Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-21 / 67. szám
a komoly zene leendő hallgatóit Üjfehér tón ? meg. hogy a szülők közölt mi* lyen népszerű az új osztály. — Az elmúlt iskolai évben nagyon vonakodtak a szülők tőle. alig tudtunk egy osztályt indítani, de most már előzetes hallás, meghallgatás után is két osztályt szervezhettünk. Másféléves tapasztalat után korai lenne még messzemenő következtetéseket levonni, de annyit merek jósolni, hogy a zenei osztályok tanulóinak nagy részén meg fog látszani a heti hat óra. Gál Béla Növekvő tanulási lehetőség a lányok számára a mezőgazdasági, a vas- és fémipari szakmákban Egy Imlált priixfárca története Középiskolás cUak kopogtatott be szerkesztőségi szobánkba: — Mártha Imre vagyok, a Kossuth gimnázium negyedik osztályos tanulója. Tegnap este fizika versenyről mentem haza, albérleti lakásomra. s a Voröshadsereg utcai gyógyszertár előtt, találtam egy pénztárcát. Pénz volt benne, de semmi olyan irat, vagy papírféle nem, amelyről nteg tudtam volna állapítani, hogy ki volt a tulajdonosa. Nagyon kérem segítsenek, hogy sikerüljön az elvesztett pénz tulajdonosát megtalálni... Kérését szívesen teljesítjük, s közöljük, hogy a pénztárcát jogos tulajdonosa a rendőrségen, a talált tárgyak osztályán átveheti. Mártha Imre diákról pedig még ennyit: tettével a becsületesség aranypéldáját szolgáltatta. Eljön az az idő... Van-e egyáltalán jövőjük az öntevékeny művészeti csoportoknak a hivatásos művészekkel szemben? Sokat vitatott kérdés ez, nem lehet rá egyetlen szóval válaszolni. Legalábbis meggyőzően nem. A nemrég tartott nyíregyházi estje előtt mondta Keres Emil előadóművész a Radnóti Miklós irodalmi színpad tagjaival folytatott beszélgetése közben: ..meggyőződésem, hogy eljön az az idő, talán nem is olyan sokára, amikor . az embereknek rengeteg szabad idejük lesz és akkor egészen új értelmet nyer majd ez a két szó; hivatásos és műkedvelő. Ugyanis szinte mindenki foglalkozik majd valamilyen művészeti ággal’. De szűkítsük most le a kört az előadóművészetre, a nálunk is egyre inkább meghonosodó irodalmi színpadokra. Keres Emil nagyszerű művészétével egészen biztos, hogy sok hívet szerzett a versmondás művészetének. Az új hívek pedig szívesen meghallgatják majd a Radnóti Miklós irodalmi színpad tagjait is. De mennyivel inkább áll ez megfordítva! Az irodalmi színpadok kedveltetik meg a verset a közönséggel. De hogyan? Az említett Radnóti Miklós irodalmi színpad egyik előadásán történt, hogy az irodalmi műsor közbe iktatott énekkari és népitánc számoknak olyan nagy sikerük volt. hogy azokat lehetett inkább a műsor fő számainak tekinteni, nem a szavalatokat. Meg is érdemelték az említett számok a sikert, az újrázást, csak éppen azt nem vette észre a közönség nagy része, hogy a szavalatok között is volt azért néhány, amelyik tálán felül is múlta színvonalban a tánc- és énekszámokat. A színpad tagjait azonban egyáltalán nem keserítette el az, hogy nekik kisebb sikerük volt. Nem is a gyors siker rémé* nyében lesz valaki egy 'irodalmi színpad tagja, hanem tud;^ tosan vagy öntudatlanul azzal a céllal, hogy minél hamarabb jöjjön el az az idő. Mert ahogy az a sok szabad idő sem magától áll majd elő, hanem sok-sok évi kemény munka