Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

Új reményeket keltetlek az összekötő utak használatáról szóló legújabb javaslatok

BERLIN, (MTI):

— A demokratikus német közvéleményben új reményeket keltett az a Géniből érkezett hír, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön a Nyugat-Né- metország és Berlin közötti ösz- szekötő ul^jrt használatával kapcsolatban újabb javaslatot lett Rusk amerikai külügyminiszternek.

Az új javaslatról bővebbet lehet olvasni abban a beszédben, amelyet Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára mondott a központi bizottság 15. ülésén cs amelyet szombaton közöltek az NDK központi lapjai.

Walter Ulbricht többek között kifejletté: ami Nyugat-Berlin ösz- szeköttetősét illeti, az NDK hajlandó megfontolás tárgyává tenni. hogy a nyugat-berlini kérdésnek a német békeszerződés megkötésével kapcsolatos békés megoldása esetén olyan jogot biztosítson a jótálló hatalmak számára, hogy a Nyugat-Berlin felé irányuló békés jellegű közlekedés szavatolása érdekében bizonyos mértékben döntőbírói szerepet töltsenek be és az NDK, valamint az Amerikai Egyesült j Államok. Nagy-Britannia vagy Franciaország között felmerüld nézeteit érések esetén közvetítsenek.

A Nemei Demokratikus Köztársaság kormánya nem ellenzi azt. hogy a .jótálló hatalmaknak vagy az ENSZ megfelelő szervének a Nyugat- Bcrlin felé irányuló békés jellegű közlekedés biztosításával kapcsolatos ajánlásait magáévá tegye.

Mindennek előfeltétele azonban természetesen az, hogy Nyugat- Berünben megszüntessék a megszállási rendszeri, a három megszálló hatalom visszavonja csapatait. Szó lehet arról, hogy semleges államokból össze.evödo csapategységek állomásozzanak jelképesen Nyugat-Berlinben.

Nyugat-Berlin politikai köreiben a genfi értekezlet előtt igen nagy nyugtalanságot keltett az a

hír. miszerint Rusk amerikai külügyminiszter Genfben majd előterjeszti Kennedy elnök azon javaslatán hogy létesítsenek az NDK területén egy szárazföldi, vagy exterritoriális korridort s ezt, valamint . a három légi folyosót helyezzék nemzet közi ellenőrzés alá. Az NDK ezt a javaslatot természetesen nem fogadhatja el, mert hiszen ez szuverenitásának megsértését jelentené. Gromiko szovjet külügyminiszter március 22-én félreérthetetlenül értésre adta:

a német kérdésben és Nyugat-Berlin kérdésében szó sem lehet olyan megállapodásról, amely valamilyen for7

mában megsértené az NDK t szuverenitását. ?

i

Kennedy elnök javaslata sze-^ rint nemzetközi tanácsot kellene* létesíteni, amelyben egv-egy tag i gal képviselve lenne a négy? győztes hatalom: a Szovjetunió,* az Egyesült Államok, Anglia és* Franciaország, továbbá a Nemei ? Demokratikus Köztársaság és ai Német Szövetségi Köztársaság ^ Nyugat-Belin, a demokratikus-i Berlin, valamint Lengyelország, ^ Csehszlovákia és három semle-* ges állam: Svájc. Svédország es? Ausztria. Ez a nemzetközi szerv* ellenőrizné a Helmstedt és Nyu-* gat-Berlin közötti autóműutat. ?

liádár János elvi ars

látogatása a MOM-ban

I jalili zwoUlowok ;

érkeztek li.’iíniieáii:i

Accra. (I AbAbA): Eiisabethville-böl érkezett ie-' lentések szerint az észak-rhodesiai j Ndolán át francia zsoldosok újabb! csoportja érkezett Katangába Csőmbe ..idegen légiójába”. A csoport a jelentések szerint a Csőmbe részére Franciaországban toborzott zsoldosok első része.

A jelentések szerint Csőmbe zsoldos alakulatai arra készülnek, hogy újra megkezdjék a hadműveleteket. ha az ENSZ, vagy a kongói központi kormány részéről lépések történnek Katanga különállásának megszüntetésére.

