Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-31 / 76. szám
(Folytatás az 5. oldalról) elsősorban a szakemberekre, he^y a gyakorlatban bevált sagtoványok szerinti prizmákban tárolják a vetőgumót. Hogyan lehet meggyorsítani a horgonya ültetését ? Teichmann Vilmos, a kísérleti ] intézett burgonya osztályának ve- I zetője felszólalásának első részében a sűrű vetés fontossá- I gával foglalkozott. Elmondta, ! hogy ők a 120 mázsás termés! ! 24 ezer tőszámmal érik el. De most kísérleteznek a holdankén- ! ti 26—27 ezres tőszámmal. A sortávolság náluk 62,5 centimé- tér. Sokan azt mondják, hogy \ ilyen sűrű sor mellett nem lehet jól tölteni. A burgonyának ' nincs nagy töltésre szüksége Sokkal inkább szükséges a jó beámyékolás, ez véd a szél, a! napsütés és a gyomok ellen is. A burgonyát legkésőbb április. húszig el kell vetni. Hogyan lehetséges ez a mostani késői ta- vaszodás mellett? Annyi gé- i pünk nincs, hogy ekkorra elvesse a burgonyát. De kultiváíor mindenütt található. Erre íeí kell szerelni a töltögető kapákat és a szükséges sortávolságnak megfelelően barázdát kell nyitni, amibe kézzel igen gyorsan és kellő távolságra rakható a burgonya. Most a vetés idején még sok munkás kéz van a szövetkezetekben. A burgonyavetőgéppel csak az előírt sebességgel lehet haladni, ha valaki ezzel próbálja gyorsítani a vetést, akkor rosszul. jár. | Nyomatékosan felhívta a ter- j melőszövetkezeti küldöttek fi- j gyeimét a gondos vetőgumó vá- i logatásra és a saját vetőmag- i előállító parcella biztosítósára 1 minden szövetkezetben. Növelni kell a Közös hur^onyaleriilelet legsürgősebben szállítsák el. Jelenleg a vetőburgonya hiányt a tagság birtokában lévő burgonyával lehet megoldani. A közösben mindenképpen növelni kell a ■ vetésterületet, mert áruburgonyát a múlt évben is innen kapott az ország és ebben az évben is erre támaszkodik elsősorban a felvásárlás. Elmondotta, hogy a vetőburgonya termelését nem szabad összetéveszteni a termelőszövetkezetek állami támogatásával. Ha nem szakszerűen végzik ezt a munkát, ezen nagyon nagyot bukhatnak a szövetkezetek. A Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ az idén is meghirdetik a 100 mázsás burgonyatermelési versenyt, amit jutalmaznak is. Terlanday Sándor zárszava A futóhomok is gyorsan válhat jó burgonyatermő talajjá, j csak csillagfürt kell hozzá, de | ahogy a burgonyából, úgy a csil- i iagfürtből is maguknak a ter- j melőszövetkezeteknek kell a ve- | tőmagot megtermelni. Elmondta, i hogy az állami gazdaságok terv | szerint termelik a vetőgumót, de j a nagyecsedi tsz kérésének nem | tehetnek eleget, hogy csak álla- [mi gazdaság állítson elő vetőgu- ! mót. Szabolcsban ez lehetetlen- | ség, itt a vetőgumó zömét a ; szövetkezeteknek kell megter- 1 melni. i Szakács Antal, a Földművelés- ügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatóságának osztályvezetője ismertette, hogy a kormányzat évente 25 millió forint támogatást ad a vetőburgonya előállításra. Tavaly 4000. az idén már 4200 vagon jó minőségű vetőgumót kaptak a szövetkezetek. Felhívta azoknak a szövetkezeteknek a figyelmét, ahol még más gazdaságok számára vetőgumót tárolnak, hogy azt a A császárszállási tsz kérdéseire elmondotta, hogy a burgonyát 6—10 centiméter mélyen tanácsos ültetni. A lilla burgonya csíráztatásával kapcsolatban forduljon a szövetkezet a kísérleti gazdaság burgonya osztályához. Ha a naptól kapott zöldülés 50 