Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

(Folytatás a 3. oldalról)

gyünk többé olyan helyzetben, mint ma is vagyunk, hogy még Szabolcs megyében sincs mindenkinek leromlásmentes vető- gumója;

A szárfelhúzásos vetőburgonya- termesztés

Csak röviden beszélek erről a módszerről, merít részletes tájékoztatást bárki kaphat kutató intézetünk kisvárdaá burgonyanemesítő osztályától. Ez a módszer a szárfelhúzásos vetőburgonya-ter. mesztési módszer. Lényege, hogy leromlásmentes vetőgumót előcsíráztatunk, korán kiültetjük, gondosan ápoljuk, szelektáljuk, virágzás után, úgy június vége felé a szárát felhúzzuk, majd a szár- felhúzás után 3—4 héttel a termést felszedjük. Az így termelt vetőgumó után mindig csak nagy terméseket kaptunk kísérleti intézetünkben éppen úgy, mint állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben is.

Ha valaki 100 holdon akar áruburgonyát termelni, első évben termeljen 5 holdon ilyen szárfelhúzásos módszerrel vetőburgonyát, ennek a termését ültesse el a következő évben és ezt az állományt is kezelje szárfelhúzásos módszerrel, majd ennek a termését használja fel az árnburgonya vetőgumójául. '

így megakadályozza a leromlást

és biztosítja a nagy termést. Kis- várdai osztályunk ennek a módszernek az elterjesztésére az 1961. évben megtett mindent, amit megtehetett 19 tsz-nek adott 5—5 holdra leromlásmentes vetőgumót, segített a tsz-nek abban, hogy e módszert helyesen alkalmazzák. Irányította és ellenőrizte a termelést, A tsz-ek általában gondosan, lelkiismeretesen végezték el a szükségese munkákat, minek eredményeként a gégényi Ady Endrében 114 q, a tiszamogyorósi Egy Akaratban 82 q, a tuzséri Rákócziban 80 q leromlásmentes vetőgumót takarítottak be. Mégis azt kell most mondani, hogy kezdeményezésünk csődbe jutott. Hiába teremtettük meg a nagy termések elérésének lehetőségét Ezlek a tsz-ek nem mindannyian élnek vele, mert ahelyett, hogy saját maguk továbbszaporították volna ez a leromlásmentes anyagot, eladták a termést. Azért adták el, mert nagy árat kapak érte. Siettek zsebre tenni az első év hasznát, amivel lemondtak a következő év ötszörös hasznáról. Szomorúan és sajnálkozással kell elgondolkozni ezen a tényen és fel kell tenni a kérdést: miért

nem érte meg a termelő tsz-nek ez a vetőgumó azt a pénzt, amit mások boldogan fizettek érte? Határozottan állítom, hogy azok jártak jobban, akik ezt a vetőgumót megvásárolták és nem azok, akik eladták.

I

Meg vagyok győződve, hogy pár év múlva korai bur- gonyavetőgumót mindenki csak szárfelhúzásos módszerrel fog termelni,

vetőgumót. A jó vetőgumó természetesen az volt, amelyik után a legnagyobb termést érték el. Ilyen vetőgumót pedig ott kaptak, ahol a burgonyát gondosan .szelektálták, ahol a termelők féltő gonddal, külön vetőmagparcellán termelték meg a saját szaporításuk részére a vetőgumót.

Amikor a ma tennivalóit határozzuk meg, ez az a minimum, amit minden burgonyatermeszitő- nefc meg kell tenni.

Vetőmagparcellát kell létesíteni, azon a legnagyobb gonddal kell a saját vetőgumószükségletet megtermelni.

Legyen e vetőmagparcellának a talaja burgonyatermesztésre kiválóan alkalmas, növényi tápanyagokban legyen gazdag, ültessük bele a legjobb minőségű vetőgumót, ápoljuk azt a legnagyobb gonddal, termését takarítván edény, hiszen az almás ládák burgonyacsíráztatás idején szabadok. Annyi világosságot bármelyik helyiségben lehet villannyal biztosítani, amennyi a burgonya egészséges csírafejlesztéséhez szükséges.

Munkaerő február és márciusban minden tsz-ben fölös számban rendelkezésre áll. -Hogy végül megéri-e az előcsíráztatás a ráfordított költséget és fáradságot, azt hiszem a jelenlevők egyhangúan állítják, hogy legalább ötszörösen megéri. Mi szabolcsiak legyünk büszkék megyénk édes gyermekére a gülbabára. Legyünk büszkék rá és szeressük is úgy, mint a gyermekünkét szeretjük, csíráztassunk elő minden vetésre kerülő gülbabát, mert az ezt dúsan meghálálja nagyobb termésével, hiszen visszanyerte régi jó termőképességét, amit az új

] A betakarítással kapcsolatban ! szeretnék azonban valamit mindenkinek mélyen az emlékezetébe vésni. Ez pedig nem más, mint hogy a betakarítással nem szabad késlekedni. Különösen nem szabad megkésni annak a burgonyának felszedésével, amelyiknek a termését a következő évben vetőgumónak akarjuk felhasználni. Mint ahogy a búzát is viaszérésben kell aratni, éppen úgy a vetésre szánt burgonya felszedésével sem szabad a párás érés állapotát bevárni.