Figyelmet kelt, hogy a külföldi zsoldosok újabb csoportja érkezett Katangába, amikor Leopoldvillebizonyara úgy gondolták — megérett már az idő arra, hogy Hitler követségének házába beköltözzenek a nyugatnémet diplomaták. Valóban kedves figyelmesség, s méltán dicséri a belga kormány rendérzékét. Elvégre a nyugatnémet diplomaták nyolcvanöt százaléka Ribbenti-opp birodalmi külügyminiszter űr beosztottja voll, s a náci párttagság szerepel Bonn legtöbb nagykövetének életrajzában: hogy ne is beszéljünk a volt SA rohamosztagos Schröder külügyminiszterről. így aztán a nyugatnémet diplomaták beköltözése — vagy éppen visszaköltözése — a brüsszeli házba, nyilván nem sértheti az épület patinás szellemét.

SAJNOS MÉG MINDIG divatos, hogy egyes szűk látókörűek mosolyogva, vagy kérkedve beszélnek a korábban elkövetett hibákról, mintha az dicsőség lett volna. Pedig már éppen elég volt az önkritikázásból — legalábbis a múlt hibáit tekintve — és semmi szükségünk arra hogy egyesek a párt egyenes és töretlen- vonalú politikáját csak úgy divatból. úgymond ..harcosságból” elferdítsék egyes helyeken. Nincs szükség erre sehol, mert abból csak bajok származnak és veszélyt jelentenek ránk nézve.

Lassan szállóigévé válik a jelszó amelyet Kádár elvtárs mondott: -Aki nincs ellenünk, velünk van." Csak az a baj, hogy egyesek — pártvezetők is — nem értelmezik és alkalmazzák helyesen. Mert nézzük mit is jelent az idézett mondat. Elsősorban azt. hogy akj részt vesz a szocializmus építésében — legyen az volt kulák, kispolgár, kereskedő, vagy egykori földbirtokos — az a mi javunkat szolgálja. Még akkor is — s itt egyénenként kell mérlegelnünk — ha politikai fenntartásai vannak. S akármilyen furcsán is hangzik, mi minden embert meg akarunk nyerni ügyünknek. akinek nincs ellenséges szándéka társadalmi rendünkkel szemben. A hiba azonban ott van, hogy vannak akik elfelejtik: a velünk azonos elvet vallók és ar. ellenség között széles a skáKELCT-MAGYARORSZÁG 2 j

la. meit e két határvonal között sokan vannak. Vannak olyanok, akik csak egyes kérdésekben tétováznak. mások ingadoznak, de sok a szimpatizáló, vonzódó, s tőlünk függ elsősorban. — a jelszót helyesen alkalmazva — hogy a mi oldalunkra álljanak, teljes szívvel munkálkodjanak. Igen. mert ezek is barátaink lesznek holnap.

EBBŐL KÖVETKEZIK, hogy ..Aki nincs ellenünk, velünk van” — jelszó józan megítélésre. öszin_ te és széles látókörű politikai munkára ösztönöz minden kommunista. de egyben a szűk iáló- körűekkel szembeni vitára is serkent, akik még mindig a regi módon „balos.an” gondolkoznak. S erre nagy szükség ran, mert akadnak még pápábbnál is pá- púbbak, akik .azt hangoztatják: ha a régi módon haladt volna az ország.szekere, előbbre vagyunk. S ennek a gondolatnak hangot adott Badonics Mátyás az ibrá- nyi Dózsa Tsz. párttitkára, aki kibővített járási pártbizottsági ülésen azt mondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idejére — még ötvenhat előtt — nálunk is külön faluba kellett volna telepíteni a kulá- kokat. Akad olyan is, aki kifogásolja a „túlzott demokráciát” és nagyobb keménységet javasol.