után. ugyanúgy a hivatásos és műkedvelő művészi színvonala közti különbség sem lóg csak úgy magától csökkenni. Nagyon sok irodalmi színpadot kell még addig létrehozni és nagyon sokat kell meg addig a színvonalán is javítani. Nem lehet egyetlen irodalmi színpad elé sem csak azt a feladatot kitűzni, hogy saját magát művelje. De az ellenkezőjét sem. hogy csak az előadások megtartásával törődjenek és közben elhanyagolják saját továbbképzésüket. Mindkettőt teljes odaadással keil végezni, mert egyik a másik nélkül nem sokat ér. Majd ha a színpadok tagjainak mindennap kezükben lesz a verseskötet, akkor a közönség is gyakrabban forgatja a mostohán elhanyagolt „szép lapokat”, gyakrabban hallgatja a rádióban, a televízióban vagy a színpadról a ma még kisebb lelkesedéssel loga doh sza valatokat. G. B Mit tartalmaz as érettségi vizsga szab ti I yza t A Muveiodesugyi Közlöny március 15-i számában megjelent miniszteri utasítás szabályozza az idei gimnáziumi érettségi vizsgák rendjét, lebonyolítását. Az írásbeli vizsgákat május 14—19. a szóbelit pedig június 1—30 között tartják. Az írásbeli érettségi vizsgák időpontja a következő: magyar irodalom május 14, matematika 15, Csaknem három napi fáradozás rajzolódik ki arcára. A hatvanhétórás küzdelme . a hórengeteggel való vívódást még nem tudta teljesen elűzni a most is élénk barna szemekből egyetlen nyugodalmas éjszaka. Pedig úgy aludt a tegnap esti fürdőzés urán — melyet érkezésére késztettek a közútiak Nyíregyházán — mint a tej. De azért mosolyog a szívós, kitartó ember. — Egy liter bort is belém diktált Cs. Nagy elvtárs az igazgató — mondja mosolyogva Gasatonyi János a Budapesti Közúti Gépellátó Vállalat kocsive- zcítője, aki idestova huszonkét esztendeje rója az utakat. Szeme könnyezik. A vakító fehér-* ség. mely végig kísérte Győrtől Nyíregyházáig túlzottan igénybe vette az idegeit. Egyes helyeken meg valóságos bótengert látott csak. — Hogyan is történt? — Március 12-én küldtek Győrbe azzal, hogy _ egy megbetegedett kolléga helyébe kell állnom. Négy nap múlva értem jött egy másik szaki Pes.ről, s indultunk hómaróvaj. Szabolcsba. Szombaton csupán tizenöt percnyire Alit meg a XIV’. kerület Egressy út 77. tszáxn előtt. Felsictett az első emeletre, hogy megnézze a családot. — Aludtak még. nem akartam zavarni őket. S rkána fclbúgott a motor. — iV’le fonon -jcleafek, hoc* Vattánál Hóviharban a volán mellett hóakadályokkal találkozunk, vigyázzunk, s már vagy húsz gépkocsi ott vesztegel, nem tudnak tovább menni... így is voll. Két három méteres akadályokkal küzdöttünk, s csak vasárnapra tudtuk szabaddá tenni a forgalma:. — S ekkor ebédeltek. Nevet. — Hát ha ebédnek lehet nevezni... A barátomnál volt kolbász, nálam császár- szalonna, s egy kiló kenyérrel „bedobtuk”, s annyira fáradtak voltunk, hogy elaludtunk... Nyékládházán forró teát adták a közútiak, s indúltunk tovább. Keményen markolták a volánt, kétszer kormányozták végig- a nehéz homárokat a Miskolc Szerencs közötti negyven kilométeres szakaszon, hogy megindulhasson a ..vérkeringés.” — A jobb tenyerem nem érzem, a kuplungolás kikészítette — mondja Gasz- tonyi. Így „törtek” be Szabolcsba. A tisza- löki úton már várták a nyíregyházi közti taik az igazgatóval, Cs. Nagy