Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

Új reményeket keltetlek az összekötő utak használatáról szóló legújabb javaslatok BERLIN, (MTI): — A demokratikus német köz­véleményben új reményeket kel­tett az a Géniből érkezett hír, hogy Gromiko szovjet külügymi­niszter csütörtökön a Nyugat-Né- metország és Berlin közötti ösz- szekötő ul^jrt használatával kap­csolatban újabb javaslatot lett Rusk amerikai külügyminiszter­nek. Az új javaslatról bővebbet le­het olvasni abban a beszédben, amelyet Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, a Né­met Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára mondott a központi bizottság 15. ülésén cs amelyet szombaton kö­zöltek az NDK központi lapjai. Walter Ulbricht többek között kifejletté: ami Nyugat-Berlin ösz- szeköttetősét illeti, az NDK haj­landó megfontolás tárgyává ten­ni. hogy a nyugat-berlini kérdés­nek a német békeszerződés meg­kötésével kapcsolatos békés meg­oldása esetén olyan jogot bizto­sítson a jótálló hatalmak számá­ra, hogy a Nyugat-Berlin felé irányuló békés jellegű közleke­dés szavatolása érdekében bizo­nyos mértékben döntőbírói sze­repet töltsenek be és az NDK, valamint az Amerikai Egyesült j Államok. Nagy-Britannia vagy Franciaország között felmerüld nézeteit érések esetén közvetítse­nek. A Nemei Demokratikus Köz­társaság kormánya nem ellen­zi azt. hogy a .jótálló hatal­maknak vagy az ENSZ meg­felelő szervének a Nyugat- Bcrlin felé irányuló békés jellegű közlekedés biztosítá­sával kapcsolatos ajánlásait magáévá tegye. Mindennek előfeltétele azonban természetesen az, hogy Nyugat- Berünben megszüntessék a megszállási rendszeri, a három megszálló hatalom visszavonja csapatait. Szó lehet arról, hogy semleges államokból össze.evödo csapategységek állomásozzanak jelképesen Nyugat-Berlinben. Nyugat-Berlin politikai körei­ben a genfi értekezlet előtt igen nagy nyugtalanságot keltett az a hír. miszerint Rusk amerikai külügyminiszter Genfben majd előterjeszti Kennedy elnök azon javaslatán hogy létesítsenek az NDK területén egy szárazföldi, vagy exterritoriális korridort s ezt, valamint . a három légi fo­lyosót helyezzék nemzet közi el­lenőrzés alá. Az NDK ezt a ja­vaslatot természetesen nem fo­gadhatja el, mert hiszen ez szu­verenitásának megsértését jelen­tené. Gromiko szovjet külügymi­niszter március 22-én félreérthe­tetlenül értésre adta: a német kérdésben és Nyu­gat-Berlin kérdésében szó sem lehet olyan megállapo­dásról, amely valamilyen for­7 mában megsértené az NDK t szuverenitását. ? i Kennedy elnök javaslata sze-^ rint nemzetközi tanácsot kellene* létesíteni, amelyben egv-egy tag i gal képviselve lenne a négy? győztes hatalom: a Szovjetunió,* az Egyesült Államok, Anglia és* Franciaország, továbbá a Nemei ? Demokratikus Köztársaság és ai Német Szövetségi Köztársaság ^ Nyugat-Belin, a demokratikus-i Berlin, valamint Lengyelország, ^ Csehszlovákia és három semle-* ges állam: Svájc. Svédország es? Ausztria. Ez a nemzetközi szerv* ellenőrizné a Helmstedt és Nyu-* gat-Berlin közötti autóműutat. ? liádár János elvi ars látogatása a MOM-ban I jalili zwoUlowok ; érkeztek li.’iíniieáii:i Accra. (I AbAbA): Eiisabethville-böl érkezett ie-' lentések szerint az észak-rhodesiai j Ndolán át francia zsoldosok újabb! csoportja érkezett Katangába Csőmbe ..idegen légiójába”. A csoport a jelentések szerint a Csőmbe részére Franciaországban toborzott zsoldosok első része. A jelentések szerint Csőmbe zsoldos alakulatai