Mi lehet a válasz ezekre? Hogyan értelmezik ezek az emberek Kádár elvtárs mondatát? Aligha helyesen. Igen. mert aki ilyet mond, az nemcsak ezelőtt vallotta — ami akkor nem volt elítélendő — a helytelen elveket, s alkalmazott káros módszereket, hanem most is. A megfelelő következtetéseket, tanulságokat levonta pártunk az elkövetett hibákból, s helyes politikánkat igazolta uz SZKP XX. kongresszusa is. Mi valljuk, — s ilyen politikát követünk — hogy a szocialista társadalom a munkával, annak formáló hatására és a mi nevelőmunkánk következtében képesek becsületes dolgozókká válni az egykori nem dolgozók, s biztosítjuk is részükre, hogy beilleszkedjenek és egyenjogú állampolgárai legyenek társadalmunknak. De vajon a még mindig régi módon — s helytelenül — gondolkodók hisznek-e ebben? Aligha. Vajon azzal jobb eredményt. értünk volna el, ha a ku- lákokat kitelepítjük? Biztosítottuk volna átnevelésüket? Nem! De azzal igen, hogy rábízták a falura: döntség el milyen ember, milyen munkát érdemel. Elhiszik-e a régi. megcsontosodott és helytelen elvekhez ragaszkodók, hogy az az egykori földbirtokos, aki

most a szatmárcsekei Haladás Tsz. főagronómusa, vagy a füles- di tsz agronómusa aki kulák volt — ha velünk nem is értenek mindenben egyet — becsületesen, a közösség, az emberek javát szolgálva dolgoznak? Nem hiszem. Pedig ez tény, az ottani emberek is elégedettek munkájukkal.

Lehet, hogy ezeknek hihetetlen az is, hogy az egykori volt kereskedő gyermeke kiváló úttörő Ás szocialista szellemben nevelik. És hangsúlyozni kívánom: nemcsak az iskolában — hisz ez természetes — hanem a családban is. Mi'több. Eddig az apa szégyell- te elmondani gyermeke előtt, ki is volt ő. Figyelemre méltó jelenségek, melyek mulatják milyen hatást gyakorol emberekre fejlődésünk, és helyes politikánk. Besenyődön a tsz-ben kisegítő adminisztrátorként dolgozik Pó- tor Imre refomátus lelkész. Ő kérte felvételét. Vajon helyesen tették az emberek, hogy nem küldték el? Igen. Pedig tudjuk, hogy az. egyházak, s papjaik az idealizmus talaján állnak, mégis együtt dolgozunk velük, s rájuk is vonatkozik a jelszó. Igen. s az amit Kádár elvtárs mondott; nem jelent ideológiai semlegességet, elveink feladását, mint

ahogy azt egyesek gondolják.

S az olyan ember. — legyen az vezető, beosztott, kommunista, vagy pártonkrvüli — aki csak elvekben fogadja el u párt irányvonalát. s azt mondja, hogy ezért ő mindennap dolgozijv közben ellenkezőleg cselekszik, nem hisz a párt igazságában, politikájának helyességében és súlyos károkat okozhat. Az ilyen ember képtelen megérteni az idők szavát, s új módon dolgozni. Ne értsen léire senki Koránt sincs arról szó. hogy az ellenséggel megalkudjunk. kezet nyújtsunk nekik. Sőt! Ezek ellen még határozottabban fellépünk! De arról szó van. hogy a velünk nem mindenben egy elvet vallókhoz megtaláljuk a megfelelő közeledési eszközt, nyelvet és utat. Kádár elvtárs mondta: ..Erősítenünk kell az egyes emberek iránti bizalmai.” S az emberekben elsősorban a jó szándékot s nem a rosszat kell feltételeznünk. Ez a bizalom alapja, mely mentesít bennünket a sokszor helytelen és alaptalan gyanakvástól, ellenség kereséstől.

A PÁRT OLYAN LÉGKÖRT teremtett helyes politikájával, amelyben minden ember becsületesen dolgozhat, s ezért, valljuk is amit Kádár elvtárs mondott: ..Aki nincs ellenünk, velünk van.” Bennünket segít —■ ha vannak is politika; fenntartásai — munkájával az ügyünket szolgálja.