elwtárssal egyuU.. — Tiszaeszláion majd betemettünk egy házat... Meri ezek a masinák 15—25 méterre fújják a havat... Mikor ezt az ütő. is megnyitottuk a forgalomnak Ti- szalök és Tiszavasvári következett. S utána Nyíregyháza. Március 19-én hétfőn estle érkezett meg a két gépkocsi- vezető, csaknem teljesen kimerülve. Itt aztán a műszakiak megnézték a kocsikat, elvégezték az olajcserét, s ott all bevetésre készen a két masina. Kedden reggel már tél hatkor ébren volt a hóvihar két hőse. Megvizsgálták a kocsikat. S munkára készen állnak. — Sajnos még lesz mi', csinúlniok — magyarázza Cs. Nagy elvtáis. Meg kell nyitnunk az Érpatak Szakoly közötti utat. ahol két méteres hófúvások vannak... De még- a jövő sem biztató... — Csak bízza ránk igazgató elv társ — nyugtatja Gasztonyi. — Megcsináljuk... És biztosak vagyunk benne, hogy mire e sorok megjelennek, már Ei paiak cs Szakoly között is szabad a forgalom. Ott ül a volán mellett Gasztonyi -János és barátja. Küzdenek az akadályokkal.-- Hogy mikor megyünk haza? Majd ha végeztünk a munkával. — Mit üzen haza? — Csak annyit, hogy szerencsésen megérkeztem Nyíregyházára, jól vagyok, s arra kérem feleségem legyen türelemmel... S a hómaró, vezetőjével újra elindul. Hívja a kötelesség. kaik** Kálmán orosz nyelv lő. egyéb idegen nyelvek az iskola által választott időpontban legkésőbb május 19-i bezárólag. A- szóbeli érettségi vizsga tételeinek egy részét a Művelő désügyi Minisztérium középfokt! oktatási főosztályán dolgozták ki, másik részt az iskolák szaktanárai állítják össze. Az össze- függő elméleti „altételeket'-' magyar nyelv- és irodalomból, történelemből, matematikából es fizikából már meg is küldték s gimnáziumoknak. Az érettségin elsősorban a tanulók gondolkodási készségét, a gyakorlatban szerzett ismereteit, ezek gyakorlati alkalmazásának készségét. a tanulók marxista- leninista műveltségének színvonalat vizsgálják, A tételek száma egy-egy tarrárgybah az idén sem haladhatja meg a 32-t. Pénteken lesz az elmaradt Liliomfi előadás A nyíregyházi színház igazgatósága közli, hogy a ma re. 17-rc. szombatra hirdetett előadást, amely közbejött akadályok miatt elmaradt, 23-án. pénteken este “ órai kezdettel tartja meg az Állami Déryné Színház Szigligeti- ,Liliomfi” című darabjával. A megváltóit jegyek érvényesek és még további jegyi* in vÁHJaaij»**líjíUf iiiui a célunk. Az a lényeg, hogy már ebben a korban kezdjük a komoly zenére nevelni a gyerekeket. Az már magában véve is so- cat, jelent. hogy mindennap van órájuk zenéből. Háromszor annyi ideig- foglalkozhatunk velük, mint a többiekkei. Még fontosabb azonban, hogy zene- hallgatásra is több idő jut, természetesen a témák, formák párhuzamos ismertetésével. Kezdődik a következő órája, így csak annyit kérdezek még Szokatlan zaj veri fel az új- fehértói művelődési ház dél-j előtti csendjét: egy osztályra való fiatal gyerek árasztja el a! folyosót. Nem rendetlenkednek ugyan, de azért látszik, hogy. nem az iskolapadban ülnek. ' Bent az egyik teremben aztán minden fegyelmezés nélkül is példásan viselkednek, ahogy megszólal a lemezjátszón a talán már nem is ismeretlen zene. Tanóra vagy zenehallgatás ? Letelik az óra, a gyerekek' sietnek vissza az iskolába. Ga- bulya Pál nevelőt