Inkább legyen szedéskor kissé foszlós a burgonya héja, mint túlérett.

Különösen felhívom itt a figyelmet az aranyalma felszedési idejének helyes megválasztására. Az aranyalma késői fajta ugyan, mégis az után a vetőgumó után van mindig a legjobb termés, amit már szeptemberben felszedtünk.

Mindezeket az eddig megemlített munkákat nem is olyan régen még mindet, vagy javarészben kézzel végezték. Ezért a

burgonyatermesztés kézi munkaigényes termelési ág volt. Mostanra ez a helyzet merőben megváltozott. Szinte minden munkára kitűnő gépek születtek, melyek javarészben helyettesíteni tudják a kézi erőt, illetőleg amelyek kevés kézi munka kiegészítéssel kitűnő munkát végeznek. A BU II. jelű burgonyaültető gépek egyenletes mélységre és a kívánt egyenlő távolságra rakják le a gumókat, ezért munkájuk minősége jobb a kézi munkánál. Egy gép 40—50 ember munkáját tudja helyettesíteni. A palántázógép kiválóan alkalmas a csírás burgonya ültetésére. A kultivátorok kapálásban és töl- tögetésben végzik el a kézi munka java részét. A szántóföldi per- mezetőgépekkel biztosan megvédhetjük burgonyáinkat a burgonyabogár kártételétől. Az ..Orkán” járvaszecskázók jól végzik a szártalanítást.

A Kálló és BSZ. II. jelű szedőgépek harmadára csökkentik a betakarítás kézi munka szükségletét, melyben az osztályozógépek hasonló hatásfokkal vesznek részt.

Westsik Vilmos a tanácskozás szünetében.

ez lesz a burgonyatermesztés eljövendő útja.

Ezen kis kitérés után mellyel a jövő útjára pillantottunk, térjünk vissza a jelen hibáira és a hibák kiküszöbölésének lehetőségeire.

Évtizedek óta bevett szokás, hogy a Duna—Tisza közéről, de mondhatjuk, hogy az országnak a Duna vonalától keletre eső részéről a burgonyatermesztők tízezrei keresték fel megyénket, hogy innen vetőburgonyát vigyenek. Nem volt azonban mindegy ezeknek a vásárlódnak, hogy honnan veszik a burgonyát. Igen hamar rájöttek arra, hogy melyik az a község, vagy vidék, ahonnan a legjobb vetőgumót kapják és csak ezekről a helyekről vittek

KELET-MAG VABUlKlüLUi 4

A burgonyatermesztési tevékenységet a termesztés célja alapján két nagy csoportba oszthatjuk. Az egyik csoportba a minőségi vetőburgonya-termesztés, a másikba pedig az áruburgonya- íermesztés tartozik. Mindkét csoportba sorolt termelés során előállítunk vetőgumót, étkezési-, ipari- és takarmányozásra való burgonyát is. Amíg azonban a minőségi vetőgumónak termesztett és minősített burgonyatermés teljes mennyiségét vetésre használjuk fel — ami a szabványon belül van, addig az áruburgonya termésnek csak az a része használódik fel vetésre, amennyire éppen szükség van. Egyébként a vetőgumó nagyságú burgonya is étkezési célra használódik fel. .

Sokan úgy vélik, hogy a minőségi vetőburgonya-termesztés sokkal jövedelmezőbb az áruburgonya-termesztésnél,

mert annak magasabb az ára.

Ezért mindenki igyekszik a minőségi vetőburgonya-termesztésbe bekapcsolódni.

Lássuk, mi a való és száraz igazság és elemezzük ki jövedelmezőségi szempontból a különféle célra termelt burgonya ráfordítási költségeit és hozamának ellenértékét. Csak a közvetlen költséget vegyük figyelembe az összehasonlításnál, mert az általános költségek üzemenként eltérnek egymástól. Ugyancsak egy fajta burgonyán végezzük a vizsgálatunkat, mert így is hitelt érdemlő eredményt kapunk. Fajtának válasszuk a gülbabát és először végezzünk számvetést arra az esetre, amikor áruburgo- nyát termesztünk.

JÖVEDELMEZŐSÉGI SZÁMÍTÁS 1 HOLD „GÜLBABA” ÁRUBURGONYA- TERMESZTÉSNÉL.

KÖLTSÉG: nh kézi m. nap Összköltség

á 70—, á 40,— Ft

a) Talajelőkészítés

tarlóhántás 8,4 28,—

őszi mélyszántás L5 — 105,—

tavaszi boronálás 0>2 — 14.—

tavaszi kultiválás — 28,—

b) Válogatás 3 —

c) Ültetés L 1

d) Sarabolás +

2 x töltögetés t>2 1 124,

e) szedés 1,3 8 *23>

f) Behordás 2> * *8®>

g) Osztályozás +

prizmázás 3 155,—

h) Prizmaföldelés 1

i) Trágyázási hányad

il Műtrágya — "00,

k)Vetőgumó 14 q á 185.- Ft - 2590,- 4519,HOZAM: jó termés esetén:

TERMÉS: 90 q ebből szokvány vető 45 q á 140, szokvány étkezési 30 q á 110,— takarmány 15 q á 50,

tiszta jövedelem:

6300,— 3300,— 750,—

10 350,— 5831,—

Teichmann Vilmos szövetkezei* elnökökkel, szakemberekkel beszélget.

(Folytatás at 5. oldalon)

A hiir<v<;>iiy »termesztés jövedelmező

suk be korán és prizmázzuk be aly hozzáértéssel és lelkiismeretességgel, hogy abban a tél folyamán kár ne essék.

Ha így cselekszünk, biztosan számíthatunk termésátlagaink növekedésére, mert a kedvező körülmények között erőteljesen fejlődött vetőgumó után sokkal nagyobb termés fejlődik, mint az után a vetőgumó után, amelyik sanyarú viszonyok között termett. Erről a módszerről aztán könnyű lesz áttérni a már említett szárfelhúzásos módszerre.

A burgonya termésátlagok gyors emelésének lehetőségei között a vetőgumó jó minősége után másodiknak a vetőgumó helyes előkészítését említettem meg.

Akármilyen növényt termesztünk, vetés előtt annak vetőmagját mindig kitisztítjuk, csíráztatjuk, jarovizáljuk, szóval úgy kezeljük, hogy biztosítsuk annak hibátlan kikelését, kártevők elleni védelmét, zavartalan fejlődését s így nagy termések elérését. Vajon a burgonya-vetőgumó előkészítését is olyan gonddal szoktuk végezni, mint például a búzavetőmagot, vagy újabban a kukoricáét? Valljuk be, hogy nem. Pedig itt n’incs senki, aki ne állítaná velem együtt, hogy előcsíráztatás után lényegesen több termést érünk el, mint előcsíráztatás nélkül. Tudjuk, hogy így van, mégsem csináljuk, -tudjuk hogy ha előcsíráztatunk, nem ültetünk el cérnacsírás, jó termés nevelésére kép.elen vetőgumót. Tudjuk, hogy az előcsíráztatott gumó csírájának fejlődése a földbekerülés után nem áll meg, hanem folytatódik és így biztos a korábbi kikelés, biztos hogy a burgonya fejlődésének fő része azokra a tavaszi hetekre és hónapokra fog esni, amikor még hűvösebb az időjárás, hosszabbak az éjszakák, több a nedvesség a talajban, egyszóval kedvezőbbek a körülmények a burgonya fejlődésére. Tudjuk, hogy így van, mégsem csináljuk. De miért nem csináljuk? Nincs csíráztató edény? Nincs világos csíráztatc helyiség? Nincs hozzá munkaerő? Vagy nem fizetődül ki?

szárfelhúzásos módszerrel beláthatatlan időkig biztosítani is tudunk, sőt annak fokozását is reméljük.

Mennyi a kedvező nővényszám ?

A burgonyatermés fokozat harmadik kézenfekvő lehetősége az ültetés végrehajtásában, vagyis az optimális növényszám biztosításában rejlik. Erről tulajdonképpen nem is mint lehetőségről, hanem mint alapvető követelményről kellene beszélni. Három éven át végzett pontos ösz- szehasonlító kísérlet útján bebizonyosodott, hogy a 70x40 cm-es növényállásával szemben a 67x32 cm-es kötésben ültetett burgonya 14—15 százalékkal többet termett. Miért csodálkozunk akkor azon, hogy a 70x50, sőt a 80x50 cm-es vetéseink nem adnak kielégítő terméseket? Mi a 70x30—35 cm-es ültetést tartjuk vidékünkön a legjobbnak. Tudatában kell lennünk annak, hogy nekünk nincsenek szűz földjeink, amiket bekapcsolhatnánk a termelésbe. Nekünk a meglevő területet kell a legnagyobb mértékig kihasználni a meglevő földjeinkből kell nagy terméseket előcsiholni. Erre pedig bur- gonyatermesztésnél az optimális növényszám biztosítása adja meg a legjobb lehetőséget.

Ha röviden akarnám meghatározni a burgonya-termésátlagok emelésének három legfőbb tényezőjét, így fogalmaznám ezt meg: Jó vetőgumó, előcsíráztatás, optimális növényszám.

A burgonyatermesztés növényápolási és termésbe;akarítási munkáival nem kívánok részletesen foglalkozni. A jelenlevők mind jól tudják, hogy

csak akkor várhatnak jó termést, ha burgonyatábláit: at gyommentesen tartják és ba idejében és legalább kétszer töltögetnek, ezenkívül ha gondosan védekeznek a burgonyabogár ellen.