százaléknál kisebb a gumón, akkor még vetőgumónak felhasználható. A rakamaziak kérdésére a szeleteléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy csak áruburgonyát termeljenek így. Végül a gülbaba fokozottabb termelésére hívta fel a figyelmet. ’ wvwvwy*4 A tímár! Béke Tsz 100 mássás burgon yaíennelési kesdeményesése Dr. Westsik Vilmos nyugalmazott Kossuth-díjas akadémikus felszólalásában főként a talajműveléssel foglalkozott. Elmondta, hogy a Homokkísérleti Gazdaság 1936—1941 között a kisvárdai járásban beállított kísérleteiben ötéves átlagban fajtától függően 160—200 mázsa termést is elért. Azon a tájon az ősszel szántott mész-szegény vá- lyogos homoktalaj sokszor ösz- szefutott tavaszra. A szakemberek js vitatkoztak egymás között, hogy a tömődött talajt szántsák-e vagy sem. A gyakorlat igazolta, hogy még ilyen egeiben sem szabad újra szántaná, mert a legjobb termést az újra nem szántott őszi szántásit EEET-M AGYARORSZÁG S Bagi Ferenc, a rakamazi Szikra Termelőszövetkezet agronó- musa ismertette a náluk hagyományos szeletelt burgonyával való ültetést. Az idén nagyüzemi termelésben kísérletet folytatnak ezzel a módszerrel. Kérdést is intézett ezzel kapcsolatban a jelenlévő szakemberekhez. Szövetkezetünk tagsága a legutóbbi közgyűlésen határozatot hozott, hogy pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére megyei burgonyatermelési versenyt kezdeményezzünk. A száz mázsás burgonyatermelési versenyre hívjuk a megye minden szövetkezeté’., ezenbelül párosversenyre íz orosi Vörös Csillag Termelő- zövetkezetet. Termelőszövetkezetünk területe 3864 kh. mely területet 449 család művel 5 brigádra osztva. A VERSENY FELTÉTELEI 1. Vállaljuk, hogy 1962-ben a burgonyát fajtánként egybefüggő ablakban termeljük. Az éves termelési tervünk alapján 600 kh burgonyát ültetünk. A burgonya retőgumó válogatása már megkezdődött. A vetésre alkalmatlan beteg gumókat eltávolítjuk, amit ítkezésre, vagy sertések etetésére használunk fel. Kát. holdanként 8 mázsa vetőgumőt ültetünk. Nálunk igen bevált a burgonya izemenkénti szétvagdosása. így elérjük, hogy egy gumóból 3—5 bokrot ültethetünk. A burgonya- 'erületünk 70 százaléka gülbaba, 30 százaléka pedig kisvárda rózsa lesz. Mindkét fajtánál saját vetőgumóból biztosítjuk a holdanként! 30—32 ezer tövet. Ezt lősöket állítunk be. A «zelelrtá- lást ők fogják végezni a burgoey» levél sórgulásáig. 6. A betakarítást 400 holdon forgóvillás gépi. vontatású géppel, 200 holdon pedig lófogatú ekékkel végezzük. Az első válogatást közvetlenül a termő területen végezzük, a második válogatást pedig a téli prizmáXások előtt. Premizálást a közgyűlésünk által elfogadott terv szerint hajtjuk végre, ami tervig 10 százalék, terven felül pedig 46 százalék természetbeni burgonyajuttatás. 7. Felhívjuk azoknak a burgonyatermelő szövetkezeteknek a figyelmét, amelyek az általunk kezdeményezett 100 mázsás burgonyatermelési mozgalmunk ho« csatlakozni kívánnak vállalásaikat juttassák el az illeték« járási tanács mezőgazdasági aaestér lyáhoe. Értékelésre felkérjük a megyei tanács mezőgazdasági osztályát Tóth József tsz-elnök Krisztián László vb-elnök Urban András tsz páttiükár Baráss Aladár G<yőri Endre, a nagyecsedi Rákóczi TermeLőezövetbeoet agro- nómusa a lápi burgonyatermelés problémáiról beszélt. Elmondotta, hogy milyen káros „hagyománnyal” küzdenek. Náluk a korábbi években 90—100 centiméterre ültették a burgonya bokrát. Most nagy on