Farka* KáVwwo ,

Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány rlniike. Kiss Dezső el-, társsal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával; a budapesti pártbizottság első titkárával pénteken egésznapos látogatást telt a Magyar Optikai Művekben. A ven- ; dégeket a gyár dolgozói nevében Pajkos Aladár, a XII. kerü- ’ lett pártbizottság első titkára,'1 Gyarmati László, a kerületi la-1 nács vb elnöke, Mautner Gyula,, a MOM pártbizottságának titka-; ra. Poch Gyula, a vállalat igaz- j gatója, Goszler Károly, a szak-- szervezeti bizottság titkára és: Szcgner László, a KISZ-bizott- - ság titkára fogadta.

j ben tárgyalások folynak az Adó- , | ula-kormóny és Csőmbe közölt, i Leopoldville:

1 A kongói parlament pénteken í megkezdte annak a törvényjavas- ' latnak a vitáját, amely az or- j szag uj közigazgatási beosztású- S nak megteremtését irányozza elő. j Az indítvány hat kongói tarto- jmány helyett 20 tartományra osztaná fel az országot. Ennek értelmében Katanga tartomány is három tartományra oszlana fel: Észak-Katangára. Tanganilcára (nem tévesztendő össze a szomszédos Tanganyikával), valamint , Dél-Katangára. Leopoldville tar- ] tomán.y ugyancsak több részre , tagolódna.

Nagyon idoszeri intézkedésre szánu el magát a béig;

külügyminisztérium Szóvivője nemre; bejelentette. Iiogj baráti előzékenység gél lepték meg Nyu gat-Németországot: visszaadták a

í NSZK-nak a mást» dik világháború elől ti német nagykövet ség brüsszeli szék házát. Az épülete ugyanis a háború be fedezésekor elkoboz ták. Most pedig I ű ősze i*ű e I őzé 1% o n vség

„cAki I lines ell ettünk..“

Sulzberger űr tanúsága

A címben szereplő Sulzberger úr. teljes nevén C. 1» Sulzberger: a New York Times vezető munkatársa. Anynyira az. hogy annak idején ű készítette a lap számára az emlékezetes Hruscsov-interjút is. Sulzberger úr tehát nem akárki, érdemes odafigyelni arra, amit mond. Most pel dóul Géniből lapjának küldött kommentárjában a leszerelés gazdasági kihatásait boncolgatja. Véleményét különösen érdekessé teszi, hogy nem általában beszél, hanem lényegében azt vizsgálja, mit hozna a Szovjetuniónak és mit-az Egyesült Államoknak, ha a jelen történelmi pillanatban megegyeznének a leszerelésben.

..Kétségtelen — írja —. hogy egy nagyobb arányú leszerelés kedvező lenne a szovjet gazdaság számára. Sok ember szabadulna fel s kapcsolódhatnék be a mezőgazdasági ’ termelésbe, több pénz jutna a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak beruházásaira... (Sulzberger úgylátszik, ismeri az SZKP célkitűzéseit...) Az Egyesült Államokban ezzel szemben egy alaposabb leszerelés nehéz helyzetbe hozná a gazdaságot éppen abban a rendkívüli kényes pillanatban, amikor fel kell készülnünk az európai közös piaccal való erős konkurenciára s még nem oldottuk meg az aranykiáramlás kérdését... A fegyverkezési hajsza folytatása tehát bizonyos előnyöket tartogat több amerikai iparág számára, de nem előnyös a Szovjetunióra nézve.”

Sulzberger úr tanúságtétele figyelemre .méli ó: a legtekintélyesebb amerikai napilap hasábjain mondja ki. hogy a két világhatalom közül a Szovjetuniónak gazdasági szempontból is érdeke a leszerelés, míg az Egyesült Államoknak gazdasági szempontjai sem diktálják, hogy sürgesse az érdemi leszerelést. Őszinte hálával tartozunk Sulzberger úrnak, amiért a maga tanúságtételével hozzájárult ahhoz, hogy még élesebben lássuk, milyen érdekek és szándékok húzódnak meg a Genfben és Washingtonban elhangzó amerikai szép szavak mögött.