Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-31 / 76. szám
(Folytatás a 4. oldalról) kisebb termés esetén: TERMÉS: 60 q ebből szokvány vető 30 q á 140,— 4200,— szokvány étkezési 28 q á 110,— 2200,— takarmány 10 q á 50,— 500— 6900,— tiszta jövedelem: „ _23jSL^ JÖVEDELMEZŐSÉGI SZÁMÍTÁS 1 HOLD „GÜLBABA” ÁLLAMILAG ELLENŐRZÖTT BURGONYA TERMESZTÉSÉNÉL. nh kézi ra. nap Összköltség á 70—, á 40,— Ft KÖLTSÉG: _______ a) (-j.) mint árunál 8,7 17 1929,— k) vetőgumó 12 q á 425,— Ft — — 5100,— l) szelektálás — 2 80,— 7109,— HOZAM: jó termés esetén: TERMÉS: 90 q ebből minőségi vető 36 q á 240,— 8640,— szokvány vető 9 q á 140,— 1260,— szokvány étkezési 30 q á 110,— 3300,— takarmány 15 q á 50,— 750,— 13 950,— tiszta jövedelem: 6811,— kisebb termés esetén: TERMÉS: 60 q ebből minőségi vető 24 q á 240,— 5760,— szokvány vető 6 q á 140,— 840,— szokvány étkezési 20 q á 110,— 2200,— takarmány 10 q á 50,— 500,—_____8300,— tiszta jövedelem: 1191,— a három táblázaton igyekeztem a leghívebben szemléltetni a burgonyátermesztés jövedelmezőségéinek alakulását az áruburgonya-, az államilag ellenőrzött fokozatú vetőgumó és a nemesített vetőgumó termesztésénél. A szabatos összehasonlítás érdekében az azonos ráfordítások költségeit mindenütt azonos ösz- szeggel irányoztam elő. így a talajelőkészítés, trágyázás és műtrágyázás költségei mindhárom esetben azonosak. A szelektálási és előcsíráztatási költségek viszont csak az államilag ellenőrzött, illetőleg nemesített vetőgumó termesztésénél szerepelnek. Változik, mégpedig jelentős mértékben változik a felhasznált vetőgumó értéke, mely mindenütt a nagyobbik felét teszi ki a termelési költségeknek. A hozam értékének kiszámításánál a tényleges, ma érvényes árakat vettem alapul. Az államilag ellenőrzött és nemesített vetőgumó termesztésénél 20 százalékos kieséssel számoltam el olyképpen, hogy a vetőgumótermés 20 százalékát nem a minőségi fokozatnak megfelelően, hanem szokvány áron vettem számításba. ’ A táblázatokról leolvasható és a való tényeket tükröző számokból igen érdekes következtetéseket és tanulságokat vonhatunk le. Mindenek előtt szembetűnő, hogy más növényekéhez képest milyen nagyok a termelési költségek. Áruburgonya-termesztésnél is kitesz egy hald burgonya termesztési költsége 4500 Ft-ot, ami kereken 20 q búza eladási árának felel meg. Közelebbről vizsgálva látjuk, hogy a négy és fél ezer forint költségéből 2600 forintot tesz ki a vetőgumó értéke, ami az összköltség 57 százaléka. Az államilag' ellenőrzött és nemesített vetőgumó-termesztésnél a termelés összköltsége holdanként 7100—7800 Ft-ra emelkedik, mert a felhasznált vetőgumó értéke 5100 Ft lett, ami az összköltségnek 72 százaléka. A táblázatokon előirányzott költségeket nem lehet, illetőleg nem szabad csökkenteni, mert ha kevesebb vetőgumót ültetünk el, ha kevesebb műtrágyát és szer vestrágyát használunk fel, vagy ha nem végezzük el és főleg nem idejében végezzük el az előirányzott munkákat, nem számíthatunk olyan termésekre, amilyeneket a táblázatokon előirányoz tam. A költségeken tehát nem lehet és nem szabad változtatni. így a burgonyái ermeszt és jövedelmezősége szinte ki .t.é- lag a termés mennyiségétől és minőségétől függ. Amint a táblázatokon is láthatjuk és gyakorlatból is tudjuk, a burgonyatermesztés már jó közepes termésnél is igen szép jövedelmet hoz. 90 q-ás holdan- kénti termésnél 5—7 és 8 ezer fonni tiszta jövedelmet érünk el. Néhány ió tanács Az elmondottak után azt szeretném, ha burgonyatermesztőink az itt halottak alapján haladéktalanul feltennék saját magukhoz, illetőleg saját üzemük vezetőségéhez a következő kérdéseket azért, hogy arra a válasz határozati érvénnyel még a tavaszi munkák előtt megszülessék és a vetés is ezek szerint történjék. A kérdések a következők: 1. Mekkora területen termesz- szünk burgonyát? 2. Milyen fajtát termesszünk? 3. Mekkora vetőgumó-parcellát létesítsünk? És engedjék még, hogy a válaszok megszerkesztésébe is beleszóljak, illetőleg közvetlenül belesegítsek. Az első kérdésre azt válaszolnám, hogy a lehető legnagyobb területen kell burgonyát termelnünk, mert ez a legjövedelmezőbb termelési ág, mert ez jól van gépesítve és minden tsz munkaerő-gazdálkodásába jól beilleszthető. Az elültetésre kerülő terület felső határát az érintett tsz-gazdaság növénytermelésének vetésszerkezete és a rendelkezésre álló vetőgumó mennyisége és minősége szabja meg. Vetésszerkezet vonatkozásában a szántó 25 százalékának mértékéig mindenütt növelni lehet a burgonya vetésterületét, ahol a talaj burgonyatermesztésre megfelelő. A vetőgumó mennyisége és minősége tekintetében viszont az adott helyzet az irányadó. Csak akkora területet ültethetünk el, amennyire elegendő és jó minőségű vetőgumónk van, szigorúan szem előtt tartva az állomány kellő sűrűségét. Ez azt is jelenti viszont, hogy minden elültetésre alkalmas vetőgumót el kell ültetni, mert ez nem csak saját magunk, hanem népgazdaságunkkal szemben is kötelességünk. A termesztendő fajtáról eddig nem beszéltem. Erről ebben a körben nem is kell sokat beszélni. Minden vidéknek megvan az ott leginkább kedvelt burgonyafajtája. Annyit mégis szükségesnek tartok megemlíteni, hogy az í a nagyüzem jár el helyesen, amelyik nem csak egy, hanem legalább két fajta burgonyát ter- ! mel, mégpedig egy korait, és egy ; késeit. Ezt a munkatorlódások el- I kerülésé miatt is helyesen te- j szí, de azért is, mert az előcsí- ! ráztatott korai burgonyát korán j viheti piacra és ebből kapja a i tsz az első pénzt, amire június- } ban mindenütt nagy szükség van. A legbátrabban merem javasolni a gülbaba termőterületének növelését, mert ez a fajta a legkeresettebb és újra kiválóan termőképés. Amikor afelett kell dönteni, ■ogy mekkora területen létesítünk vetőgumó-parcellát, úgy szá- 'oljunk, hogy a szárfelhúzás' Hétről ötszörös, a régi modor zeit területről pedig háromszo- '~js területet lehet beültetni. Az I ióbbiaknál azért csak háromszo- ■osat, mert itt a gumók jó ré ze étkezési nagyságúra nő. Végezetül engedjék meg kije -. ;nem, hogy az eddigiekbe:' nem kizárólag az üzemi búr; nya termesztéséről beszélten Amit elmondottam, mind érvé nyes a háztáji földön terme: tett burgonyára is, csak éppen ott mindig áru burgonya', iilciőleg a Yntesfűsban. fti: : nálandó bur- onyát termesztünk. Akár közös, akár háztáji is a I burgonya, Szabolcsban mindig a Ilegjövedelmezőbb növény lesz a | szántóföldi növények között. Hozzászólások \ homokon csillagfürt nélkül nincs jó burgonyatermés Bagoly István, a baktalóránt-1 házi járás főagronómusa felszólalása elején arról beszélt, hogy a kisparcellás egyéni gazdaságoktól milyen elhanyagolt futóhomok területet örököltek a termelőszövetkezetek. Ezért hangsúlyozta a nagy tömeget adó keserű csillagfürt elszaporításának szükségét. Belátható időn belül a nyírségi savanyú homokon nem szűnik meg a csillagfürt trágyakénti termelése. Elmondotta, hogy a burgonya nem monokulturális növény, tehát több éven keresztül a betegségre való fogékonysága miatt nem lehet önmaga után termeszteni. Ez azt is megszabja, hogy ötletszerűen nem lehet a vetésforgóba, a növényi sorrendbe beilleszteni. Ez nem mond ellent annak, hogy a nyíri homokon a fő kapás növénynek, a burgonyának kell lenni. Javasolta, hogy a homokos területen egy szabad négyes növényi sorrendet alakítsanak ki. Ebben az első évi növény a csillagfürt lehetne, amit a következő évben kenyérgabona követne, ennek a tarlójába zöldtrágyának csillagfürtöt vethetnek. A harmadik évben kerülne a burgonyára sor. Majd a negyedik évben szabadon választott kapás, ahol helyet kaphatna a kukorica, napraforgó és egyéb kapás. Végül arról beszélt Bagoly István, hogy a burgonyájuk legjavát ezen a tavaszon külön válogatják és a szövetkezetekben megteremtik a vetőgumó-termelő parcellákat A tiszadobi Táncsics Termelő- szövetkezet aglrármémöke, Vágó István elvtárs elmondotta, hogy eddig már sok mindent megoldottak a szövetkezetükben, de az egészséges vetőgumó termesztést még nem tudták elérni. Elérték már, hogy holdanként 5 mázsa mákot termeitek, 18 mázsa búzát takarítottak be, eljutottak a teljes gépesítésig, a munkaegységről áttértek a rendszeres havi készpénz fizetésre. Kaptak már jó vetőgumót, ami első esztendőben 120 mázsát hozott, de a másodikban már csak 80-at, aztán pedig 60 mázsát Mint tapasztalatot elmondotta, hogy a korábbi években az ösz- szes megtermett burgonyából váVida György a császárszállásd Új Alkotmány Termelőszövetkezet agronómusa több kérdést tett fel: milyen mélyre ültessék a burgonyát? Előcsíráztassák-e a lilla burgonyát? A naptól kapott megzöldülés befolyásolja-e a vetőgumó minőségét? Kérdéseire az összefoglalóban kapott választ. Tiszadobon is több burgonyát akarnak termelni lógattak vetőgumót. Ismert dolog, hogy a beteg tövek alatt volt a legtöbb tyúktojás nagyságú gumó, így az ilyen fertőzött termés mind vetésre került, aa egészséges tövek alól pedig egykét gumó. Ez a módszer hatványozottan siettette a leromlást. Most ők is szárfelhúzással akarják megteremteni az egészséges vető"umó-előá]Mtást. Gondosan Iáróljuk a burgonyát Ilosvay Péter, a megyei veiő- magfelügyelőség előadója a helyes tárolás fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a kisvár- dai járás egyik termelőszövetkezetében 220 mázsa burgonyát tárolnak egyetlen prizmában, ami olyan alakú, mint egy istállótrá- gya-szarvas, széle, hossza majdnem egy. Ilyen burgonyahalomban nyilván sokkal hamarabb bekövetkezik a melegedés. A legutóbbi ellenőrzés alkalmával is plusz nyolc fok volt a „prizma” hőmérséklete, ami már felette van az optimális tárolási hőnek. A fehérgyarmati járás egyik szövetkezetében pedig 1 földbeásott gödörben tárolták a vetőgumót. Nagy veszteség érte itt is a szövetkezetét, mert a burgonyájuk bemelegedett, j Mindenképpen veszteség, te a I iermés csökken, de legnagyobb veszteség, amikor a sok munkával, nagy költséggel előállított vetőgumó a tárolásnál megy tönkre. Nagy felelősség hárttl _______ (Folytatás a 6, oldalon) 3 KELBT-MAftYA RQgBT Aft ÖVEDELMEZÖSÉGI SZÁMÍTÁS 1 HOLD „GÜLBABA” NEMESÍTETT FOKOZATÚ TERMESZTÉSÉNÉL nh kézi m. nap Összköltség á 70—, á 40,— Ft KÖLTSÉG: _______ a) (-b.) mint árunál 2,5 3 295,— c) Ültetés L5 4 265,— d) (-j.) mint árunál 5,2 13 1524,— k) Vetögumó 12 q á 425,— Ft — — 5100,— l) Szelektálás — 2 80,— m) Szárfelhúzás — 10 400,— n) Elöcsíráztatás — 4 160,— 7824,— HOZAM: jó termés esetén: TERMÉS: 60 q ebből nemesített vető 36 q á 425,— 15,300,— szokvány vető 9 q á 140,— 1260,— szokvány étkezési 10 q á 110,— 1100,— takarmány 5 q á 50,— 250,— 17 910,— tiszta jövedelem: 10 086.— kisebb termés esetén: TERMÉS: 45q ebből nemesített vető 27 q á 425,— 11 475,— szokvány vető 6,75 q á 140,— 745,— szokvány étk. 7,50 q á 110,— 825,— takarmány 3,75 q á 50,— 187,— 13 232,50 tiszta jövedelem: _________________ 5408,50
