Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
Rákhiedelem Nyírbátorban — és az igazság... A vonat fülkéjében nag y a sajnálkozás: szegény asszony, hogy el tudja gyötörni az embert a fájdalom... A harmadik éjszakát töltötte álmatlanul, nem lehet várni tovább. — Jöttem kihúzatni, nem bírom tovább. — Csak nem Bátorba? — De, oda. Ott van az SZTK-s. — Jaj, lelkem, csak oda ne menjen, az isten szerelméért. Vagy maga még nem hallotta...? Az útitársak is meghökkennek, miért, mi van Botorban? — Nagyon vigyázzon. Beszélik a népek, hogy rákot lehet kapni az inekciójától. ■— Nahát, még ilyet. Hogy engedhetik? — Nem is engedték, mán le is csukták a fogorvost. De azt is mondják, hogy megszökött onnan és eldisszidált. Nagy moraj kíséri a szai'a- kat: úgy kell neki, ha ilyet csinál, megérdemli a sorsát. Maradnak el a sürgönypóz- nák, száguld a vonat, a sok ember, velük együtt a felháborító hír: rákkal oltja be az embereket a nyírbátori fogász. De kellett szánnunk Nyírbátorban. .. Való volna ez a hiedelem?! Gyorsan megtudjuk, hogy itt sem újság már. amit a vonatban beszéltek. A növényolajból egy tisztviselőnő vizsgáltatta meg a napokban magát és gyermekét: két évvel ezelőtt huzattak fogat Wetzel Ottónál. De másutt is nagy a rémület,, szinte „ráklázban” ég a környék. Csodálkozunk: hihetetlen eset a huszadik században. Az első csalódás, amikor megtudjuk, hogy Wetzel Ottó otthon van és rendel. A rendőrség tehát mégsem tartóztatta le, s nem is disszidált. Sőt, visszanyerte egészségét is: december 4-től január 12-ig Debrecenben feküdt, a klinikán, aztán egy hónapot töltött még lakásán, táppénzen. Csak néhány ismerőse, barátja merte neki megmondani, milyen híreket terjesztenek róla, mióta nem rendel. — Először mosolyogtam, szamár pletykának, rossz tréfának véltem az egészet. Nem törődtem vele. Mert annyira naív dolog, aminek gondolkodó ember nem ad hitelt. Wetzel Ottó még most is mosolyog, bár nagyon nagy oka van a bánatra. — Később már idegesített, hogy úgy terjed, mint a vízer az ólai Elmaradoztak a váciensek, nem jöttek gyógyulásom után sem. Pedig a járás 14 községe és maga Nyírbátor SZTK fogászatát látom el. Negyvenezer emberét... Akik meg jelentkeztek, kikötötték, hogy csak injekció nélkül, — inkább vállalták a fájdalma t. Mert bár látják, hogy rémhírrel van dolguk, maguk sem tudják, mit higgyenek. A szóbeszéd olyan, mint a kilőtt nyílvessző. Gyorsan száll és mélyen sebez. Úgy indult, högy egy anya fogat hu- zatott a rendelőben. Az injekciós doboz a vele lévő gyereke kezébe került. Elmentek később a gyógyszertárba, ahol a gyógyszerész észrevette a dobozt: — Honnan való ez? — Fogat huzattam, ebben volt az injekció. — De jó asszony, ettől rákot lehet kapni... A felkapott történet ez, amelynek szereplői valakinek az agyában születtek meg. Ez a párbeszéd sehol nem hangzott el, nem is hangozhatott. Mert ilyen injekciót a világon sehol és senki még nem fedezett fel. — Bár már ott tartanánk,— közli dr. László László, a Megyei Rákszűrő Állomás vezetője — akkor felfedezték volna a rák kórokozóját, egyúttal ellenszerét is. De sajnos, eddig hiába költött az emberiség mílliárdokat a kutatásokra, világprobléma ez ma is. Ma még minden józanul gondolkodó ember lehetetlennek tartja, hogy az emberi testen mesterséges úton rákot idézzenek elő. — Ha ezt meg tudtam volna tenni, az idén én is pályázhatnék a Nóbel-díjra■ ■ ■ — mondja Wetzel. — Máskülönben antiszemita hangok is jöttek. Nem titok: római katolikus vagyok — mutat az ágy fölött lévő feszületre. Felesleges tombb bizonyítani. Most már egyedül az marad homályban: honnan, kitől és miért eredt a rémhír, a rosszindulatú rágalom, amely túlnőtt azon, hogy be akarja feketíteni egy vizsgázott fogász tizenkét évi, becsületes munkáját. A bizonyíték egyelőre késik, hiszen mindenki csak hallotta valakitől az esetet. A fogásznak már az is elégtétel, hogy — ha lassan is — mennek vissza a betegek, újra bíznak benne. A jó fogászban és az emberben. Nemcsak a mi véleményünk; mindez még kevés. A rémhír, amely szinte órák alatt bejárta a megyét, s túlcsapott annak határain is, az egyszerű emberek mellett még a magukat műveltnek, intelligensnek tartó értelmiségieket is hatása alá vont. Azt mutatja e tény: nem mindig szűrjük meg még ma sem a hallottakat, szinte gondolkodás nélkül hiszünk el rosszindulatú, nevetségesen hazug pletykákat. A Wetzel-féle eset után még egy gimnáziumi tanár is érdeklődött: igaz volna?! „A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”. Hisszük, így lesz ez most is, s a rágalmazó — akinek érdeke fűződhetett a rémmeséhez — elnyeri a becsületes emberek megvetését. Az emberi hiszékenységet, tudatlanságot és babonát legyűrni már sokkal nehezebb. Ilyenkor döbbenünk csak rá: mennyi feladata van még az ismeret- terjesztésnek, a felvilágosításnak. Nem nyugodhatunk, amíg a tudatlanság, a babona szülötte: a rémhír méltó helyére, a tár sadalom lomtárába nem kerül 111 művészeti csoport 2460 résztvevő a liul(urális Sere«;szcniléii a mátészalkai járásban A napokban tárgyalta a Bakta- lórántházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a járás cigányságának helyzetét. A felmérések szerint a járásban 482 cigánycsalád él. 2461 lélek felemeléséről, helyzetének javításáról volt tehát szó. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az utóbbi években a járásban a\cigányság problémájában, annak megoldására való törekvésben történt bizonyos A télutó nuuiulN anyát, takarít jak .el a. ./ó reggelt, tavasz! Ideje éhredrii... Bent, a városban már pamacsot hají- gál az égre a gyár kéménye, cikornyá- san úsznak felfelé a szürke pántlikák, s valahol fent egyesülnek a mindenség- gel. Bent az anyaggal küszködik az ember. Egy rántás, egy számított mozdulat, éles gépfogak marnak a fémbe, s a halott megelevenedik: benzint prüszkölve vágtat a határnak, szeletekét nyes a földből, s mint az ele- ventszülő óriás, önmagát megszázszo- rozzar A kovácsok üllői felelgetnek egymásnak, mint a páros- rímek a tavasztkö- szöntő poéta szálkás betűiben. Millió ajtón kopogtat a tavasz. S a későnkelő, aki még alszik, nemsokára ijedten kapkodhatja magára ruháit, s ugyancsak igyekeznie kell, hogy utolérje társait. Mert még szállnak a pihék, még egy utolsót szusszant a mag, de az embereknek már nincs idejük a várokazásra.. Győri Illés György Még szállnak á pihék. omlós, fehér takaróval melengetik az álmodó földet. . . Utolsót szusszan a mélyben a mag. nyújtózik egyet, mielőtt íeltápászkodna. Megrezdülnek a megdermedt ágak, s kibuggyannak a fagyos . éjszaka után az első zöld rügycsep- pek. Ahogy pirkad, hanggal és mozdulattal telik meg a világ. Sarat dagasztó csizmák és traktorok recsegik. vagy pöfögik az első . „jó reggelt". tvopka János A napokban értek véget a mátészalkai járásban a Kulturális Seregszemle helyi bemutatói 111 csoport 2460 tagjának közreműködésével. Rövidesen megkezdődnek a körzeti bemutatók. Az el- l sőre április elsején kerül sor Ko- csordon a géberjérri, rápolti, ökö' * . J*> t ritófülpösi, győrteleki es a helyi ének. zene és tánccsoportok szereplésével. Nyírmeggyesen ugyanezen a napon kán törj ánosiak, hodásziak, nyírkátaiak és helybeliek tarta*• j* “ ■' ,e-nak bemutatót; ! Április nyolcadikan a járás valamennyi bábcsoportja Mátészalkán vesz részt_ a járási bemutatón. Ugyancsak ének, zene és lánc csoportok részvételével rendeznek bemutatót április 15-en is, Nagydoboson a szamosszegjck. nyírpa- rasznyaiak, szamoskeriek, ópá- lyiak és jármiak vendégszereplésevei, Mérken pedig Nagyecsed, Nyírcsaholy, Valláj és Tiborszal- lás csoportjai tartanak körzeti bemutatót. 1 rehajtó bizottsága tárgyalja mef községe hasonló problémáját éf készítsen községére lebontott intézkedési tervei, aminek végrehajtását a járási tanács végrehajtó bizottsága szakcsoportjai és szakosztályain keresztül rendszeresen ellenőriz majd. A szakcsoportok és osztályok negyedévenként fogják tájékoztatni a végrehajtó bizottságot £ végzett munkáról. A. cigányság helyzetének problémájával foglalkozott a Baktalórántházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága fejlődés. így többek között 428 cigány dolgozó kapcsolódott be a rendszeres munkába és 271 végez időszaki munkát. Több községben, így pl. Baktólórántházán, Besenyődön a cigányság egy része a termelőszövetkezetekben végez eredményes munkát. A 498 cigány tanköteles gyermek. Többen a tankötelesek közül az általános iskola Vili. osztályát is elvégzik, pl. Székelyben, Apagyon. Jobb a cigány tanulók tanulmányi előmenetele az előző évekhez viszo- , nyitva: Ramocsaházán. Apagyon, Besenyődön. A törekvőbb cigány- < családok már házat is építettek i és mintegy 102 házhely igény lő és 1 házépítésre gondoló van. Az elért fejlődés azonban nem , 1 kielégítő. Megfelelő segkségnyúj- i | tással és neveléssel lényegesen | jobb eredményeket érhetünk el. i A jobb eredmények elérését célozza a végrehajtó bizottság \ál- 1 tál megtárgyalt és elfogadott in- ! tézkedési terv, amit a mezőgazdasági, ipari, műszaki, egészség- » ügyi. munkaerő szakcsoportok és 1 osztályok a művelődésügyi osz- | lálv összefogásával készített elés i tárt a végrehajtó bizottság elé. i Az intézkedési tervei, mint se- 1 gédletét a végrehajtó bizottság 1 megküldött minden községi ta- | nács végrehajtó bizottságának, »hogy annak segítsége nyomán >'-yajajn^ng&i ^ községi, -tanács végPszt... Megsúgom, hogy ki tetszik nekem a legjobban...