arra készülnek, hogy újra megkezdjék a hadmű­veleteket. ha az ENSZ, vagy a kongói központi kormány részéről lépések történnek Katanga kü­lönállásának megszüntetésére. Figyelmet kelt, hogy a külföldi zsoldosok újabb csoportja érkezett Katangába, amikor Leopoldville­bizonyara úgy gon­dolták — megérett már az idő arra, hogy Hitler követsé­gének házába beköl­tözzenek a nyugat­német diplomaták. Valóban kedves fi­gyelmesség, s mél­tán dicséri a belga kormány rendérzé­két. Elvégre a nyu­gatnémet diploma­ták nyolcvanöt szá­zaléka Ribbenti-opp birodalmi külügymi­niszter űr beosztott­ja voll, s a náci párttagság szerepel Bonn legtöbb nagy­követének életrajzá­ban: hogy ne is be­széljünk a volt SA rohamosztagos Schröder külügymi­niszterről. így az­tán a nyugatnémet diplomaták beköltö­zése — vagy éppen visszaköltözése — a brüsszeli házba, nyil­ván nem sértheti az épület patinás szel­lemét. SAJNOS MÉG MINDIG diva­tos, hogy egyes szűk látókörűek mosolyogva, vagy kérkedve be­szélnek a korábban elkövetett hibákról, mintha az dicsőség lett volna. Pedig már éppen elég volt az önkritikázásból — legalábbis a múlt hibáit tekintve — és sem­mi szükségünk arra hogy egye­sek a párt egyenes és töretlen- vonalú politikáját csak úgy di­vatból. úgymond ..harcosságból” elferdítsék egyes helyeken. Nincs szükség erre sehol, mert abból csak bajok származnak és ve­szélyt jelentenek ránk nézve. Lassan szállóigévé válik a jel­szó amelyet Kádár elvtárs mon­dott: -Aki nincs ellenünk, velünk van." Csak az a baj, hogy egye­sek — pártvezetők is — nem ér­telmezik és alkalmazzák helye­sen. Mert nézzük mit is jelent az idézett mondat. Elsősorban azt. hogy akj részt vesz a szocializ­mus építésében — legyen az volt kulák, kispolgár, kereskedő, vagy egykori földbirtokos — az a mi javunkat szolgálja. Még akkor is — s itt egyénenként kell mérle­gelnünk — ha politikai fenntar­tásai vannak. S akármilyen fur­csán is hangzik, mi minden em­bert meg akarunk nyerni ügyünk­nek. akinek nincs ellenséges szándéka társadalmi rendünkkel szemben. A hiba azonban ott van, hogy vannak akik elfelejtik: a velünk azonos elvet vallók és ar. ellenség között széles a ská­KELCT-MAGYARORSZÁG 2 j la. meit e két határvonal között sokan vannak. Vannak olyanok, akik csak egyes kérdésekben té­továznak. mások ingadoznak, de sok a szimpatizáló, vonzódó, s tőlünk függ elsősorban. — a jel­szót helyesen alkalmazva — hogy a mi oldalunkra álljanak, teljes szívvel munkálkodjanak. Igen. mert ezek is barátaink lesznek holnap. EBBŐL KÖVETKEZIK, hogy ..Aki nincs ellenünk, velünk van” — jelszó józan megítélésre. öszin_ te és széles látókörű politikai munkára ösztönöz minden kom­munista. de egyben a szűk iáló- körűekkel szembeni vitára is ser­kent, akik még mindig a regi módon „balos.an” gondolkoznak. S erre nagy szükség ran, mert akadnak még pápábbnál is pá- púbbak, akik .azt hangoztatják: ha a régi módon haladt volna az ország.szekere, előbbre vagyunk. S ennek a gondolatnak hangot adott Badonics Mátyás az ibrá- nyi Dózsa Tsz. párttitkára, aki kibővített járási pártbizottsági ülésen azt mondta, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésének idejére — még ötvenhat előtt — nálunk is külön faluba kellett volna telepíteni a kulá- kokat. Akad olyan is, aki kifogá­solja a „túlzott demokráciát” és nagyobb keménységet javasol. Mi lehet a válasz ezekre? Ho­gyan értelmezik ezek az emberek Kádár elvtárs mondatát? Aligha helyesen. Igen. mert aki ilyet mond, az nemcsak