreg­nálni. E szokásukat ma már teljesen elhagyták. Sokféle ék­szert viseltek. Hajukat konty­ba kötözték s aztán kagylók­kal, csontokkal és toliakkal dí­szítették. Díszes volt az az ÖV is, amivel testükre terített ta­karójukat a derekukon össze­kötötték. Ma már az előkelő maorik egészen európai ruhá­ban járnak, a köznép európai rongyokból utánozza régi vi­seletét. A maorik háza vessző- kunyhó volt, gyékényfalakkal es szalmatetövel. A gazdagab­bak kunyhóit igen különös fg- ragványok díszítették. ^ z északi szigeten teleped­tek le először európaiak, akik főként szökött matrózok­ból és kalandorokból álltak. Ezek bejárták a szigetet s lo­pott rumért, fegyverekért ko- ponyamumiákat cseréltek, mert ezeknek nagy értéke volt Euró­pában. Mindig több és több apróbb település " keletkezett. 1840-ben alapították Welling­ton városát. Üj-Zéland népsűrűsége ige« kevés, ez annál is feltűnőbb, mert éghajlata rendkívül ked­vező, egészen európainak le­het mondani. Ennek a csekély népességnek az az oka, hogy az új-zélandi kormány igen megnehezíti a külföldiek be­vándorlását, különösen pedig megtiltja a „sárgák” és 1 „feke­ték” letelepedését. Kimondták, hogy Üj-Zéland a „fehér, em­berek országa”. Horváth Sándor BÉKE: 4—7-ig (vasárnaptól—szerdáig) HUSZÁROK. Francia fönn. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. DÓZSA: 1—7-ig (csütörtöktől—szerdáig) A KÁPÓ. Széles változata ban. Magyarul beszélő olasz—francia—jugoszláv film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ: 1—4-ig (csütörtöktől—vasárnapig) ÜGYEFOGYOTT RÓ­MEÓ. Színes szovjet filmvígjáték. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. SZÉLESVÁSZNÜ MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HA*: 2—4-ig (péntektől—vasárnapig) FIATALOK VOLTUNK. A moszkvai filmfesztiválon aranydíjjal ki tű Értetett új bolgár film. Előadások kezdetet M ■ 6 es tói > eratas -

Next

/
Thumbnails
Contents