nehéz megértetni az emberekkel, hogy ennél sokkal sűrűbbre kell ültetni a nagy termés érdekében. Tavaly szövetkezetük 300 holdon termelt vetőburgonyát, amiből csak 200 holdnak a hozamát lehetett felhasználni. Kérte az illetékeseket, hogy az állami gazdaságok több vetőgumót termeljenek a szövetkezetek részére. \iijfT erőt jelent az anyagi érdekeltség; alk«lma/á«íi Nagy Tibor elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa a beszámolóban ismertetett jövedelmezőségi adatokra hivatkozva elmondotta, ha megyénkben csak 60 mázsa holdanként! termést érnének el a termelőszövetkezetek burgonyából, már akkor is a 83 ezer hold- lói közel 200 millió forint tiszta jövedelemhez jutnának. Ha nem 60, hanem 90 mázsát takarítanának be holdanként, akkor pedig egy félmilliárd forint hasznuk lenne a szövetkezeteknek csak a burgonyából. A hatvan mázsa és a kilencven mázsa közötti terméshozam értékéből minden szövetkezeti családra 2600 forint jövedelem jutna. A többlettermésből a lakások ezreit lehetne felépíteni, hasonlóan több ezer traktort vásárolhatnának a szövetkezetek. Beszélt arról, hogy nagyon helyesek az ankéton elhangzott elvek, de ezeket a módszereket tudatosítani kell a szövetkezeti tagság körében. A tudatosítás mellett azonban építeni kell az anyagi ösztönző erőre is. Érdekeltté kell tenni mindenütt a tagságot a többtermelésben. Rosszul gondolkozik az a vezető, aki a terven felüli mennyiségből sainália az 50 százalékot odaadni. Pedig mennyivel lelkesebben fog munkához a burgonyatermelésben részt vevő tag, ha megtudja, hogy hatvan má- í zsás tervezés esetén, ha 90 mázsát ér fel, akkor tíz százalék-, j ként 9 mázsát, a terven felül J pedig 50 százalékot, ez 15 má- I zsa, összesen 24 mázsa. Ilyen 1 juttatásért bizonyára minden tag | iparkodik. A szakmai felvilágo- I sítás mellett tehát nagyon fon- ■ tos a? anyagi érdekeltség bevezetése és megmagyarázása is. 4z őszi szántási nem szabad tavasszal n»ra szántani I ba vetett burgonyák adták. Az őszi «szánkást tavasszal csak por- hanyítani szabad. A Homokkísérleti Gazdaság- : nak számos kísérlete van arra, hogy a, burgonya csillagfürt után adja a legtöbb termést. A homokon csillagfürttel és műtrágyával kiváló termések érhetők el. és az .istállótrágyát .máshol ' lehet felhasználni, kötöttebb talajon. vagy ' gyümölcsösben. A burgonya sor- és tőtávolságot ! 7Ux33 centiméterre javasolta Westsik W-««a sűrűséget 50 cm sor es 25—JU cm tőtávolsággal érjük el. 2. A burgonyából 300 holdat őszi mélyszántásba, 300 holdat pedig tavaszi szántásba ültetünk. Az őszi mélyszántásnál holdanként száz kilogramm kálisót, 80 kg foszfor műtrágyát használtunk fel és 50 kg pétisót fejtrágyaként adunk. A tavaszi szántásba kerülő burgonya alá ugyancsak a fenti műtrágya mennyiséget adjuk, még ezentúl 150 mázsa istállótrágyát is beszántunk holdanként. 3. A burgonya ültetését április 20-ig befejezzük. A növényápolást lófogattal és kézzel végezzük. Ez áll: szükség szerinti boronálásból, kétszeri fogatos kapálásból, kétszeri fogatos töltögetésből. 4. A burgonyatermesztés sikere érdekében a táblásítással meg- könnyítjük a burgonyabogár elleni védekezést, a gépek helyes kihasználását és csökkentjük a betakarítás költségét is. Idejében beszerezzük a burgonyabogár ellen a védekező anyagot és gépet, ' megszervezzük az ügyelő szolgálatot, hogy a legjobb időben permetezhessünk. 5. Brigádonként a vírusos tövek eltávolítása érdekében fel»