ezelőtt val­lotta — ami akkor nem volt el­ítélendő — a helytelen elveket, s alkalmazott káros módszereket, hanem most is. A megfelelő kö­vetkeztetéseket, tanulságokat le­vonta pártunk az elkövetett hi­bákból, s helyes politikánkat iga­zolta uz SZKP XX. kongresszusa is. Mi valljuk, — s ilyen poli­tikát követünk — hogy a szocia­lista társadalom a munkával, an­nak formáló hatására és a mi nevelőmunkánk következtében ké­pesek becsületes dolgozókká vál­ni az egykori nem dolgozók, s biztosítjuk is részükre, hogy be­illeszkedjenek és egyenjogú ál­lampolgárai legyenek társadal­munknak. De vajon a még min­dig régi módon — s helytelenül — gondolkodók hisznek-e ebben? Aligha. Vajon azzal jobb ered­ményt. értünk volna el, ha a ku- lákokat kitelepítjük? Biztosítottuk volna átnevelésüket? Nem! De azzal igen, hogy rábízták a fa­lura: döntség el milyen ember, milyen munkát érdemel. Elhiszik-e a régi. megcsontosodott és hely­telen elvekhez ragaszkodók, hogy az az egykori földbirtokos, aki most a szatmárcsekei Haladás Tsz. főagronómusa, vagy a füles- di tsz agronómusa aki kulák volt — ha velünk nem is értenek mindenben egyet — becsületesen, a közösség, az emberek javát szolgálva dolgoznak? Nem hi­szem. Pedig ez tény, az ottani em­berek is elégedettek munkájuk­kal. Lehet, hogy ezeknek hihetetlen az is, hogy az egykori volt ke­reskedő gyermeke kiváló úttörő Ás szocialista szellemben nevelik. És hangsúlyozni kívánom: nem­csak az iskolában — hisz ez ter­mészetes — hanem a családban is. Mi'több. Eddig az apa szégyell- te elmondani gyermeke előtt, ki is volt ő. Figyelemre méltó je­lenségek, melyek mulatják mi­lyen hatást gyakorol emberekre fejlődésünk, és helyes politikánk. Besenyődön a tsz-ben kisegítő adminisztrátorként dolgozik Pó- tor Imre refomátus lelkész. Ő kérte felvételét. Vajon helyesen tették az emberek, hogy nem küldték el? Igen. Pedig tudjuk, hogy az. egyházak, s papjaik az idealizmus talaján állnak, mégis együtt dolgozunk velük, s rájuk is vonatkozik a jelszó. Igen. s az amit Kádár elvtárs mondott; nem jelent ideológiai semleges­séget, elveink feladását, mint ahogy azt egyesek gondolják. S az olyan ember. — legyen az vezető, beosztott, kommunista, vagy pártonkrvüli — aki csak elvekben fogadja el u párt irány­vonalát. s azt mondja, hogy ezért ő mindennap dolgozijv közben ellenkezőleg cselekszik, nem hisz a párt igazságában, politikájának helyességében és súlyos károkat okozhat. Az ilyen ember képte­len megérteni az idők szavát, s új módon dolgozni. Ne értsen léire senki Koránt sincs arról szó. hogy az ellenséggel megal­kudjunk. kezet nyújtsunk nekik. Sőt! Ezek ellen még határozot­tabban fellépünk! De arról szó van. hogy a velünk nem minden­ben egy elvet vallókhoz megta­láljuk a megfelelő közeledési esz­közt, nyelvet és utat. Kádár elv­társ mondta: ..Erősítenünk kell az egyes emberek iránti bizal­mai.” S az emberekben elsősor­ban a jó szándékot s nem a rosszat kell feltételeznünk. Ez a bizalom alapja, mely mentesít bennünket a sokszor helytelen és alaptalan gyanakvástól, ellenség kereséstől. A PÁRT OLYAN LÉGKÖRT teremtett helyes politikájával, amelyben minden ember becsü­letesen dolgozhat, s ezért, vall­juk is amit Kádár elvtárs mon­dott: ..Aki nincs ellenünk, ve­lünk van.” Bennünket segít —■ ha vannak is politika; fenntartá­sai — munkájával az ügyünket szolgálja. Farka* KáVwwo , Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a for­radalmi munkás-paraszt kormány rlniike. Kiss Dezső