is csak egy1 pár percre tartom vissza. — Zenei osztályba járnak. ezek a gyerekek? — Nem. Igyekszem azonban az adott óraszám és tananyag mellett minél több alkalmat | teremteni arra, hogy komoly, zenél hallgathassanak. Arra i nincs szükség, hogy a tánczenét! mogkcdveltessük velük, azt úgy is megszeretik, de a komoly zene nehezebb feladat. Van zenei osztályunk is. Ott már biztosan könnyebb lesz a dolgunk. Az általános iskola után zenei gimnázium ? Mi a zenei osztály rendszer célja. — Elsősorban nem az, amire általában gondolhatnánk. hogy a kénéi ..pályára” készülőknek alaposabb előképzést biztosítsunk. Igaz. hogy a zenei gimnáziumba készülők előnyösebb helyzetben lesznek, ha ebben az osztályban végeznek, mégsem ez Korábban kezdődik a serdülök hanpáilezása Ismeretes, hogy az ifjúság testi érése ma korábban kezdődik, mint régen. E jelenség gondot okoz a zenetanároknak és kórus- vezetőknek, mivel a testi éréssel együtt a hangváltozás is korábban kezdődik. Hatvan esztendőve! ezelőtt általában 12 éves kor körül kezdődött a mutatás és 15— ló éves korban fejeződött be teljes mértékben. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy már a kilenc éves gyermekeknél ; megkezdődik a hang változása,; tehát két három esztendővel ko- I rabban, mint ahogy az azelőtt történ. mészete miatt nagyrészt az érett- J ségizettek közül — műszerész- ,' tanulónak, kisebb számban órás-<! nak, vésnöknek, ötvösnek, ié- < nyező-mázolónak, tekercselőnek, ji Kis számban találhatnak elhe- (I lyezkedési álltaimat azok a leá-1| nyolc, akik szőnyegkészítők, mű- <, hímzők, harisnyakötők, fűzőké-!i szítok, kalaposok, íaesztergályo-1| sok, intarziakészítők, kárpito- S sok. édesipari szakmunkások <] akarnak lenni. : Az 1982—63. tanévi ipari, ke■ reskedelmi és mezőgazdasági ta- ; nuló-felvételek megtervezésekor j az illetékesek gondol fordítot- ' tak arra, hogy minél szélesebb- I körű elhelyezkedési lehetőséget I teremtsenek a lányoknak. A Munkaügyi Minisztérium tá- jékoztatása szerint a felveendő j 58 000 elsőéves tanulónak mint- ] egy 20—25 százaléka lesz leány, ; tehát 10—12 ezren kezdhetik meg az idén a szakmatanulást. I A legnagobb lehetőséget a ke- [ reskedelmi pálya jelenti szú-, inukra, itt valamennyi szakma-, i ra alkalmaznak leánytanulókat,! körülbelül háromezret. Legalább1 ennyi leányt vesz fel a mező-] gazdaság is, elsősorban a kerté-, szeli, dísznövény- es kertépítő, < zöldségtermelő. zöldséghajtató,1 gyümölcstermelő és faiskoláké-] zelő, kertimag- és gyógynövény-, termelő, öntözéses növényterme-. lő, stb, valamint a bavomíite-1 i nyésztő szakmába. Ezer körüli] számban helyezhetők el leány-, ! tanulók női- és gyermekruha < szabónak. Lányoknak tartják1 fenn a többszáz szövő-, fonó,] ! hurkoló tanulóhelyet, , Néhány százat cipői'elsőrész-ké-' I szítőnek képeznek ki. Szakmán- ] j ként száznál kevesebb leányla-, ] nuió vehető fel porcelánfestő- < ; nek, optikai üvegcsiszolónak, ie-1 hérneműkészítőnek, könyvkötő- ] ; nek, bőrdíszművesnek, kesztyűs-1 ! nek, ékszerésznek, üvegműves-i ; nek. 1 Ezeken a tobbé-kevésbé ha- ] gyományos női szakmákon, kívül, növekszik a lányok, tanulási le-1 hetősége a vas- és fémiparban.1 ] Itt többszáz lányt vesznek fel ] ! — igaz, hogy a szakmák lei--,
