Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
142 szaza lék xix. Évfolyam, 54. szám. Ára: 50 fillér Megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának v teljes ülése Moszkva. (MTI): \ Hétfőn reggel magyar idő szerint nyolc órakor a nagy Kreml palotában megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó teljes ülése, amelyen nemcsak a Központi Bizottság tagjai, hanom a mezőgazda- sági tudomány művelői, a kolhozok és szovhozok legjobb dolgozói, a helyi és központi pártapparátus mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó funkcionáriusai is részt vesznek; ugyancsak ott van a plénumon számos páríonkívül szakember és tudós. A teljes ülés részvevői nagy lelkesedéssel fogadták Hruscsovot, a párt első titkárát, aki hrt'/'/ű rnOCil t Koc "7ó m a! /> i ó n o L- i'ol ni Í ; o t, ó o ó /\n Záhonyban az átrakónál találkoztunk Torony József hat tagú brigádjával. Ok. az itt lévő többi brigáddal versenyezve, cgy- re-másra érik el szép eredményeiket. Január hónapban például 142 százalékra teljesítették tervüket. (Foto: Hammel József) „A kommunizmus építése hazánkban: nemzetközi kötelességünk teljesítése a világ összes forradalmi erői iránt. A lenini irányvonalat követjük és ezt az irányvonalat támogatja a világot átfogó kommunista mozgalom, az egész haladó emberiség” — jelentette ki Hruscsov az SZKP Központi Bizottságának hétfőn megnyílt jjMfiüihán, á Ttomrnúííisía társadalom építésének jelenlegi szakaszáról és a mezőgazdaság irányításának megjavításában a pártra való feladatokról tartott beszámolójában. „Teljes joggal elmondhatjuk — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az SZKP új programja, a kommunizmus anyagi és műszaki alapjairól, továbbá a kommunista társadalmi viszonyok kialakulásáról és az új ember neveléséről benne kifejtett tervek világszerte óriási hatást gyakoroltak az emberek millióira". Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy az SZKP programja „ a tudományos kommunizmus elméleti alapján kidolgozott kommunista társadalom felépülésének sokoldalú tervét tartalmazza. A szovjet nép lelkesen, forró helyesléssel fogadta a kommunista párt új programját, mint saját legfontosabb érdekeinek kifejezőjét. A kommunizmus építését valamennyi szovjet ember saját ügyének tekinti. A párt és a nép erőfeszítései most a legfontosabb gazdasági feladat gyakorlati megvalósítására — a kommunizmus anyagitechnikai bázisának megteremtésére összpontosulnak. A Központi Bizottság jelen plénuma is ezért vitatja meg a mezőgazdaság fellendítésének kérdését, amely az egyik legfontosabb az új programban és az SZKP XXII. kongresszusénak határozataiban felvetett kérdések között". „Az SZKP új programjának gazdag külföldi visszhangja között találkozhatunk olyanokkal is. amelyekben kételkedés nyilvánul meg aziránt, helyesen te- szl-e a program, hogy a népnek szükséges anyagi javak termelésére helyez különös súlyt. Pártprogramunk egyes bírálói a szovjet kommunistákat szinte olyan embereknek próbálják feltüntetni, akik hajlamosak a kommunizmust valamiféle ..terűi] asztalkáménak beállítani — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első titkára. «Szamunkra, minden marxista-leninista számára a kommunista társadalom: a társadalom összes tagjainak teljes szociális egyenlősége, valamennyi állampolgár magasfokú öntudatossága és eszmeisége, az anyagi és szellemi javak bősége, minden dolgozó boldog és ellátott élete egyaránt. A tudományos kommunizmus szamára- idegen az olyanfajta egyenlőség, mint ámi- nőt az első keresztény gyülekezetek hirdettek a maguk alacsony életszínvonalával, aszké- tizmusával. A kommunizmust nem lehet elképzelni olyan asztalnak. ahol üres tányérok előtt ..magasan fejlett önludatú és teljesen egyenjogú" emberek ülnek. Ilyen „kommunizmust’* hirdetni annyi lenne, mintha arra hívnék meg az emberekéi, hogy pálcikával „kanalazzák" a tejet. Ez a kommunizmus torzképe lenne". Hruscsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Marx, Engels és Lenin kidolgozta a leendő kommunista társadalom alaoel- veit. „Ismeretes Marx klasszikus formulája, amely szerint a kommunista társadalom magasabb szakaszában az egyének sokoldalú fejlődésével együtt kifejlődnek a termelő erők is és teljes erővel buzognak a társadalmi javak összes fonásai." Csak ekkor válik lehetővé annak az elvnek a megvalósítása, hogy mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint. „A kommunizmusnak ez a marxista-leninista értelmezése képezi az SZKP programjának alapiá'. s--kifelezésre jut abban á megállapításában, hogy a párt- munka célja: a nép egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Erről megfeledkezni egyértelmű lenne a kérdés materialista felvetésétől való eltéréssel, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek meg nem értésével, a szubjekilivista. idealista álláspontra való süllyedéssel. — Az SZKP programja éppen tanítóink néze'eivej teljes összhangban — nem olyan társadalomnak mutatja a kommunizmust. ahol a szegények egyenlősége alakul ki. hanem olyannak, amelyben megvalósul a társadalom valamennyi tagiának anyagi bősége és szellemi jóléte, biztosítottá válik a személyiség sokoldalú fejlődése Az SZKP programját áthatja a kommunizmus nagy és nemes eszméje: mindent az emberért, az ember javára. a legtöbb akadályt az imperialista agresszió, az új világháború kirobbantanának útjában. Az imperializmus elleni sikeres harchoz nem elég a jelszó, a harc győzelmes viteléhez reális lene- tőségek kellenek. Ezek között a lehetőségek között a győztes szocializmus anyagi erői döntő, és egyre növekvő szerepet játszanak. „A mai viszonyok között — folytatta az előadó — épül és már fel is épült a tényleges szocialista társadalom. Ma már nem csupán az osztály-öntudatra vonatkozó forradalmi felhívások, hanem elsősorban a szocialista országokban é|ö nagy rtttrrsif* san növekvő életszínvonalának példája hat a kapitalista országok dolgozóira. Ezekben az országokban még elég széles rétegek rabjai a burzsoá és a reformista ideológiának. Ha a szocialista világ a kapitalizmushoz viszonyítva magasabb életszínvo- naial ér el, ezzel ismét meggyőzően bizonyítja a nem szocialista országokban éló emberek millióinak a szocializmus előnyeit és újabb hatalmas csapást mér a kapitalizmusra. Nem véletlen, hogy az amerikai imperialistákat leginkább az nyugtalanítja, hogy a program a kommunista bőség megteremtését tűzi ki feladatul. Az amerikai imperialisták természetesen tisztában vannak azzal. hogy ha a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági vonatkozásban •iB,r«gplcizi in legfejl£lJebb_ tőkés országokat is. akkor már az- Imperialisták semmilyen erővel sem tudják megállítani a kommunista eszmék győzelmi menetét. fz "ntelenül növelni kell a szocializmus anyagi erőit Ugyanakkor Hruscsov hangsúlyozta, „magától érfhetődik, hogy nincs hibásabb dolog. mint a marxistáknak-leninisIáknak olyan elképzeléseket tulajdonítani a kommunizmusról, hogy az a semmittevés és 0 jóllakott tétlenség eldorádója. Az SZKP programja, a XXII. pártkongresszus dokumentumai teljes erővel és határozottsággal hangsúlyozzák, hogy a kommunizmus és a munka egymás'ól elválaszthatatlan, hogy éppen a társadalom összes tagjainak öntudatos. önfeláldozó munkája a kommunizmus építésének alapja és hogy e táisada- lom javára végzett munkát a kommunizmus nagy ideáljai hatják át. A kommunista társadalom megteremtése során alakul ki a magasfokú kommunista öntudatú és erkölcsi ségű ember. „A kommunizmus anyagi-technikai bázisa . megteremtésének rendkívül nagy nemzetközi jelentősége van — mondotta a továbbiakban Hruscsov. A két társadalmi rendszer versenyének és harcának jelenlegi körülményei között szüntelenül növelni kell a szocializmus anyagi erőit az imperializmus fölötti győaelem mielőbbi kivívása és megszilárdítása érdekében az élet valameny- nyi területén, vagyis gazdasági, politikai és tudományos-technikai vonatkozásban egyaránt. Bármiféle eltérés ettől az irányvonaltól azt eredményezné, hogy megszűnne a szocializmus erőinek az imperializmus feletti fölénye, ez pedig hatalmas kárt okozna a szocialista tábornak, az egész világ forradalmi es felszabadító erőinek. A termelőerők olyan nagymértékű fellendülését kell elérnünk, úgy kell megerősítenünk a szocialista országok gazdasági és védelmi ere.ié*. hogy a szocializmus erői mind megbízhatóbban és teljesebben védve legyenek az imperialista agressziótól.” „Éppen a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer íermeiőeröi gigászi fejlődésének :ós'íinhetjük, hogy a jelenkori imperializmus kénytelen számolni a szocialista táborral, a szocializmus reális erőivel. A világ haladó közvéleményének egybehangzó elismerése szerint a Szovjetuniónak és a többi szoc alisla orsBágnak ez a hatalma Á>ler»ti A szocializmus, a kommunizmus példájának ereje különösen jelen- tűssé válik azért is. mert korszakunkban az önálló fejlődés útjára léptek emberek százmilliói az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban. miután lerázták, vagy lerázzak a gyarmati rendszer igáját. Ezeknek az országoknak a népei előtt teljes nagyságában felvetődik a kérdés: milyen úton haladjanak tovább, a kapitalista, vagy a nem-kapi'alista fejlődés útján. „Minél nagyobb sikereket arat hazánk és aratnak a szocialista országok gazdaságuk és kultúrájuk fejlesztésében, népeik élet- színvonalának emelésében, annál könnyebben döntenek a fiatal nemz.eti államok népei a szocializmus mellett. Ilyenformán világos, hogy minden szocialista ország, amely reális sikereket vív ki gazdasága fejlesztésében, a nép életszínvonalának emeleseben. nemzetközi síkon mozdítja -elö a marxizmus-lenin izmus eszméinek diadalát és ezzel közelebb hozza a kommunizmus világméretű győzelmét”. ..Ismét hangsúlyozni szeretném — folytatta a továbbiakban az előadó —. mennyire nagy jelentőségű a kommunizmus építése szempontjából az anyagj érdekeltség lenini elve. Alapjában véve helytelen lenne ebben az elvben valamiféle „engedményt" látni a burzsoá ideológia számára. A szocializmusnak ez az elve egyáltalán nem hasonlítható a kapitalista haszonhajhászáshoz. Hatalmas szakadék tátong a munka alapján megvalósuló szocialista elosztás és a burzsoá aranyborjú- kultusz között, a kapitalista nye- reséghajhászás és azon szocialista elv között, amelynek éi-telmében az eredményesebb munkáért magasabb bér jár”. A mezőgazdaság fejlettségének színvonala jelentősen meghatározza a nép jólétét „Ugyanígy teljesen helytelen szembeállítani az anyagi ösztönző erőket az erkölcsiekkel, az anyagi érdekeltséget az ideológiai nevelőmunkával.” „Az ideológiai nevelomunka. az erkölcsi ösztönző erők fejlesztése és az anyagi ösztönző erők, az anyagi érdekeltség fokozása elválaszthatatlanul összefügg egymással. Az erkölcsi és az anyagi ösztönző erők kölcsönösen fokozzák egymást és ugyanarra a célra irányulnak. Bármiféle szembeállításuk csak ártalmas lehet a kommunista építés ügyére". Hruscsov ezután rámutatott, hogy a XXII. kongresszus utár. az SZKP Központi Bizottságának plénuma első ízben ült össze a kommunista építés konkrét feladatainak megvitatására. A napirend: a párt feladatai a mező- gazdaság vezetésének megjavításaiban. A plenum előtt a mezőgazdaság dolgozói területi értekezleteket tartottak. Ezeknek az értekezleteknek az volt a céljuk, hogy feltárják azokat a folyamatokat, amelyek ma a falukban tapasztalhatók. és helyes következtetéseket vonjanak le a szocialista mezőgazdaság további fejlesztéséről, „Mi a múltban is hangsúlyoztuk, hogy a népgazdaság fellendítése az egész nép ügye. Most azonban, amikor kidolgoztuk e fellendülés távlati tervét, amikor hallatlan magaslatokat kell elérnünk a mezőgazdaság fejlesztésében, a párt újra az egész néphez fordul a felhívással: a szovjet rendszer teljes erejével hódítsa meg ezeket, a magaslatokat". A mezőgazdaság a szó szoros értelmében minden ember érdekeit érinti. A mezőgazdaság fejlettségének színvonala jelentőse« (Fetylatás » 2. «Mm) vilóg proletár^«» tj, 1 mz. MÁRCIUS «. KEDD1 Hruscsov elvtárs hesxámolójtt Nagy jelentőségű a kommunizmus építése szempontjából az anyagi érdekeltség elve