el-, társsal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával; a budapesti pártbizott­ság első titkárával pénteken egésznapos látogatást telt a Ma­gyar Optikai Művekben. A ven- ; dégeket a gyár dolgozói nevé­ben Pajkos Aladár, a XII. kerü- ’ lett pártbizottság első titkára,'1 Gyarmati László, a kerületi la-1 nács vb elnöke, Mautner Gyula,, a MOM pártbizottságának titka-; ra. Poch Gyula, a vállalat igaz- j gatója, Goszler Károly, a szak-- szervezeti bizottság titkára és: Szcgner László, a KISZ-bizott- - ság titkára fogadta. j ben tárgyalások folynak az Adó- , | ula-kormóny és Csőmbe közölt, i Leopoldville: 1 A kongói parlament pénteken í megkezdte annak a törvényjavas- ' latnak a vitáját, amely az or- j szag uj közigazgatási beosztású- S nak megteremtését irányozza elő. j Az indítvány hat kongói tarto- jmány helyett 20 tartományra osztaná fel az országot. Ennek értelmében Katanga tartomány is három tartományra oszlana fel: Észak-Katangára. Tanganilcára (nem tévesztendő össze a szom­szédos Tanganyikával), valamint , Dél-Katangára. Leopoldville tar- ] tomán.y ugyancsak több részre , tagolódna. Nagyon idoszeri intézkedésre szánu el magát a béig; külügyminisztérium Szóvivője nemre; bejelentette. Iiogj baráti előzékenység gél lepték meg Nyu gat-Németországot: visszaadták a í NSZK-nak a mást» dik világháború elől ti német nagykövet ség brüsszeli szék házát. Az épülete ugyanis a háború be fedezésekor elkoboz ták. Most pedig ­I ű ősze i*ű e I őzé 1% o n vség „cAki I lines ell ettünk..“ Sulzberger űr tanúsága A címben szereplő Sulzberger úr. teljes nevén C. 1» Sulzberger: a New York Times vezető munkatársa. Any­nyira az. hogy annak idején ű készítette a lap számára az emlékezetes Hruscsov-interjút is. Sulzberger úr tehát nem akárki, érdemes odafigyelni arra, amit mond. Most pel dóul Géniből lapjának küldött kommentárjában a leszerelés gazdasági kihatásait boncolgatja. Véleményét különösen érdekessé teszi, hogy nem általában beszél, hanem lénye­gében azt vizsgálja, mit hozna a Szovjetuniónak és mit-az Egyesült Államoknak, ha a jelen történelmi pillanatban megegyeznének a leszerelésben. ..Kétségtelen — írja —. hogy egy nagyobb arányú leszerelés kedvező lenne a szovjet gazdaság számára. Sok ember szabadulna fel s kapcsolódhatnék be a mezőgazda­sági ’ termelésbe, több pénz jutna a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak beruházásaira... (Sulzberger úgylátszik, ismeri az SZKP célkitűzéseit...) Az Egyesült Államokban ezzel szemben egy alaposabb leszerelés nehéz helyzetbe hozná a gazdaságot éppen abban a rendkívüli kényes pil­lanatban, amikor fel kell készülnünk az európai közös piac­cal való erős konkurenciára s még nem oldottuk meg az aranykiáramlás kérdését... A fegyverkezési hajsza foly­tatása tehát bizonyos előnyöket tartogat több amerikai iparág számára, de nem előnyös a Szovjetunióra nézve.” Sulzberger úr tanúságtétele figyelemre .méli ó: a legte­kintélyesebb amerikai napilap hasábjain mondja ki. hogy a két világhatalom közül a Szovjetuniónak gazdasági szem­pontból is érdeke a leszerelés, míg az Egyesült Államoknak gazdasági szempontjai sem diktálják, hogy sürgesse az ér­demi leszerelést. Őszinte hálával tartozunk Sulzberger úr­nak, amiért a maga tanúságtételével hozzájárult ahhoz, hogy még élesebben lássuk, milyen érdekek és szándékok húzódnak meg a Genfben és Washingtonban elhangzó amerikai szép szavak mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents